prcikk: Bálint gazda: termelj magad | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Bálint gazda: termelj magad

Mindenki Gyuri bácsija 95 évesen is tanít: most épp a "termelj magad" mozgalmat népszerűsíti.


Vannak olyan emberek, akiken egyszerűen nem fog az idő. Bálint György is ebbe a körbe tartozik: ha nem tudnánk róla, hogy 95. születésnapját ünnepli július 28-án, egyszerűen nem hinnénk el – 15 évet minden gond nélkül letagadhatna. Még lenyűgözőbb a dolog annak fényében, hogy alig három éve súlyos baleset érte. Éppen hazafelé tartott, amikor az úttesten átkelve egy autós elütötte, aminek következtében napokig élet-halál között lebegett.

Felépüléséért egy ország szurkolt és imádkozott, sikerrel: bár újra meg kellett tanulnia járni, mozgásán ma már semmi jele nincs ennek. Nemhogy járókeretre, botra sincs szüksége, ránézésre minden nehézség nélkül jár-kel. És semennyit nem vett vissza munkakedvéből. Családi házának teraszán ülünk le beszélgetni, miközben az általa termesztett kajszibarackkal kínál („garantáltan nincs benne hernyó!”).

- Kezdjük az elejéről: hogyan kötelezte el magát a szakmája mellett?

- Agrárcsaládba születtem, apám földbirtokos volt, és ahogy elkezdtem cseperedni, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy én is ezt a foglalkozást fogom folytatni. Így is történt: ha végigtekintek a viszonylag hosszú életemen, megnyugvással állapíthatom meg, hogy én végig kertész voltam. A szakma minden fázisát végigjártam, de leginkább az ismeretterjesztést éreztem testhezállónak. Már diákkoromban házitanítóskodtam, abban az állami gazdaságban pedig, amit 16 évig vezettem, szintén folyamatosan képeztük a kertész szakmunkásokat. Bárhová is kerültem, mindig azt tekintettem legfőbb feladatomnak, hogy a színvonalas szakmai utánpótlásról gondoskodjak.

balintgazda2

- Hogy került be a médiába?

- Korábban is írtam már cserkészújságba és különböző vidéki lapokba, de a televízióba valamikor a ’80-as évek legelején hívtak meg. Egy ifjú hölgy riporternek jutott az eszébe, hogy indít egy kistermeléssel foglalkozó sorozatot, amihez engem kért fel közreműködőnek. Ez nagyjából egy évig futott és úgy tűnik, hogy nyomot hagyhatott a tévé vezetésében, mert amikor 1981 telén elindult az Ablak című műsor, megkérdeztek, volna-e kedvem ennek a keretein belül mezőgazdasági-kertészeti témákról beszélni a nézőknek. Éppen akkoriban mentem nyugdíjba, így időm is volt, ezért azt válaszoltam, próbáljuk meg. Ez tartott heti rendszerességgel nem kevesebb, mint 28 éven át.

Névjegy

Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön, általános és középiskolai tanulmányait is ott végezte. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, majd 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. Először a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955-től a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, majd a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága alkalmazta főkertészként. 1967-ig az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt Budapesten, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet című lap főszerkesztői teendőit látta el.

Emellett a Kertgazdaságot, a Kerti Kalendáriumot és a Kertbarát Magazint is szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981 és 2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa, itt kapta a Bálint gazda nevet. 1991-től 2000-ig az MTV Gazdaképző című műsorának főszerkesztője, 1994-1998 között országgyűlési képviselő is volt.

(Forrás: Wikipedia)

DSC_0719

- Mit gondol, mennyit változott a hazai mezőgazdaság és kertészkedés pályájának kezdetétől napjainkig?

- Rengeteget, de ez az életnek szinte minden területére igaz. Talán nincs is még egy olyan időszak a történelemben, amikor annyi változás állt volna be, mint a huszadik és huszonegyedik század folyamán. Ami engem illet, nagyon korán bekerültem a dolgok sűrűjébe: apám korai halála után én lettem a családfő, 21 éves koromban nagykorúsítottak, pedig akkor még 24 év volt a korhatár. A háború előtt még a saját gazdaságunkban dolgoztam, de ezt a kommunizmus beköszöntével felszámolták és következett egy teljesen más rendszer. Termelőszövetkezetek és állami gazdaságok alakultak, én egy ideig ide-oda vetődtem és nagyon nehéz két-három évet töltöttem el, mivel kuláklistán szerepeltem. 1953-ban, mikor Nagy Imre lett a miniszterelnök, lazultak a körülmények és felvettek az egyik állami gazdaságba segédagronómusnak. Alig pár hónap elteltével pedig főagronómussá léptettek elő. Ott valósítottam meg sok mindent, amit apámtól tanultam és az volt a benyomásom, hogy ami egy kapitalista gazdaságban bevált, az gyakran a szocialista gazdaságban is működött. Ebből a szempontból tulajdonképpen voltak közös pontok a két rendszer között.

A rendszerváltás aztán megint óriási változásokat hozott magával, hiszen egyik pillanatról a másikra megszűntek az állami gazdaságok és egy egészen más gazdálkodási forma alakult ki az országban. Ennek a nagyüzemi részében én már kevéssé vettem részt, egyrészt az életkorom, másrészt a televíziós és rádiós elfoglaltságaim miatt. Ehelyett elkezdtem kistermeléssel foglalkozni, aminek az irányában máig megvan az érdeklődésem és sok megoldásra váró problémával kerülök szembe. A legfontosabb változás az elmúlt időszakban világszerte az úgynevezett termelj magad mozgalmak megjelenése, ami a szedd magad továbbfejlesztésének is tekinthető. Abban szeretnék minél inkább segíteni az embereknek, hogy találják meg ennek a szépségét és értékeit. Szerencsére úgy látom, sikerült is némi eredményt elérni.

Videó: Báint gazda metszeni tanít

- Mit gondol a mai városi emberek és a természet viszonyáról? Hogyan lehetne elérni, hogy ne szűnjön meg végleg a kapcsolat?

- Ez egy érdekes magyar jelenség, mert ismerve jó néhány más országot elmondhatom, hogy ott a civilizáció elterjedésével nem állt elő a nálunk jellemző helyzet, vagyis hogy a városban élők többsége nagyon elszakadt a természettől. Sőt, a hagyományosan demokratikus országokban a városi és a vidéki lakosság viszonya is jóval kiegyensúlyozottabb. Nálunk egy időben nagyon sokan költöztek vidékről városokba, de a tendencia épp mostanában kezd megfordulni, hiszen rengeteg embernek támadt nosztalgiája eredeti élete iránt. Emiatt nagy számban kezdtek el hobbikerteket, tanyákat vásárolni, ami egy kicsit újra közelebb hozta őket a természethez. De úgy néz ki, ez még mindig nem elégséges.

Valaha Magyarországon 1300 kertbarát kör működött nagyon sikeresen. Foglalkoztak beszerzéssel és értékesítéssel is, de a legnagyobb előnyük az ismeretterjesztés volt, kirándulások és tanfolyamok szervezése útján. Ma ezeknek csak töredéke maradt fent, pedig nagy szükség lenne rájuk: nekem az a filozófiám, hogy minden egyes talpalatnyi földet meg kell művelni, bűn bármit is parlagon hagyni. Az embereknek ugyanis hatalmas örömet tud okozni, ha valamit saját maguk termelnek meg. Aki a kertjében ültetett egy tő paradicsomot, leveszi róla az első érett termést és odateszi a család reggelizőasztalára, nemcsak az ízét érzi, hanem hogy azt a növényt ő gondozta, metszette, védte meg a kártevőktől. A saját munkája gyümölcsét fogyasztja tehát el, és én nap mint nap tapasztalom, hogy ez mekkora pluszt képes adni.

balintgazda6
Bálint gazda kifogyhatatlan a jó sztorikból. Ahogy beszélgetünk, lépten-nyomon elkanyarodik a tárgytól, hogy elmeséljen egy-egy érdekes vagy elgondolkodtató történetet hosszú életéből.

„Egyik barátom, neves fül-orr-gégész professzor tíz évvel ezelőtt agyvérzést kapott és tolószékbe kényszerült. Testi és szellemi állapota egyaránt nagyon leromlott, ezért baráti körben gyakran beszéltünk arról, mit lehetne tenni a javulása érdekében. Arra jutottunk, hogy érdemes lenne számára egy úgynevezett magaságyat készíteni, amiben tudna magának termelni egy kis szamócát, zöldségféléket, fűszernövényeket. (A magaságy egy asztal magasságú keret, ami a kertekben keletkezett szerves anyagokkal van tele, a tetején egy 20-25 centiméteres földréteggel.)

Egy budai villa első emeletén lakik, az erkélyen meg is csináltuk neki. Kezdetben olyan nagyon nem érdekelte őt, de amikor először látta, hogy növekszik benne a hónapos retek, a gondozónője pedig onnan vitte neki a reggelihez a zöldhagymát, egyre több figyelmet fordított rá. Most már ott tart, hogy naponta háromszor-négyszer kigurul a kerekesszékével a teraszra, és ott tevékenykedik a kis kerti szerszámaival. Mikor legutóbb találkoztunk, ezt mondta: ’te, megettük az utolsó fejessalátát, hát ilyen finomat én még életemben nem ettem!’ Ismerősei szerint öt éve ez volt a leghosszabb mondat, ami elhagyta a száját. Azt hiszem, ebből nagyon szépen látszik kertészkedés pozitív hatása az emberekre.”

balintgazda3

„Volt az életemnek egy olyan időszaka, amikor kerteket gondoztam és ezt máig nagyon szívesen idézem fel, mert rengeteget tanultam az emberi természetről. Egy csúnya, esős, novemberi napon például épp Pesterzsébeten ástam fel egy özvegyasszony veteményes kertjét, amikor kiállt a konyhaajtóba és így szólt: ’Jöjjön be, van itt egy tál meleg krumplileves, biztosan jól fog esni.’ Erre én úgy emlékszem vissza, mint a legnagyobb jótéteményre, ami valaha velem történt, mert ott és akkor tényleg nagyon jól esett a leves. Ráadásul amíg kanalaztam, az asszony elmesélte a sorsát, gondjait, bajait is, amit szintén örömmel végighallgattam.”

- Hogy látja az utánpótlás kérdését, mivel lehetne a fiatalokat ösztönözni arra, hogy kertésznek, gazdálkodónak menjenek?

- Ha végignézzük az európai nyelveket, a magyar parasztnak megfelelő szó mindenhol egy nagy megbecsüléssel övezett foglalkozást takar. Ilyen a német Bauer, az angol/amerikai farmer és még sorolhatnám. Mindannyian tiszteletre méltó, adófizető állampolgárok, akiknek szavazatáért érdemes küzdeni. Idehaza viszont sajnálatos módon egy rendkívül pejoratív felhang csapódott a paraszt szóhoz. Nagyon fontos lenne, hogy megszűnjön a társadalom szétszakítottsága és a város meg a vidék közelebb kerüljön egymáshoz, hiszen enélkül semmi esély rá, hogy helyreálljon a gazdálkodó szakma presztízse. Fel kéne ismerni, hogy nem feltétlenül jelent elszakadást a „civilizációtól”, ha valaki városból vidékre költözik. Az egykori nagy távolságok ma már jóval könnyebben megtehetők, a modern technikának köszönhetően pedig az információáramlás is elképesztő mértékben felgyorsult. Ezen nem szabadna múlnia a dolognak.

balintgazda4

- Mi a titka Gyuri bácsi fantasztikus testi és szellemi frissességének? Ritka az ilyen ebben a korban.

- Azt hiszem, a legfőbb oka abban rejlik, hogy egész életemben dolgoztam. Igyekeztem gondolkodni és végig megmaradt az érdeklődésem a társadalom fontos kérdései iránt. Mostanában többen mondják nekem, hogy nem kellene olyan sokat törődnöm azokkal a dolgokkal – például a politikával – amelyekhez nincsen közvetlen közöm, de nem tudom megállni, hogy ne foglalkozzak velük. Pedig a parlamenti képviselőséget utólag visszatekintve életem egyik zsákutcájának tartom. Nem szívesen emlékszem vissza rá, annak ellenére, hogy akkoriban azért még barátságosabb volt a légkör. Nekem mindegyik párt képviselőivel jó volt a viszonyom, néhányukkal közülük a mai napig tartom a kapcsolatot. Szerencsére már 16 éve, hogy kiszálltam az aktív politikából, de megfigyelőként továbbra is követem az eseményeket. Úgy tűnik, egyszerűen olyan a természetem, hogy amíg be nem fejezem ezt a földi életet, addig tartom a tempót.

Videó: Bálint gazda kertészeti tanácsai (teljes előadás)

- Még a pár évvel ezelőtti, rendkívül szerencsésen alakult balesete után sem merült fel önben, hogy lassítson?

- Kétségkívül voltak lelki problémáim abban az időszakban. Nyolc vagy kilenc napig voltam kómában és miután magamhoz tértem, járni se tudtam, megromlott a hallásom, sőt a fejem is be volt törve. Akkor azért elgondolkoztam rajta, érdemes-e így tovább élni. Hogy mégis talpra tudtam állni, abban az orvosokon és a családomon kívül a társadalomnak is nagyon jelentős szerepe volt. Közhelynek számít már, de elmondom: van itt a közelben egy óvoda, ahonnan azelőtt senkit nem ismertem. Az óvónők ennek ellenére egy napon elhozták a gyerekeket ide, és az utcára néző ablak alatt elkezdtek vagy ötvenen kórusban énekelni, illetve kiabálni, hogy „gyógyulj meg, Gyuri bácsi!” Ennek hallatán éreztem talán először, hogy van még kötelességem. Azóta is nagyon jó a kapcsolatom velük, ha egy kicsivel több kajszibarack terem a kertben, mindig kapnak belőle egy-két ládával. De nem csak tőlük kaptam szeretetet, számtalan e-mailt is írtak nekem, hogy imádkoznak értem. A mai napig előfordul, hogy megállítanak az utcán, mondván „én is imádkoztam magáért!” Egyszóval tényleg úgy érzem, hogy adósa vagyok a társadalomnak, igyekszem ezt megfelelő módon ellensúlyozni.

balintgazda5

- Mivel tölti az idejét mostanában?

- Állandó műsorom nincsen, de vendégnek több rádióba és tévébe is szoktak hívni. Emellett négy újságnak írok rendszeresen, például havi szinten a Családi lapnak, illetve egy több megyében megjelenő regionális újságnak. Két évvel ezelőttig tanítottam a Gyöngyösi Főiskolán, ezt már abbahagytam, de előadásokat továbbra is tartok különféle konferenciákon, ahová meghívást kapok. A magaságy kérdése nagyon foglalkoztat, legutóbbi könyvemet (szám szerint a harmincadikat) erről írtam. A kertemben is sok időt töltök, bár a feleségem nem nagyon támogatja, hogy haszonnövényeket ültessek - ő a kert kis mérete miatt inkább a virágok pártján áll. De amikor nem figyel, egy-egy paradicsompalántát lopva el szoktam rejteni a rózsák mellé. Abból baj nem lehet... (mosolyog)

Ha jó egészséget kívánsz Gyuri bácsinak, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az Orbán-rendszernek nincs visszaút” – Lakner Zoltán szerint a Fidesz felmondta a társadalommal kötött szerződését
Szerinte a rendszer régen túl van a zenitjén, ahová már soha, még egy választási győzelem esetén sem fog tudni visszatérni. Felvázolta a NER korszakolását, a jelenlegi időszakot orbáni pangásként jellemezte.


A Direkt36-nak adott interjú és videóvallomás után Szabó Bence története nemcsak megvilágosodást hozott, hanem a helyükre is tett dolgokat – ezzel a felütéssel kezdte Benyó Rita Lakner Zoltánnal a Partizán Elemző című műsorában folytatott beszélgetését.

Lakner a két párt közötti narratíva verseny elemzésével kezdett. Úgy véli, azok a kommunikációs magyarázatok működnek jobban, „amelyek ráerősítenek olyan benyomásokra, amelyekkel kapcsolatosan nem volt információ, tehát információs rések voltak”.

A videó másfél milliós nézettsége szerinte eldönti a narratívaversenyt, és bár ezt a tábort nagyrészt a már aktív ellenzékiek adják, kampányszempontból a Fidesznek akkor sem jó, ha a kormányra nézve kedvezőtlen benyomások megerősítést nyernek.

Lakner szerint Szabó Bence esetében a latban sokat nyom, hogy mindenki látja: személyes kockázatot vállal, feladja a hivatását és súlyos megtorlásnak teszi ki magát. „És én azt gondolom, hogy ez egy olyan erkölcsi horgonya az ő történetének, amivel szemben – persze – le lehet fényképezni, nem tudom én, a TISZA Párt informatikusait” – fogalmazott.

Az elemző szerint a mostani információszivárgások, mint a V-Híd pénzmozgásai vagy Szabó Bence vallomása, azt mutatják, hogy a rendszeren repedések vannak. Felidézte, hogy Unger Anna már 2023-ban arról beszélt, hogy a gazdasági krízis és a pénzforrások szűkülése miatt a rendszeren belüli szereplők elkezdenek másként gondolkodni, vagy azért, mert már nem jut nekik a pénzből, vagy azért, mert az erkölcsi érzékük nem bír el bizonyos parancsokat.

„És igazából ezek a lehetőségek, amikre Unger Anna – mondom – 2023-ban már rámutatott mint elméleti lehetőségekre, ezek alá így beúszott a történelem” – mondta. Lakner szerint az is a rendszer repedezését mutatja, hogy a titkosszolgálatok és a nyomozó hatóságok mintha egymás ellen dolgoznának, vagy legalábbis az egyik használni próbálná a másikat.

A kormány narratívájával kapcsolatban, miszerint ukrán kémek férkőztek a TISZA Párt közelébe, Lakner Zoltán feltette a kérdést: „mégis mit árul el az a magyar államról, a kormányzatról, a szolgálatoknak az állapotáról, hogyha igaz lenne az, hogy minden bokor alatt van egy ukrán kém?” Hozzátette, a kormányinfóról kitiltott újságírók kérdései is pont azokra az ellentmondásokra világítanak rá, hogy ha valóban kémekről van szó, az állam miért nem akadályozta meg a beépülésüket.

Lakner Zoltán egy sajátos NER-korszakolást is felvázolt. Szerinte 2010 és 2015 között zajlott a rendszer kiépülése, 2015 és 2022 között volt a zenit, a csúcskorszak, 2022 óta pedig egyfajta „orbáni pangás” tapasztalható.

„Tehát van egy ilyen elhúzódó agónia: egy nagyon erős, tehát a hatalmi pozíciókat szilárdan a kezében tartó rendszer (…), amely azonban nem képes azt a társadalmi szerződést teljesíteni, ami hát valami olyasmi: mi rengeteg pénzt elveszünk, és korlátozzuk a szabadságot, de nektek is jut annyi, hogy érezzétek a hétköznapok gyarapodását” – fejtette ki. Ezt a szerződést a Fidesz 2022 után egyoldalúan felmondta, amihez a kegyelmi botrány erkölcsi megrázkódtatása is hozzájött.

„Ebben az értelemben szerintem az Orbán-rendszernek nincs visszaútja. Tehát lehet egy választási győzelem esetén még így hosszabbítgatni ezeket az egyeneseket, de a zenit korszakába nincsen visszatérés” – állította. Ha a Fidesz hatalmon marad, szerinte a 2022-es megszorítások „kutyafüle” lesznek ahhoz képest, ami az országra vár. Ha viszont a Fidesz elveszíti a választást, a mostani szivárgások sokszorosára számít. „Akkor tényleg csontvázak zuhannának ki tömegesen a szekrényekből” – vélekedett.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól szólva Lakner kiemelte, hogy a külügyminiszter először álhírnek nevezte a Washington Post értesülését, majd arról beszélt, miért ne lenne normális, hogy Szergej Lavrovval egyeztet. Az elemző nonszensznek tartja azt az érvelést, hogy az uniós tanácsüléseken nincsenek biztonsági intézkedések, és bárki ki-be járkálhat. A probléma szerinte az, hogy egy ellenérdekelt fél valós időben kap tájékoztatást, és felmerül a kérdés, hogy ez a kommunikáció egy- vagy kétoldalú-e. A rezsicsökkentés és az orosz gáz kapcsolatáról azt mondta, nem tudjuk, mennyiért vesszük a gázt, de a szakmai konszenzus szerint valószínűleg világpiaci áron.

A kampány fő témáiról szólva Lakner azt mondta, a kormány részéről kényszer, hogy szinte kizárólag a háborúról beszél, mert a gazdasági sikerekkel és a jóléti ígéretekkel már nem tud kampányolni. Ezzel szemben a kampánynak van egy másik, a médiában kevésbé látható szintje: az országjárások.

„Valójában a magyar politikának ez a legnagyobb innovációja az elmúlt két évben, hogy – most ez iszonyú triviálisan fog hangzani – de, tudod, Magyarországon ez egészen újdonság: a politikusok elkezdtek találkozni a választópolgárral” – mondta.

Szerinte Magyar Péter gyűlésein a szakpolitikai témák is jelen vannak, és emlékezteti az embereket, miért mentek el oda. Lakner szerint Magyar Péter narratívája – Európai Unió vagy Oroszország – politikailag jól működik, mert „az EU, meg a nyugat, meg Európa: az népszerű dolog Magyarországon”.

A Medián legfrissebb felméréséről, amely a TISZA Párt hatalmas előnyét mutatja, Lakner Zoltán azt mondta, a most döntő választók egy része valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy nem kérnek újabb négy év Orbán Viktorból. Emellett szerinte egy „abszolút prognosztizálható folyamat” zajlik: a kisebb pártok szavazói a rendszerváltás reményében átpártolnak a TISZA Párt-hoz.

A 2010-es hangulathoz képest tapasztalható különbséget az autokratikus környezettel magyarázza. „Egyszerűen nehéz elhinni 16 év után, és – a „angol kémeket” utoljára tényleg Rákosi Mátyás emlegetett ilyen sűrűséggel ebben az országban”

– fogalmazott.

A felmérés hihetőségét firtató kérdésre azt válaszolta, a Mediánnak 35 éves múltja van, és a legtöbb választáson az ő adataik álltak legközelebb a valósághoz. Ráadásul a most mért egymillió fős különbség a TISZA és a Fidesz között nem sci-fi egy olyan ciklus után, ahol nulla volt a gazdasági növekedés, inflációs sokk és morális megrázkódtatás érte az országot.

„Mi a fenétől lenne népszerű a kormány, hogyha ezeket a dolgokat egymás mellé teszem?”

– tette fel a kérdést.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók és a szavazatvásárlás témájában Lakner óvatosságra intett. Szerinte a magasabb organikus részvétel hígíthatja a megvásárolt szavazatok arányát. A rejtőzködő fideszesekről szóló elméletet legendának nevezte. „Én nem nagyon látom magam előtt azt, hogy 16 év hatalom után a fideszes szavazók most így összehúzták magukat és megrettentek” – mondta. Hivatkozott Kovács Imre szociológusra, aki szerint a helyi véleményvezérek „átdobták a váltót”, ami megnehezítheti a Fidesz mozgósítását.

Lakner üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy a választást esetleg elcsalják: „Ha valakinek mondjuk csalás-aggodalma van, (…) egy dologban lehet bízni: hogy egy olyan erős választói akaratot kell megfogalmazni, amit nem lehet felülírni.”

A visszalépő ellenzéki jelöltekről azt mondta, a választási matematika egyértelmű. „Ha ő úgy gondolja, hogy létezik valami fifikás matematika, amivel lehetséges az, hogy szavazatmegosztással vagy valamilyen okossággal úgy tudja a Fidesz távozását a hatalomból megoldani, hogy közben az ellenzéki szavazatkoncentrációt nem gyengíti, akkor viszont sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen nincsen” – jelentette ki.

A győzteskompenzáció miatt minden olyan helyzet, ahol nem a legerősebb ellenzéki jelölt nyer, szavazatveszteséget okoz az ellenzéki oldalnak. Szerinte azok a politikusok, akik visszaléptek, racionális döntést hoztak, mert felismerték: „hogyha ő bármikor politikus akar lenni ebben az országban, ahhoz most hátra kell lépni”.

Végezetül a választókat érő mentális terhelésről szólva Lakner azt tanácsolta, senki ne hagyja, hogy a történtek elvegyék a kedvét a szavazástól, mert az a legerősebb eszköz. Azt javasolta, hogy az emberek beszélgessenek egymással, alkossanak közösségeket, mert a kormánykritikus közvélemény egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. „Ezt a nagyon súlyos mentális pressziót, ami alatt mindannyian vagyunk (…), azzal tudjuk kioldani, hogy nem maradunk egyedül” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.


A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az Információs Hivatal vezetője nagyon dühös” - Panyi Szabolcs azt állítja, vészjósló figyelmeztetést kapott egyik cikke után
Publikálta a szóban forgó anyagot, majd rögtön azt a tippet kapta, hogy a külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgozott és amelyben a kormány tagjai is érintettek voltak.


„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.

Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.

Panyi azt állítja, hogy

„A cikket követően már kaptam figyelmeztetéseket magyar biztonsági forrásoktól, hogy a Magyar Információs Hivatal vezetője nagyon dühös. Azt a tippet kaptam, hogy a magyar külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgoztam, és amelyben a magyar kormány tagjai is érintettek voltak.”

Ezután történt az, hogy szerinte elővették

„az összes anyagot, ami volt rólam, megvágták, kiforgatták, és egyfajta kompromatként közzétették”

– mondta Panyi, aki úgy véli, a megfigyelést helyiség lehallgatásával vagy a forrásai telefonjain keresztül végezhették.

Az újságíró arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát az EU által.

„Kicsit úgy érzem, hogy elárultak… hagyták, hogy Orbán felépítse a maga kis Oroszországát.”

Panyi hozzátette, a nyomás akkor erősödött fel, amikor a kormány tudomást szerzett arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját, köztük egy állítólagos „külön telefon” használatát vizsgálja.

Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, miután a The Washington Post több európai biztonsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós üléseiről. Szijjártó elismerte, hogy orosz partnerével uniós ülések előtt és után is egyeztet, de a legsúlyosabb állításokat tagadta. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól a sajtóhírekre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a magyar–orosz összeköttetés gyanúja „nem meglepő”, míg Magyar Péter a hazaárulás gyanújának kivizsgálását sürgette. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico pénteki megkeresésére nem reagált Panyi vádjaival kapcsolatban.

„Nem akarunk visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a titkosszolgálatokat az eltérő vélemények elnyomására használják” – fogalmazott Panyi. Szerinte a vele történtek célja a pszichológiai nyomásgyakorlás és a hitelességének lerombolása - írja a lap.

Az újság azt is megemlíti, hogy 2021-ben Panyi telefonján az izraeli Pegasus kémszoftverrel történt fertőzést mutattak ki, az újságíró azóta rendszeresen ellenőrzi eszközeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: