Az Integritás Hatóság elnöke arról, miért tálalt ki: Szerettem volna elmondani, hogyan nézett ki egy ilyen homéroszi Odüsszeia 2023-tól 2026 elejéig Magyarországon
Ahogy arról beszámoltunk, Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösségnek adott interjújában beszélt először arról, hogy Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter megpróbálta befolyásolni a hatóság működését. Hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában is interjút adott, mely során felidézte, hogy zajlott a találkozó, és milyen következményei voltak.
Állítása szerint a 2024 májusában lezajlott megbeszélésen, amelyen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is jelen volt, szokatlan körülmények fogadták. A minisztériumi tárgyalóban két, hangfal méretű fekete tárgyat vett észre az asztalon, amelyekről Tuzson Bence azt mondta, lehallgatásgátló berendezések. Biro ezen nagyon meglepődött, mert nem értette, miért van szükség erre, mi hangozhat majd el, amit nem szabad rögzíteni.
A megbeszélésen aztán a miniszterek arra kérték, hogy a hatóság bizonyos ügyekben ne járjon el.
Biró állítása szerint Tuzson Bence azzal, hogy azt mondta neki „ne csináljon ilyeneket”, az Országos Kormányhivatali Főigazgatóságnál végzett helyszíni szemlére utalt, ahol több jogsértést is megállapítottak.
A találkozón Bóka János is megfogalmazott egy kérést egy brüsszeli látogatás előtt: „Azt kérte tőlem, hogy a mérföldköveket ne bántsam.” Az elnök mindkét miniszternek határozott választ adott. „Úgy reagáltam, hogy biztosíthatom arról, hogy a hatóság az összes rendelkezésére álló eszközt fel fogja használni.” Hozzátette, hogy Bóka János kérésére is egyértelműen reagált, miszerint egy objektív szakmai szervezet saját értékítélete alapján fog a bizottsággal beszélni.
Biró Ferenc Pál elmondta, nem tett feljelentést az ügyben. Állítása szerint nem az ő dolga a helyzet büntetőjogi értékelése, és az ügyészség hivatalból is eljárhat, ha akar. Elismerte, hogy nincsenek direkt bizonyítékai a nyomásgyakorlásra.
Mint mondta, a célja az volt, hogy el tudja mondani az igazat, másrészt pedig, hogy mindenki okuljon belőle.
Mint mondta, a találkozó után felgyorsultak a személyét érintő eljárások. Úgy véli, hirtelen találtak okot arra, hogy különféle ügyekben meggyanúsítsák.
A beszélgetés során arra is kitért, hogy egy másik interjúban azt állította, az elmúlt 16 évben egy felülről vezérelt korrupció miatt 60 ezer milliárd forintnyi veszteség érte az országot.
– mondta. Szerinte a kérdés az, hogy „azt mutatjuk-e meg, hogy a jog azokat védi, akik abuzálták és akik kihasználták, vagy ténylegesen a társadalmat védi és ténylegesen fel tudja vértezni a társadalmat egyébként a ragadozókkal szemben.”
A 60 ezer milliárdos összeget egy professzionális becslésnek nevezte, amely 30 év szakmai munkáján alapul.
Részletesen beszélt a Integritás Hatóság eddigi munkájáról is. Elmondása szerint az elmúlt három évben nulláról építették fel a szervezetet. „2022 év végén voltunk ebben a hatóságban konkrétan öten, ehhez képest ma vagyunk 150-en” – érzékeltette a növekedést, majd hozzátette: „[A hivatalnak] nem volt egy darab eszköze, nem volt egy darab szoftvere, ehhez képest ma már olyan belső fejlesztésű szoftvereink vannak, amelyeknek csodájára jár egyébként a nemzetközi antikorrupciós közösség.”
Az elnök szerint több mint 1000 milliárd forintnyi EU-s támogatást vizsgáltak le az elmúlt három évben, ebben 48 lezárt és 45 futó vizsgálat van. Kiemelte, hogy a politikailag érzékeny ügyek, mint az atlétikai világbajnokság, a Mészáros-csoport vagy a PCR-tesztek esetei „elsüllyedtek volna” a hatóság nélkül.
További eredményként említette a vagyonnyilatkozati rendszer kidolgozását. „Megírtuk a vagyonnyilatkozati rendszert, nagyjából ez lesz bevezetve, valószínűleg némi módosításokkal.”
Külön kitért a központi beszerzőszervekre, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalra (NKOH) és a Digitális Kormányügynökségre (DKÜ), amelyeket úgy jellemzett: „ez egy külön állatfaj a magyar havária kellős közepén.” Állítása szerint a hatóság már korán azonosított velük kapcsolatban komoly problémákat. „Ez a két szerv, illetve a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nagyságrendileg ilyen 3700 milliárd forintot kezeltek négy év alatt, és ebből kettőnél biztosan kijelenthetjük, hogy nincsenek megfelelő kontrollok.” A jelzéseiknek azonban nem lett pozitív hatásuk. „Onnantól nemhogy a kontrollkörnyezet javult volna, hanem ezeken a szerveken áttolt pénzek nagysága nőtt 50 százalékkal.” Becslése szerint ezeken keresztül óriási összegek folytak el túlárazásokon keresztül.
Az elnök megerősítette, hogy az NKOH-val kapcsolatban van folyamatban nyomozás a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Az új kormány felkérésére reagálva kijelentette, hogy a hatóság készen áll a korrupcióellenes küzdelemben való részvételre.