KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Akik hazánk természeti kincseit védik

A WWF Magyarország szakemberei rengeteget dolgoznak a védett és veszélyeztetett élőhelyek, fajok megóvásáért. Te is segíthetsz nekik!


Sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy Magyarország egy ökológiai paradicsom: páratlanul gazdag állat- és növényvilág között, messze híres tájakon, fantasztikus természetes élőhelyekkel körülvéve élünk. Természeti értékeink azonban – legyenek bármilyen csodálatosak – védelemre szorulnak: ipari tevékenység, infrastruktúra-fejlesztések, jogszabályi változtatások, hiányos ismeretek, rossz szokások, gyakorlatok, és még számos veszély fenyegeti őket.

Ezeken szerencsére – a legtöbb esetben – lehet változtatni, a természetvédelmi szempontok mentén finomítani. A WWF Magyarország Alapítvány azért dolgozik, hogy megmentse, helyreállítsa természeti értékeinket, illetve, hogy befolyásolja azok jövőjét kijelölő jogszabályok megalkotását.

:

wwf_ado1_postcard_22

A WWF Magyarország csapata természetvédelemmel fekszik és kel. Szívügyük a természeti kincseink megóvása. Missziójuk az évek alatt, több mint 100, sikeresen zárt projekttel a hátunk mögött, semmit sem változott: ma is egy olyan jövő megteremtésén fáradoznak, amelyben az emberiség és a természet harmóniában él egymással. Az idén 25 éves természetvédelmi civil szervezet 1991 óta működik hazánkban.

Természetvédelmi munkájuk kiterjed a vizes élőhelyek és a természetes erdőségek védelmére, a természetközeli erdőgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés népszerűsítésére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek, fajok – mint az eurázsiai hiúz és a szürke farkas – megóvására. Kiemelt figyelmet fordítanak az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatos szemlélet minél szélesebb körű elterjesztésére.

Szorosan együttműködnek a nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, az üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal – de a Te segítségedre is szükségük van!

WWF Magyarország

A WWF-et 1961-ben alapította a kor néhány kiemelkedő természetvédelmi szakembere, köztük például Sir Peter Scott, a híres brit sarkkutató fia. A szervezet mára a Föld összes kontinensén, több mint 100 országban tevékenykedik. A WWF küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a természet harmóniában él egymással. Célja a biológiai sokféleség megőrzése, a bolygó természeti értékei degradálásának megállítása, a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatának elősegítése, és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése.

Legfontosabb tevékenységi területeik

Szakembereik számos területen aktívak, most csak a legfontosabb projektjeik közül szemezgettünk. Ha szeretnéd részletekbe menően megismerni munkájukat, eddig elért eredményeinkről itt olvashatsz, jelenleg futó projektjeiket pedig itt ismerheted meg.

Erdőségeink védelmében régóta tevékenykednek. 2009-ben lobbimunkával elérték, hogy az új erdőtörvényben az állami erdők egy részében kötelezően természetközeli és fenntartható gazdálkodási – azaz fakitermelési – üzemmódokat kell alkalmazni. Részt vettek kisebb "vadonok" kialakításában, például a Budai-hegységben a Tündérhegyi, a Balaton mellett pedig a Kopaszok erdőrezervátum kialakításában. 2012-ben sikeresen szálltak síkra Magyarország legnagyobb háborítatlan, fokozottan védett erdeje, a kb. 1000 hektáros Csarna-völgy védelméért, ahol végül nem indulhatott meg a fakitermelés.

wwf_ado1_postcard_3

2003 óta foglalkoznak intenzíven a hazánkból korábban kipusztult, mára lassan visszatérő nagyragadozókkal, a farkassal és a hiúzzal. Elsősorban a lakossági tájékoztatásban és a tudományos kutatások támogatásában vállalnak szerepet. Hét éve futó Hiúzvédelmi Programuk célja az ismeretterjesztés mellett az állatok élőhelyeinek védelme. Távlati céljuk a hiúzok rádiótelemetriás eszközökkel történő nyomon követése, ezáltal területhasználatuk, szokásaik feltérképezése.

A farkasok védelmében együttműködnek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal – figyelik az egyedek nyomait, viselkedésüket, próbálják egyedszámukat megbecsülni, illetve szemléletformálással az illegális kilövések számát csökkenteni. Mindebben a WWF Magyarország is segítséget nyújt – szeretnék, ha ezek az eredetileg őshonos ragadozók ismét otthonuknak éreznék hazánk erdeit.

VIDEO: WWF - Együtt lehetséges!

Élőhelyek rehabilitációjába az évek során szintén sok munkát fektettek. 2013 végén zárult eddigi legnagyobb projektjük, a Duna-menti Szabadság-sziget helyreállítása. Az öt éves program során megtisztították a Mohács melletti sziget mellékágát a lerakódott iszaptól, így újra elérhetővé vált a halak ívásához nélkülözhetetlen homok- és kavicsréteg. Olyan őshonos halfajok, mint a lápi póc vagy a magyar bucó újra birtokba vehették a vizeket.

wwf_ado1_postcard_1

A Tisza mellékágánál található vizes élőhelyen az agresszíven terjedő gyalogakác kiszorította az őshonos növényfajokat, gyakorlatilag lakhatatlanná téve a területet az állatok számára. A helyi önkormányzattal közösen megtisztították a területet a gyalogakáctól, energia-ültetvényeket telepítettek, hogy bőségesen elláthassák energiával a falut, és munkahelyeket teremtsenek. A terület fennmaradó részét visszakapta a természet, az ártéri területen kedvükre legelhetnek a WWF Magyarország saját vízibivalyai és szürkemarhái.

A sok kicsi sokra megy

A WWF Magyarország csapatának munkájuk folytatásához, további sikerek eléréséhez a Te segítségedre is szüksége van! Most, a személyi jövedelemadód 1 százalékának felajánlásával úgy támogathatod az alapítványt, hogy az Neked nem kerül pénzbe. Állj „pandák” mellé, hogy továbbra is dolgozhassanak a közös, fenntartható jövőnkért! Adószámuk: 18226814-2-42.

Ha Te is szereted a természetet, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Véget ért a német partoknál megrekedt púposbálna, Timmy kálváriája
Szabadon engedték a német partoknál eltévedt hosszúszárnyú bálnát. A cet március óta bolyongott a sekély vizekben, a mentők remélik, hogy visszatalál az Atlanti-óceánba.


Szabadon engedték szombaton az Északi-tengerben a Balti-tenger partjainál megrekedt hosszúszárnyú bálnát, Timmy-tírja a 444.hu.

A német sajtó által csak Timmyként emlegetett púposbálnát reggel 9 órakor engedték útjára, közölte Jens Schwark, a mentőcsapat egyik tagja.

A konvoj ekkor a Skagerrak-szorosban, Skagentől, Dánia legészakibb városától mintegy 70 kilométerre tartózkodott.

A tizenkét méter hosszú, tizenkét tonnás cetet a Poel-szigeti öbölből szállították egy vízzel megtöltött uszályhajón. A bálna heteken át többször is megrekedt a német partok mentén a sekély vizekben, mielőtt önkénteseknek sikerült a szállítóeszközre segíteniük.

A hosszúszárnyú bálna, amelynek kora 4 és 6 év közötti lehet, először március 3-án Wismar kikötőjében tűnt fel. Később onnan nyugatabbra, az észak-németországi Schleswig-Holstein tartománybeli Timmendorfer Strandon látták.

A mentők remélik, hogy a bálna képes lesz úszni a mély vizekben, és visszatér természetes élőhelyére, az Atlanti-óceánba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elutasították a Duchenne-kóros Ádám havi 15 millió forintos gyógyszerkérelmét
A hatóság elutasította a Duchenne-kóros Ádám egyedi méltányossági kérelmét a Duvyzat nevű gyógyszerre. A család petíciót indított, miközben az országban 11 másik gyerek állami finanszírozással kapja a szert.


Egy 10 éves, Duchenne-szindrómás kisfiú, Ádám szülei hiába reménykedtek állami segítségben fiuk kezeléséhez: a hatóság elutasította az egyedi méltányossági kérelmüket. A döntés értelmében a családnak önerőből kellene előteremtenie a Duvyzat nevű gyógyszer havi 15 millió forintos költségét, amire képtelenek – írta a Blikk. A család nem adja fel, petíciót indítottak a döntés felülvizsgálatáért. Ádámnál hároméves korában jelentkeztek a betegség első jelei, amikor a szülei arra lettek figyelmesek, hogy egyre nehezebben megy fel a lépcsőn.

„Aztán jött a következő tünet, a vádlija elkezdett megvastagodni, ami a Duchenne-szindróma tipikus jele” – mondta az édesanya, Viktória.

Az anyuka a saját családjában már átélt egy hasonló tragédiát: a bátyja 17 évesen halt meg ugyanebben a betegségben. A Duchenne-szindróma egy genetikai betegség, ami egy fehérje hiánya miatt az izomzat fokozatos leépülésével jár. A leépülő izmok helyét zsírszövet veszi át, a betegek mozgása egyre nehezebbé válik, a betegség utolsó stádiumában pedig a szív- és légzőizmok is leállnak.

A kórt jelenleg nem lehet gyógyítani, de létezik egy gyógyszer, a Duvyzat, ami az Európai Gyógyszerügynökség adatai szerint a betegség romlásának lassítására engedélyezett, ambuláns, hat év feletti, szteroid mellett kezelt betegeknek.

Viktória egy ismerős családról is tud, ahol a szer hatására még kismértékű javulásról is beszámoltak. Magyarországon az ilyen, még nem általánosan támogatott gyógyszerekre egyedi méltányosság alapján lehet állami finanszírozást kérni. Jelenleg 11 Duchenne-szindrómás gyermek jut hozzá így a Duvyzat-kezeléshez. Ádám családját néhány napja a kisfiú neurológusa értesítette a negatív döntésről.

„Egyelőre a neurológusunk értesített, hogy Ádi nem kapta meg a méltányosságot, ám indoklást ő sem kapott, csak a hírt” – közölte az édesanya.

Hozzátette, várják a hivatalos értesítést, amiből reményeik szerint kiderül az elutasítás oka. A család értetlenül áll a döntés előtt, mivel a kisfiú elvileg minden feltételnek megfelel: elmúlt hatéves és még járóképes. Bár Ádám már csak a lakásban tud önállóan közlekedni, orvosa szerint is alkalmas a kezelésre.

„Most várjuk, hogy a hivatalos papír is megérkezzen, hátha abból megtudjuk, mivel magyarázzák a kérelem elutasítását” – mondta Viktória. A család nem akar beletörődni a helyzetbe, ezért indítottak petíciót, abban bízva, hogy a nyilvánosság segítségével sikerül elérniük a döntés felülvizsgálatát.

Ha segítene Ádámnak, itt teheti meg:

“Összefogunk Ádiért” Alapítvány

10300002-13877454-00014909

IBAN HU46 10300002-13877454-00014909


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza
Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.


Nagygyörgy Tibor magyar üzletember nyerte az EPT Monte-Carlo pókerverseny-sorozat egyik kiemelt versenyét, a 2700 eurós nevezési díjú PokerStars Open High Rollert. A győzelemért járó 352 ezer eurós, az MNB legutóbbi elérhető középárfolyamával számolva nagyjából

128 millió forintos nyereményét a hírek szerint teljes egészében jótékony célra ajánlja fel.

A monte-carlói versenyre 821 nevezés érkezett, a nyereményalap így megközelítette a kétmillió eurót – írta a versenyről tudósító PokerNews. A döntő asztalon több nemzetközileg elismert játékos is helyet foglalt, a magyar üzletember végül az argentin Luis Sequeirát győzte le a végső párbajban.

Nagygyörgy jelentős, több mint háromszoros zsetonelőnnyel kezdte a küzdelmet, és végül megszerezte a győzelmet.

A mostani siker az eddigi legnagyobb élőtorna-nyereménye, korábbi rekordját 2019-ben, az EPT barcelonai állomásán állította fel, ahol egy 5. hellyel 276 ezer eurót nyert.

A felajánlott teljes összeget a Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja, amelyet a Biggeorge Holding és Nagygyörgy Tibor 2022-ben hozott létre 500 millió forintos induló vagyonnal. A szervezet célja hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok, valamint az őket segítő szervezetek támogatása.

Az üzletember a szervezet honlapján korábban arról írt, hogy a jótékonykodás régóta fontos számára.

„Már egész fiatalon rájöttem, hogy adni, másokat segíteni jó, szívet melengető érzés.

Amint eljutottam odáig a vállalkozásom építésében, hogy megengedhettem magamnak, elkezdtem nehéz helyzetben levők, nálam kevésbé szerencsés emberek támogatására is fordítani” – fogalmazott.

Hozzátette, egy idő után úgy érezte, az eseti adományozásnál többet szeretne tenni, ezért döntött egy komolyabb alaptőkével rendelkező alapítvány létrehozása mellett.

A magyar hírességek közül Majka ért el komoly eredményeket, aki egy szlovákiai versenyen 57 920 eurót nyert.

A sportolók között is népszerű a játék: Torghelle Sándor egykori válogatott labdarúgó az Árulók című műsorban szerzett nyereményének egy részét forgatta meg sikeresen Las Vegasban. A sportolónak egy 10 dolláros téttel sikerült egy royal flusht elérnie, ami 5000 dolláros nyereményt jelentett.

A nagy összegű, nyilvános jótékonysági felajánlásoknak is van előzménye a magyar közéletben: korábban Csipes Tamara olimpiai bajnok kajakozó ajánlotta fel árverésre a Magyar Érdemrend kitüntetéseit, hogy a bevételből egy nemes célt támogasson.

Via PókerAkadémia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Amerikából jön haza egy örökbe adott magyar férfi, hogy megkeresse az édesanyját
Alexander Rimkunas – születési nevén Balogh Sándor – 1985-ben jött világra Siófokon, de nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe. A férfi a 41. születésnapjára tervezi az utazást, a keresésben gyerekkori barátja segíti.


Magyarországra jön az Amerikában élő Alexander Rimkunas, hogy megkeresse vér szerinti családját.

A férfi Balogh Sándorként született Siófokon 1985. június 12-én, édesanyja a magyar anyakönyvi iratok szerint Bogdán Ibolya. Az anya már a kórházban lemondott a babáról, ezért a kisfiú Kincsesbányára került nevelőszülőkhöz, majd nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe – írja a Blikk.

A keresésben Alexander gyermekkori barátja, Nóra segít, aki egyben a nevelőtestvére is volt.

„Sanyi a nevelőtestvérem volt, azaz három évig mindkettőnket ugyanaz a nevelőszülő terelgetett, óvott, ami legalább olyan erős kapocs, mintha a legjobb édestestvérek lennénk, ezért segítek neki abban, hogy felkutathassa a gyökereit, a rokonait, a vér szerinti szüleit”

– mondta a lapnak.

A nő magyar közösségi oldalakon osztja meg Alexander gyerekkori és mai fotóit, mert mint mondja, a hivatalos eljárást csak a barátja kezdeményezheti.

Berényi Gábor családjogász szerint Alexandernek a hivatalos úton is van esélye.

„Az örökbefogadást igazoló iratok mellett Alexandernek a jelenlegi, érvényes amerikai irataival kell jelentkezni a siófoki önkormányzat gyámügyi osztályán, ahol a születési adatai kerültek nyilvántartásba, illetve a Fejér vármegyei gyámhivatalnál, ahol az örökbe adását intézhették” – magyarázta az ügyvéd.

Hozzátette, ha ennyi adat ismert, akkor valószínűleg nyílt örökbefogadás történt, így Alexander kaphat információkat arról, él-e az édesanyja, hol él, és hogyan keresheti meg.

A törvény szerint az örökbe fogadott gyermek 14 éves korától a törvényes képviselője beleegyezésével, 18 év felett pedig önállóan is belekezdhet a vér szerinti szülők felkutatásába. „Akkor először arra kap választ, hogy egyáltalán érdemes-e tovább mennie, vagyis hogy a vér szerinti szülő életben van-e, illetve van-e testvére a keresést elindítónak” – folytatta Berényi Gábor.

Fontos, hogy a vér szerinti szülő az örökbe adás után nem kezdeményezheti a gyermek felkutatását, ha pedig mégis megteszi és zaklatja, az büntetőjogi következményekkel járhat.

A gyámhivatal a lakcímnyilvántartóból szerzi be az örökbe adó címét, majd a vér szerinti szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalon keresztül személyesen hívja be az illetőt. Itt mondják el neki, hogy ki és miért keresi, és ő dönthet a kapcsolatfelvételről. Ha nemet mond, a kereső csak annyit tudhat meg, hogy nem találták a vérrokont.

Alexander a 41. születésnapja körül tervezi az utazást Magyarországra, hogy személyesen indítsa el a hivatalos eljárást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk