HÍREK
A Rovatból

Kósa Lajos elmagyarázta az RTL-nek, miért listázható bárki, aki uniós támogatást fogad el

Halász János a bizottsági ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket.


Átment az igazságügyi bizottságon az úgynevezett átláthatósági törvény, és a parlamentben már holnap megtartják az általános vitáját. Ezt négy órára korlátozták, hogy megakadályozzák az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, hogy elnyújtsák a vitát. A bizottsági ülés után a beterjesztő, Halász János nem nyilatkozott, Kósa Lajos viszont elmondta, azért nem tesznek kivételt az uniós támogatások esetében, mert szerinte az unió támadja a legagresszívebben a magyar szuverenitást.

Még Tordai Bence független képviselő biztatására sem válaszolt az RTL híradójának kérdésére Halász János, az úgynevezett közélet átláthatóságáról szóló törvény beterjesztője. Az Igazságügyi Bizottság ülésére igyekezett, ahol döntöttek a javaslat tárgysorozatba vételéről.

A törvénytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány listázná azokat a külföldről is támogatott szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolják a választói akaratot. A listára került szervezetek nem kaphatnának például egy százalékos adófelajánlást, a NAV akár magánlakásokban is házkutatást tarthatna, és hónapokra befagyaszthatnák a szervezetek számlájára érkezett támogatásokat. A bizottság DK-s alelnöke azt mondta, a javaslat elhallgattatna minden kritikus hangot.

Sebián-Petrovszki László, (DK)

"Önök, fideszes képviselő urak, tulajdonképpen azt a logikát követik már megint, csak ebben az elmúlt egy pár hónapban talán már harmadjára, negyedjére, hogy aki nem azt képviseli, amit önök, az ne is létezzen. Az lehetőleg pusztuljon."

A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte, hogy a kormány tényleg ki akarja-e léptetni Magyarországot az Európai Unióból:

"Teljesen felfoghatatlan az, hogy önöket még ennyire zavarja a nyilvánosság, a megmaradó része. Miért szeretnék önök ennyire kiirtani a szólásszabadságnak az utolsó bástyáit is Magyarországon, miért zavarja önöket ennyire a civil szervezet, nincs még elég erejük, nincs még elég hatalmuk? Mi kell még önöknek?"

Halász János azt mondta, a törvény olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek a közélet befolyásolására törekszenek, külföldi támogatásból, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását:

"Ezeknek a feltételeknek együtt meg kell állnia. Erről van szó a törvényben. És önök mindenféle mást belelátnak. Ez persze a politikai vitánknak a része tud lenni, de önök mindenbe mindig ugyanazt látják bele."

Halász János az ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket:

"Hogy ha valaki külföldi befolyás alatt van, akkor a külföldi befolyásnak fog eleget tenni, csak akkor egy kis magyar társfinanszírozással együtt, az nem jó."

Arról is beszélt, hogy szerinte nem probléma, ha a jogszabály vitát vált majd ki az Európai Unióban, és elmondta, miért nem tesznek kivételt az uniós támogatásokkal:

"Hát az unió a legagresszívebben próbál beleavatkozni a magyar belpolitikába, a magyar szuverenitás érvényesítésébe, nem tűnt fel önnek?"

Az „átláthatósági” törvény vitája holnap kezdődik a parlamentben. Kocsis Máté frakcióvezető kezdeményezésére nyolc perc alatt összehívták a házbizottságot, és döntöttek arról, hogy négy órás időkeretben tárgyalják majd, ezzel megakadályozták az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, elhúzzák a javaslatról szóló vitát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán az oligarchák oldalára állt, vérlázító döntést hozott
Magyar Péter Brüsszelből jelentkezett be, ahol azt állította, a leköszönő kormány két rendelettel könnyítette meg a vagyonkimentést. A politikus szerint az egyik döntés a pénzmosásgyanús utalások felfüggesztését, a másik a minisztériumi költések ellenőrzését gyengíti.


Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.

A politikus a bejelentkezésében azzal vádolta a leköszönő kormányt, hogy az utolsó pillanatban olyan döntéseket hozott, amelyek szerinte több tíz- vagy akár százmilliárd forintnyi közpénz „haverokhoz” juttatását és külföldre menekítését teszik lehetővé a kormányváltásig.

Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”

Állítása szerint „a miniszterelnök, a leköszönő miniszterelnök nem meglepő módon az oligarchák köztük a saját családtagjai oldalára állt, és ez szeretné azt érni, hogy még a kormányváltás előtt ezek a milliárdok, lehet, hogy több 10 milliárd forintról beszélünk, ezek elhagyják az országot.”

A másik, általa „vérlázítónak” nevezett döntés a minisztériumi költéseket érinti. Elmondása szerint a kormány eltörölte azt a szabályt, hogy a tárcák csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával vállalhatnak kötelezettséget. „A kapott hírek alapján azt a döntést is meghozta a kormány Orbán Viktor javaslatára, hogy eltörőjék ezt a pénzügyminiszteri jóvágyási kötelezettséget. Úgyhogy tulajdonképpen a tényleges kormányváltás megtörténtéig, május 11-12-ig a minisztériumok kiszorhatnak rengeteg pénzt még a haveroknak.” Szerinte ezzel az Orbán-kormány az utolsó pillanatban is ki akarja fosztani az államkasszát.

A TISZA Párt vezetője elmondta, a brüsszeli tárgyalások fő célja, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. A legsürgetőbbnek az úgynevezett helyreállítási alapot nevezte, amelyből 10,4 milliárd euró járna Magyarországnak: ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Hangsúlyozta, hogy a pénzek lehívásának végső határideje augusztus 31-e, így három-négy hónap alatt kell elvégezniük azt a munkát, amit az előző kormány éveken át nem tett meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott Orbán fideszeseknek írt levele, szerinte „liberális kormányzás” és „nemzeti ellenzék” lesz
Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben jelentette be, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak. A leköszönő miniszterelnök a párt új feladataként a „nemzeti kormányzás eszményének” életben tartását jelölte ki ellenzékben.


„Liberális kormányzás és nemzeti ellenzék” – Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levelében ezzel a fordulattal jelölte ki a párt új útját az áprilisi választási vereség után. A leköszönő miniszterelnök szerint lezárult a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka, a Fidesz feladata pedig mostantól az, hogy „nemzeti ellenzékként” működjön tovább.

A levélben, amelynek tartalmát a Telex hozta nyilvánosságra, Orbán azt is bejelentette, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak.

„A kongresszusig elnöki teendőimet ellátom, a jövőről pedig a kongresszus dönt majd” – írta, jelezve, hogy a párt vezetéséről a június 13-i kongresszuson születhet döntés.

A bázis felé azt az üzenetet küldte, hogy a közösség feladata „az elmúlt 16 év nagy nemzeti vívmányait megvédje, és a nemzeti kormányzás eszményét továbbra is életben tartsa”.

Orbán Viktor korábban bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, a párt új frakciójának vezetésével pedig Gulyás Gergelyt bízták meg.

A Fidesz parlamenti képviselete radikálisan átalakul: Orbán mellett a párt olyan meghatározó politikusai sem ülnek be az új Országgyűlésbe, mint Kövér László, Kósa Lajos vagy Rogán Antal.

Az áprilisi választási eredménnyel a Fidesz 2010 óta először került ellenzékbe, miután a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A következő hetekben pedig kiderül, hogy a Fidesz miként tölti meg tartalommal a most meghirdetett „nemzeti ellenzéki” szerepet, és a júniusi kongresszuson milyen személyi döntések születnek a párt jövőjéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A pofádat be fogom verni” – Így fenyegetőzött Tasó László, mert közpénztolvajnak nevezték
A fideszes Tasó László miniszteri biztos egy önkormányzati munkavezetőt fenyegetett meg Nyíradonyban. A brigád a politikushoz köthető látogatóközpont vitatott vízvezetékeit tárta fel.


„A pofádat be fogom verni, öcsém!” – egy hangfelvétel szerint ezzel a kijelentéssel fenyegette meg Tasó László miniszteri biztos azt a munkavezetőt Nyíradonyban, aki éppen az általa alapított Erdei Harmónia Látogatóközpont vitatott vízellátását próbálta feltárni.

Egy önkormányzati átvilágítás szerint a látogatóközpont vízfogyasztásának elszámolásánál havi több százezer forintos különbség mutatkozhat a város kárára.

A 24.hu cikke szerint az eset akkor történt, amikor a városi vagyonkezelő cég munkabrigádja árkot ásott az Európa Parknál. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a vízművek műszaki hiányosságok miatt nem vette át a központ vízellátását biztosító vezetékrendszert, és a csövezés nem szerepelt a hálózati térképen.

A feltárást végző brigád vezetője, Kádár Mihály szerint a munka közben érkező Tasó László azzal fenyegette meg, hogy az árokba fogja elásni. Kádár elmondása szerint ezután kapcsolta be a hangrögzítőt a telefonján. „Mit gondolsz te magadról? A pofádat be fogom verni, öcsém! […] Közpénztolvajnak neveztél. Öreg, ezért számolni fogunk”

– hangzik el a felvételen Tasó Lászlótól.

A központ a megállapodás szerint hitelesített mérőóra nélkül, bemondás alapján fizetett a városnak a vízhasználatért. Az önkormányzati átvilágítás szerint a vízművek által a városnak kiszámlázott összeg és a látogatóközpont által befizetett díj között havi több százezer forintos különbség jelentkezett, az önkormányzat kárára.

A vízhasználatról szóló, vitatott szerződést még az előző polgármester, Tasó Béla, a politikus unokaöccse kötötte.

Az ügyben Tasó László a „Nyíradony Város – Hiteles közösségi oldala” nevű Facebook-oldalon reagált, ahol a településen terjedő vízlopási vádakat az ellene irányuló uszításnak, a feltáró munkát pedig pénzpazarlásnak nevezte. Az önkormányzat álláspontja szerint a feltárás a rendezetlen műszaki és pénzügyi helyzet miatt vált szükségessé, miután a Gúth-Keled Egyesület nem reagált a tárgyalási kezdeményezésre.

„Az ásatás helyszínén ott találtam a Kádár nevű arcátlan suttyót [...]. Szerencséje volt…, legközelebb nem lesz” – írta a politikus.

A konfliktus helyszíne a kerítéssel körbevett Európa Park, amely egy magánterület, és szinte teljes egészében Tasóék, valamint az általa alapított Gúth-Keled Egyesület tulajdonában van. Az egyesület üzemelteti a 2023-ban megnyitott Erdei Harmónia Látogatóközpontot is, amely több mint 800 millió forintos európai uniós és hazai állami támogatásból épült.

A térségben korábban egy szintén közpénzből épült futópálya borzolta a kedélyeket, amelynek jelentős része Tasó László magánerdejében valósult meg, és amelyre a város által kapott 45 millió forintos támogatást végül vissza kellett fizetni.

Az Integritás Hatóság a Tasó Lászlóhoz köthető lombkoronasétány ügyében súlyos szabálytalanságokat állapított meg és feljelentést tett.

A politikus helyi befolyásának gyengülését mutatta, hogy a képviselő-testület korábban bojkottált egy ülést, ahol több, a Tasó családhoz köthető ügy is napirenden volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kim Dzsongun hősöknek nevezte az Ukrajnában magukat felrobbantó észak-koreai katonákat
Az észak-koreai vezető egy phenjani ceremónián méltatta azokat a katonákat, akik a fogság helyett az öngyilkos támadást választották, ezzel megerősítve egy korábbi pletykát a gyakorlatról.


Kim Dzsongun nyilvánosan méltatta azokat az észak-koreai katonákat, akik Oroszország oldalán harcolva inkább felrobbantották magukat, minthogy ukrán fogságba essenek, ezzel megerősítve egy régóta gyanított, szélsőséges harctéri gyakorlatot.

Az észak-koreai vezető egy vasárnapi beszédében hősöknek nevezte azokat, akik „habozás nélkül az önfelrobbantást, az öngyilkos támadást választották a nagy becsület védelmében”.

A beszéd egy új, az elesett katonáknak szentelt emlékmű avatásán hangzott el, az eseményen pedig magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, köztük Andrej Belouszov védelmi miniszter és az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin – írta a The Guardian.

Kim szerint a katonák tette a hadsereg hűségének csúcsát jelenti.

„Az önzetlen önfeláldozás, amely nem vár viszonzást, és az odaadás, amely nem vár jutalmat… [Ez] a hadseregünk hűségének csúcsa meghatározása”

– fogalmazott Észak-Korea vezetője.

Dél-Korea becslése szerint legalább 15 ezer észak-koreait küldtek a kurszki térségbe. A veszteségeket 6 ezer fő fölé teszik (halottak és sebesültek együtt), a halálos áldozatok számára vonatkozó becslések forrástól függően 600 és 2000 között mozognak. Ezeket a számokat sem Moszkva, sem Phenjan nem erősítette meg.

Hírszerző ügynökségek és dezertőrök már korábban is arról számoltak be, hogy a katonák parancsba kaphatták az öngyilkosságot a fogság elkerülése érdekében. A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat tavaly közölte, hogy elhunyt észak-koreai katonáknál talált feljegyzések utalnak erre a gyakorlatra.

Az év elején a dél-koreai MBC csatorna mutatott be egy riportot két ukrajnai észak-koreai hadifogollyal, akik közül az egyik a kamerába mondta, hogy

„Mindenki más felrobbantotta magát. Én kudarcot vallottam” – mondta a fogoly.

Hadifoglyok vallomásai és a dél-koreai hírszerzés jelentései szerint a katonáknak azt tanítják, a fogságba esés egyenértékű a hazaárulással.

A totális diktatúrában a vezető iránti feltétlen hűség alapvető elvárás, a hadsereg pedig a rezsim működésének központi eleme.

Kim Dzsongun beszédében azokat is méltatta, akik harc közben estek el.

Szerinte „akik az élvonalban rohamozva estek el, és akik nem a golyók és lövedékek szaggatta testük fájdalma miatt, hanem amiatt gyötrődve, hogy nem tudták teljesíteni a rájuk parancsolt katonai kötelességet – ők is a párt hű harcosainak és hazafiainak nevezhetők”.

Az orosz–észak-koreai szövetség 2024 júniusában lépett új szintre, amikor Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun megállapodást írt alá arról, hogy országaik külső agresszió esetén segítséget nyújtanak egymásnak.

A katonai támogatás mellett Phenjan azt is megígérte – egy orosz tisztségviselő 2025-ös bejelentése szerint –, hogy több ezer munkást küld Kurszk újjáépítésének segítésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk