HÍREK
A Rovatból

Az izraeli hadsereg teljesen körülzárta Gázavárost

Az elmúlt órákban több mint 130 palesztin fegyveres vesztette életét a Gázai övezetben. A libanoni határnál is csapásokat mért az izraeli hadsereg a Hezbollah katonai célpontjaira.


Az izraeli hadsereg körülzárta Gázavárost - jelentette be Daniel Hagari katonai szóvivő csütörtök este. A Gázai övezetben a szárazföldi hadművelet hatodik napján, csütörtökön az iszlamista Hamász terrorszervezet előőrseit, főhadiszállásait, rakétakilövő állásait és infrastruktúráját támadták az izraeli katonák.

A katonai szóvivő közölte, hogy az elmúlt órákban több mint százharminc palesztin fegyveres vesztette életét az övezetben. Az izraeli erők katonai létesítményeket és rengeteg ott talált fegyvert semmisítettek meg. Vadászgépek és helikopterek a Hamász magas rangú harcosainak egyik parancsnokságát támadták, és egy hadihajóról aláaknázott épületeket és megfigyelőállomásokat lőttek.

A haditengerészet katonái és a harci repülőgépek a Hamász haditengerészeti erőinek célpontjait is támadták, köztük a terrortámadások tervezésére és kivitelezésére használt épületeket.

Joáv Galant védelmi miniszter helyzetértékelést tartott a különleges feladatokkal foglalkozó mérnöki egységnél, ahol a Hamász földalatti alagútrendszere felszámolásának lehetőségeiről beszélt.

"Egyedülálló megoldásaink vannak, hogy elérjük az összes alagutat és a föld alatt megsemmisítsük őket: felkészültünk ennek megvalósítására. Minden helyre eljutunk. Nem vagyok biztos abban, hogy sok olyan hadsereg van a világban, mely rendelkezik ilyen képességgel. Gyakorlatozzanak, szervezkedjenek, készítsék elő a megfelelő felszerelést, hamarosan odaérünk!"

- fogalmazott a védelmi miniszter.

Csütörtökön 102 humanitárius segélyt szállító teherautó lépett be a Gázai övezetbe a rafahi átkelőnél. A Palesztin Vörös Félhold értesülése szerint ezek közül 46 élelmiszert szállított, 11 vizet, 11 orvosi berendezéseket, és voltak köztük gyógyszerekkel, lepedőkkel, ruhákkal és különféle termékekkel megrakott járművek is. A háború kezdete óta 374 segélyszállító teherautó jutott el az övezetbe, de üzemanyagot eddig Izrael nem engedett bevinni.

Az északi, libanoni határnál csütörtök délután vadászgépekkel és helikopterekkel légicsapásokat mértek a Hezbollah célpontjaira, válaszul az onnan korábban indított lövésekre. Egy libanoni rakéta becsapódott a jórészt evakuált Kirját Smóne városban, tüzet okozott, két embert megsebesített.

A szárazföldi egységek tüzérségi és harckocsitűzzel is célba vették a Hezbollah katonai célpontjait, infrastrukturális létesítményeit és katonai parancsnokságát, a terrorizmus irányítására szolgáló infrastruktúráját, rakétakilövő állásait, fegyverraktárait és egységeit.

"A katasztrófa mélységéből a győzelem felé haladunk"

- jelentette ki Beni Ganz miniszter a médiának adott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy "nagyon jelentős eredményeket" értek el az izraeliek.

Mint mondta, "ez egy összetettebb hadjárat az általunk ismereteknél, mert nemcsak a határt kell megvédeni, hanem a határon túli eseményeket is alakítani kell. A túszok hazatérésére tett erőfeszítések mellett alapvetően meg akarjuk változtatni a valóságot az ország déli részén és az egész országban".

"Ebben a pillanatban is bevetünk minden rendelkezésünkre álló eszközt, hogy hazahozzuk őket, és mentelmi jogot kap családjával mindenki, aki segít az elraboltak visszajuttatásában. Aki viszont fogságban tart gyermekeket és nőket, annak ítélete halál" - mondta Ganz az október 7-én a Hamász terrortámadásában a Gázai övezetbe hurcolt mintegy kétszázötven izraeli túszról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az előnyök többszörösek” – Pénzt kapnak a nagyszülők, ha az unokákra vigyáznak egy horvát településen
A Zágrábhoz közeli Szamobor település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.


A horvátországi Szamobor városában március végén indult el egy új program, amely pénzügyi támogatást nyújt azoknak a nagyszülőknek, akik napközben otthon vigyáznak az unokáikra. A Zágrábhoz közeli település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.

A kezdeményezés célja, hogy enyhítse az óvodai férőhelyhiányt, valamint segítséget nyújtson a családoknak.

A rendszerben részt vevő nagyszülők gyerekenként havi 360 eurós támogatást kapnak, ami több mint 145 ezer forintnak felel meg. A városban két óvoda működik több kisebb telephellyel, amelyek több mint 1300 gyereket látnak el, de tavaly így is több mint 100 gyerek maradt ki az ellátásból.

Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját.”

A „nagymama-nagypapa szolgálat” elnevezésű programhoz eddig 28-an csatlakoztak. Egyikük a hatvanéves Dubravka Koletic, aki pozitívan nyilatkozott a lehetőségről: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony, és sok időt töltünk az unokáinkkal, és még közelebb kerülünk egymáshoz.”

Horvátországban az átlagnyugdíj körülbelül 550 euró, vagyis valamivel több mint 220 ezer forint havonta.

Dubravka lánya, Danijela Koletic is örömmel fogadta a programot, mivel kisfia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. A 41 éves közgazdász így nyilatkozott: „Könnyebb egy ilyen kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, Viktor és a nagymamája pedig tovább mélyíti így a kapcsolatát.”

A legtöbb horvát anya 12 hónapos szülési szabadságot vesz igénybe, a gyerekgondozási díj pedig hat hónapos kortól a gyermek hatéves koráig, az iskolakezdésig jár.

Az állami intézmények férőhelye azonban korlátozott, és a nagyvárosokban, például Zágrábban, a probléma különösen súlyos. Sokan kénytelenek magánóvodát vagy dadát fizetni, illetve a nagyszülők segítségére támaszkodni.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes képviselő elolvasta, majd megosztotta a Dobrev Klárát támadó náci hangvételű bejegyzést
Nemes Klára később sem törölte a posztot. A bejegyzés Dobrev nagyapja feltételezett származásával indokolja a politikus elleni vádakat.
F. O. - szmo.hu
2025. május 15.



Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.

A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.

A szöveg Apró Antal vélt zsidó származására hivatkozik, és azt állítja, hogy ez elegendő ahhoz, hogy unokáját „judeo-bolsevik, genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömeggyilkossá” tegye.

A poszt a náci fajelmélet klasszikus téziseit idézi, többek között azt, hogy a zsidók genetikailag kódoltan magyarellenesek és hajlamosak a gyilkolásra.

Amikor 444 újságírója felhívta Nemes Klárát, a képviselőnő először nem tudta, melyik bejegyzésről van szó. Rák Sándorné esetéről sem hallott. Később, miután elhangzott, melyik csoportból származik a poszt, és felolvasták neki a szöveget, az „Apró-Klein Antalnál” hümmögött, majd a „magyarellenes rasszista tömeggyilkosnál” közbeszólt, hogy tudja, miről van szó. A kérdésre, hogy olvasta-e a bejegyzést, igennel felelt. Amikor azonban azt kérdezték, hogy egyetért-e a tartalmával, bontotta a vonalat. Később SMS-ben is feltették neki ezt a kérdést, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A bejegyzést korábban egy másik fideszes képviselő, Rák Sándorné is megosztotta, aki az egri ciszterci gimnázium tanára volt,

és az egri önkormányzat kulturális bizottságának elnöki posztját is betöltötte. Ő a Facebookon, egy nem kommentelhető bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben azt írta: nem olvasta el figyelmesen a szöveget, nem ért vele egyet, és elnézést kér mindenkitől, akit megbántott vagy megsértett. Dobrev Klárát név szerint nem említette. A posztot közben eltávolította az oldaláról.

A Fidesz frakcióülésén Rák Sándornét leváltották a bizottsági elnöki tisztségéről, és arra kérték, hogy „képviselői mandátumáról saját belátása szerint döntsön”. Az eset óta nem tett közzé új bejegyzést a közösségi oldalán.

A Demokratikus Koalíció közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy Nemes Klára oldalán a bejegyzés továbbra is elérhető. A képviselőnő a legutóbbi önkormányzati választáson egyéni mandátumot szerzett Keszthelyen, ahol a 12 tagú képviselő-testületben mindössze négy kormánypárti tag ül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.


„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:

04.22 hétfő: 1500

04.23 szerda: 2500

04.24 csütörtök: 8500

04.25 péntek: 7500

04.28 hétfő 12.000

04 29 kedd 17.500

04.30 szerda 37.500

05.05. hétfő 34.000 db

05.06. kedd 36.500 db

05.07. szerda 71.500 db

05.08. csütörtök 50.500 db

05.09. péntek 54.000 db

„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.

„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).

A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.

Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.

„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:

ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.

Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.


Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.

Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,

az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.

A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.

A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.

A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:

„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”

A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.


Link másolása
KÖVESS MINKET: