Az EU keleti államait, köztük Magyarországot sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása
Áprilisban Litvániában volt a legmagasabb, 22,1 százalékos az élelmiszerek árának éves szintű emelkedése. Magyarországon 14 százalékot meghaladó drágulást regisztráltak.
Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása - mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy szerdán ismertetett elemzésében.
Az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) adataira épülő összeállítás szerint az idén áprilisban Litvániában volt a legmagasabb, 22,1 százalékos az élelmiszerek árának éves szintű emelkedése. A második helyen Bulgária áll 21 százalékkal, a harmadik Lettország 17,7 százalékkal. Igen jelentős, 14 százalékot meghaladó drágulást regisztráltak Észtországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is.
Az EU-s átlag 8,9 százalék volt. Átlag alatti drágulást kizárólag nyugati tagországokban mértek. Németországban például 8,5 százalékkal, Ausztriában 8,1 százalékkal, Franciaországban 4,3 százalékkal, Írországban pedig csupán 3,6 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerekért áprilisban, mint egy évvel korábban.
Az EU keleti tagországaiban élők helyzetét súlyosbítja, hogy éppen ebben a térségben a legmagasabb az élelmiszerre fordított kiadások aránya a háztartások fogyasztásban.
- mutatott rá a Destatis. Romániában például a háztartások fogyasztási kiadásainak több mint negyedét, 28,3 százalékát viszi el az élelmiszer, Lettországban pedig majdnem a negyedét, 23,4 százalékát. Húsz százaléknál magasabb arányt regisztráltak Bulgáriában és Szlovákiában is.
Az EU-s átlag 15,9 százalék. A háztartási kiadások élelmiszerre fordított aránya alapján felállított sorrendben az EU-s átlag alá kerülő országok közül csupán egy fekszik a keleti térségben, Szlovénia, ahol 15,8 százalék az arány. Franciaországban 15,2 százalékot, Ausztriában 12 százalékot, Németországban 11,1 százalékot regisztráltak. A fogyasztási kiadásaik legkisebb részét, 10,8 százalékát Írországban fordítják élelmiszerre a háztartások az EU-ban a Destatis összeállítása szerint.
Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása - mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy szerdán ismertetett elemzésében.
Az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) adataira épülő összeállítás szerint az idén áprilisban Litvániában volt a legmagasabb, 22,1 százalékos az élelmiszerek árának éves szintű emelkedése. A második helyen Bulgária áll 21 százalékkal, a harmadik Lettország 17,7 százalékkal. Igen jelentős, 14 százalékot meghaladó drágulást regisztráltak Észtországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek a kisméretű IKEÁ-k, húsz új áruház nyitását jelentették be
Az Ingka Group a következő hat hónapban húsz kompakt boltot nyit Európa és Észak-Amerika kisebb városaiban. Az új formátum a korlátozottabb, azonnali kínálat mellett a teljes választékot átvétellel teszi elérhetővé.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Ez a formátum nemcsak jóval költséghatékonyabb a hagyományos áruházaknál, de lényegesen gyorsabban is megnyitható, ráadásul jellemzően olyan helyszíneken, ahol az emberek amúgy is intézik a napi bevásárlásaikat.
Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.
A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.
„Előre tudatosítani kell a vevőkben, pontosan mire számíthatnak a kompakt üzletekben, hiszen ezek értelemszerűen nem nyújtják a hagyományos áruházak kínálatát”
– áll az Ingka Group közleményében.
A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Öt és fél órán át kérdezte ki a 24.hu tudósítóját az ukrán titkosszolgálat a Barátság kőolajvezetéknél
A 24.hu újságíróját egy helyi lakos jelentette fel, miközben a januárban lebombázott Barátság-vezetékről tudósított. Az eset rávilágít a kritikus infrastruktúra körüli feszültségre.
Öt és fél órás vallatás lett a vége annak, hogy a 24.hu tudósítóját egy helybéli ellenséges ügynöknek nézte, és mindez csupán pár száz méterre történt attól a brodi szivattyúállomástól, amelynek lebombázása miatt január vége óta nem érkezik kőolaj a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A kritikus infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai kisvárosban több tucatnyi, gépkarabéllyal felszerelt katona és rendőr őrzi, a lebombázott területhez vezető utat pedig lezárták.
„Ez itt lezárt terület és egy teljesen átlagos ellenőrzőpont, mint mindenhol máshol az országban, tudja, háború van!”
– szögezte le egy katonai parancsnok.
A helyiek gyanakvók és szűkszavúak. „Nem hallottam semmit, nem láttam semmit, és nem akarok magával beszélgetni” – zárta rövidre a lakótelepi bolt egyik vásárlója, majd miután megtudta, hogy magyar újságíróval áll szemben, csak ennyit vetett oda az eladónak: „Orbániszt”. A feszült légkörben mégis akadt valaki, egy Mihajlo nevű férfi, aki készségesen beszélt a támadásról, mielőtt végül éppen ő riasztotta a hatóságokat.
„Előbb ide, a garázsok közé esett le egy rakéta, vannak még a környéken fémdarabok belőle meg egy négy-ötméteres lyuk. Aztán a tartályba is belerepült egy. Azt akarja a vezetőtök, hogy szivattyúzzunk tovább, de nem lehet.”
A férfi szerint a tartály két hétig égett, és mindent fekete korom borított. Nem sokkal később már a rendőröket hívta. „Fogják el azt a fickót, ezt a fickót őrizetbe kell venni. Már úton vannak a szolgálatok.”
A kiérkező rendőröket hamarosan a titkosszolgálat követte, a tudósítót pedig öt és fél órán keresztül hallgatták ki
– írta a 24.hu.
A Barátság vezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás, miután ukrán közlés szerint orosz dróntámadás érte a brodi infrastruktúrát. A leállás okáról és a helyreállításról azóta is éles vita folyik. Az ukrán fél szerint a támadásban Európa legnagyobb, 75 ezer köbméteres olajtartálya sérült meg, és a rendkívüli hő a belső berendezéseket is tönkretette, ezért a tranzit lehetetlen. Ezzel szemben a magyar kormány lassúnak tartja a javítást, és úgy véli, nem történt a működést akadályozó sérülés, ezért politikai okokat sejt a háttérben.
A kihallgatás végül oldott hangulatban zárult, miután a hatóságok meggyőződtek arról, hogy nem kémről van szó. Indoklásuk szerint a lakosok idegesek, egy külföldi pedig kamerával a nyakában azonnal gyanút kelt a kritikus infrastruktúra közelében, az oroszok által verbuvált szabotőrök pedig komoly problémát jelentenek.
Az egyik tiszt a beszélgetés végén arról beszélt, hogy a háború előtt szeretett volna Magyarországra utazni egy gyógyfürdőbe, majd elköszönéskor meghívta a riportert a városba, ha egyszer béke lesz. „Látogasson meg minket, ha majd egyszer béke lesz. Körbevezetem a városban.”
Öt és fél órás vallatás lett a vége annak, hogy a 24.hu tudósítóját egy helybéli ellenséges ügynöknek nézte, és mindez csupán pár száz méterre történt attól a brodi szivattyúállomástól, amelynek lebombázása miatt január vége óta nem érkezik kőolaj a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A kritikus infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai kisvárosban több tucatnyi, gépkarabéllyal felszerelt katona és rendőr őrzi, a lebombázott területhez vezető utat pedig lezárták.
„Ez itt lezárt terület és egy teljesen átlagos ellenőrzőpont, mint mindenhol máshol az országban, tudja, háború van!”
– szögezte le egy katonai parancsnok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
XXI. Század: Öt százalékkal vezet a Fidesz, hárompárti parlament alakulna
Schmidt Mária intézete 46:41 arányban mérte a Fidesz–KDNP vezetését a Tisza Párt előtt, egy hónappal a 2026-os választás előtt. Ezzel szemben más kutatók, mint a 21 Kutatóközpont, továbbra is Magyar Péter pártjának előnyét mutatják.
Harminc nappal a választás előtt öt százalékpontos Fidesz–KDNP-előnyt mért a Tisza Párttal szemben a kormányközeli XXI. Század Intézet. Az Infostart által szemlézett kutatás szerint a kormánypártok 46, míg a Tisza Párt 41 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók körében.
Az intézet megjegyzi, hogy korábbi mérésükhöz képest, hibahatáron belül, mindkét nagy párt egy-egy százalékponttal erősödött, miközben csökkent a bizonytalanok aránya.
A felmérés alapján jelenleg hárompárti parlament alakulna: a Mi Hazánk 6 százalékkal biztosan bejutna. Ezzel szemben a Demokratikus Koalíció 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 3 százalékon áll, vagyis a parlamenti küszöb alatt rekedne. Az elemzés arra is kitér, hogy a Tisza Párt nem szívta fel teljesen a többi ellenzéki párt szavazóit.
Más, kormánytól független intézetek mérései ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A 21 Kutatóközpont március eleji felmérése például a Tisza Párt jelentős előnyét mérte, a Republikon Intézet februári adatai pedig a miniszterelnök-jelölti preferenciákban mutatták ki Magyar Péter fölényét.
Harminc nappal a választás előtt öt százalékpontos Fidesz–KDNP-előnyt mért a Tisza Párttal szemben a kormányközeli XXI. Század Intézet. Az Infostart által szemlézett kutatás szerint a kormánypártok 46, míg a Tisza Párt 41 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók körében.
Az intézet megjegyzi, hogy korábbi mérésükhöz képest, hibahatáron belül, mindkét nagy párt egy-egy százalékponttal erősödött, miközben csökkent a bizonytalanok aránya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János a közösségi médiás segítőjével beszélgetett egy videóban, amelyben szóba került, hogy a miniszter megdicsérte a TISZA Párt szolnoki jelöltjét. A felvételen a segítője azzal kezdi, hogy a Lázárinfó Expressz utáni hírfolyamot pörgetve azt látta, a legtöbben azt emelték ki, hogy Lázár János megdicsérte a TISZA jelöltjét Szolnokon. Lázár János erre azt mondta, valóban megdicsérte Rost Andreát. A miniszter szerint:
„Igen, megdicsértem. Nagy tisztelője vagyok Rost Andrea a művészetének és személyének is, és a szolnokiak nagyon jól teszik, hogyha Berko Attilát megválasztják egyéniben, mert Rost Andrea már listán parlamenti mandátum közelében van, tehát így két jó képviselője lehetne Szolnoknak. Egy jó duett lenne.”
A beszélgetésben ezután Pócs János került szóba, akiről Lázár segítője megjegyezte, hogy ő is nagy internetes sztár. Lázár szerint Pócs egy „rocksztár”, aki „kiütéssel fog nyerni”.
Azonban a jászsági képviselő valójában világhírű, ugyanis 2017-ben egy „Ő volt a Soros” feliratú jószágot vágott le, amivel olyan nyugati lapok címlapjára is felkerült, mint a Bloomberg, vagy épp a Fox News.
Talán leghíresebb esete, amikor videót készített arról, hogy ismerősét bezárta egy kazánba. A bizarr videón azt is mondja, hogy azokat a cigányokat zárja ide, akikre haragszik. Pócs később azt mondta, hogy az egész csak vicc volt, és a kazánba zárt barátja ötlete volt a videó.
Egy fokkal már nehezebben magyarázható az a 2018 tavaszán előkerült bulifelvétel, ahol a láthatóan ittas képviselő egy fiatal nő melleit dinnyékhez hasonlította, és kijelentette, hogy ilyen mellbőséggel kételkedik benne, hogy valaki kiskorú.
Idén februárban Pócs pedig több videóban állította, hogy ellenzéki szimpatizánsok vertek meg egy férfit Tarnazsadányban. Botos Zoltán, a település fideszes alpolgármestere és maga a sértett is cáfolta ezt, megerősítve, hogy családi konfliktus történt.
Lázár János a közösségi médiás segítőjével beszélgetett egy videóban, amelyben szóba került, hogy a miniszter megdicsérte a TISZA Párt szolnoki jelöltjét. A felvételen a segítője azzal kezdi, hogy a Lázárinfó Expressz utáni hírfolyamot pörgetve azt látta, a legtöbben azt emelték ki, hogy Lázár János megdicsérte a TISZA jelöltjét Szolnokon. Lázár János erre azt mondta, valóban megdicsérte Rost Andreát. A miniszter szerint:
„Igen, megdicsértem. Nagy tisztelője vagyok Rost Andrea a művészetének és személyének is, és a szolnokiak nagyon jól teszik, hogyha Berko Attilát megválasztják egyéniben, mert Rost Andrea már listán parlamenti mandátum közelében van, tehát így két jó képviselője lehetne Szolnoknak. Egy jó duett lenne.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
