A drog lett Szíria legkelendőbb állami exportterméke, egy páncéloshadosztály védi az üzletet
A Szíriával kapcsolatos hírek az elmúlt évtizedben a kegyetlen, erőviszonyok tekintetében már-már követhetetlen polgárháborúról, a brutális terrorcselekményekről, a civil lakosság szenvedéseiről és a mindezek által kiváltott, Európát is megrázó menekült-hullámokról szóltak. Arról viszont kevés szó esett, hogy a teljes káosz közepette a hajdan virágzó levantei ország az illegális kábítószer-kereskedelem regionális nagyhatalmává vált, és ez az üzletág ma már nagyobb, mint Szíria teljes törvényes exportja.
A legkelendőbb termék a captagon, egy függőséget okozó amfetamin-származék, amely igen népszerű Szaúd-Arábiában és a térség más országaiban.
A New York Times szerint az előállítás és az elosztás nagy részét a szíriai hadsereg 4. páncélos hadosztálya ellenőrzi. Ennek az elit alakulatnak parancsnoka nem más, mint Maher al-Aszad, az elnök öccse, egyike Szíria legnagyobb hatalmú embereinek. Ugyancsak fontos szerep jut a kormányhoz közelálló üzletembereknek, és a Damaszkusz által évtizedek óta támogatott Hezbollah libanoni siíta fegyveres mozgalomnak, amely az Egyesült Államokban és az Európai Unióban egyaránt a terrorista szervezetek listáján szerepel. Továbbá részt vesznek benne az elnök népes családjának más tagjai is, akiket éppen a rokoni szál segít illegális tevékenységük fedezésében.
A drogkereskedelem felvirágzását közvetlenül a polgárháború váltotta ki: az egy évtizedig tartó konfliktus romba döntötte az ország gazdaságát, a lakosság nagy része elszegényedett. Szíria katonai, politikai és üzleti elitje új utakat keresett, hogy kemény valutához jusson, és nem utolsósorban kikerülje az amerikai szankciókat. Ez olyan jól sikerült, hogy a captagon immár Szíria legértékesebb exportterméke lett. Erre utalnak a Times által összegyűjtött hatósági adatok.
Olaszországban például tavaly 84 millió, hatalmas papírtekercsekbe és fémeszközökbe rejtett pirulát foglaltak le. Malajziában márciusban 94 millió tablettát találtak trolibusznak szánt gumikerekekben. De akadtak fenn jelentős rakományok Franciaországban, Németországban, Romániában és Görögországban is.
Az idén összesen több mint 250 millió captagon-pirulát koboztak el, ez a négy évvel ezelőtti fogásnak éppen a 18-szorosa. A tavaly elfogott drog utcai értékét 2,9 milliárd dollárra becsülték, ami több mint háromszorosa Szíria 860 millió dolláros legális exportjának. És ez a mennyiség valószínűleg csak töredéke a drogszállítmányoknak.
Még aggasztóbb a térség kormányai számára, hogy a szíriai hálózat ennél is veszélyesebb kábítószerek terjesztését is elkezdte, mint az ugyancsak amfetamin-származék kristálymetét. Az ellene való fellépés legnagyobb akadálya pedig éppen az állam, amelynek aligha érdeke az üzlet felszámolása.
Ahogy ezt Joey Rayburn, az Egyesült Államok korábbi szíriai különmegbízottja a New York Times-nak hangsúlyozta, teljesen abszurd dolog a szíriai kormány együttműködését kérni, mert
A Captagont eredetileg egy német gyógyszercég gyártotta figyelemhiányos zavar és narkolepszia (kóros alvászavar) kezelésére. Az 1980-as években Szaúd-Arábiában és más öbölmenti országokban egyfajta energia-serkentőként kezdték el használni, amely elnyomta a félelmeket, és ébren tartotta az embereket kemény munka során, vizsgaidőszak, hosszú távú vezetés vagy egyszerűen bulik idején.
Mivel a fehér tablettákon két félhold volt, az arab világban „abu hilalain”-ként, azaz „kétholdasként” kezdték emlegetni. Miután megállapították róla, hogy függőséget okoz, az 1980-as évek végén nemzetközileg betiltották. Mivel azonban a piaca megmaradt, beindult az illegális captagon-gyártás, többek között a libanoni Bekaa-völgyben, amely mindig is a ma már Libanonban kormányerővé vált Hezbollah bázisa volt. Míg a gyógyszergyárak által forgalmazott captagon amfetamin-fenetillint tartalmazott, a tiltott változatban amfetamint, koffeint és egyéb töltelékanyagokat találunk. Az olcsóbb változatok Szíriában egy dollárnál is kevesebbe kerülnek, míg a jobb minőségűeket Szaúd-Arábiában 14 dollárért árusítják.
Szíriának szüksége volt szakértőkre a drog összetételéhez, csomagoló üzemekre, továbbá a Földközi-tengeri hajótársaságokra és biztos csempészutakra Jordániába, Libanonba és Irakba. A háború elhúzódásával az ország gazdasága visszaesett, és Aszad elnök körének egyre több tagját sújtották nemzetközi szankciókkal. Voltak, akik a captagonra váltottak, és lassan kezdett kialakulni az állami kötődésű kartell, amelyben részt vettek katonatisztek, milíciavezetők, üzletemberek és Aszad rokonai egyaránt.
Gombamódra nőttek ki a földből a captagon-laboratóriumok a kormány által ellenőrzött, valamint a Hezbollah fennhatósága alá került határmenti területeken, továbbá Damaszkusz és Latakia kikötőváros körül. Ezek rendszerint kicsiny üzemek voltak, amelyek fémhangárokban vagy üresen maradt villákban működtek. Akadtak olyanok is, amelyeket zárt katonai zónának minősítettek.
A tablettákat hamis címkéjű ládákban rejtették el a hajókonténerekben: álcázták tejnek, teának, szappannak, de szőlő, narancs- vagy gránátalma-szállítmánynak is. A csempészáru nagy része Latakia kikötőből, valamint Bejrút repülőteréről és kikötőiből indult útnak. A már említett 4. hadosztály Haszán Bilal vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló biztonsági egysége számos üzemet véd, és biztosítja a drog szabad átjuttatását Szíria határain és a kikötőben.
Megfigyelték azt is, hogy mielőtt a csempészek a határhoz érnek, megállnak a szíriai hadsereg őrhelyeinél, nyilvánvaló, hogy ők is benne vannak az üzletben.
A drogbizniszre átnyergelő üzletemberek bőkezűen meghálálták a lehetőséget az elnököt népszerűsítő bankettek, hirdetések és egyéb rendezvények finanszírozásával. Egyikük tavaly bekerült az ország névlegesen működő parlamentjébe is. Egy másik „üzletember” pedig májusban magas kitüntetést kapott Aszadtól „az ország gazdasága és pénzügyei érdekében tett kiemelkedő szolgálataiért”.