SZEMPONT
A Rovatból

Mészárosék tényleg 35 évre beleültek a tutiba az autópálya-koncesszió elnyerésével?

Volt-e valódi verseny? Kell-e bármilyen kockázatot viselni a győzteseknek? Kihátrálhat-e a szerződésből egy jövendő kormány? A Transparency International Magyarország szakértőjét kérdeztük.


Múlt hét végén jelentette be Rogán Antal, hogy megvan a 35 évre szóló autópálya-koncesszió nyertese: a három induló közül a magyar magántőkealapok által szervezett pályázat nyert, amely a kiszivárgott hírek szerint Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető.

A több ezer milliárd forintos üzlet számos aggályt felvet, ezekről beszélgettünk Nagy Gabriellával, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak vezetőjével.

– Laikusok kedvéért: mit jelent pontosan a koncesszió? Mivel bízta meg az állam a nyerteseket, miről mond le és mit vár el a pénzért cserébe?

– Az első számú probléma, hogy bár a kormány valóban koncessziónak hívja, a mi álláspontunk szerint nem erről van szó, sokkal inkább egy bújtatott közbeszerzésről. Ennek célja, hogy az ország teljes gyorsforgalmi úthálózatának (kivéve az M5-öst és az M6-ost, amelyek egyelőre egy másik koncesszióban vannak) működtetését, felújítását és bővítését odaadják 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak. A szerződést nem ismerjük, de a sajtóhírekből az derült ki, hogy összesen 2000 kilométerről van szó, és kilométerenként 96 millió forintot fizet az állam.

Itt kezdődnek a gondok, mivel a koncesszió a magyar és az uniós irányelvek szerint is azt jelenti, hogy az eljárás tárgyát (jelen esetben az úthálózat működtetését), annak hasznosítását átadják az arra jogosultnak, méghozzá a kockázatokkal együtt. Normális esetben ez úgy valósulna meg, hogy a győztes konzorcium beszedi az útdíjakat, amelyek vagy fedezik a költségeit, vagy nem. Vagy van rajta nyeresége, vagy nem.

Itt viszont láthatóan szó sincs erről, mivel többször is elhangzott, hogy továbbra is a kormány szedi be az útdíjakat, a nyertes pályázó egy ezek mértékétől független, fix összeget kap meg. Szerintünk emiatt nem koncesszióról van szó, csak egy egyszerű közbeszerzésről, amit viszont nem lehetett volna 35 évre megkötni. Az Európai Bizottság is pont ezért mérlegeli, indítson-e kötelezettségszegési eljárást.

Aggályos az is, hogy mivel magántőkealapok nyertek, nem tudjuk, valójában kik a tulajdonosok. A sajtóban ugyan rebesgetik Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét, hivatalos információ azonban nem elérhető erről. Ráadásul egy magántőkealapnak nincsenek gépei, se munkásai, tehát a felmerülő munkákat majd alvállalkozókkal fogják elvégeztetni, miközben a profitot elteszik.

– Milyen forrásból kapja majd a pénzt a nyertes konzorcium, és mivel járhat vajon, hogy megszűnik a verseny ebben a szektorban?

– Rogán Antal szerint a beszedett útdíjakból, ami gyakorlatilag a mi pénzünk. Ez egy hatalmas szektor, és most 35 évre lezárják a verseny elől. Normális esetben, ha az állam egy-egy szakaszt megépíttet vagy felújíttat, mindig újra és újra versenyezteti a cégeket. Itt viszont erről többé nem lesz szó, gyakorlatilag nem fogjuk tudni, miért azok kapják a több ezer milliárd forintos nagységrendű közpénzt, akiket alvállalkozóként megbíznak. Akár haveri alapon is odaadhatják a munkát a hozzájuk közel állóknak, olyan új cégeknek esélye sem lesz belépni a piacra, akik nincsenek jóban a magántőkealappal.

Ráadásul a 35 év amiatt is rettentően hosszú idő, mert nem tudjuk, milyen technológiák jelenhetnek meg addig, amelyek miatt adott esetben más típusú autópályákra lesz szükség. Képzeljük el, mi lett volna akkor, ha 1989-ben 35 éves koncessziót kötnek egy írógépgyártóval. Ebben az esetben még a mai napig is szállítanák az írógépeket a minisztériumokba. És mivel ekkora idősávot egyetlen vállalkozó sem lát be, nyilván beárazzák a bizonytalanságot, az előre nem látható kockázatokat az ajánlatukban. A végösszeg így egy évre leosztva is sokkal nagyobb lesz annál, mintha rövidebb időre kötöttek volna szerződést.

– Az Európai Unió nem tehet semmit?

– Rogán Antal nagyon határozottan kijelentette, hogy Brüsszelnek ehhez semmi köze, nem indíthatnak kötelezettségszegési eljárást, mert ebben egy fillér uniós pénz sincs.

Ez az állítás az EU-s jog abszolút félreértéséről árulkodik, mivel a kötelezettségszegési eljárásnak semmi köze ahhoz, van-e uniós forrás a képben. Valójában annak az ellenőrzésére szolgál, betartják-e a szabályokat az EU-s szinten szabályozott területeken, márpedig a koncesszió és a közbeszerzés is ilyen.

A vizsgálat ezért teljesen jogos, és ha azt állapítja meg a Bizottság, hogy ez valójában nem koncesszió, hanem közbeszerzés, amit nem lehet 35 évre megkötni, akkor egyszerre két irányelv megsértését is kimondhatják.

– Van ebben az üzletben bármi kockázat a győztesek oldalán, vagy mondhatjuk, hogy a mostani döntéssel hosszú évtizedekre beleültek a tutiba?

– A konkrét szerződés ismerete nélkül ezt is csak megtippelni lehet, de az alapján, amit Rogán Antal elmondott, nekem úgy tűnik, hogy túl nagy kockázatot nem vállal a koncesszió jogosultja. Az eljárást megindító hirdetményből kiderül, hogy a fix díjon felül még különféle egyéb díjakat is megtérít majd neki az állam, például akkor, ha extra munkákat vállal. Az árfolyamkockázatot emlegette még Rogán, majd meglátjuk, a gyakorlatban ez mekkora rizikót jelent.

– Miért lett pont 35 év? Volt már korábban más példa arra, hogy ennyi időre átadta az állam valaminek az üzemeltetését?

– A 35 évet valószínűleg egy nagyon régi, talán 1991-es törvényből emelték át, abban szerepelt. A koncessziók intézményét tipikusan például bányászati jogok átadására találták ki. A jelenleg is érvényes uniós szabályozást 2014-ben fogadták el. Abban az szerepel, hogy ha egy koncessziót 5 évnél hosszabb időre kötnek meg, azt külön számításokkal kell megindokolni. Ezeket a számításokat jó lenne látni, mi pert is indítottunk érte, amit egyébként másodfokon megnyertünk, de felülvizsgálatra a Kúriához került az ügy.

– Az egyszeri autópálya-használó mennyit észlelhet az egész üzletből? Drágulhat-e például emiatt a matrica?

– Mivel továbbra is az állam szedi be a díjakat, erről ők döntenek. De van egy másik tényező is, amit nem árt felidézni a kérdés kapcsán. Pár évvel ezelőtt összeomlott egy autópályahíd Genova mellett, akkoriban sokat szerepelt a hírekben. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy Olaszország az egyetlen EU-s ország, ahol a teljes úthálózat ki van adva koncesszióba.

Az olasz ügyészség pedig azt állapította meg, hogy a koncesszió jogosultja nem végezte el a szükséges műszaki ellenőrzéseket és az ebből következő felújításokat, mivel a fő érdeke a profit maximalizálása volt. Ezért meghamisította a jegyzőkönyveket is, amivel hozzájárulhatott a balesethez. Nem azt akarom mondani, hogy nálunk is biztosan ez lesz, de a negatív előkép sajnos adott.

– A kormány szerint Mészáros Lőrinc személye nem játszott szerepet az eredményben. Elképzelhetőnek tartják, hogy ez tényleg tisztán szakmai döntés volt, mint ahogy állítják?

– A tárgyalásokon eredetileg három szereplő vett részt: a győztes magántőkealap, amely mögött elvileg Mészáros áll, a Strabag és a Colas konzorciuma, valamint egy Dömper Kft. nevű magyar cég. Végső ajánlatot viszont a Strabag és a Colas már nem adott, egyelőre nem világos, pontosan miért nem. Maradt tehát a Mészáros-féle magántőkealap és a Dömper Kft., utóbbi viszont nagyon kis cég egy ilyen nagyságrendű feladathoz, tehát nem is tudtak volna érvényes ajánlatot tenni. A lényeg, hogy hiába tűnik úgy első ránézésre, valójában nem volt igazi verseny.

– Rogán azzal is érvelt, hogy inkább Mészáros nyerjen, mint egy külföldi. Valóban jobb a magyar államnak (és közvetve az adófizetőknek) ez a kimenetel?

– Én személy szerint úgy gondolom, nem az a fő kérdés, magyar vagy külföldi magáncégek végezzék-e el inkább ezt a közfeladatot, mivel egyszerűen állami kézben kellett volna tartani. Ez a kiindulópont, de ha már belemegyünk, arról is lehetne vitatkozni, a Strabag mennyiben külföldi. Van egy magyar leányvállalatuk, ezen keresztül indultak, ez a cég pedig ugyanúgy magyarokat alkalmaz és itt fizet adót. Tehát szerintem nem indokolt ennek mentén különbséget tenni, de hangsúlyozom, a véleményem az, hogy alapvetően állami feladatról van szó.

– Van-e bármi lehetősége egy jövőbeni kormánynak a szerződésből való kihátrálásra?

– Hazai színtéren nem sok lehetőség van megtámadni, mivel ezt csak valamelyik versenytárs tehetné meg, a Dömper Kft. pedig aligha fogja. Van még pár szervezet, akik hivatalból is indíthatnának eljárást, például a Közbeszerzési Hatóság vagy a Legfőbb Ügyészség, de erre sem adnék túl nagy esélyt a korábbi tapasztalatokból kiindulva.

Ha azonban az Európai Bizottság tényleg lépéseket tesz az ügyben, annak a vége lehet az, hogy elmarasztalják a kormányt. Amennyiben ők ezek után az Európai Bírósághoz fordulnak, ahol 2-3 éven belül születik egy elmarasztaló ítélet, akkor előfordulhat, hogy semmissé kell tenni a szerződést.

Még ha ezt a Fidesz nem is tenné meg, hanem inkább bevállalnák a bírságot, egy majdani új kormány erre az ítéletre hivatkozva könnyebben kihátrálhatna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ezek voltak a Fidesz-tüntetés legkellemetlenebb pillanatai Jámbor András szerint
A Fidesz csütörtöki, „Stop Önkény” címmel tartott tüntetésén elhangzottakat komentálta a volt országgyűlési képviselő. Szerinte a a „Stop Örkény” név tökéletes a tüntetésre, mert az már az „örkényi színvonalat” hozta.


Jámbor András sem hagyta szó nélkül a Fidesz csütörtöki tüntetését – Facebook-oldalán pontokba szedve írt arról, szerinte melyek voltak a demonstráció legkellemetlenebb pillanatai.

„A múltkori tüntetés után nem gondoltam volna, hogy lehet mélyebbre süllyedni. De a Fidesz tégláról téglára, lépésről lépésre dolgozik ezen” – írta, hozzátéve, hogy „sorban gyártják a pecsétes papírokat, hogy rosszabb ellenzék a mostani Fidesz, mint mi voltunk”.

Azt írta, ha gyűjtenie kellene olyan skandálásokat, amelyekkel biztosan nem lehet sikert elérni, akkor azok a „Diktatúra!”, „Nem hagyjuk!”, „Hazaárulók!”, az „Ébresztő!” és a „Mondjon le!” lennének, amelyek mind elhangzottak a tüntetésen. A „Mocskos Tisza!” rigmust a „kreativitás citromdíjának” nevezi.

Jámbor emlékeztet arra, amikor egy éve Sulyok Tamás arra kérte a fiatalokat, ne skandáljanak illetlen rigmusokat, most pedig mellette tüntetnek ezzel. Hozzáteszi, hogy a rigmus fideszes verzióját Magyar Péter mindig letekerte az országjárásain. Idézett egy felszólalót is, aki azt üvöltötte: „Április 12. volt a magyar nemzet Trianonja”. Erre így reagált:

„Kedves fideszesek! A magyar nemzet Trianonja Trianon volt, és full ízléstelen a saját választási vereségeteket az ország szétdarabolásához, családok szétszakításához, a magyar nemzet egyik legnagyobb történelmi gyászpillanatához hasonlítani.”

Felszólította őket arra, hogy ne keltsék azt az érzetet, hogy magyar az, akinek fáj a Fidesz veresége.

Arra is reagált, hogy a tüntetésen az is elhangzott, hogy Áder János házának lefotóztatása „kommunista időkben volt szokás”. Jámbor feltette a kérdést, hogy hány ellenzéki otthonát gyalázta meg a propaganda. Arra pedig, hogy „eljön az idő, amikor már nem lehet uszító jelszavakkal elfedni a valóságot”, így vágott vissza: „Csókolom. Jó reggelt. Eljött. Április 12-én.”

Idézte a demonstráción felszólaló Osztie Zoltán plébánost is, aki a jelenlegi kormányt a „terror kommunista és fasiszta eszközeinek” használatával vádolta, majd két mondattal később azt mondta: „Elítéljük a mások megalázására törekvő durva és gyűlöletkeltő kommunikációt.” „Mintha lenne némi difi” – kommentálta röviden a kommunikációs szakember.

A plébános Szent Ágostontól is idézett, ám Jámbor szerint az valójában nem Magyar Péterről, hanem a tüntetésről és a Fidesz önszembenézéséről szól: „Kétségbeejtő az olyan ember, aki nem annyira saját bűneit nézi, de annál inkább vájkál a másokéban.”

Szerinte az is kellemetlen volt, amikor Áder János a tömeg méretére úgy reagált: „Szerintem a Ferencváros örülne, ha ma este ennyi szurkolója lenne”. Jámbor azt írta erre: „Haver. Az MTK-nak is van ennyi. (Nem, a Felcsútnak nincs.”

Szintén kellemetlen pillatnak tartja azt is, amikor Áder feltette a kérdést, hogy „miért vagyunk itt?”, mire valaki bekiabálta azt, hogy „hogy mondjon le Magyar Péter!”. Miután fél percig zúgott a „Mondjon le!”, kiderült, hogy mégsem ezért vannak ott.

Jámbor kiemelte azt is, hogy Áder véletlenül Bibó István „Ne féljetek!” című gondolatából azt a részt is idézte, miszerint demokratának lenni annyit tesz, mint „nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól…”. „A huszonhetedik migránsozás után talán észrevehette volna, hogy az idézet második sora nem túl kompatibilis a tömeggel” – jegyezte meg a volt képviseő.

Végül azt is megemlítette, hogy nem volt olyan szónok, aki ne hasonlította volna Rákosihoz Magyar Pétert.

„Őszintén észnél vagytok? Recsk, málenkij robot, szovjet-megszállás, fekete autó, körömletépések. Tényleg meggyalázzátok a magyarok emlékét, akik valódi diktatúrákban hunytak el a szabadságért?” – teszi fel a kérdést.

Összegzésképpen annyit írt: szerinte a „Stop Örkény” név tökéletes a tüntetésre, mert az már az „örkényi színvonalat” hozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tíz perc alatt ugrott 42 fokra a hőmérséklet – nem a napsütés, hanem egy zivatar kellett az új országos melegrekordhoz
A HungaroMet tanulmánya szerint egy feloszló zivatar leáramlása kellett ahhoz, hogy Szécsényben 42,0 fokot mutasson a hőmérő. A hőhullám magja is szokatlanul, északnyugat felől érte el Magyarországot.


Tíz perc alatt íródott át a magyar meteorológia története: június 30-án délután három órakor az Ipoly menti Szécsényben a hőmérséklet 40,3 fokról 42,0 °C-ra ugrott, amivel 0,1 °C-kal megdőlt a 2007 óta érvényben lévő országos abszolút melegrekord. A HungaroMet friss tanulmánya szerint a hirtelen, drámai melegedés hátterében egy lokális időjárási esemény állhatott.

A süllyedés közben felmelegedő levegő pont elegendő volt ahhoz, hogy a hőmérő higanyszála átlépje a korábbi, Kiskunhalason mért 41,9 fokos csúcsot.

A rekorddöntés körülményei is sajátosak voltak. Az állomáson egy órával korábban már 41,4 °C-ot mértek, azonban egy közeli zivatarfelhő árnyékoló hatása miatt a hőmérséklet átmenetileg csökkent, mielőtt a tízperces ugrás bekövetkezett.

A június végi, egész Európát sújtó hőhullám kialakulása is több tényező szokatlan együttállásának eredménye. A folyamat június közepén indult, amikor a Nyugat-Szaharában, illetve az Arab-félsziget és Irán térségében kialakult forró zónákból a levegő nyugat felé indult. Az arábiai légtömeg gyorsabb mozgása miatt utolérte a szaharait, és Nyugat-Afrika fölött egy különösen erős meleg mag jött létre. Ezt követően egy Marokkó térségében kialakult sekély ciklon a forró légtömeg egy részét június 16-án Európa felé térítette. A szaharai levegő markáns hulláma június 18-án érte el Spanyolországot, majd északabbra sodródva felerősítette a Franciaország feletti anticiklont. A folyamatok és az erős napsütés eredményeként egy úgynevezett hőkupola alakult ki, ami csapdába ejtette és tovább melegítette a forró levegőt.

A hőkupola lassan terjedt keleti irányba, így fordulhatott elő, hogy Magyarországra június 27-én a megszokott délnyugati helyett északnyugati irányból érkezett meg az afrikai eredetű hőhullám magja.

A tetőzés napján, június 30-án az ország időjárása kettészakadt: miközben a Bécsi-medence irányából beáramló hűvösebb levegő miatt a Dunántúl nyugati részén a hőmérséklet már nem emelkedett 40 °C fölé, a Dunától keletre a zivatarok ellenére is kitartott az extrém forróság, megteremtve a feltételeket a szécsényi rekordhoz.

Június 29-én már látszott, hogy a forróság nem egyszerű kánikula lesz: délelőtt 11 óra előtt már megdőlt a napi melegrekord. A hegyvidékek sem adtak menedéket: Kékestetőn 31 °C-ot regisztráltak. A tetőzés végül június 30-án jött el, amikor a szécsényi 42,0 °C-os méréssel megszületett a mindenkori magyar abszolút csúcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bogár László szerint Orbán Viktornak és Magyar Péternek is ugyanaz a főnöke
A közgazdász egy pódiumbeszélgetésen fejtette ki, hogy a magyar politikát egy globális háttérhatalom irányítja. Szerinte mind a volt, mind a jelenlegi miniszterelnök csak ennek a láthatatlan erőnek a végrehajtója, amely a saját érdekei szerint alakítja a világot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 12.



A Nem pici nevű csatornán Virághalmy Sarolta Bogár László közgazdásszal és Boros Imre közgazdásszal, volt tárca nélküli miniszterrel beszélgetett a magyarországi politikai helyzetről. Bogár László a beszélgetést a lengyel himnusszal és magyar viccekkel indította, hogy derűsebben közelítsék meg a témát. Szerinte a jelenlegi helyzet rosszabb, mint az ötvenes évekbeli diktatúra, mert akkor Kádár szerint „aki nincs ellenünk, az velünk van”, Rákosi szerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”, ezzel szemben ma „aki nincs velünk, az nincs”.

A közgazdász szerint a választás egy óriási bukás és összeomlás volt, ami mögött az a döbbenet húzódik meg, hogy kiderült, a magyarság többségének egészen más képe van a méltó életről, mint ahogy azt korábban gondolták.

Boros Imre szerint a helyzet megértéséhez vissza kell menni az időben, és feltette a kérdést, hogy „ekkora nagy marhák vagyunk mi?”, hogy mindig mások választanak sorsot a magyaroknak. Felidézett egy három évvel ezelőtti videót, amelyben állítása szerint a néppárti politikus, Manfred Weber azt mondta: „Péter Magyar is the future.”

Boros szerint ez a jövő mostanra jelenné vált, és véleménye szerint a választást nem elcsalták, hanem a nép akarta így.

Úgy látja, a Nyugat egyfajta puha megközelítéssel, az agy megfertőzésével éri el a céljait, nem pedig gumibottal. Ennek a rendszernek a célja szerinte az, hogy a világot egy magánpénzrendszer urainak érdekei szerint irányítsák.

Bogár László szerint Magyar Péter felemelkedése egy olyan folyamat volt, amelynek során „a semmiből elővarázsoltak egy senkit, aki semmit mond és mindent visz”. A kegyelmi ügyet nem spontán botránynak, hanem tudatosan megszervezett akciónak tekinti.

„Az egész egy megszervezett összeesküvés, nem elmélet, gyakorlat. A globális térből megszervezve” – jelentette ki.

Állítása szerint az ügyben minden résztvevő hazudik, és a hivatalos álláspont is valótlanság. Úgy véli, a globális hatalmi tér már 2024 júliusában eldöntötte, hogy eltakarítják az Orbán-rendszert.

A közgazdász kifejtette, hogy a rendszer igazi urai, akik szerinte Orbán Viktor és Magyar Péter felettesei is, nem hagyják, hogy a demokráciában véletlenül ne az történjen, amit ők akarnak.

Úgy gondolja, a globális hatalmi térből szervezték meg az összeesküvést Orbán Viktor kormányának és a 16 éves rendszerének eltakarítására. Feltételezése szerint az akkori miniszterelnökkel közölhették, hogy mindenképpen eltávolítják, és választhatott a „szabad elvonulás” és a „csúnya elvonulás” lehetősége között. Hozzátette, hogy a rendszer bukásához az is kellett, hogy belülről szétrohasszák. „Személyesen félrenéztünk, és hittünk abban, hogy ennek a rendszernek és a rendszervezetőjének a történelmi érdemei sokkal nagyobbak annál, mint amelyek ebből a szétrohadásból adódnak” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel fogadófelületet adtak a hamis valóságok terjesztéséhez.

Bogár szerint a magyar választás egy globális csatatérré vált, ahol az amerikai-orosz-kínai együttműködési rendszer szenvedett vereséget. Úgy véli, a háttérben egy olyan titokzatos erő áll, amely képes volt szétverni az Orbán-rendszert, hiába támogatta azt az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök is. Ennek az erőnek az a célja, hogy Oroszországot kifossza, ezzel rendezve a világ felett lebegő, 960 ezer milliárd dolláros spekulatív pénztömeget. „Oroszországot kívánják kifosztani. És ezért nem fognak addig nyugodni, és ezért kellett a rendszerváltozás Magyarországon, amíg Magyarország is nem áll be a sorba” – állította.

Később Boros Imre az euróval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az „a dollárnak kisöccse”, amelyet ugyanúgy hátulról irányít az amerikai magántulajdonú Federal Reserve System. Szerinte aki eurót használ, az egy olyan klubba lép be, ahol az árfolyammal kijátszva jól meg lehet szivatni az embereket.

Bogár László Európáról úgy vélekedett, hogy évtizedek óta külső hatalmi befolyás alatt áll.

„Az amerikai világbirodalom által megszállt kontinens. Tehát ezen a kontinensen nem történhet már csak az, amit az amerikai birodalom legfelsőbb uralmi struktúrái akarnak” – jelentette ki.

Példaként Alfred Herrhausent, a Deutsche Bank egykori elnökét hozta fel, akit szerinte azért gyilkoltak meg, mert alternatív elképzelései voltak Kelet-Közép-Európa jövőjéről a washingtoni konszenzussal szemben. Az Európai Uniót az amerikai birodalom hatalmi-gazdasági szárnyának, a NATO-t pedig a katonai szárnyának nevezte. Donald Trump azon kijelentését, hogy a tagállamoknak többet kellene hozzájárulniuk, blöffnek tartja, aminek egyetlen célja, hogy ötszörös áron adjanak el amerikai fegyvereket.

A beszélgetés végén a közgazdász egy konkrét javaslattal állt elő.

Úgy véli, mind a három parlamenti pártnak elemi érdeke lenne, hogy követelje egy átfogó, 1989-ig visszamenőleges nemzeti vagyonleltár elkészítését.

A Tisza Pártnak azért, mert bizonyítani akarja, hogy mindent elloptak; a Fidesznek azért, mert azt állítja, hogy gyarapította a nemzeti vagyont; a Mi Hazánknak pedig azért, mert nemzeti pártként alapvető érdeke lenne a tisztánlátás. Szerinte ebben a kérdésben 100%-os nemzeti konszenzus lehetne. „Nem bosszú állás, hanem látni szeretnénk szépen, elszámolva, hogy mi történt a magyar nemzet vagyonával az elmúlt 36 év során. Lehetne-e ennél szebb, és egy szeretetországban a végtelenül áradó szeretetre épülő törekvés ennél?” – tette fel a kérdést.

A TELJES BESZÉLGETÉS


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki prókátor: Vége az ügyészi vádmonopóliumnak, négy szereplő is vádat emelhet majd Magyarországon
A Vidéki Prókátor blog szerint a Tisza Párt Alaptörvény-módosítása megszünteti az ügyészség kizárólagos vádképviseleti jogát. A jövőben az ügyészségen kívül a sértett, az új NVVH és az Európai Ügyészség is felléphet vádlóként.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 12.



Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként ismertté vált ügyvéd egy friss bejegyzésben elemzi az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely szerinte megszünteti az ügyészi vádmonopóliumot. A szerző szerint jogtörténeti jelentőségű változás zajlik, amely „méltánytalanul kevés” figyelmet kap.

A poszt úgy fogalmaz,

„a Tisza Párt alkotmánymódosítása révén a szemünk előtt hullik darabjaira és válik a múlt részévé egy régi alkotmányos jogintézmény: az ügyészi vádmonopólium.”

A bejegyzés azzal a tézissel indít, hogy egy „maffiaállam” felépítésének kulcsa az ügyészség feletti kontroll és a vádmonopólium alkotmányos védelme, ami büntetőjogi védelmet biztosít a hatalomnak.

„Az ügyészség vádmonopóliumát az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése mondta ki annak rögzítésével, hogy az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ez a rendelkezés azért bírt alapvető jelentőséggel, mert az összes állami szervet kizárta a pótmagánvád lehetőségéből.”

Mivel a közvagyont sértő bűncselekmények sértettje csak az állam vagy egy állami szerv, például egy önkormányzat lehet, a szabályozás azt eredményezte, hogy csak az ügyészség által preferált korrupciós ügyek kerülhettek bíróság elé. A szerző példaként említi az ELIOS- és a Volvogate-ügyet.

A poszt szerint a tizenhetedik módosítás lényege, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozására tekintettel megváltoztatja ezt a helyzetet. A bejegyzés szerint a szövegből kiveszik a „kizárólagos” szót, az állami büntetőigény érvényesítésének szabályait pedig törvényi szintre utalják. A Vidéki prókátor úgy látja, ezzel megszűnik az alkotmányos alapja az állami szervek pótmagánvádlóként való fellépésének tilalmára. Bár a büntetőeljárási törvény ezt még kizárja, a szerző szerint ez a rendelkezés „bármikor megváltoztatható, vagy hatályon kívül helyezhető”.

A vádmonopóliumot tovább gyengíti az NVVH felállítása és Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez. Az NVVH ugyanis közvádlói jogkört kap, az Európai Ügyészség delegált ügyészei pedig szintén jogosultak lesznek vádat emelni magyar bíróság előtt.

A nem túl távoli jövőben így a poszt szerint négy szereplő is felléphet vádlóként:
  • az ügyész,
  • a sértett (pótmagánvádlóként),
  • az NVVH és
  • a delegált európai ügyész.

A szerző úgy zárja a bejegyzést, hogy

az ügyészi vádmonopólium, amely „az orbáni maffiaállam egyik fundamentuma volt, szép lassan a jogtörténet ködébe fog veszni”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer idején az ügyészség visszaélt ezzel a jogintézménnyel, ezért azt mielőbb fel kell számolni. „Az ügyészi vádmonopóliumnak Orbán Viktor és hű harcostársa, Polt Péter ásta meg a sírját, Magyar Péter pedig most eltemeti. Nyugodjék békében!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk