A világgazdaságot fenyegető egyik legnagyobb veszély, amelyről senki sem beszél
Kína 45 városában közel 400 millió ember él teljes vagy részleges lezárás alatt a szigorú kínai zéró Covid-politika részeként. Ez együttesen a világ második legnagyobb gazdaságának éves bruttó hazai termékének 40%-át, mintegy 7,2 billió dollárt tesz ki.
A globális piacok jelenleg alábecsülik ennek a jelentőségét, mert a figyelem az orosz-ukrán konfliktuson és az amerikai jegybank kamatemelésén van. Pedig az elhúzódó Covid-korlátozások Kínában súlyos gazdasági következményekkel fenyegetnek – figyelmeztet a Nomura Holdings vezető kínai közgazdásza, Lu Ting, akit cikkében a CNN idézett.
A sanghaji kikötő, amely 2021-ben a kínai teherforgalom több mint 20%-át bonyolította le, lényegében leállt. A beérkező rakományok átlagosan nyolc napig vesztegelnek a kikötőben, ami 75 százalékkal magasabb várakozási idő a lezárás előtti időszakhoz viszonyítva. A teherszállító légitársaságok törölték a városba érkező és onnan induló összes járatot.
Amellett, hogy ez általánosan is aggasztó a globális ellátási láncok szempontjából, számos nagyvállalat közvetlenül is érintett a kibontakozó válságban. Leálltak a Sony és az Apple sanghaji beszállító üzemei. A Quanta, a világ legnagyobb laptop- és MacBook-gyártója teljesen leállította a termelést. Az üzem a cég gyártási kapacitásának a 20 százalékáért volt felelős. A Tesla is kénytelen volt bezárni a sanghaji gyárát, amely naponta 2000 elektromos autót állított elő.
A CNN cikkében említi, hogy mindez felgyorsíthatja a Biden-adminisztráció azon törekvését, hogy csökkentse a gazdasága függését a kínai piactól. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) múlt héten közzétett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háborúval elinduló leépítése a globális gazdasági kapcsolatoknak hosszú távon 5 százalékkal csökkentheti a globális GDP-t.