prcikk: Euro 2024: élesedik a helyzet, csúcsrangadók jönnek, nagyobb csatával nem is kezdődhetnének a negyeddöntők | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Euro 2024: élesedik a helyzet, csúcsrangadók jönnek, nagyobb csatával nem is kezdődhetnének a negyeddöntők

Elkezdődnek a negyeddöntők az Európa-bajnokságon és az már most biztos, hogy a dráma garantált. Itt már végső esélyesek eshetnek el, és lehet olyan világsztár, akit utoljára látunk nemzetközi tornán.


Július 5., 18 óra: Spanyolország–Németország

Ennél nagyobb csatával nem is kezdődhetne ez a kör. A spanyolok eddig átgyalogoltak a mezőnyön, minden meccsüket megnyerték és mindössze egy gólt kaptak. Nem is csoda, hogy sokaknál ők a torna fő esélyesei. Nem csoda, hiszen Rodri, Pedri és a mindössze 16 éves Yamal egészen elképesztő formát mutatott eddig az Eb-n. Hárman együtt huszonegy alkalommal próbálkoztak meg a gólszerzéssel és tegyük hozzá, hogy Fabián Ruiz sem volt rest, hiszen neki is 11 kísérlete van.

Az sem mellékes, hogy Rodri és Pedri egyaránt 93 százalékos pontossággal passzolt az eddigi meccsein. Ha a csapatadatokat nézzük, akkor a spanyolok minden tekintetben az élmezőnyben vannak: nekik van a legtöbb gólszerzési kísérletük, ők vezették a harmadik legtöbb támadást és a második legtöbb gólt szerezték.

Szóval lényegében nincs olyan párharc, amelyben nem lennének esélyesek. De most a németekkel találkoznak.

Pontosabban a házigazda németekkel. A spanyoloknál csak egy csapat szerzett több gólt a tornán és egy passzolt pontosabban náluk, mégpedig a német. Ráadásul ott van a csapatban Toni Kroos, aki már minden meccsen úgy lép pályára, hogy ez az utolsó találkozója, hiszen az Eb után visszavonul. Meg is találták ezzel a spanyolok, de jött a német válasza, aki elmondta, hogy szerinte lesz még mérkőzése a tornán. A rutinos német 435-öt passzolt az eddigi meccseken és ezek 95 százaléka pontos volt – a teljes Eb-mezőnyben nincs olyan játékos, aki ezt megközelítené.

A két csapat eddig 26 mérkőzést játszott egymással, 9 német és 8 spanyol győzelem mellett kilenc döntetlen született. A németek 32, a spanyolok 31 gólt szereztek. Ebből is látszik, hogy az eredmény megjósolhatatlan, de abban bízhatunk, hogy ez jó meccs lesz.

Július 5., 21 óra: Portugália–Franciaország

Erről a meccsről nem lehet másként beszélni, mint a generációk csatájáról. Kylian Mbappé és Cristiano Ronaldo utolsó párharcáról. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a mérkőzés végén mezt cserélnek majd és arra is komoly sansz van, hogy az a válogatott jut tovább, amelyiknek a zsenije jobban teljesít.

Cristiano Ronaldo számára különleges ez az Európa-bajnokság és nemcsak azért, mert bejelentette, hogy számára ez az utolsó, hanem azért is, mert példátlan módon eddig nem szerzett gólt a tornán. Pedig 20 kísérlete volt, nyolcszor a kaput is eltalálta, de csak nem jött össze még a gól.

Pedig a szlovénok ellen még büntetőt is lőhetett, de Oblak védeni tudott. Aztán a csapat megmentette Ronaldót és lehet, hogy most ő jön, neki kell a hátára venni a többieket.

A franciák nagy bravúrt követtek el azzal, hogy akciógól nélkül jutottak el a legjobb nyolc közé. A csapat eddigi három találatából egyet szerzett Kylian Mbappé – azt is tizenegyesből –, a másik kettő pedig öngól volt. Az orrtörése miatt maszkban futballozó Mbappé példaképként tekint Ronaldóra, vagyis lehet, hogy neki is bizonyítani akar majd ezen a meccsen.

A két csapat eddigi 28 meccséből a franciák 19-et megnyertek. Ez alapján ők az esélyesek, de félő, hogy ez a találkozó nem a látványos támadójátékról szól majd, nem lenne meglepő a hosszabbítás sem.

Július 6., 18 óra: Anglia–Svájc

Az örök talány, hogy fogadóirodák jó része miért tartja még mindig a torna legnagyobb esélyesének az angol válogatottat. Gareth Southgate csapata ezen az Eb-n igazán csak öt percet focizott, mondjuk akkor öröm volt nézni a játékukat, és meg is fordították a mérkőzést a szlovákok ellen. A fennmaradó időben a totális antifutball jellemezte az előző kiírás döntősét.

A szigetországiak is úgy jutottak el a legjobb nyolc közé, hogy mindössze négy gólt szereztek, ami nem csoda, hiszen a szövetségi kapitány elsősorban a biztonságra figyelve állítja össze a csapatát. Ez mondjuk nem teljesen érthető, hiszen világklasszis támadók szerepelnek az együttesben, Harry Kane és Jude Bellingham a labdarúgás elit kategóriájába tartozik.

És éppen emiatt vannak most bajban az angolok: Bellingham nem játszhat szombaton, mert Szlovákia ellen megkapta a második sárgáját, ami egy meccsre szóló eltiltást jelent. Márpedig a csapat góljainak a felét ő szerezte, vagyis nehezen lesz pótolható.

A svájciak totális ellentétei az angoloknak: eddig parádés játékkal rukkoltak elő és az előző körben a címvédő olaszokat is legyőzték. Egységes csapat, amelyben vannak ugyan kiemelkedő játékosok, de nem emiatt nyernek, hanem a tökéletes összhang miatt. Benne van, hogy most nagy meglepetést szereznek, ha az eddigi teljesítményt vesszük alapul, akkor Anglia ellen is esélyesek a csodára.

Sokatmondó adat, hogy az eddigi hét góljukat éppen hét játékos szerezte. Svájc utoljára 1981-ben nyert Anglia ellen, vagyis 43 éve várnak az újabb sikerre.

Július 6., 21 óra: Hollandia–Törökország

Úgy tűnik, hogy a hollandok kezdenek formába lendülni. Döcögős játékkal mentek tovább a csoportból, majd a románokat jó teljesítménnyel győzték le 3–0-ra.

Igazuk van, a kieséses szakaszban kell jól futballozni. Az nem kérdés, hogy ez egy jó csapat, hiszen tele van olyan labdarúgókkal, akik a világ legjobb bajnokságaiban szerepelnek. Az már más tészta, hogy korántsem olyan egységesek, mint például a svájciak, vagy a szombati ellenfelük, a törökök.

Ha az egyéni kvalitásokat előtérbe tudják helyezni, akkor nyerniük kell ebben a körben, de nagyon nehéz dolguk lesz. Mi az első szó, ami az ember eszébe jut a török válogatottról? A fanatizmus. A játékosok mennek, mint az őrültek.

Nem ismernek lehetetlent, még akkor sem, ha a képességeik nem feltétlenül engedik, hogy bravúros cseleket, vagy támadásokat mutassanak be. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nekik minden német stadion hazai pálya.

Egészen biztos, hogy Berlinben is Isztambulban érezhetik majd magukat. Ráadásul a két csapat utolsó találkozóját 2021-ben a hollandok 6–1-re megnyerték, vagyis van miért visszavágni. A törökök hőse, az osztrákok ellen két gólt szerző Merih Demiral nem lehet majd ott a meccsen, mert a második találatát a Szürke Farkasok nevű török szélsőjobboldali szervezet kézjelének mutogatásával ünnepelte, az UEFA pedig két meccsre eltiltotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó szerint semmi meglepő sincs abban, hogy egyeztetett Lavrovval az uniós külügyi ülések szünetében
A külügyminiszter szerint sok más országgal is egyeztet, ha az odabent elhangzottak érinthetik az adott ország és Magyarország kapcsolatait. Szijjártó állítja, ami odabent elhangzik, abban nincs semmi titok, a magyarok kizárásnak ötletét pedig hülyeségnek nevezte.


Arról, hogy a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszteri ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet orosz kollégájával, először a Washington Post írt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt állította, hónapok óta erről készül részletesebb cikket írni, és hétfőn reggel emiatt hozták nyilvánosságra a kormánypárti Mandineren azt a beszélgetését, amit egy külügyi forrásával folytatott. Panyi szerint a titokban rögzített beszélgetés során azt szerette volna megtudni, van-e a külügyminiszternek a két ismert telefonján kívül egy harmadik készüléke, ezért a forrása által átadott telefonszámokra rákérdezett egy európai ország titkosszolgálatánál, de ők is csak ezt a két számot ismerték.

Mindezt a Mandiner úgy kommentálta, Panyi átadta egy idegen ország titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát, lehetővé téve, hogy megfigyelhessék. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter pedig délután újságíróknak arról beszélt, „óriási botrány”, hogy kiderült, egy magyar újságíró közreműködésével hallgathatták le őt külföldi titkosszolgálatok. Ráadásul ennek az újságírónak szerinte kapcsolata van a Tisza Párt legbelsőbb köreihez. A külügyminiszter azt mondta, ez a bizonyíték, hogy van külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási kampányba.

Arra a kérdésre ugyanakkor Szijjártó Péter nem tudott válaszolni, hogy tényleg lehallgatták-e.

A Washington Post cikkével kapcsolatban arról beszélt, 11 és fél éve külügyminiszter, ezalatt 120 külügyminiszteri tanácsülésen vett részt.

„A 120 külügyminiszteri tanácsülés döntő többsége előtt és után is beszéltem harmadik országok külügyminisztereivel. Ez természetes, ugyanis az európai külügyminiszteri tanácsüléseken számos olyan döntés születik, ami befolyással van Magyarország kapcsolataira nem-európai uniós országokkal. Olyan országokkal, akikkel az együttműködés Magyarország számára kritikus fontosságú. Mondjuk gazdasági szempontból, biztonsági szempontból, politikai szempontból, energiállátás szempontjából. Ezekkel a szereplőkkel, ezekkel a harmadik országokkal egyeztetni kell annak megfelelően, hogy milyen döntések születnek, vagy születhetnek ezeken a tanácsüléseken.”

Szerinte ezen „nincs mit meglepődni.” A magyar külügyminiszter szerint nevetséges, hogy ezeken a tanácsüléseken titkos dolgok történnének.

„Semmi olyan nem történik ezeken az üléseken, amiről előtte a Politico ne írna, vagy amiről közben a politikustársak ne tweetelnének, vagy amiről utána ne tartanának sajtótájékoztatót.”

Szijjártó Péter azt mondta, egy-egy ilyen tanácsülésen körülbelül 80-an ülnek benn körülbelül, mert mindenkivel még bemehet három ember.

„Mindenkinél telefon van. Én vagyok az egyetlen miniszter, aki nem viszek be telefont. Mert én abban a naív hitben megyek oda, hogy azért megyünk oda, hogy egymással vitázunk. De mindenki más telefonozik. Tehát milyen biztonsági szempontokról beszélünk?” - fogalmazott.

Újságírói kérdésre, hogy konkrétan Szergej Lavrovval is rendszeresen egyeztet-e, azt válaszolta, azokkal egyeztet, „akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni.”

Hozzátette, Magyarország számára Oroszország egy fontos együttműködő partner. De állítása szerint a törökökkel, izraeliekkel, amerikaiakkal, indiaiakkal is szokott egyeztetni. Szerinte ez a diplomácia lényege.

A Politico információjáról, hogy a történtek miatt kizárhatják Magyarországot bizonyos tanácsülésekről, Szijjártó Péter azt mondta, „Ez óriási hülyeség.”

Azzal kapcsolatban, hogy Donáld Tusk lengyel miniszterelnök és a volt litván külügyminiszter is azt mondta, bizonyos információkat már nem osztanak meg, ha Magyarország is jelen van, a magyar külügyminiszter azt válaszolta: „ennek a hülyeségnek ne higgyenek.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET: