Újabb erőszakba torkolló tüntetések törtek ki, miután a rendőrök többször hátba lőttek egy afroamerikai férfit az Egyesült Államokban

A leendő miniszterelnök pénteken bemutatta kormánya újabb tagjait. A pártelnök azt írta, hogy „Vitézy Dávidot kértem fel közlekedési és beruházási miniszternek. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni.”

Vitézy Dávidot Magyar Péter a következőképpen mutatja be: „gyermekkora óta a közlekedés és a városfejlesztés az élete; több mint húsz éve dolgozik azon, hogy Magyarország ezen a területen is belépjen a XXI. századba. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és világszerte tanított és adott tanácsot közlekedési, urbanisztikai ügyekben, és irányításával látványosan megújult Budapest közlekedése 15 éve.”

Vitézy Dávidot azzal a feladattal bízta meg, hogy

Kátai-Németh Vilmost pedig így mutatja be a pártelnök:

„Győrben született, Budapesten nőtt fel, ma Csepelen él. 16 évesen elveszítette látását, ami sorsfordító volt számára, de egyben meg is erősítette: fekete öves aikidó mester lett, jogi diplomát szerzett, ügyvédként dolgozik.”

Magyar kifejti, hogy a leendő miniszter „látássérültként saját tapasztalatból ismeri a fogyatékossággal élők kihívásait. Kiemelten fontos számára az esélyegyenlőség. Legnagyobb erőforrásának családját tartja: két gyermeke és egy unokája van. 2024-ben csatlakozott a TISZA közösséghez, április 12-én egyéni képviselőjelöltként aratott győzelmet a csepeli központú választókerületben.”

A Tisza Párt elnöke szerint Kátai-Németh Vilmos

Emellett „prioritásába tartja egy működő gyermekvédelmi rendszer megteremtését, az utóbbi 20 évben elkövetett bűncselekmények teljes körű kivizsgálását, valamint egy hatékony szociális ellátórendszer kiépítését.”

Azt írja, Kátai-Németh azért fog dolgozni, hogy „minden lehetséges módon sikerüljön megerősíteni a magyar családok helyzetét, és egy olyan működő és emberséges Magyarországot építeni, ahol minden vágyott gyermek megszületik és békében, biztonságban nőhet fel.”

Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.

A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”

A 2004-es törvény ugyan előírja az európai zászló használatát a középületeken, de az Országgyűlés épülete kifejezetten kivételt képez a szabály alól.

Az elmúlt években a zászlók szimbolikája rendszeresen megjelent a hazai közbeszédben, a Kossuth téri ünnepi zászlófelvonások és parlamenti ceremóniák rendre a nemzeti jelképek súlyát hangsúlyozták.

Az uniós zászló 12 éve nem volt kint a Parlament épületén. Kövér László korábbi házelnök még 2024 júliusában, a magyar EU-tanácsi elnökség kezdetén sem helyeztette ki a lobogót.

Ezzel párhuzamosan a székely zászló 2013. február 15-én, Kövér László kezdeményezésére került fel a Kossuth téri homlokzatra, és azóta is ott van.

A téma többször is politikai vitát váltott ki. 2017-ben egy civil akció keretében 24 órára tűztek ki EU-s zászlót a Parlamentnél, 2018-ban pedig Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő függesztett ki egyet demonstratívan az alakuló ülésen.

A Tisza Párt álláspontja szerint az uniós zászló visszahelyezése az európai elköteleződést fejezi ki, és a magyar, valamint a székely zászló mellett kap helyet. A korábbi Fidesz–KDNP-s házvezetés ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Parlamentre nem kötelező az EU-s lobogó, a székely zászló kitűzése pedig a romániai korlátozásokkal szembeni szolidaritás jele.

Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.

Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.

A miniszter azt is hozzátette, hogy a cég nyeresége, ami szerinte évi 400-500 millió forint, nem a közös büdzsé része. „Igen, de ez nincs benne a családi kasszában” – fogalmazott Szijjártó.

A cégnek nincs nyilvános honlapja sem, a miniszter pedig nem tudott válaszolni arra, hogy kitől kaphat megbízást

Via 24.hu

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ciprusi uniós csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő Orbán Viktort, amiért szerinte gyűlöletet szított a szomszédok iránt.

Az ukrán elnök az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésére érkezett, ahová a még hivatalban lévő magyar miniszterelnököt is meghívták, de utóbbi a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem vett részt az eseményen – írja a Telex. Zelenszkij kiemelte, hogy a két nép viszonyának nem csupán stratégiai kapcsolatokról kellene szólnia. „Mindig is azt mondtam, hogy mi – Ukrajna és Magyarország – szomszédok vagyunk, és szerintem a népeinknek erős, meleg, jó kapcsolatra van szükségük” – fogalmazott.

A bírálat mellett az ukrán elnök az új magyar kormánynak békét és minden jót kívánt, és jelezte az együttműködési szándékát. „Készen állunk vállt vállnak vetve dolgozni, hogy segítsünk egymásnak” – üzente, reményét fejezve ki, hogy az új vezetés nyitott lesz velük. Bár Magyar Péterrel még nem beszélt, de készen áll rá, és a diplomatáik már felvették a kapcsolatot. Ez vélhetően Orbán Anita leendő magyar és Andrij Szibiha jelenlegi ukrán külügyminiszter üzenetváltására utal, amit utóbbi néhány napja meg is erősített.

A politikai üzenetek mellett egy konkrét, pénzügyi áttörés is történt csütörtökön: Magyarország feloldotta a vétóját, így az Európai Unió elfogadta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Zelenszkij szerint ez a döntés arra ösztönözheti Oroszországot, hogy a tárgyalásokat válassza.

A csomag nem ró pénzügyi terhet Magyarországra, és a megállapodás alapjairól már decemberben döntöttek az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is.