Az ukrán nagykövet üzent Magyarországnak: Önöket egyelőre még nem bombázza Putyin

Csütörtök este országos csapadék érkezik, péntekre pedig télies fordulat jön: a mediterrán ciklon hátoldalán betörő hideg miatt északon és nyugaton akár 10-20 centiméter friss hó hullhat, de délebbre is havazni kezd.

Egy mediterrán ciklon csapadékrendszere már csütörtök reggel elérte az országot, a középső részeken esőt, az északi területeken havazást hozott. A második, jelentős mennyiségű csapadékkal érkező hullám késő délután, este éri el az országot nyugat, délnyugat felől – írta az Időkép. Eleinte az ország nagy részén intenzív eső várható, havazás vagy havas eső leginkább az Északi-középhegységben és az Alpokalján fordulhat elő.

Az éjszaka második felében észak, északnyugat felől hideg, fagyos levegő áramlik be, így az esőt egyre többfelé havas eső, majd havazás váltja fel. A halmazállapot-váltás legkésőbb a délkeleti országrészben, péntek este vagy éjjel következik be. A hőmérséklet jelentősen visszaesik, és sokfelé behavazódik a táj.

A csapadékzóna a jelenlegi számítások szerint keleten és délkeleten még szombat reggel is okozhat kisebb havazást vagy havas esőt.

A mediterrán ciklonok pályája miatt az előrejelzés bizonytalan, a meteorológiai modellek a lehetséges hóvastagságra széles skálán mutatnak különböző forgatókönyveket, akár ugyanazon a térségen belül is. A HungaroMet már elsőfokú figyelmeztetéseket adott ki ónos eső és havazás miatt. Pénteken a megerősödő északi szél az északi és nyugati országrészben hófúvást is okozhat. Szombatra virradó éjjel a frissen hullott hó felett országosan kemény mínuszok várhatók.

– fogalmazott Márki-Zay Péter a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb adásában, ahol kifejtette, a Tisza Párt már nem egyszemélyes projekt, és a kormányváltás érdekében „nem szimpátia kérdése”, kire szavaznak az Orbán Viktorral szemben kritikus választók – írta az Index. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a párt olyan erős szakértői csapattal rendelkezik, hogy nem egyetlen emberre épül, és megszűnt a Tisza „one-man-show jellege”.

Márki-Zay Péter a Shell korábbi globális alelnökéről, Kapitány Istvánról is beszélt, aki januárban csatlakozott a Tisza Párthoz. A polgármester a lehetséges miniszterelnök-jelöltséggel kapcsolatban pontosított: „Nem azt mondtam, hogy jobb jelölt lenne, hanem hogy a Fidesz nem járna jobban vele”. Márki-Zay úgy véli, egy új, tiszta jelölt könnyebben elfogadható lehetne azoknak a választóknak, akik már nem bíznák az országot Orbán Viktorra, de Magyar Pétert sem tartják megoldásnak.

A műsorban szóba került a nemrég nyilvánosságra került titkos videó is, amellyel kapcsolatban Márki-Zay zsarolási kísérletet feltételez. Szerinte ha valóban készült titkos felvétel Magyar Péterről, és ő tudott róla, annak egyetlen logikus magyarázata van.

– érvelt, majd hozzátette: „Ezt ünnepeljük meg. A legtöbb ilyen felvétel azért készül, hogy rákényszerítsenek valakit valamire. Magyar Pétert nem sikerült.”

Utóbbi ügy múlt kedden robbant ki, amikor egy rejtélyes weboldal jelent meg, amelyre Magyar Péter szerint intim felvételeket tehetnek ki róla. Két nap múlva Magyar Péter videóban állította, hogy „orosz típusú lejárató akció” célpontja, és feljelentést helyezett kilátásba.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban arról írt, hogy az Orbán-kormány terveket dolgozott ki a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére az április 12-i választásokat megelőző hetekben. Állítása szerint erről két, az előkészületekről értesült forrás osztott meg vele részleteket.

A VSquare újságírója azt írja, az erőfeszítéseket Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM) koordinálja, „amely utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban szabaduljanak meg a főváros négy főpályaudvara – a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld – körüli kihasználatlan, elhanyagolt és fejlesztetlen telkektől és jórészt elhagyott, nem használt épületektől.” Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy az értékesítést szervező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már elkezdte házon belül köröztetni a pályázati kiírás tervezetét.

A poszt szerint

„Az ingatlanok együttesen sok tízmilliárd forintot érhetnek, de akár százmilliárd forint feletti is lehet a piaci érték. Olyan központi területekről van szó, melyekkel az elmúlt évtizedekben még hatalmas tervei voltak a kormánynak (pl. kormányzati negyed) – ezek szerint viszont már nincsenek” – állítja az újságíró.

Panyi megjegyzi, hogy a budapesti állami ingatlanok értékesítése nem újkeletű, és évek óta zajlik. Példaként említi a meghiúsult mini-Dubaj projektet és a Belügyminisztérium belvárosi épületének eladását. Ami a jelenlegi tervet szerinte megkülönbözteti a korábbiaktól, az az időzítés.

A sietős időzítés egyik lehetséges magyarázatának azt tartja, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások és egy általa ismertetett nem nyilvános belső felmérés szerint a kormány vesztésre áll az ellenzékkel szemben. Az újságíró leírja, hogy több kérdést is elküldött az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, többek között az időzítés indokairól, az érintett ingatlanok pontos listájáról, Lázár János személyes szerepéről, valamint arról, hogy egyeztettek-e előzetesen potenciális vevőkkel.

A minisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésére.

„Ha kiderül, hogy a működés veszélyes a dolgozókra vagy a környéken élőkre, akkor be kell zárni” – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök a gödi Samsung-gyár körüli botrányról egy csütörtöki interjúban. A környezetvédelmi aktivizmusáról is ismert korábbi államfő szerint nem számít, mekkora cégről van szó, vagy honnan jött, a biztonság az elsődleges, amit állampolgárként is elvár a hatóságoktól – írja az Economx.

Áder János az akkugyárakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a biztonság mindennél fontosabb. „Állampolgárként számomra is a biztonság a legfontosabb. Ahogy az atomerőműveknél, itt is az első, a második és a harmadik legfontosabb dolog a biztonság. Ez igaz minden vegyi üzemre” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy

– szögezte le.

A volt elnök szerint a hatóságoknak megvannak az eszközeik a szabályok betartatására: „Furcsa lenne, ha nem lenne.” Ugyanakkor elismerte, hogy a gödi ügy több mint négyéves történet, és a gyár ezalatt már nem kevés bírságot kapott.

A volt köztársasági elnök az akkumulátorgyárak építése mellett is kiállt, emlékeztetve, hogy 2035-től az Európai Unióban többnyire csak elektromos autókat gyárthatnak, amihez akkumulátorokra van szükség. Hangsúlyozta, hogy a beruházókat szívesen látják, de csak szigorú feltételekkel. Ádert már érte a múltban olyan vád, hogy környezetvédelmi köntösbe bújtatva kampányol az akkugyárak mellett, miközben ez a technológia is járhat környezetszennyezéssel.

Áder arról is beszélt, hogy az ügyben nem kampánybemondásokra, hanem korrekt vizsgálatokra van szükség. Elképzelhetetlennek tartja, hogy kormánytagok tudtak a Samsung problémáiról, mégsem akarták bezáratni a gyárat.

A zöld ügyeket szívén viselő korábbi államfő először szólalt meg a gödi Samsung-gyárban a Telex szerint történt mérgezésről. Ahogy korábban írtuk, a kormányoldalról már többen megszólaltak: Orbán Viktor kamuügynek nevezte az egészet, Szijjártó Péter perrel fenyegeti a lapot, Navracsics Tibor viszont elismerte, már 2024 óta tudott arról, hogy nincs minden rendben a gyár körül.

A lap szerint a kormány már minimum 3 éve tudott a mérgezésről, ugyanis maga Rogán Antal küldte rá a titkosszolgálatot a Samsungra, miután azt gyanították, hogy a cég eltitkolja a hatóság és a kormány elől a szennyezés valódi mértékét.