SPORT
A Rovatból

Liu Shaoang: Úgy keltem föl aznap reggel, hogy tudtam, olimpiai bajnok leszek

Az idei év izgalmasabban nem is alakulhatott volna Liu Shaoang számára. Ahogy közeledett a téli olimpia, pozitív Covid-tesztek sorát produkálta. Végül nemcsak hogy meggyógyult, de az olimpián és a vb-n élete legnagyobb sikerét aratta.


A rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaoang számára pályafutása legtermékenyebb éve volt az idei, hiszen a pekingi téli olimpián 500 méteren lett aranyérmes, mellette két bronzéremmel gazdagodott, majd áprilisban a montreali világbajnokságon négy aranyérmet nyert 500, 1000, 1500 méteren és az összetett versenyben is ő lett az első. A Ferencváros versenyzője - becenevén Ádó, amelyet édesanyja adott neki egy kínai uralkodó után – a kalandos hónapokról mesélt.

– Nemrégiben érkeztél haza az Egyesült Államokból, ahol egy hónapot töltöttél el. Milyen volt?

– Nagyon élveztem. Tudtam, hogy különleges év lesz az idei, és gondoltam, hogy kell már a szervezetemnek egy nagyobb pihenés az embert próbáló hónapok után. Szükségem is volt rá. Ahogy véget ért a világbajnokság, azonnal utaztam New Yorkba.

– Végig ott voltál?

- Nem. Átutaztam Miamiba, Orlandoba. A keleti parti részt barangoltuk be. Fantasztikusan érzetem magam az út során.

– Kipihenten érkeztél vissza Magyarországra?

– Úgy gondolom, hogy ezeket a fáradalmakat nem mindig lehet százszázalékosan kipihenni, de nyilván szükség van a kikapcsolódásra, más impulzusnak is érnie kell az embert az edzésen és a versenyzésen kívül. Amikor hazaérkeztem, tudtam, hogy sok kellemes feladat vár rám. Testvéremmel, Liu Shaolin Sándorral rengeteg meghívásnak kellett eleget tennünk. Mentünk vidéki városokba élménybeszámolóra, motivációs előadásokat tartottunk fiataloknak, úgymond körbejártuk az országot, roadshow-ztunk, és közben igyekeztünk, igyekszünk kiszolgálni a sajtó igényeit.

– Volt már valaha ilyen éved, mint a mostani? Bár tudom, hogy még csupán bő négy hónap telt el, de ami megtörténhetett veled, az meg is történt.

– Igen, mondhatjuk, hogy nagyon sűrű lett a 2022-es esztendő eleje, és izgalmasan alakult. Az egész úgy kezdődött, hogy az edzőtábor folyamán karanténban voltunk. Hat hétig egy szállodában laktunk. Csak a jégpálya és a szálloda között ingáztunk, igencsak monoton volt, de tudtuk, hogy a siker érdekében és a jó felkészülés jegyében erre mindenképpen szükség van. Mindennap kötelezően elvégeztük a koronavírus PCR-tesztjét, és emlékszem, egy csütörtöki napon a csapatvezetőnk bejelentette, hogy pozitív lett az eredményem, amin nagyon meglepődtünk.

Azért volt mindez érdekes, mert sehol nem jártam, csak a szállodai szobában és a jégpályán, akárcsak a többiek, de ők valahogy megúszták.

Nem értettem, hogy miért és hogyan történhetett meg mindez, de nem voltam csalódott vagy magam alatt, mert tudtam, hogy az orvosi stáb mindent meg fog tenni azért, hogy ott lehessek az olimpián. Akkor nem nagyon izgultam, de ahogy közeledtek az ötkarikás játékok és én pozitív tesztek sorát produkáltam, bizony sok minden megfordult a fejemben. Aztán mikor kiutaztam a csapathoz, már megnyugodtam.

– Mennyire voltál feszült attól a ténytől, hogy később csatlakoztál az olimpiai gyorskorcsolyázókhoz?

– Az első nap nagyon furcsán, kifejezetten rosszul éreztem magam. Nem ismertem a falut, nem ismertem az éttermet, idegenként mozogtam, és ez lehet, első olvasatra meglepő lehet sokak számára, de egy olimpia alatt a versenyzőknek minden apróság számít, hogy a legjobb eredményt érhessék el a pályán. Szóval, a kezdeti huszonnégy óra szokatlan volt, de a második naptól kezdve már jól éreztem magam, és tudtam, hogy itt a helyem.

A testvérek edzés előtt. Liu Shaolin Sándor, a báty (balra), Liu Shaoang mellette (jobbra)

– Nagyon nagy tervekkel érkeztetek Pekingbe. Nagy volt az elvárás is veletek szemben. Amikor elvették a bátyádtól az aranyérmet az 1000 méteres döntő után, miután egy nagyon szigorú ítéletnek köszönhetően kizárták a bírók a versenyből, akkor benned plusz dac született, vagy egy világ omlott össze?

– Abban a döntőben én is szerepeltem, ott voltam vele. Ráadásul, kétszer kellett megtennünk azt a távot, hiszen az elsőt visszafújták, mert egy törött korcsolyapenge volt a pályán, ami veszélyes volt. A második döntő után nagyon elfáradtunk. Én a negyedik pozícióban érkeztem meg. Aztán jött a hír, hogy Shaolint kizárták, ezért engem előrébb soroltak és így érmes lehettem. Nem mondom, hogy nem örültem az éremnek, de sokkal boldogabb lettem volna, ha a testvérem az aranyérmes.

– Utána mi zajlott le bennetek?

– Beértünk az öltözőbe, leültünk és sokáig beszélgettünk. Fogtuk a fejünket, hogy ez mégis miként történhetett meg és ilyet versenyzőkkel nem lehet megtenni, hiszen akkor is sokan látták, jogtalan volt a kizárás.

- Aztán számodra következett az 500 méteres döntő és a magyar sporttörténetében az első egyéni téli olimpiai aranyérem.

– Talán furcsán fog hatni, de

úgy keltem föl aznap reggel, hogy tudtam: olimpiai bajnok leszek.

Először ez az érzés Dordrechtben, Hollandiában, a 2019-es világbajnokságon fogott el. Nem is tudom megfogalmazni, hogy honnan jött, de a hatalmába kerített és győztem mindkét alkalommal.

– A montreali világbajnokságon is ezt érezted, ahol „taroltál”, hiszen négy aranyérmet nyertél, ami már önmagában is lenyűgöző teljesítmény?

– Érdekes, ott egyáltalán nem.

Montrealban, az munkálkodott bennem, hogy ez a szezon utolsó versenye, és úgy állok neki a világbajnokságnak, hogy szeretnék kiadni magamból mindent, ami még az olimpiából bennem maradt.

Itt ne a fizikai erőre gondolj, sokkal inkább a mentálisra. A tünetek alatt, amíg már a válogatott kint volt, én a többiekkel edzettem idehaza, nem tudtam úgy edzésben maradni, mint azt megelőzően.

– "Ide nekem az oroszlánt"-hangulatban voltál?

– Erről szó sem volt. Borzalmasan fáradtam érkeztem meg a világbajnokságra, de aztán láttam az első nap az ellenfeleimen, hogy mindenki nyerni akar, akkor én miért ne akarnék? Szóval így álltam neki a megméretésnek, aztán egyik győzelem jött a másik után.

– Mik a közeli célok?

– Még tart a pihenésem. Igyekszem feltöltődni. Aztán készülünk tovább, hiszen szeptembertől jönnek a világkupák, amelyet majd a nézők is látni fognak, és reményeink szerint lesz magyar helyszíne is a sorozatnak.

– Azt tudom, hogy testvéreddel nagyon tudatosan építitek Magyarországon a rövidpályás gyorskorcsolya népszerűségét, úgy látod, hogy ezen küldetésetekkel jól haladtok?

– Úgy gondolom, hogy igen. A 2018-as olimpiát követően volt egy nyilatkozatom, hogy a következő négy évben az edzések mellett az is lesz a feladatunk, hogy jól építsük föl a gyorskorcsolya sportág imidzsét. Szerintem sikeresek voltunk, és nem mondhatok mást a következő négy évre sem. Egyre jobban ismerik a sportágat, a versenyzőket és az eredményekkel sem maradunk adósak.

– Milánóval, ahol 2026-ban rendezik a következő téli ötkarikás játékokat, mennyire foglalkoztok?

– Abszolút célkeresztben van. Mindennap szem előtt tartom. Az a hosszú távú terv. Előtte minél több hazai rendezésű eseményen szeretnénk részt venni, de Milánóban is szeretnénk ott lenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Török Gábor három szóval reagált arra, ahogy Orbán Viktor kritizálta a sportsajtót a fociválogatott kudarca után
A miniszterelnök az írek elleni vereség után az M4 Sport műsorában osztotta meg a véleményét. A politikai elemző most szűkszavúan értékelt, de korábban arról írt, hogy nem a szövetségi kapitány elküldése, hanem a rendszer átalakítása a megoldás.
DKA - szmo.hu
2025. november 21.



Török Gábor politikai elemző nem hagyta szó nélkül Orbán Viktor értékelését a magyar futball helyzetéről. A kormányfő Bognár Györggyel és Hajdú B. Istvánnal beszélgetett a az M4 Sport műsorában ahol azt mondta, a sajtó „simabeszédű”, és bátrabban, őszintébben kellene foglalkoznia a hibákkal és a szakmai kérdésekkel.

„Nem a kritika a lényeg. Van egy olyan gondolat, hogy mégis csak egy család vagyunk, azért nagyon ne piszkáljuk egymást. Ez nem tesz jót”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Török Gábor a Facebookon reagált erre a kritikára, kiemelve a miniszterelnök szavait:

„Nem tesz jót.

- Mi a véleményük a magyar sportsajtóról?

- Sima beszédű.

- Nem kritikus?

- Nem a kritika a lényeg. Van egy olyan gondolat, hogy mégis csak egy család vagyunk, azért nagyon ne piszkáljuk egymást. Ez nem tesz jót. Szerintem bátrabban kellene azt mondani, hogy...”

Orbán Viktor a beszélgetésben az írek elleni vereség utáni hangulatról azt mondta: „Az egész stadion meghalt”, ezért is vetődött fel a kérdés, hogy „van-e élet a halál után”. Kitért az utánpótlás-nevelésre és a klubok felelősségére is, az állami forrásból működő akadémiáknak azt üzente:

„Azok a klubok, amelyek... nem képesek legalább öt magyar játékost a pályán tartani, azok menjenek innen, ne legyenek részei az akadémiai rendszernek!”

Török Gábor, aki korábban sportújságíróként is dolgozott, már a meccs után megosztotta a véleményét. Szerinte nem a szövetségi kapitány személye a legfontosabb kérdés.

„A kapitányt el lehet küldeni, lehet, hogy küldeni sem kell, mert megy magától. Aki tartós változást szeretne, annak inkább azt kellene átgondolnia, amit a számok mutatnak: hogy a soha nem látott mennyiségű közpénz és a soha nem tapasztalt politikai figyelem ellenére hol tart ma a magyar labdarúgás a tehetségek kinevelésében és menedzselésében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Marco Rossi menesztése helyett „kevesebb urambátyám és sikerpropaganda, több verseny és tudás” kellene.

Kritikák azonban nemcsak az elemzőtől, hanem a miniszterelnök kedvenc újságjának számító, állami tulajdonú Nemzeti Sportban is megjelentek.

A lap véleménycikkei arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar labdarúgásba öntött sok milliárd forint sem hozott áttörést. Az egyik szerző szerint „a honi képzésre a jelentős anyagi befektetés mellett a csekély hasznosulás a jellemző”.

A vitát a magyar válogatott vasárnapi, Írország elleni vb-selejtezője robbantotta ki. A csapat a Puskás Arénában a 96. percben kapott góllal 3–2-re kikapott, így a csoport harmadik helyén végzett, és sorozatban tizedszer maradt le a világbajnokságról.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Bognár György kis híján belehalt a Covidba – mentő vitte kórházba, tíz napig küzdött a szervezete, maradandó károsodást szenvedett a tüdeje
A Paks edzője egy új könyvben beszélt a drámai napokról, amikor a mentő vitte el. Bár tüdeje már sosem lesz a régi, ő a jövőbe tekint és a munkára koncentrál.


Majdnem belehalt a koronavírusba Bognár György, a Paksi FC vezetőedzője, aki egy új interjúkötetben beszélt élete legnehezebb időszakáról – írta a Blikk.

„Sokáig azt hittem, legyőzhetetlen vagyok, ám a koronavírussal alaposan meggyűlt a bajom, tíz napot töltöttem kórházban. Utólag árulták el, hogy a tízből kettő kritikus volt”

– vallotta be a tréner, akihez mentőt kellett hívni. A betegség maradandó nyomot hagyott rajta. „Hogy a tüdőm azóta csak hatvanhárom százalékos kapacitással működik, nem zavar. Előre nézek” – tette hozzá.

A drámai visszaemlékezés a ma már megrendelhető, és november 21-től a boltokban is kapható Varázsolj nekünk valami szépet című könyvben olvasható, amely 25 meghatározó magyar edzővel készített interjúkat gyűjtött össze. Bognár a kötetben ismét kifejtette sokat vitatott edzői hitvallását: „Ösztönös edző vagyok, nem a papírokból állítom össze a csapatot. Azoknak van szükségük az adatokra és a számokra, akik nem értik, amit látnak.”

A 64 éves szakember a múlt hibáiról is beszélt. „Természetesen vannak dolgok, amiket ma másképp csinálnék, de hatvannégy évesen már nem akarok magamnak problémát gyártani azzal, hogy a múlton búslakodom.” A magyar futballról alkotott véleménye azonban továbbra is kíméletlen. A külföldi edzőkről azt mondta: „Egyikük sem szolgált semmi újjal.” Az utánpótlás-rendszert pedig „óriási baklövésnek” tartja, mert szerinte az akadémiák nem játékosokat nevelnek, hanem egymással versenyeznek, és hiányoznak a posztokra képzett fiatalok. „Legyen jobbhátvédünk, balhátvédünk, középcsatárunk” – fogalmazta meg az elvárást.

Bognár György szavainak súlyt ad, hogy a Paksi FC élén 2024-ben és 2025-ben is Magyar Kupát nyert, mindkét alkalommal a Ferencvárost legyőzve a döntőben.

Bognár Györgyöt és fiát, ifjabb Bognár Györgyöt már 2021 tavaszán is kórházban kezelték koronavírus-fertőzés miatt, de a betegség súlyosságáról és annak maradandó következményeiről az edző csak most beszélt először.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Kijutott a foci-vb-re a 155 ezer lakosú szigetország: drámai meccsen harcolta ki az indulást Curacao
A Jamaica elleni 0-0-s döntetlen a mennyországot jelentette a mindössze 444 négyzetkilométeres országnak. Ezzel Curaçao lesz a labdarúgó-világbajnokságok történetének legkisebb népességű résztvevője.


Sporttörténelmet írt a 155 ezer fős Curaçao fociválogatottja, miután kedden egy drámai mérkőzés után kijutottak a 2026-os labdarúgó-világbajnokságra.

A karibi szigetország csapata Kingstonban játszott 0–0-s döntetlent Jamaicával, ami elég volt a csoportelsőséghez és a vb-n való részvételhez.

A Holland Királyságon belül önkormányzattal bíró, mindössze 444 négyzetkilométeres ország (kisebb, mint Budapest) ezzel a bravúrral a foci-vb-k történetének legkisebb népességű résztvevője lesz, átadva a múltnak Izland 2018-as rekordját.

A drámából nem volt hiány a sorsdöntő mérkőzésen: a hazai pályán játszó Jamaica a második félidőben szinte ostromolta a kaput, háromszor is a kapufát találta el. A meccs a hosszabbításban dőlt el, amikor a játékvezető tizenegyest ítélt a jamaicaiak javára, ám a videóbíró (VAR) jelzésére visszanézte az esetet, majd visszavonta az ítéletet. A gól nélküli döntetlen a curaçaóiaknak a mennyországot jelentette.

Így örültek a játékosok a sikernek:

A történelmi bravúrt ráadásul a csapatnak a 78 éves szövetségi kapitánya, Dick Advocaat nélkül kellett véghez vinnie, aki családi okok miatt a sorsdöntő mérkőzés előtt hazautazott Hollandiába.

Advocaat ezzel a kvalifikációval a vb-k történetének legidősebb edzője lesz. „Nehéz szívvel hoztam meg ezt a döntést, de a család fontosabb, mint a futball. Hollandiából is szoros kapcsolatban maradok a stábbal, és teljes mértékben megbízom ebben a játékoskeretben” – mondta a mérkőzés előtt. A csapatkapitány, Leandro Bacuna is jelezte a pályára lépés előtt, hogy a kapitányért is küzdenek. „Ezt az egészet együtt kezdtük el, és most együtt is akarjuk befejezni.”

A válogatott veretlenül zárta a selejtezőcsoportot. Az útjukat a múlt heti, Bermuda elleni 7–0-s győzelem kövezte ki, amivel a tabella élére ugrottak. A csapat gerincét Hollandiában született, antillai gyökerű, európai klubokban edződött játékosok adják, a selejtezők hősei a kapus Eloy Room és a középpályát uraló Bacuna testvérek, Leandro és Juninho voltak.

Curaçao lakosai hatalmas bulival, tűzijátékkal ünnepelték a vb-szereplést:

A kudarc miatt a jamaicai szövetségi kapitány, Steve McClaren a lefújás után azonnal lemondott. Az Észak-Amerikát, Közép-Amerikát és a Karib-térséget magában foglaló CONCACAF-zónából

Curaçao mellett Panama és Haiti jutott ki egyenes ágon a világbajnokságra, Jamaica és Suriname pedig pótselejtezőn javíthat.

A vb-csoportkörének sorsolását december 5-én tartják Washingtonban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
Hererákkal műtötték a Soroksár 31 éves focistáját, hetekkel később már újra edzésbe állt
Kékesi Alexander egy edzésen érzett combfájdalom miatt ment orvoshoz, ahol kiderült a sokkoló diagnózis. A klubja most videóban tudatta a hírt, amelyben a focista is megszólal.


Herererákkal diagnosztizálták a Soroksár NB II-es csapatának labdarúgóját. A klub közösségi oldalán közzétett videóban Kékesi Alexander maga mesélt a történtekről, a klub pedig közleményben is megerősítette a hírt.

„Október 10-én játékosunknál, Kékesi Alexandernél hererákot diagnosztizáltak. Alex nemcsak a pályán mutat példát, hanem azon kívül is: bátorsággal és nyíltsággal állt ki, hogy felhívja a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, a szűrések és a korai felismerés fontosságára”

– olvasható a pénteken közzétett Facebook-posztjukban.

A 31 éves futballista a videóban elmesélte, hogy egy edzésen fájdalmat érzett a bal combjában, ezért orvoshoz fordult. Ekkor derült ki, hogy van egy elváltozás a bal heréjében, egy újabb vizsgálat pedig igazolta, hogy tumorról van szó. Három nappal a diagnózis után meg is operálták, eltávolították a daganatos heréjét.

Kékesi rehabilitációjajól halad, már újra a csapattal edz, és labdás gyakorlatokat is végezhet.

A rutinos hátvéd – aki a mostani szezonban eddig hét bajnokin lépett pályára Lipcsei Péter együttesében – arra is felhívta a figyelmet, hogy évente több mint ötszáz, 20 és 40 év közötti férfit diagnosztizálnak rosszindulatú heredaganattal, a prosztatarák pedig még ennél is gyakoribb. Ezért ajánlott évente vagy kétévente urológiai vizsgálatra menni, akár már fiatalon is.

„A Movember nem csak a bajuszról szól, hanem olyan történetekről, amelyek életeket menthetnek. Alex példája emlékeztet arra, hogy nem gyengeség segítséget kérni, vizsgálatra menni vagy beszélni a problémákról”

– olvasható a Soroksár SC bejegyzésében.

A hereeltávolító műtét (orchiectomia) után a versenysporthoz való visszatérés általában 4-6 hetet vesz igénybe, orvosi engedély mellett. A korai stádiumban felismert daganat esetén a beavatkozást gyakran onkológiai felügyelet követi, ami rendszeres kontrollvizsgálatokat jelent.

Kékesi Alexander története a Movember-kampány idején került nyilvánosságra, amely Magyarországon is a rendszeres urológiai szűrések, köztük a PSA-vizsgálat, a tapintásos ellenőrzés és az ultrahang fontosságára hívja fel a figyelmet.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET: