SZEMPONT

„2024 sajnos egyértelműen Oroszország éve lehet” – Jójárt Krisztián a háború második évfordulóján

Az oroszok most előnyben vannak, de a szakértő szerint döntő győzelmre nincs esélyük. Az ukránok a végsőkig elszántak, miközben a másik oldalon csak akkor változna a helyzet, ha Putyin kikerülne a hatalomból. A háború még sokáig velünk maradhat.

Fiers Gábor, fotó: Dmytro Smolienko, Getty Images - szmo.hu
2024. február 24.

Napra pontosan évvel ezelőtt arra ébredt Európa, hogy Oroszország az éjszaka folyamán lerohanta Ukrajnát. Könnyű győzelemre számítottak, de az ukránok nem adták fel, sőt, tavaly nyáron ellentámadásba lendültek. Ez azonban hamar elakadt. Most pedig egyre nagyobb problémát okoz nekik az utánpótlás hiánya.

Mikor és hogyan érhet véget a háború? Változtak-e Putyin céljai? Milyen lehet az orosz elnök egészségi állapta? Mennyire kitartóak az ukránok? Mennyit számítanak a nyugati fegyverek és a szankciók? Erről beszélgettünk Jójárt Krisztián biztonságpolitikai és Oroszország-szakértővel.

– Mi most a helyzet az orosz-ukrán fronton?

– 2023 nyarán egy ukrán ellentámadást láthattunk, ami lényegében nem érte el még a minimálisan kitűzött célokat sem, miközben a maximális cél az volt, hogy eljussanak az Azovi-tenger partjáig, elvágják az orosz erők összeköttetését, majd akár a Krímbe is benyomuljanak. Ennél elérhetőbb cél lehetett volna a vasúti kapcsolat miatt fontos közlekedési csomópontnak számító Tokmak városának elfoglalása, de ezt sem sikerült elérni, mert csak nagyjából 15 kilométeres mélységig tudtak benyomulni.

Ezzel lényegében az ukrán ellentámadás kimerült, és az oroszok átvették a kezdeményezést.

Azóta egyrészt délen próbálják felszámolni az ukrán ellentámadás eredményeit, másrészt – és ez a fontosabb – Avgyijivka bevétele zajlik, ami 2023 eleje, vagyis Bahmut elfoglalása óta az első jelentősebb orosz siker, ugyancsak irgalmatlanul nagy veszteségek, egyes tudósítások szerint 16 ezer sebesült és elesett katona árán. Ami a front északabbi szakaszát illeti, ott az oroszok megpróbálhatnak az Oszkil folyóig előrenyomulni, Kupjanszk városát elfoglalni, illetve valamivel délebbre Kremminát.

– Mi várható az előttünk álló hónapokban?

– Egyértelmű erőforrásfölény van most a fronton Oroszország javára.

Nem érkeztek be azok a nyugati fegyverek, amiket Ukrajna kért, főleg a tüzérségi lőszerek tekintetében.

Ezt az amerikai belpolitikai vita is hátráltatja, illetve az is, hogy egész egyszerűen a Nyugatnak sem sikerült felpörgetni a hadiipari gyártókapacitásait, ami majd 2025-26-ban tetőzhet. Tehát úgy tűnik, hogy

2024 sajnos egyértelműen Oroszország éve lehet,

ahol részben sikerült felpörgetni a gyártási kapacitást, részben hozzáférni olyan jelentős forrásokhoz, mint például az észak-koreai tüzérségi lőszer, amiből minimum egymillió darabot szerezhettek be. Emellett ne felejtsük el, hogy 2022 végétől folyamatosan részleges mozgósítás van érvényben Oroszországban, tehát a haderő személyi állományának utánpótlása is biztosított. Összességében stratégiai szinten most Oroszországnak kedveznek a folyamatok, ami azt jelentheti, hogy Ukrajna valószínűleg ebben az évben főleg a védekezésre koncentrál majd.

– Elképzelhető mindezek alapján, hogy a hazájukat védő ukránok vereséget szenvednek, és még az idén véget ér a háború?

– Biztosan nem fog véget érni, legalábbis most nem nagyon látszik, hogy mi vethetne véget ennek a háborúnak, hogyha tisztán csak a katonai trendeket nézzük, és nem foglalkozunk olyan politikai szempontú és váratlan eseményekkel, hogy például történik valami Putyinnal. Egyik fél sem képes arra, hogy komoly áttöréseket hajtson végre és jelentős területeket foglaljon el.

Az a probléma, hogy nagyon transzparens, nagyon áttetsző a harctér többek között a drónoknak, radareszközöknek és például a műholdas felderítésnek köszönhetően.

Emiatt gépesített erőkkel csak nagyon nagy veszteségek árán lehet előrenyomulni, így inkább tüzérségi előkészítés után gyalogosan haladnak előre. Ennek köszönhetően azonban nagyon lassú ütemben, néhány száz métert, legfeljebb néhány kilométert tudnak megtenni egy nap alatt. Ahhoz, hogy még idén véget érjen a háború, az kellene, hogy képességoldalon egyik vagy a másik fél jelentős fölényre tegyen szert. Hogyha a szándékoldalt nézzük, akkor pedig azt látjuk, hogy

igazából totális céljai vannak a háborúnak.

Ukrán részről továbbra is az a megfogalmazott cél, hogy minden területét vissza akarnak foglalni, amibe a Krím-félsziget is beletartozik. Orosz oldalról pedig Putyin a háború elején kijelentette, hogy Ukrajna nácítlanítását és demilitarizálását akarják elérni. A terv egy gyors rezsimváltás volt, illetve az ukrán hadiipari kapacitás és a védelmi potenciál olyan mértékben lecsökkentése, ami Oroszország számára elfogadható lett volna. Az oroszok azzal számoltak, hogy ha megszabadulnak a ukránok nyugatos politikai elitjétől, akkor az ország visszakényszeríthető az orosz érdekszférába. Mivel azonban nincs elég kapacitásuk Ukrajna egészének ellenőrzésére, ezért az oroszok megtartanák az elfoglalt területeket, a maradék ukrán területen pedig egy bukott, élhetetlen állam jöhetne létre.

Csakhogy az erőforrások hiánya és a hadviselés jellege egyik oldalon sem teszi lehetővé a célok belátható időn belüli elérését,

ezért logikusnak tűnik, hogy a háború még hosszú éveken keresztül folytatódni fog.

– Miért lenne jó az Oroszországnak, hogy ha Ukrajnából csak egy élhetetlen állam maradna a háború végén?

– Putyin még 2021-ben egy hosszú, történelmi esszében az fejtegette, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, önálló államként nem létezik, így független ukrán nép sem létezik. Viszont azt is írta Putyin ebben az esszében, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan egy nyugati érdekek kiszolgáló Ukrajna. Ebből következően az orosz nézőpont szerint lényegében nem nagyon látszódik, hogyan lehetne kilépni ebből a háborúból, ezért ezt most már végig kell vinni.

Putyinék abból indulnak ki, hogy a nyugati támogatás egyszer el fog fogyni Ukrajna mögül, és akkor lehetőség lesz ezt a háborút befejezni.

A közelmúltban például Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök egy tőle megszokott, toxikus interjút adott. Ebben azon túl, hogy Ukrajnát „rákos daganatnak” nevezte, azt mondta, hogy Kijev elfoglalása továbbra is cél, és maximum egy mini ukrán állam maradhat meg Lviv területén.

– Ha már Putyin embereinek interjúinál tartunk: Konsztantyin Gavrilov néhány napja azt mondta, hogy akár a magyar határon is állhatnak majd hamarosan orosz katonák. Ennek van realitása? Kell attól tartanunk, hogy a magyar határra ér a háború?

- Azt gondolom, hogy a belátható időn belül nem, az előbb már említett orosz képességbeli hiányosságok és a hadviselés jellege miatt.

Ha olyan léptékben gyengül meg Ukrajna, és fogy el a nyugati támogatás, akkor az orosz szándék világos: menni, ameddig csak lehet, de Ukrajnán belül.

Feltehetően nincsenek öngyilkos hajlamai az orosz politikai vezetésnek, ezért nem gondolom, hogy egy NATO-országot megtámadnának.

– Mekkora veszteségei lehetnek a két országnak az elmúlt két év után?

- Az katonák tekintetében azt gondolom, hogy a nagyon nagyvonalú becsléseken túl valójában fogalma sincs senkinek, hogy mekkorák a tényleges veszteségek.

Az orosz oldalra vonatkozóan van most egy 310 ezres becslés, ami a súlyos sebesültek, illetve halottak számát illeti. Ukrán oldalról ez államtitok.

Annyi valószínűsíthető, hogy az orosz veszteségek lényegesen súlyosabbak, mivel Oroszország a saját élőerő veszteségeinek vonatkozásában teljes közönnyel vívja ezt a háborút. Vannak olyan toborzott részei az orosz haderőnek, akiknek csupán annyi a céljuk, hogy felfedjék az ukrán védelmi állásokat, vagy esetleg nyomás alatt tartsák őket. Az orosz szleng is úgy fogalmaz, hogy

darálthúsként vetik be ezeket az elsősorban börtönökből toborzott, senkinek sem hiányzó elítéltből lett katonákat.

Annak ellenére, hogy Oroszprszág rendkívül pazarlóan használja az élőerejét, ukrán oldalon is bőven beszélhetünk szerintem 200 ezer vagy afeletti halottról és sebesültről együttvéve.

– Említette, hogy fordulópont lehet, ha történik valami Putyinnal. A háború első percétől kezdve szólnak pletykák arról, hogy az orosz elnök súlyos, gyógyíthatatlan beteg. Valóban komoly egészségügyi gondokkal küzdhet, vagy ez is csak egyfajta lélektani hadviselés?

- Erről nagyjából az égvilágon semmit nem lehet tudni. Azt azért sejtjük, hogy lehetnek betegségei, mivel egy idős emberről van szó.

Látunk róla időnként különös videofelvételeket, amiken furcsán mozog, furcsán tartja a kezét vagy furcsán jár a lába.

Felmerült az is, hogy daganatos betegséggel küzd, amit egy orosz oknyomozó portál írt meg a Putyint utazásaira kísérő orvoscsapat összetétele alapján. Ha valóban rákos is volt, valószínűleg sikerült meggyógyítani, de legalábbis szinten tartani a betegségét. Nyilván ez egy féltve őrzött titok, tehát a pletykákon kívül semmilyen konkrét információ nem szivárgott ki Putyin egészségi állapotáról. Ezzel kapcsolatban tényleg csak találgatni lehet.

– Az oroszok gyengítésére bevetett ellentétes megítélésű fegyver a nyugati országok részéről a szankciós politika. Valójában mennyire működnek a szankciók Oroszországgal szemben?

- Vegyes a kép. Fontos látni, hogy egy akkora területű, akkora képességekkel rendelkező országot, mint Oroszország, nem lehet hermetikusan elzárni a világtól. Ezzel együtt nyilván érzékeny veszteségeket okoznak számukra a szankciók. A kőolaj tekintetében például azt látjuk, hogy gyakorlatilag visszakúszott a háború előtti szintre az orosz kőolajexport, de az olajársapkának köszönhetően a bevételeik nem érik el a korábbi szintet, még a jó energetikai környezet ellenére sem. Nem vagyok közgazdász, de az azért látható, hogy

Oroszország lassan elégeti azokat az erőforrásokat a háborúban, amiket korábban fel tudott halmozni.

Ennek alapján azt gondolom, hogy hosszú távon a szankciók korlátozzák Oroszország képességét ennek a háborúnak a folytatására.

– Márciusban elnökválasztás lesz Oroszországban. Milyen most az oroszok általános hangulata és a háború megítélése?

– Ezt nehéz megítélni, különösen egy háborúban álló, autokratikus rezsim esetében, hiszen nem feltétlenül válaszolnak őszintén az orosz lakosok. Ezzel együtt én azt látom az utca emberével készült interjúkban és a közvéleménykutatások alapján, hogy a háború támogatottsága magas.

Ebben van egyfajta fatalizmus: ha már benne vagyunk, akkor muszáj megnyernünk ezt a háborút. Ráadásul az a percepció, hogy valójában nem is Ukrajnával állnak harcban, hanem a Nyugattal.

Ezzel együtt az orosz társadalom egy kisebb, de azért jelentékeny része a közvéleménykutatásokban elmondja, hogy inkább békét szeretne. Azonban ezekből a felmérésekből rendre kibukik az is, hogy a ennek ellenére gyakorlatilag semmiféle kompromisszumra nem hajlandók: eszük ágában sincs például a már elfoglalt ukrán területeket feladni.

– Véleménye szerint mikor és hogyan lehet vége az Ukrajnában zajló háborúnak?

– A hogyan egy jó kérdés. Elvben elképzelhető, hogy a Nyugat teljesen elengedi Ukrajna támogatását, ebben az esetben az ukránok kénytelenek lesznek feladni a küzdelmet. Orosz oldalról nem látni az őszinte tárgyalási hajlandóságot. Ha lesz is valamilyen engedmény, az inkább taktikai jellegű lehet, mint mondjuk egy fegyverszünet, amit erőgyűjtésre használhatnak fel. Azt gondolom, hogy mindenféle tartós jellegű rendezésnek az alapja, vagyis a szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy Putyin kikerüljön a hatalomból.

– Az ukránok mennyire elszántak? Elképzelhető, hogy egy ponton feladják?

– Az ukrán társadalom kitartása, az ukrán haderő elszántsága jelen pillanatban adottnak tűnik a háború folytatásához. Teoretikusan persze elképzelhető, hogy egy adott ponton épp az ukrán társadalom fogja az ország politikai vezetését valamifajta kompromisszumra kényszeríteni, de jelen helyzetben ennek épp az ellenkezője látszik. A közvéleménykutatások alapján

az ukrán emberek 90 százaléka a Krímmel együtt minden területet vissza akarna szerezni.

Pontosan tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a küzdelem tétje az ukrán államiság és az ukrán nemzet megmaradása.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Átvágta combartériáját az elektromos fűrésszel és elvérzett egy férfi, aki egyedül újított fel egy lakást Szombathelyen

Egy férfi egy szombathelyi lakásfelújításon dolgozott egyedül, amikor egy elektromos fűrész halálos sebet ejtett rajta. Családja talált rá a holttestére, a rendőrség szerint baleset történt.

KÉK HÍREK

Zavarta a sírása, ezért verte agyon 5 hónapos babájukat egy férfi, arra hivatkozott, dühkezelési gondjai vannak

A gyulai férfi az előkészítő ülésen nem ismerte el bűnösségét. Az ügyészség szerint a vádlott a korábbi kapcsolataiból született gyermekeivel is erőszakos volt.

KULT

Új szörnyek, új rejtélyek, de egyértelmű válaszok még mindig sehol a túlélőhorrorban – Kiút 4. évadkezdés

A From (Kiút) új évada pontosan azt adja, amitől egyszerre imádják és megőrülnek tőle a nézők. Egyre több a rejtély, de a válaszok továbbra is elérhetetlenek. És pont ez az, ami miatt nem lehet abbahagyni. Ha akar valaki egy jó kis túlélőhorrort akar, irány az HBO Max!

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szijjártó Péter súlyos betegségéről, a jachtozásáról és felesége százmilliókat termelő cégének titkáról is beszélt

Szijjártó Péter a Telexnek adott interjújában azt mondta, több orvosi beavatkozáson is átesett. A 2020-as adriai jachtozásának szerinte semmi köze nem volt a pozíciójához, azt pedig nem tudja, kiknek dolgozik felesége cége, ami évente 4-500 milliós profitot hoz.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 23.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telexnek adott több mint 3 órás interjút, amelyben beszélt a miniszterelnök „luxizást” emlegető kritikájáról, a 2020-as jachtozásáról, felesége cégének sikereiről, valamint a Fidesz jövőjéről és saját politikai ambícióiról is.

Az interjú első részéből kiderült, hogy a miniszter a saját gyerekeit távoltartja a politikától. „Én azt is megtiltottam a fiúknak, hogy túl sok politikát fogyasszanak, meg nézzenek, mert a magyar politika sokkal brutálisabb, mint lennie kellene” - jelentette ki. „Én próbálom a fiúkat megóvni. És nagyon remélem, hogy ez az ország nem fog eljutni oda soha, hogy gyerekek váljanak politikai viták áldozatává” - fogalmazott. Így otthon nem volt téma a Fidesz kampányban elhangzott állítása, hogyha a Tisza nyer, az ukrán frontra vihetik a mai fiatalokat. Az is kiderült, Szijjártó maga sem néz tévében híreket, és az interneten sem olvas ilyesmit, a média ugyanis szerinte „öli a lelket”.

A gyűlöletkeltésben játszott szerepükről azt mondta, 28 éve ismeri Rogán Antalt, és ő nem úgy ismeri, mint aki bárki ellen is gyűlöletet akar kelteni.

Az oroszokkal való viszonyáról azt mondta, elintézhetné egy mosollyal a hazaárulás és a kémkedés vádját, mert nonszensz, „de mégis ezek olyan durva szavak, amikre muszáj érdemben reagálni.” Szerinte ők csak Magyarország energiabiztonságát tartották szem előtt. „De emiatt a hazaárulás, meg a fogottság vádját kiáltani, na ezt gondolom én soknak, őszintén.”

Szerinte ők senkinek az érdekét nem szolgálták ki.

Kijelentette, mindig nagyon rosszul esik neki, amikor oroszbarátnak állítják be a politikájukat.

„Mi nem oroszbarát, hanem magyarbarát politikát folytatunk. Az miért nem jó Magyarországnak, hogy sokkal olcsóbban vehetjük az orosz energiát, mint bármely más ország?” - tette fel a kérdést.

Szóba került a kegyelmi ügy is, aminek kapcsán Szijjártó Péter szerint alapvető motivációkra nem született kielégítő válasz. Ő is „áll a sorban”, és várja a választ. Bár megkérdezhetné, szerinte a volt köztárasági elnöknek és a neki tanácsot adó Balogh Zoltánnak az ország számára kellene választ adniuk. „Ha az illetők, akik ebben benne voltak, nem adnak rá választ, én mi tudok csinálni?” - kérdezte.

Arra a kérdésre, hogy a választási vereségben szerepet játszott-e Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Szijj László, és a többiek gazdagodása, a külügyminiszter azt válaszolta, „a mi teljesítményünket az emberek nagyrészt azon a prizmán keresztül ítélték meg, hogy nem politikai szereplők hogyan használták ki azt a becsületes kormányzati munkát, amit a miniszterelnök és kormányának tagjai elvégeztek.” Azt mondta, személyesen dühíti, hogy míg ő 11 éven át éjt-nappallá téve dolgozott, olyan emberek tevékenysége alapján ítélik meg őket, akik nem viseltek politikai felelősséget.

Fábián Tamás erre megkérdezte, hogy az ő felemelkedésükhöz önöknek semmi köze nincs?

Erre Szijjártó azt válaszolta, ő a saját döntéseiről tiszta lelkiismerettel el tud számolni, Orbán Viktor pedig valóban nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Szerinte a miniszterelnök teljesítményét is méltánytalan olyan szereplők magatartásán, gátlástalanságán megítélno, akik nem viselnek politikai pozíciót.

Mészáros Lőrinc gazdagodásáról azt mondta, arról Mészáros Lőrincet kell megkérdezni. „Egy felnőtt ember, aki nyilvánvalóan el tudja mondani, hogy miből mi lett neki. Én nem tudok ezért felelősséget vállalni” - jelentette ki. Azt elismerte, hogy 22 éve nem jutott volna eszébe, hogy akivel beszélget, egyszer a világ leggazdagabb embere lesz.

„Tudom, hogy ez sok emberben kérdéseket vet fel, de nem a gyerekem, nem az apám, azt javaslom, hogy akinek kérdése van, az tegye fel neki.”

Ezután szóba került Szijjártó 2020-as jachtozása is. A külügyminisztert 2020. augusztus 16-án fotózták le egy Szíjj László kormányközeli oligarchához köthető jachton. Erről most azt mondta, hogy a legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a családjával egy hajóútra. Állítása szerint a döntést az is befolyásolta, hogy a Covid-helyzet miatt bonyolult lett volna más nyaralást szervezni a kevés rendelkezésre álló időben. „Így döntöttem. És elmentünk velük” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy véletlen egybeesés-e, hogy a jacht egy olyan oligarchához, Szíjj Lászlóhoz köthető, akinek cégei állami támogatásokat és megbízásokat kaptak, például a Külügyminisztériumtól is 6 milliárd forintot, Szijjártó Péter azt felelte, a kettő között semmilyen kapcsolat nincs.

„Soha semmilyen összefüggés nem volt az én nyaralásom meg a hajó tulajdonosának gazdasági támogatásai között” – jelentette ki.

Az interjúban szóba került az is, hogy az őt jachtozni hívó legjobb barátja, Benkő Szilárd egyik cége is kapott 280 millió forint állami támogatást a Külügyminisztérium által felügyelt pályázaton. A miniszter elmondása szerint fogalma sem volt arról, hogy a barátja pályázott.

„Szeretném aláhúzni, hogy nem tudtam róla, hogy pályázott, nem szólt, hogy pályázik” – fogalmazott.

„A Szilárd soha egyetlen egy alkalommal sem kért tőlem semmilyen segítséget az ő gazdasági tevékenysége során, soha a büdös életben. És ezt most vagy elhiszik, vagy nem, ez ettől még így van” – mondta. Szerinte több száz másik cég is megkapta ezt a támogatást, és nem lett volna jogos kizárni Benkő cégét a pályázatból csak azért, mert ismerik egymást.

A felesége cégének, az Interior Design Kft.-nek a kiugró, évi 400-500 millió forintos nyereségével kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, ez a pénz nincs a családi kasszában, a felesége befekteti azt.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy ő közbenjár-e a cég érdekében, amire a válasza egyértelmű nem.

„Soha semmilyen módon nem folytam bele a feleségem tulajdonában lévő vállalkozásoknak az ügyeibe. Ő soha semmilyen segítséget tőlem nem kért, soha semmilyen állami támogatást, állami megbízást nem kapott” – hangsúlyozta.

Szerinte felesége cége azért lehet sikeres, mert „valószínűleg jó menedzsmentet választott, valószínűleg jó munkatársai vannak, jól dolgoznak.” Ezen a ponton a riporter emlékeztette Szijjártót, hogy a cégről nyilvánosan gyakorlatilag semmilyen információt nem lehet elérni, még azt sem lehet megtalálni, mivel foglalkoznak. Ráadásul míg más, hasonló méretű cégek évente 10%-os nyereséget érnek el, a külügyminisztere feleségének cége 20-30%-ot, de volt olyan is, amikor 50%-ot.

Szijjártó Péter azt ismételgette, ő nem folyik bele felesége cégügyeibe, náluk ez nem téma otthon. Arra a kérdésre, hogy kik a cég megrendelői, azt válaszolta: „fogalmam sincs.” Azt azonban tudja, hogy a felesége vállalkozásai nem állnak üzleti kapcsolatban állami cégekkel, mert ezt már az elején tisztázták.

A Fidesz jövőjét firtató kérdésre úgy reagált, „a Fidesz jövője Orbán Viktor nélkül nem elképzelhető”. A választási vereségben szerinte mindenkinek van felelőssége, de Orbán Viktor erről nyíltan beszélt. A jövőbeli feladatairól szólva egy személyesebb témát is érintett.

„Tavaly egy szűrővizsgálat során született egy olyan diagnózis, amit ha az ember szemébe mondanak, azt nem szívesen hallgatja” – mondta, hozzátéve, hogy több beavatkozáson is átesett, és ez a helyzet befolyásolja a jövőbeli szerepvállalását.

„Van egy családom. És van két gyerekem, akik az elmúlt 12 évben nem a nyertesei voltak annak, hogy az édesapjuk sokat volt távol. A legdrágább mindig az elszalasztott idő. Ilyenkor, mikor az emberrel közölnek egy ilyen diagnózist, akkor azért elgondolkodik, hogy hol van a teherbíróképesség vége.”

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor nem említette őt a lehetséges utódok között, azt mondta, hálás ezért. „Hál’ istennek soha nem volt ilyen ambícióm. Nekem soha nem volt ilyen ambícióm. Én azt gondoltam mindvégig, hogy a külügyminiszteri pozíció az a csúcs, amit én elérhetek” – fogalmazott.

Kijelentette, hogy biztosan nem lesz a Fidesz vezetője. „Én a miniszterelnök miatt, Orbán Viktor miatt jöttem a politikába, és soha nem vágytam, és nem is vágynék az ő pozíciójára. Ebben biztosak lehetnek” – tette hozzá.

A Fidesznek szerinte változnia kell, mert a politika alapvetően megváltozott, és a teljesítményt ma már leginkább a közösségi médián keresztül mérik.

„Engem nagyon frusztrált, hogy ha az ember elér egy sikert, mert mondjuk egy nagy beruházás eljön Magyarországra és létrehoz sok ezer munkahelyet, az sokkal kevésbé érdekes annál, mint hogy tud-e három jópofa mondatot mondani a TikTokon” – mondta.

Zárásként megerősítette, hogy továbbra is büszke fideszes, de elismerte, hogy a közösségük nem hibátlan, és a jövőben sok mindent másként kell majd csinálniuk.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Batman-univerzum legundorítóbb gonosza érkezik – itt a Clayface előzetese

James Gunn új DC-korszakának első testhorrorja érkezik Tom Rhys Harries főszereplésével, aki Matt Hagent alakítja majd. A karakter egy kísérleti orvosi eljárás következtében nyeri el alakváltó képességét.

KÉK HÍREK

Két hónap után előkerült az eltűnt tiszaugi férfi, akinek egy hajléktalannál találták meg a telefonját

Két hónapnyi bizonytalanság után hazatért az eltűnt tiszaugi Bence. Az édesanyja szerint a férfi jól van és a családjával akar maradni, de egyelőre nem faggatják az elmúlt időszakról.

KÉK HÍREK

A felszállás után szinte azonnal visszafordult az amerikai nagykövetség gépe Budapestre

Egy Beech C-12D Huron típusú repülőgép kényszerült visszafordulni a Liszt Ferenc-repülőtérre műszaki probléma miatt. A Nürnbergbe tartó járat biztonságosan landolt, majd tűzoltók kísérték az állóhelyére.

SZEMPONT

„Az ország megtörhetetlen gerince” – így reagáltak a kommentelők arra, hogy Ruff Bálint kancelláriaminiszter lesz

Nem örültek még úgy miniszternek, mint Ruff Bálintnak. A Partizán Vétójából ismert médiaszemélyiség, egykori tanácsadó Gulyás Gergelyt váltja a poszton, a Miniszterelnökséget fogja vezetni a Tisza-kormányban.

M.M. / Fotó: Magyar Péter/Facebook - szmo.hu
2026. április 22.

Magyar Péter bejelentette, hogy a Partizán Vétó című músorából ismert Ruff Bálintot kérte fel Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Mint írta, Ruff Bálintot a nyilvánosság főként közéleti szerepvállalásai miatt ismeri, de számára a közigazgatási tapasztalata is kiemelten fontos. Úgy véli, Ruff bizonyította rátermettségét az elmúlt években.

„Az elmúlt években közéleti megszólalásaival nemcsak széles látókörűségét, hanem kérlelhetetlenségét és felelősségtudatát is bizonyította. Magyarországnak pedig hatalmas szüksége van erre”

– véli Magyar Péter.

Mutatjuk, hogy hogyan reagáltak a hírre a leendő miniszterelnök támogatói:

„Ruff Bálint az ország megtörhetetlen gerince. Kiváló választás!”

„Ruff Bálint nekem a biztosíték, hogy jó irányba fogunk menni.”

„Wow, Ruff Bálint miniszter lesz, ez egyszerűen csodálatos! A legjobb embert választotta ki a Miniszterelnökség élére, hogy felügyelje, hogy a valódi rendszerváltáltás tényleg megtörténjen! Bálint nem csak okos, tisztánlátó és egyenes, de érzékeny, csupaszív ember is: a kormány lelkiismereteként fog működni!”

„Gratulálok Bálint, így egy kicsit kevésbé fáj a Vétó megszűnése.”

„Better Call Ruff!”

„Pont most délelőtt hallgattam az utolsó Vétó adást, leülök a géphez, erre ez fogad...”

„És akkor ez most ilyen lesz, hogy kompetens személyek töltenek be pozíciókat? Kell idő mire megszokjuk.”

„Best crossover ever."

„Én most sírva fakadtam a boldogságtól, dr. Ruff Bálint miniszter.

Gratulálok Neki és dr. Lőrinc Viktóriának is! Köszönjük.”

„Ruff Bálint. Már egy hete nem sírtam, úgyis ideje volt.”

„Azt a mindenit! Nagyon-nagyon örülök, hogy Bálint ekkora szerepet kap a kormányban. Hajrá, Bálint, veled vagyunk!”

Kapcsolódó

Magyar Péter újabb két minisztert jelentett be: megvan, ki lesz Gulyás Gergely utódja

A leendő miniszterelnök Lőrincz Viktóriát kérte fel terület- és vidékfejlesztési miniszternek, Ruff Bálintot pedig a Miniszterelnökség vezetésével bízta meg, ami a leköszönő Orbán-kormányban Gulyás Gergely feladata volt. A pártelnök szerint leendő minisztere és a Miniszterelnökség a valódi rendszerváltás megvalósításáért felel majd.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak

Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.

KÖZÖSSÉG

Elutasították a Duchenne-kóros Ádám havi 15 millió forintos gyógyszerkérelmét

A hatóság elutasította a Duchenne-kóros Ádám egyedi méltányossági kérelmét a Duvyzat nevű gyógyszerre. A család petíciót indított, miközben az országban 11 másik gyerek állami finanszírozással kapja a szert.

KÉK HÍREK

Letartóztatások a nepáli munkaerő-kölcsönzéses ügyben: a főszereplők üzleti kapcsolatban álltak Orbán Viktor öccsével

A Központi Nyomozó Főügyészség két embert őrizetbe vett, és összesen négyet gyanúsít egy korrupciós ügyben. Az eljárás külföldi munkavállalók tartózkodási engedélyével kapcsolatos, de Orbán Áron nem gyanúsított.

SZEMPONT

Kitálalt az MTVA egykori riportere: A közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés

Balogh Krisztina egy Facebook-posztban írt arról, milyen utasításokat kaptak a riporteri értekezleteken, amelyeken a hírigazgató is részt vett. Azt is elárulta, hogy az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez is előre megmondták nekik Rogán Antal minisztériumából, hogy mit szabad mondaniuk és mit nem.

DKA / Fotó: Magyar Hang/YouTube - szmo.hu
2026. április 23.

Balogh Krisztina, a közmédia egykori híradós riportere egy Facebook-posztban írt arról, miért hagyta ott a munkahelyét 2018-ban.

Felidézte, hogy 2016-ban, egy roma fiataloknak szóló ösztöndíjprogram keretében került a közmédiához. „Többen biztattak, hogy próbáljam meg, hiszen ez volt a gyerekkori álmom” – írta. Bár nehéz szívvel hagyta ott korábbi, a Református Egyház Cigánymissziójánál végzett kommunikációs munkáját, bizakodva tekintett a jövőbe. „Vidéki lányként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, nulla kapcsolati tőkével ez nekem óriási lehetőség volt.”

A híradóban kezdett dolgozni, amit az alapozásnak tekintett, és meg is szerette a hírírást. Miután gyakornokból alkalmazott lett, akkor kezdte átlátni a körülötte zajló folyamatokat.

Azt állítja, „a riporteri értekezleteken nem ötletek születtek, hanem előre eldöntött témákat osztottak ki. A politikai anyagokat csak a „megbízható” riporterek kapták.” Hozzáteszi, „a fontos eseményekről eleve tudni lehetett, ki fog tudósítani. Nem azért, mert ő volt a legfelkészültebb, ő azt hozta ki a riportból, ami az elvárás volt.”

Leírása szerint a hírigazgató, akit „Pitbull”-nak becéztek, maga is részt vett az értekezleteken és utasításokat adott.

„Sokszor lejött a szerkesztőségbe is, és a riporterrel együtt találták ki, hogyan kell felépíteni egy anyagot úgy, hogy abból ne tájékoztatás legyen, hanem karaktergyilkosság.”

A cél szerinte az volt, hogy „nevetségessé kellett tenni az ellenzéki politikusokat, úgy kellett őket ábrázolni, mintha önmaguk paródiája lennének, és alkalmatlanok arra a feladatra, amit csinálnak.” Felidézett egy személyes esetet is, amikor elmosolyodott azon, hogyan keresgélik, melyik szó lenne a legalkalmasabb egy ilyen riportba. A hírigazgató ekkor megkérdezte tőle, hogy „mit vigyorog”.

„Azt válaszoltam: mosolyogni szép dolog. Főleg annak, aki őszintén, tiszta lelkiismerettel tud. Azt mondta, ne mosolyogjak, mert nem áll jól. Ez a mondat valahogy mindent elmondott számomra arról a helyről.”

Állítása szerint a közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés.

„Az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez előre megkapták a paneleket: milyen szavakat kell használni, mit szabad mondani, mit nem. Rogán Antal minisztériumából küldték ezeket.”

Azt is állítja, „volt egy utasítás, hogy mely kulcsszavakat használják a szerkesztők: migráns, Brüsszel, terrorizmus.”

Említ egy konkrét esetet, amikor arra kérték, keressen egy orvost, aki kamera előtt elmondja, hogy a migránsok veszélyesek, mert betegségeket terjesztenek. „Félelmet akartak kelteni. Mert ez volt a cél, nem az igazság leírása” – fogalmazott.

Úgy véli, ez a rendszer óriási károkat okozott az országban, mert félelemre nevelte az embereket, és lerombolta a bizalmat és az empátiát. „Én ezt mind láttam belülről. Ezért mondtam fel 2018 végén.” A döntését azzal indokolta, hogy egy ponton fontosabb lett a lelkiismerete, mint a gyerekkori álma. „Inkább otthagytam azt, amire kislányként vágytam, mint hogy asszisztáljak ahhoz, ami emberek fejében, szívében és egy egész ország lelkében rombol” – írta.

Bár a döntés nem volt könnyű, ma már élete egyik legtisztább döntéseként tekint rá. A történtek óta még erősebben hisz abban, hogy az újságírásnak van értelme, de csak akkor, ha az embereket szolgálja, nem pedig egy rendszert. Posztjában hozzáteszi, hogy nem most beszél először ezekről a tapasztalatairól, utalva egy 2019-es interjújára és egy 2022-es dokumentumfilmre. „Csak akkor kevesen hallották meg” – tette hozzá végül.

Kapcsolódó

Szakértők a közmédia jövőjéről: Akik eddig a propaganda működtetését végezték, eltűnnek a háttérből

Polyák Gábor médiajogász szerint a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése szimbolikus határvonalat húzna. Azonban a munka oroszlánrésze csak ekkor kezdődne.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ha ember lenne, gyilkossággal vádolnánk” – Büntetőnyomozás indult a ChatGPT ellen

Florida főügyésze, James Uthmeier indított büntetőeljárást az OpenAI ellen a tavalyi egyetemi lövöldözés miatt. A vád szerint a cég mesterséges intelligenciája fegyverválasztásban is segítette a gyanúsítottat.

BUDAPEST

Robotkarokkal, világsztárokkal és egyedülálló tehetségtámogató programmal robban be a Budapest Park 15. évada

Április 23-án indul a szezon, amelyben a koncertek mellett újragondolt terek, éjszakai élmények és a feltörekvő zenészeket hosszú távon támogató kezdeményezések is fontos szerepet kapnak.

KULT

Csütörtökön nyit a Budapest Park, ráadásul az év egyik legnagyobb bulijával

Bár még több mint egy hónap van hátra júniusig, a nyár egyik legnagyobb koncerthelyszíne holnap kitárja kapuit. A Budapest Park 15. évadát nem más nyitja, mint az Irie Maffia, és abban biztosak lehetünk, hogy a hazai reggae–hiphop–funk-rock egyik legkarizmatikusabb zenekara ismét bebizonyítja, miért tartozik a magyar könnyűzenei élet megkerülhetetlen szereplői közé.

SZEMPONT

Pottyondy Edina a NER összeomlásáról: Most már Orbánnak és a milliárdos haverjainak kell félniük

A közéleti influenszer hisz abban, hogy Magyar Péter és miniszterei le fogják bontani a NER-t. Szerinte a félelem iránya megfordult, és most már nem az állampolgároknak, hanem a volt hatalomnak kell tartania az elszámoltatástól.

DKA – Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2026. április 23.

Pottyondy Edina egy Facebook-posztban reagált mindarra, ami az elmúlt napokban történt a politikai életben. Mint írja, „volt két-három nap, amikor alig hittem el, hogy ilyen gyorsan és látványosan összeomlott a NER.” Akkor tudatosult benne a változás, amikor Orbán Viktor interjúját nézte, amelyben egy meggyötört embert látott.

Úgy véli, a leköszönő miniszterelnök egy „erőtlen, hiteltelen gazember, akinek a hazugságai is üresen konganak most, hogy nincs mögötte az államhatalom.”

Pottyondy szerint így, hogy a korábbi kormányfő már nem írhatja át a törvényeket, a félelem iránya is megfordult. „Most, hogy nem nekünk kell félnünk a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett politikai rendőrségtől, hanem neki és a milliárdos haverjainak az igazságszolgáltatástól” – fogalmaz.

A közéleti influenszer elmondása szerint elbizonytalanodott a változás minőségét illetően, amikor a leendő oktatási miniszter személye körüli találgatások és viták, „a Pankotai Lilit érő indokolatlan és sokszor kioktató sértegetések, meg a tizenhét igazgató levele, meg Magyar Péter »hol voltatok négy éve, de spongyát rá« dumája” voltak porondon. Azonban úgy véli, „ez a kijózanító közjáték, minden szánalmas nyomorúságával és kisstílüségével együtt is valamiféle demokratikus működés csírája.” Szerinte a közbeszéd végre nem a propagandáról szól.

„Végre nem arról szól a közélet, hogy ukrán ügynök, meg háborúpárti, meg »piros lett a paradicsom, nem sárga«, hanem arról, hogy milyen oktatási minisztert képzelünk el” – jelenti ki. Bár elismeri, hogy a vita stílusa nem volt a legjobb, de szerinte „legalább nem az volt a célja, hogy egy velejéig rothadt rendszer alkalmatlanságáról elterelje a figyelmet.”

Az influenszer kitér az új kormányzat személyi döntéseire is, megemlítve, hogy Magyar Péter bejelentése szerint Forsthoffer Ágnes lesz a házelnök, Orbán Anita váltja Szijjártó Pétert (akit Pottyondy „agresszív orosz ügynöknek” nevez), az egészségügyi minisztériumot pedig Hegedűs Zsolt vezeti majd. Külön kiemeli, hogy a nyíregyházi állatkert-igazgató lesz a környezetvédelmi miniszter, és ünnepli a tényt, hogy egyáltalán lesz környezetvédelmi minisztérium. Azt is megjegyzi, hogy bár vannak fenntartásai „a színpadon fekvőtámaszozó Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatban, de a kaszinóminiszterhez képest akkora változás, mintha Rákay Philip filmjei helyett a Roland Emmerich-összesből válogatnánk.”

Pottyondy számára Ruff Bálint személye jelenti az igazi megnyugvást, akiről szerdán derült ki, hogy a Miniszterelnökséget fogja vezetni.

„Végre egy miniszter, akiről tudjuk, hogy mit gondolt a világról az elmúlt években, hogy milyen politikai kultúrát képvisel”

– írja. Úgy gondolja, „ha végig tudná vinni az elszámoltatást, az már önmagában hatalmas politikai bravúr lenne.” Meggyőződése, hogy Ruff képes erre a feladatra.

Zárásként elismeri, hogy optimizmusát a választási győzelem okozta eufória is táplálhatja, de hisz abban, hogy Magyar Péter és miniszterei le fogják bontani a NER-t, aminek eredményeként „elindul a felzárkózás Lengyelországhoz, a visszailleszkedés Európába.”

Kapcsolódó

Jámbor András Szijjártónak: Afelé haladtok, hogy számkivetve kell majd élnetek életetek végéig

A politikus egyenesen a külügyminiszternek és a többi fideszes politikusnak üzent a Facebookon. Szerinte a kormánypártnak szembe kell néznie a felelősségével, különben a társadalom kiveti magából a tagjait.