Átalányadó, külföldi cég, áremelés: így birkóztak meg a volt katások a változással
A 27 éves Norbert futárként dolgozik két közismert ételszállító cég részére, így a szeptember elején életbe lépett változás nem könnyítette meg a napjait. Mint mondja, igazi nehézségeket mégis inkább csak a könyvelőjének okozott.
Ezek a teljesítmény után járó bónuszok: az egyik cég például távolságdíjat is bevezetett az órabér mellé, a másik nagy cég pedig az adott hónapban végzett, adott mennyiségű kiszállítás után fizet többet. Összességében tehát nem érzékeltem, hogy csökkent volna a jövedelmem” – mondja.
Annál jobban megviselte az átállás Károlyt, aki az online marketing, webfejlesztés, vezetői coaching területén dolgozik, emellett egyetemi óraadó is.
Károly hozzáteszi, kompenzálásként új típusú feladatokat is vállal, ahol magasabb az óradíj. Januártól pedig vagy lemond azokról az ügyfelekről, akik nem bólintanak rá az áremelésre, vagy kevesebb figyelmet fordít majd rájuk. Azt mondja, megugrott a külföldön céget alapítók száma is.
„Több kolléga is az Egyesült Királyságban alapított céget. Így a jövedelemszintjük nem változott, a magyar állam viszont bukta az adójukat. Ennek azonban van egy másik előnye is: többet fogunk külföldre dolgozni, ami várhatóan növeli majd az óradíjakat” – véli a 42 éves vállalkozó.
A 35 éves PR tanácsadó, Gábor is megsínylette a változást.
Hozzáteszi, akadtak ugyanakkor olyanok is, akikkel már nem tudták folytatni az együttműködést. Bár Gáborékkal most már minden rendben, aggódva figyelik a piacot: a kata megszüntetése áttételesen az árak növekedését, az infláció fokozódását eredményezi. Ráadásul a feketézést is újra divatba hozta, ami nem a legjobb irány.
Az átalányadó a legnépszerűbb adózási forma
A Billingo online számlázó felméréséből kiderült, hogy a régi katás vállalkozók és a könyvelők körében is tarolt az átalányadózás. Besztró Szabolcs, a Billingo operatív és stratégiai igazgatója szerint
A többi válaszadó többféle megoldással élt: céget alapított, SZJA főszabály szerinti adózást választott, szünetelteti a vállalkozását vagy végérvényesen befejezte azt, illetve külföldre költözött. A vállalkozók kevesebb mint 3 százaléka mondott le a vállalkozói szabadságról, és dolgozik tovább bejelentett állásban, alkalmazottként.
Nagy az igény a könyvelőkre, de jól jön egy B terv is
Az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka könyvelő segítségét kérte, míg alig több mint negyedük próbálja meg saját kezébe venni a könyvelést. A válaszadó könyvelők közel fele azonban ezt követően sem szeretne átalányadózókat vállalni. Annak ellenére sem, hogy az ügyféligények is ebbe az irányba változtak.
Besztró Szabolcs szerint saját termékük is jó alternatíva: pontosan mutatja a fizetendő adókat és járulékokat, nyilvántartja a rendelkezésre álló átalányadó és alanyi adómentes keretet, és a szükséges bevallást is előkészíti.