prcikk: 5+1 hazai arborétum, amelyet tavasszal mindenképp meg kell látogatnod | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

5+1 hazai arborétum, amelyet tavasszal mindenképp meg kell látogatnod

Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen.


 

Napsütés, vidám színek, kellemes illatok és hangok – ezekkel tavasszal alig lehet betelni. Ilyenkor nincs is jobb program, mint felfedezni egy hazai arborétumot, ahol testközelből figyelheted meg a természet ébredését. Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen. A Csodásmagyarország.hu olyan arborétumokat ajánl, ahol tavasszal látványos sétát tehetsz, miközben különleges növényeket ismerhetsz meg.

Alcsúti Arborétum

Az Alcsúti Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a hangulatos Csaplári-erdőben található. Az év minden napján látogatható kert az ország egyik legrégebbi, angolpark jellegű arborétuma. Kora tavasszal különösen varázslatos: ilyenkor két és fél hektáron elterülő hóvirágmező borítja be a területet, ami hazánkban egyedülálló látvány.

A mintegy 40 hektáros természetvédelmi területen madárénekkel kísért sétautakon barangolva fedezhetjük fel az egykori főhercegi kertet.

A látogatók egy 540 fajból álló fás növénygyűjteményt csodálhatnak meg: többek között hatalmas platánokat, vasfákat, vérbükköket, jegenyefenyőket és japánakácokat. A kert különlegességei közé tartozik – a kastélyrom mellett – egy 24 törzset nevelő óriástuja és egy 170 éves libanoni cédrus is. Tavasszal nem csak a hóvirágok miatt érdemes ide ellátogatni: áprilisban nárciszok és tulipánok színesítik a parkot, amelyek között sétálva igazán lélekmelengető élményben lehet részünk.

Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum – közismertebb nevén Pepi-kert – Magyarország legnagyobb arborétuma: 82 hektáros területen, a Körös egyik hangulatos holtága mellett terül el. A kertet gyönyörű tisztások, hatalmasra nőtt famatuzsálemek és különleges, egzotikus növények teszik igazán változatossá.

Tavasszal különösen látványos a park: áprilisban a magnóliák virágzása borítja színekbe a kertet.

Séta közben számos különleges fafajjal találkozhatunk, például egy 150 éves hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel vagy a kert egyik ikonikus fájával, a mocsárciprussal. Az arborétum számos állatfajnak is otthont ad: a látogatók gyakran találkozhatnak szabadon sétáló pávákkal, harkályokkal, sárgarigókkal, sőt, mókuscsaládokkal is, amely még izgalmasabbá teszi a sétát.

A terület déli részén egy különleges attrakció is várja a látogatókat: a Mini Magyarország makettpark, ahol az ország legismertebb épületeit és hagyományait fedezhetjük fel aprólékosan kidolgozott makettek formájában. A parkban többek között a Budai Vár és az Országház kicsinyített mása is megtekinthető, interaktív elemekkel kiegészítve.

Vácrátóti Botanikus Kert

A fővárostól alig több mint 25 kilométerre fekvő Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert tavasszal különösen üdítő látványt nyújt. Az arborétum Magyarország leggazdagabb növénygyűjteményének helyszíne: több mint 13 ezer növényfajt vonultat fel a kacskaringós utak, tavak és tisztások között. A hatalmas, több mint 150 éves platánok, feketediók, pagodafák és nyugati ostorfák különleges hangulatot teremtenek, miközben 62 madárfaj, 22 halfaj és számos más élőlény talált itt otthonra. Érdemes felkeresni az üvegházi gyűjteményt is, ahol a trópusi növények különleges világába nyerhetünk betekintést.

Tavasszal a kert egyik leglátványosabb attrakciója a tulipánvirágzás.

Az ágyásokban mintegy 40 ezer hagyma bont szirmot, amelyeket a dézsákban nevelt több ezer virág egészít ki, így közel 80 különböző tulipánfajta színesíti a botanikus kertet április végéig. A tulipánokon kívül is bőven akad virágzó látnivaló: nárciszok, fürtös gyöngyikék, magnóliák, júdásfák és bazsarózsák díszítik a kertet. Áprilisban pedig a cseresznyefák virágzása miatt is érdemes visszatérni, amikor a park újabb, látványos arcát mutatja.

Folly Arborétum, Badacsonyörs

A Balaton északi partján, Badacsonyörsön fekvő Folly Arborétumban százéves cédrusok és különleges ciprusok között sétálhatunk, miközben megcsodálhatjuk a mesebeli balatoni panorámát. A több mint 120 éves kert méltán kapta a „Balaton édenkertje” nevet, hiszen növényritkaságai egyedivé és egzotikussá teszik a parkot. Az öt hektáros területen négyszázféle tűlevelű, kétszázféle lombos fa és több ezer tő évelő növény található – kiemelkedő a nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjtemény.

Tavasszal a kert új életre kel: virágzó lombkoronák, bokrok és bimbózó növények színesítik a tájat.

Nyílnak a nárciszok és jácintok, a délszaki cserjék és a talajtakaró japán kövérke, miközben a fenyők, borókák, ciprusok és tiszafák is virágoznak. A téli jázmin sövények ilyenkor teljes pompájukban tündökölnek, a mediterrán szamócafa apró harangocskái lassan kinyílnak, és a mogyorófa porzós barkái, valamint a világító sárga virágú varázsmogyoró is látványos élményt nyújtanak.

A kert külön figyelmet fordít a családokra: az alsó részen babakocsival is könnyen bejárhatók a sétautak, és több játszótér várja a gyerekeket. A Folly Arborétum tavasszal ideális pihenőhely: a látogatás során grillterasz és borászat is szolgálja a kikapcsolódást.

Jeli Varázskert Arborétum, Kám

A Vas megyei Kám határában terül el a közel 100 hektáros Jeli Varázskert Arborétum, amely áprilisban nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Ez nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legszebb botanikus kertje, amelynek fő vonzereje a tavaszi virágzáskor pompázó rododendronmező.

A rododendronok rózsaszín, piros és sárga árnyalataikkal varázsolják el a látogatót, miközben a sárga virágok illata még emlékezetesebbé teszi a sétát. Az Áprilisi sétányon haladva havasszépékkel, hangafélékkel és magnóliagyűjteménnyel is találkozhatunk, a kert 15 000 példányt számláló nárciszgyűjteménye tovább gazdagítja az élményt.

A virágok mellett a látogatók hatalmas fenyőgyűjteményt és különleges fafajokat is felfedezhetnek, például atlaszcédrusokat, mamutfenyőket, japánciprusokat, valamint számos díszcserjét. A parkon belül egy lombkoronasétány is várja a vendégeket, ahonnan madártávlatból csodálhatjuk a Varázskert különleges világát.

+1. Gödöllői Arbo-park

A Gödöllő és Isaszeg határában, a Gödöllői dombvidéken fekvő Arbo-park csendes sétautakkal és romantikus ösvényekkel várja a természet szerelmeseit. A több mint százéves arborétum eredetileg kutatási céllal jött létre: a különböző fafajok hazai környezethez való alkalmazkodását figyelték, valamint azt, hogy melyek alkalmasak erdősítési célokra.

A 137 hektáros, állandóan látogatható területen erdei ösvények, tisztások és változatos erdőképek váltakoznak, ahol több száz fafaj – köztük erdei fenyő, kocsányos tölgy, fehér akác és vörösfenyő – alkot természetes hatású erdőtársulásokat.

A Csendösvényen haladva, a Völgyhíd és a Róka-tisztás között kora tavasszal a krókuszok, később az ibolyák, majd az akácvirág illata kíséri a sétánkat. A Csendösvény madárvilága is különleges: vörösbegyek és füzikék hangja tölti meg a levegőt, eltérve a környező erdők megszokott hangulatától.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: