Bár sok orosz támogatja a Vlagyimir Putyin által csütörtökön hajnalban elrendelt katonai hadműveletet Ukrajnában, bőven akadnak olyanok is, akik ellenzik: csütörtök este több városban is háborúellenes tüntetést tartottak.
A Guardiannek több Oroszországban élő ember is elmondta, mit gondol az ukrajnai helyzetről. Többségük Moszkvában él, de akadtak olyan fiatalok is, akiknek vannak családtagjai Ukrajnában, ezért különösen érzékenyen érintik az ottani történések.
"Az orosz fiatalok lesújtotta az, hogy Oroszország és Ukrajna között háború van. Én és a barátaim nagyon meg vagyunk rémülve. Senki nem számított arra, hogy tényleg ki fog törni a háború"
- mondta egy 21 éves moszkvai diák, Dmitrij.
Elmesélte, hogy csütörtökön hajnalban azután feküdt le aludni, hogy meghallgatta Putyin tévébeszédét. Elalvás előtt még beszélt egy Ukrajnában élő barátjával, aki már akkor arról beszélt, hogy lehet, hogy elhagyja az országot. Reggel 9-kor Dmitrij már arra ébredt, hogy Oroszország már meg is támadta Ukrajnát. Szerinte az orosz fiatalok a háború ellen vannak - ezt a közösségi oldalakon látható posztok is bizonyítják -, és inkább az idősebbek támogatják Putyin lépéseit.
"Attól félek, Putyin megállíthatatlan. Ezúttal nem is érdekli a lakosság véleménye. A Krím-félsziget annektálása után általános eufória volt Oroszországban, de most már szó szerint senki nem akar háborút. Lehet, hogy az emberek támogatják a Luhanszk és Donyeck régiókat, mert ott oroszajkúak élnek, de senki nem akarta, hogy megtámadjuk Ukrajnát. Mi, fiatalok aggódunk, hogy mi lesz így a jövőnkkel"
- mondta.
Nem csak Dmitrij, több orosz is úgy gondolja, hogy valójában az orosz és ukrán emberek között nincsen és konfliktus, és nem akarják, hogy legyen, de az orosz kormány nem képviseli a népet.
"Teljesen ledöbbentem az ukrajnai tragikus eseményeken. Tudom, hogy sok Oroszországban élő ember mély bűntudatot és szégyent érez az orosz vezetők tettei és ellenséges hozzáállása miatt, akikre sokan még csak nem is szavaztunk"
- jelentette ki egy 52 éves szentpétervári tanárnő, Natalja.
Szerinte Putyin ukrajnai katonai akciója "egy független országgal szembeni szélsőséges agresszió és ellenségeskedés", és úgy véli, már 2014-ben szigorúbb szankciókkal kellett volna sújtani Oroszországot. Arról is beszélt, hogy bár sok ukrán jogosan kritizálta az oroszokat amiatt, hogy nem emeltek szót a kormány ellen, az elmúlt évtizedben azért nem volt annyi politikai tüntetés, mert sokan féltek a retorziótól, a bebörtönzéstől.
"Kevés hasonlóság van a 2022-es és a 2011-es Oroszország között, amikor még százezrek vonultak utcára, hogy tiltakozzanak az elcsalt választások ellen. Az oroszok nem hallgatnak - elhallgattatnak minket"
- hangsúlyozta a tanárnő.
Néhány orosz úgy véli, az ukrajnai válságot a nyugat nyomása táplálja. Egy Szocsiban élő férfi, Ilja úgy gondolja, Putyin tettei mögött a bizonytalanság áll, az elnök úgy érzi, meg kell védenie magát a NATO-tól és az Egyesült Államoktól. Az is zavarhatja őt, hogy Ukrajna a nyugati országokhoz közeledik, figyelmen kívül hagyva az oroszokkal közös történelmi, kulturális és családi kapcsolatokat. Ilja szerint ez az egész helyzet igazságtalan, de bízik benne, hogy sikerül békés megoldást találni.
Sok orosz már most aggódik azért, hogy milyen gazdasági hatása lesz a háborúnak az országukra. Egy Kalinyingrád nő, Krisztyina emlékeztett rá, hogy Oroszország gazdasága más országoktól függ, és a koronavírus-járvány okozta pénzügyi nehézségeken kívül még mindig érzik a 2014-ben bevezetett szankciók következményeit. Most nem elég, hogy a háború miatt is emelkednek az árak - amelyeket a polgárok, nem az oligarchák fogják megérezni -, a legújabb szankciók még inkább megnehezítik majd a gazdaság talpra állását a járvány után.
"Lehetetlen túlbecsülni, mekkora stressz alatt vannak most az oroszok. Az egyik legstresszesebb dolog az, hogy a világ többi része azt gondolja, Oroszország gonosz, és a háború az emberek döntése volt. De ez nem igaz, nem vagyunk egyenlők a vezetőnkkel"
- jelezte.
Mint mondta, egy átlagos állampolgár számára nehéz megérteni, mi igaz és mi hamis, kinek van igaza és ki téved. Az ő ismerőseinek a nagy része kritizálja Putyin cselekedeteit és együttérez Ukrajnával, ahol többüknek vannak barátai és családtagjai.
"Amit biztosan tudok, az az, hogy senki sem akar semmiféle háborút!"
Bár sok orosz támogatja a Vlagyimir Putyin által csütörtökön hajnalban elrendelt katonai hadműveletet Ukrajnában, bőven akadnak olyanok is, akik ellenzik: csütörtök este több városban is háborúellenes tüntetést tartottak.
A Guardiannek több Oroszországban élő ember is elmondta, mit gondol az ukrajnai helyzetről. Többségük Moszkvában él, de akadtak olyan fiatalok is, akiknek vannak családtagjai Ukrajnában, ezért különösen érzékenyen érintik az ottani történések.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.
Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.
Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.
Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.
„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.
Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.
„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”
Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.
„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.
Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.
A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”
Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.
Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.
Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.
Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.
A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,
szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.
A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.
A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.
A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.
Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.
Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.
A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.
Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.
A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”
Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.
Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.
A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.
Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.
Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.
Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”
Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."
Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.
Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.
Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.
Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.
A kihallgatás videója
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.
Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az Információs Hivatal vezetője nagyon dühös” - Panyi Szabolcs azt állítja, vészjósló figyelmeztetést kapott egyik cikke után
Publikálta a szóban forgó anyagot, majd rögtön azt a tippet kapta, hogy a külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgozott és amelyben a kormány tagjai is érintettek voltak.
„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.
Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.
Panyi azt állítja, hogy
„A cikket követően már kaptam figyelmeztetéseket magyar biztonsági forrásoktól, hogy a Magyar Információs Hivatal vezetője nagyon dühös. Azt a tippet kaptam, hogy a magyar külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgoztam, és amelyben a magyar kormány tagjai is érintettek voltak.”
Ezután történt az, hogy szerinte elővették
„az összes anyagot, ami volt rólam, megvágták, kiforgatták, és egyfajta kompromatként közzétették”
– mondta Panyi, aki úgy véli, a megfigyelést helyiség lehallgatásával vagy a forrásai telefonjain keresztül végezhették.
Az újságíró arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát az EU által.
„Kicsit úgy érzem, hogy elárultak… hagyták, hogy Orbán felépítse a maga kis Oroszországát.”
Panyi hozzátette, a nyomás akkor erősödött fel, amikor a kormány tudomást szerzett arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját, köztük egy állítólagos „külön telefon” használatát vizsgálja.
Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, miután a The Washington Post több európai biztonsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós üléseiről. Szijjártó elismerte, hogy orosz partnerével uniós ülések előtt és után is egyeztet, de a legsúlyosabb állításokat tagadta. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól a sajtóhírekre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a magyar–orosz összeköttetés gyanúja „nem meglepő”, míg Magyar Péter a hazaárulás gyanújának kivizsgálását sürgette. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico pénteki megkeresésére nem reagált Panyi vádjaival kapcsolatban.
„Nem akarunk visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a titkosszolgálatokat az eltérő vélemények elnyomására használják” – fogalmazott Panyi. Szerinte a vele történtek célja a pszichológiai nyomásgyakorlás és a hitelességének lerombolása - írja a lap.
Az újság azt is megemlíti, hogy 2021-ben Panyi telefonján az izraeli Pegasus kémszoftverrel történt fertőzést mutattak ki, az újságíró azóta rendszeresen ellenőrzi eszközeit.
„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.
Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor Orbán győri kirohanásáról: Ez nem sok jót ígér a kormányoldalnak
A politikai elemző a közösségi oldalán elemezte a miniszterelnök tegnapi kiabálását. A szakértő szerint a kormányfő viselkedése rombolja az eddig gondosan felépített képet arról, hogy ő a nyugodt vezető.
Török Gábor politológus a Facebookon reagált arra a videóra, amelyen Orbán Viktor az ellene tüntetőknek kiabál Győrben. Az elemző szerint bár azt nem tudni, hogy a kampányban van-e „elbillenés”, de az már látszik, hogy „kibillenés már van”. Török Gábor úgy fogalmazott:
„Ez a hang, ez a szituáció egészen biztosan nem az, ami segíthet a Fidesznek. Ez nem a »biztos választás«, nem a »nyugodt erő« vagy a »stratégiai nyugalom« és nem is a »Magyarország miniszterelnöke« plakátokra tett és évekig gondosan ápolt képe.”
A politológus szerint ha a hátralévő két hét ilyen lesz, az
„nem sok jót ígér a kormányoldalnak”.
Tegnap Orbán Viktor győri országjáró rendezvényét ellentüntetők zavarták meg. A miniszterelnök a Tisza Párt szimpatizánsainak azt kiabálta: „Az ukránok szekerét toljátok, és nem a magyarok mellett álltok!” Az eseményekre reagálva Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy értékelte, hogy a miniszterelnök „összeomlott” és „elvesztette a kontrollt”, és szomorú volt az egészet látni.
Eközben egy fekete kabátosokból álló csoport lökdösődött az ellentüntetőkkel, és elállta útjukat. A kormányfői országjárás több állomásán is feltűntek szervezett, feketébe öltözött csoportok, amelyek az ellentüntetőket igyekeztek elnyomni.
Török Gábor politológus a Facebookon reagált arra a videóra, amelyen Orbán Viktor az ellene tüntetőknek kiabál Győrben. Az elemző szerint bár azt nem tudni, hogy a kampányban van-e „elbillenés”, de az már látszik, hogy „kibillenés már van”. Török Gábor úgy fogalmazott:
„Ez a hang, ez a szituáció egészen biztosan nem az, ami segíthet a Fidesznek. Ez nem a »biztos választás«, nem a »nyugodt erő« vagy a »stratégiai nyugalom« és nem is a »Magyarország miniszterelnöke« plakátokra tett és évekig gondosan ápolt képe.”
A politológus szerint ha a hátralévő két hét ilyen lesz, az
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
