„Amikor a császáron nincs ruha” – miért fontos a Trump adózásáról szóló New York Times-cikk?
A CNN újságírója szerint a New York Times közszolgálatot végzett, amikor nyilvánosságra hozta ezeket az információkat az elnökről. És ez valószínűleg még csak a kezdet.
"A New York Times az elmúlt öt év egyik legfontosabb sztoriját publikálta ma. A Trump adóügyeiről szóló cikket.
Ez egy "amikor a császáron nincs ruha" pillanat az elnök számára, és egy hosszan elhúzódó hírciklus kezdete a pénzügyeiről"
- kezdi véleménycikkét a CNN újságírója, Brian Stelter, aki talán Hans Christian Andersen A császár ruhája című meséjére utalhatott a hasonlatával.
Kollégája, John Harwood szavait idézve azt írja, ez a cikk lesújtó képet fest az elnökről, aki anyagi szempontból "vérzik".
A New York Times "bombát robbantó" cikkéről mi is írtunk. Azt írják benne, hogy Donald Trump 2016-ban és 2017-ben csak 750-750 dollár személyi jövedelemadót fizetett. Ez évi 234 ezer forintnak, azaz összesen 468 ezer forintnak felel meg.
A lap a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt is közölte: Trump az elnöksége előtti 15 évből 10-ben nem fizetett személyi jövedelemadót, mert azt jelentette az adóhivatalnak, hogy legtöbb vállalkozása veszteséges.
A CNN újságírója szerint nem azért fontos a New York Times cikke, mert sok ember véleményét meg fogja változtatni Trumpról. Az elnök hívei ugyanis nem törődnek ezzel, mert szerintük a New York Times "a demokrata gépezet" része, ezért nem is hiszik el, amit írnak.
Orbán Viktor már nem mondja azt, hogy korlátlan ideig szól az amerikai megállapodás az orosz energiahordozókkal kapcsolatos mentességről
Rónai Egonnak a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amíg Donald Trump az elnök és ő a miniszterelnök, addig ez a megállapodás él. Korábban még korlátlan időtartamú felmentésről beszélt.
Kedd késődélután interjút adott Orbán ViktorRónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A beszélgetés során szóba kerültek a kétoldalú tárgyalások is Donald Trump amerikai elnökkel.
A műsorvezető rávilágított arra, hogy míg a magyar kormány tagjai, személyesen Orbán Viktor és Szijjártó Péter határozottan azt állították, hogy Magyarország szankciómentessége az orosz energiahordozókra vonatkozóan korlátlan, addig nemzetközi lapok és a Fehér Ház is azt állítja, hogy csak egy évre kaptunk felmentést. Rónai azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy le van-e írva bárhova, hogy miben állapodtak meg.
Orbán elmondta, hogy Trump meghallgatta az érveit, kezet fogtak, és azt mondta, „rendben van”. Szerinte ez annyit jelent, hogy „amíg ő az elnök ott, és én a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni”.
Mikor Rónai megemlítette, hogy Magyar Péter kormányra kerülése esetén szándéka szerint megváltoztatná a feltételeket, a miniszterelnök úgy reagált: „Nagyon sok sikert kívánok neki. Én csak azt mondom, hogy az amerikai elnök azt mondja: rendben van, megállapodtunk, így lesz, dolgozzátok ki!” Majd megismételte, hogy hatalmon maradásuk idejére a megállapodás érvényes.
Orbán azt is hozzátette a megállapodásról: „Én nem kínáltam ezért semmit, én nem üzletember vagyok”.
Kedd késődélután interjút adott Orbán ViktorRónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A beszélgetés során szóba kerültek a kétoldalú tárgyalások is Donald Trump amerikai elnökkel.
A műsorvezető rávilágított arra, hogy míg a magyar kormány tagjai, személyesen Orbán Viktor és Szijjártó Péter határozottan azt állították, hogy Magyarország szankciómentessége az orosz energiahordozókra vonatkozóan korlátlan, addig nemzetközi lapok és a Fehér Ház is azt állítja, hogy csak egy évre kaptunk felmentést. Rónai azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy le van-e írva bárhova, hogy miben állapodtak meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti ATV-s interjújában beszélt arról, hogy a 2010-es választási győzelem után komolyan felmerült az elnöki rendszer lehetősége. Mint mondta, hosszú, politikatörténeti beszélgetések után végül úgy döntöttek, hogy a parlamentáris rendszer illik hozzájuk leginkább.
A kérdés azonban azóta is időről időre előkerül.
Legutóbb négy éve vizsgálták meg újra, de a vélemény azóta sem változott. Hiába volt „újra és újra kétharmad”, Orbán mindig felvetette, nem kellene-e váltani, de végül maradt minden a régiben.
A miniszterelnök hozzátette: „Fontos a választás, de a választás előtt és után is van élet, ne keverjük össze a fontossági sorrendeket.”
Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti ATV-s interjújában beszélt arról, hogy a 2010-es választási győzelem után komolyan felmerült az elnöki rendszer lehetősége. Mint mondta, hosszú, politikatörténeti beszélgetések után végül úgy döntöttek, hogy a parlamentáris rendszer illik hozzájuk leginkább.
A kérdés azonban azóta is időről időre előkerül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lépfeneriasztás Békés megyében: marhavágás közben fertőződött meg egy 70 éves férfi
A járványügyi hatóság azonnal megkezdte a vizsgálatot és a kontaktszemélyek felkutatását. Egyelőre nem tudni, hány emberrel érintkezett a férfi az eset óta.
Bőranthrax-megbetegedést igazoltak egy 70 éves, Békés megyében élő férfinál, derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) október 27. és november 2. közötti időszakot vizsgáló járványügyi jelentéséből – írta a Telex.
A férfi a panaszok megjelenése előtt marhát vágott, és az állat feldolgozása közben megsérült a keze. A gyanú bejelentése után a hatóságok azonnal kivizsgálást indítottak, értesítették az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, és megkezdték a kontaktkutatást, valamint a lehetséges érintettek járványügyi megfigyelését.
A hatósági kivizsgálás célja a fertőzés forrásának pontos feltárása és a további esetek megelőzése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) bevonása azért kulcsfontosságú, hogy az állati eredetű termékek útját is ellenőrizzék. Jelenleg nem tudni, hogy a beteg férfinak pontosan hány kontaktját kutatták fel, és az ő megfigyelésük milyen eredménnyel zárult.
A lépfenét a Bacillus anthracis nevű baktérium okozza, a betegség állatról emberre terjed. A bőrlépfene a bőr megsebzésével alakul ki: először egy piros göb keletkezik, amiből hólyag lesz, majd annak felfakadása után egy jellegzetes sötétbarna vagy fekete pörk, úgynevezett pokolvar képződik. A pörk környéke vizenyősen-véresen beszűrődik. Az időben felismert betegség antibiotikumokkal, elsősorban penicillinnel jól gyógyítható, és hétköznapi érintkezéssel nem terjed emberről emberre.
Bőranthrax-megbetegedést igazoltak egy 70 éves, Békés megyében élő férfinál, derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) október 27. és november 2. közötti időszakot vizsgáló járványügyi jelentéséből – írta a Telex.
A férfi a panaszok megjelenése előtt marhát vágott, és az állat feldolgozása közben megsérült a keze. A gyanú bejelentése után a hatóságok azonnal kivizsgálást indítottak, értesítették az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, és megkezdték a kontaktkutatást, valamint a lehetséges érintettek járványügyi megfigyelését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely
a jogerős másodfokú ítéletet felülbírálva elutasította nyolc magyar sportoló keresetét, így az államnak mégsem kell kifizetnie a 2022-es Világjátékokon elért eredményeik után járó, csaknem 120 millió forintos jutalmat
A döntés értelmében a kétmillió forintot meghaladó perköltséget is a sportolóknak kell állniuk.
„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – nyilatkozta a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.
Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna azért indított pert, mert a 2022-es birminghami Világjátékok után nem kapták meg a kormányrendeletben rögzített eredményességi jutalmukat. Az ügyben első fokon a bíróság még az alperes államnak adott igazat, elfogadva a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) érvelését, miszerint a kvalifikáció során nem indult el a jutalom feltételéül szabott számú nemzet.
A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2025 áprilisában jogerősen megváltoztatta ezt a döntést. A másodfokú bíróság dokumentumokkal alátámasztottnak látta, hogy a versenyeken megvolt a megfelelő számú induló, így a sportolókat megilleti a 119,5 millió forint és annak kamatai. Ezt a jogerős ítéletet támadta meg 2025 júniusában a sportügyekért felelős Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián.
A per tétje jelentős volt: Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltóban nyert aranyérmet, amiért fejenként 17,5 millió forint járt volna nekik. Senánszky Petra és Ugrai Panna 16,5 millió, Jakabos Zsuzsa 12,5 millió, Verrasztó Evelyn pedig 4 millió forintra számíthatott volna a másodfokú ítélet alapján.
Az ügyet különösen furcsává tette, hogy miközben a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, és a 2025-ös, csengtui Világjátékok után járó jutalmakat három hónapon belül kifizette, a három évvel korábbi tartozást vitatta. Ráadásul a 2022-es viadal több versenyszámában más magyar sportolók vita nélkül megkapták a pénzüket.
Bognár Viktor ügyvéd korábban már nyert egy hasonló pert a 2013-as, cali Világjátékok után, akkor a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben érvényesítette a sportolók jutalomigényét. Az ügyvéd a mostani döntés után elmondta, az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek az esetleges további jogi lépésekről.
Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely
a jogerős másodfokú ítéletet felülbírálva elutasította nyolc magyar sportoló keresetét, így az államnak mégsem kell kifizetnie a 2022-es Világjátékokon elért eredményeik után járó, csaknem 120 millió forintos jutalmat
