HÍREK
A Rovatból

Euro 2024: élesedik a helyzet, csúcsrangadók jönnek, nagyobb csatával nem is kezdődhetnének a negyeddöntők

Elkezdődnek a negyeddöntők az Európa-bajnokságon és az már most biztos, hogy a dráma garantált. Itt már végső esélyesek eshetnek el, és lehet olyan világsztár, akit utoljára látunk nemzetközi tornán.


Július 5., 18 óra: Spanyolország–Németország

Ennél nagyobb csatával nem is kezdődhetne ez a kör. A spanyolok eddig átgyalogoltak a mezőnyön, minden meccsüket megnyerték és mindössze egy gólt kaptak. Nem is csoda, hogy sokaknál ők a torna fő esélyesei. Nem csoda, hiszen Rodri, Pedri és a mindössze 16 éves Yamal egészen elképesztő formát mutatott eddig az Eb-n. Hárman együtt huszonegy alkalommal próbálkoztak meg a gólszerzéssel és tegyük hozzá, hogy Fabián Ruiz sem volt rest, hiszen neki is 11 kísérlete van.

Az sem mellékes, hogy Rodri és Pedri egyaránt 93 százalékos pontossággal passzolt az eddigi meccsein. Ha a csapatadatokat nézzük, akkor a spanyolok minden tekintetben az élmezőnyben vannak: nekik van a legtöbb gólszerzési kísérletük, ők vezették a harmadik legtöbb támadást és a második legtöbb gólt szerezték.

Szóval lényegében nincs olyan párharc, amelyben nem lennének esélyesek. De most a németekkel találkoznak.

Pontosabban a házigazda németekkel. A spanyoloknál csak egy csapat szerzett több gólt a tornán és egy passzolt pontosabban náluk, mégpedig a német. Ráadásul ott van a csapatban Toni Kroos, aki már minden meccsen úgy lép pályára, hogy ez az utolsó találkozója, hiszen az Eb után visszavonul. Meg is találták ezzel a spanyolok, de jött a német válasza, aki elmondta, hogy szerinte lesz még mérkőzése a tornán. A rutinos német 435-öt passzolt az eddigi meccseken és ezek 95 százaléka pontos volt – a teljes Eb-mezőnyben nincs olyan játékos, aki ezt megközelítené.

A két csapat eddig 26 mérkőzést játszott egymással, 9 német és 8 spanyol győzelem mellett kilenc döntetlen született. A németek 32, a spanyolok 31 gólt szereztek. Ebből is látszik, hogy az eredmény megjósolhatatlan, de abban bízhatunk, hogy ez jó meccs lesz.

Július 5., 21 óra: Portugália–Franciaország

Erről a meccsről nem lehet másként beszélni, mint a generációk csatájáról. Kylian Mbappé és Cristiano Ronaldo utolsó párharcáról. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a mérkőzés végén mezt cserélnek majd és arra is komoly sansz van, hogy az a válogatott jut tovább, amelyiknek a zsenije jobban teljesít.

Cristiano Ronaldo számára különleges ez az Európa-bajnokság és nemcsak azért, mert bejelentette, hogy számára ez az utolsó, hanem azért is, mert példátlan módon eddig nem szerzett gólt a tornán. Pedig 20 kísérlete volt, nyolcszor a kaput is eltalálta, de csak nem jött össze még a gól.

Pedig a szlovénok ellen még büntetőt is lőhetett, de Oblak védeni tudott. Aztán a csapat megmentette Ronaldót és lehet, hogy most ő jön, neki kell a hátára venni a többieket.

A franciák nagy bravúrt követtek el azzal, hogy akciógól nélkül jutottak el a legjobb nyolc közé. A csapat eddigi három találatából egyet szerzett Kylian Mbappé – azt is tizenegyesből –, a másik kettő pedig öngól volt. Az orrtörése miatt maszkban futballozó Mbappé példaképként tekint Ronaldóra, vagyis lehet, hogy neki is bizonyítani akar majd ezen a meccsen.

A két csapat eddigi 28 meccséből a franciák 19-et megnyertek. Ez alapján ők az esélyesek, de félő, hogy ez a találkozó nem a látványos támadójátékról szól majd, nem lenne meglepő a hosszabbítás sem.

Július 6., 18 óra: Anglia–Svájc

Az örök talány, hogy fogadóirodák jó része miért tartja még mindig a torna legnagyobb esélyesének az angol válogatottat. Gareth Southgate csapata ezen az Eb-n igazán csak öt percet focizott, mondjuk akkor öröm volt nézni a játékukat, és meg is fordították a mérkőzést a szlovákok ellen. A fennmaradó időben a totális antifutball jellemezte az előző kiírás döntősét.

A szigetországiak is úgy jutottak el a legjobb nyolc közé, hogy mindössze négy gólt szereztek, ami nem csoda, hiszen a szövetségi kapitány elsősorban a biztonságra figyelve állítja össze a csapatát. Ez mondjuk nem teljesen érthető, hiszen világklasszis támadók szerepelnek az együttesben, Harry Kane és Jude Bellingham a labdarúgás elit kategóriájába tartozik.

És éppen emiatt vannak most bajban az angolok: Bellingham nem játszhat szombaton, mert Szlovákia ellen megkapta a második sárgáját, ami egy meccsre szóló eltiltást jelent. Márpedig a csapat góljainak a felét ő szerezte, vagyis nehezen lesz pótolható.

A svájciak totális ellentétei az angoloknak: eddig parádés játékkal rukkoltak elő és az előző körben a címvédő olaszokat is legyőzték. Egységes csapat, amelyben vannak ugyan kiemelkedő játékosok, de nem emiatt nyernek, hanem a tökéletes összhang miatt. Benne van, hogy most nagy meglepetést szereznek, ha az eddigi teljesítményt vesszük alapul, akkor Anglia ellen is esélyesek a csodára.

Sokatmondó adat, hogy az eddigi hét góljukat éppen hét játékos szerezte. Svájc utoljára 1981-ben nyert Anglia ellen, vagyis 43 éve várnak az újabb sikerre.

Július 6., 21 óra: Hollandia–Törökország

Úgy tűnik, hogy a hollandok kezdenek formába lendülni. Döcögős játékkal mentek tovább a csoportból, majd a románokat jó teljesítménnyel győzték le 3–0-ra.

Igazuk van, a kieséses szakaszban kell jól futballozni. Az nem kérdés, hogy ez egy jó csapat, hiszen tele van olyan labdarúgókkal, akik a világ legjobb bajnokságaiban szerepelnek. Az már más tészta, hogy korántsem olyan egységesek, mint például a svájciak, vagy a szombati ellenfelük, a törökök.

Ha az egyéni kvalitásokat előtérbe tudják helyezni, akkor nyerniük kell ebben a körben, de nagyon nehéz dolguk lesz. Mi az első szó, ami az ember eszébe jut a török válogatottról? A fanatizmus. A játékosok mennek, mint az őrültek.

Nem ismernek lehetetlent, még akkor sem, ha a képességeik nem feltétlenül engedik, hogy bravúros cseleket, vagy támadásokat mutassanak be. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nekik minden német stadion hazai pálya.

Egészen biztos, hogy Berlinben is Isztambulban érezhetik majd magukat. Ráadásul a két csapat utolsó találkozóját 2021-ben a hollandok 6–1-re megnyerték, vagyis van miért visszavágni. A törökök hőse, az osztrákok ellen két gólt szerző Merih Demiral nem lehet majd ott a meccsen, mert a második találatát a Szürke Farkasok nevű török szélsőjobboldali szervezet kézjelének mutogatásával ünnepelte, az UEFA pedig két meccsre eltiltotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Fidesz belső mérése szerint is vezet a TISZA
Az oknyomozó újságíró egy titkos felmérésről ír, amely hatalmas különbséget mutat a két párt között. Ezzel próbálják felrázni az elbizakodott jelölteket a pártban egy forrás szerint.


Egy fideszes belső mérés szerint 41–31-re vezet a Tisza Párt a teljes népességben – erről írt a Facebookon Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. Szerinte ahogy közeledik az április 12-i országgyűlési választás, a Fidesz táborában ellentmondásos üzenetek keringenek a verseny állásáról. Mint írja,

míg a kormányközeli kutatók kényelmes Fidesz-előnyt jeleznek, és a propaganda győzelemről beszél, addig maga Orbán Viktor és Lázár János is a szoros versenyre és a mozgósítás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az újságíró szerint a szoros verseny képét erősítette Rényi Pál Dániel elemzése is, aki egy belső mérésre hivatkozva írt arról a 444-en, hogy a Tisza Párt a hibahatáron túl is megelőzi a Fideszt. A riport szerint a kormánypárt „kommandó-üzemmódra” állt át a mozgósítás érdekében, mert a belső köreiben sem beszélnek magabiztos Fidesz-vezetésről.

Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy hozzá is eljutottak olyan információk, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz komoly gondokkal küzd.

„A forrásom nem tudta pontosan megmondani, mikor zajlott az adatfelvétel, de egy újabb fideszes belső felmérés a teljes népesség körében 41 százalékra mérte a Tiszát, míg a Fideszt 31 százalékra.

Kiemeli, hogy „ez még nagyobb különbség, mint amit a független kutatók – például a Medián (40–33) vagy a 21 Kutatóközpont (35–28) – legutóbb mutattak ebben az összehasonlításban.

A forrás szerint ezeket a belső számokat egyes helyi fideszes jelölteknek is bemutatták, hogy munkára ösztökéljék őket, és ezzel az információval is ellensúlyozzák a hivatalos kommunikáció által keltett elbizakodottságot”

– idézi forrását Panyi.

Azt is írja, hogy beszélt több kormányközeli forrással is, akik azzal érvelnek, hogy

ha a Fidesznek sikerül három-négy pontra csökkentenie a hátrányát, a választási rendszer sajátosságai miatt – a választókerületi torzításoktól a külhoni szavazatokig – még akkor is parlamenti többséget szerezhetnek.

Az újságíró szerint ez azonban jelenleg „vágyvezérelt gondolkodásnak” tűnhet, különösen a Fidesz kampányát az elmúlt időszakban kísérő „bakik, botrányok és sorozatos következetlenségek” fényében.

A független közvélemény-kutatók legutóbbi publikált adatai ennél kisebb, de szintén Tisza-előnyt jeleznek: a 21 Kutatóközpont 35–28-at, míg a Medián 40–33-at mért a teljes népesség körében. Ezzel szemben a kormányközeli intézetek, mint a Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ, továbbra is Fidesz-előnyt kommunikálnak.

A felvetés, hogy a Fidesznek akár kevesebb szavazattal is meglehet a parlamenti többsége, a magyar vegyes választási rendszerre épül. A rendszer 106 egyéni választókerületi és 93 listás mandátumot ötvöz, a „győzteskompenzáció” pedig a nyertes jelöltekre leadott többletszavazatok egy részét is a pártok listás eredményéhez adja. Elemzések szerint ez a struktúra aránytalan mandátumbónuszt adhat a legerősebb egyéni körzeti teljesítményt nyújtó pártnak. Ezt a dinamikát tovább árnyalják a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazó külhoni magyarok, akik csak pártlistára adhatják le voksukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy már azt is tudja, hogy hívják az „eltűnt” hatvanpusztai zebrákat
A politikus egy titkos dokumentumra hivatkozik, amiből a neveket tudja. Szerinte a bicskei rendőrök nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.

„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”

– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.

A politikus felidézi, hogy a bicskei rendőrök szerinte nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról, annak ellenére, hogy szerinte többen is állították, hogy egy részüket levadászták.

Hadházy azt is írja, egy forrása azt javasolta neki, hogy a Nébih-nél érdeklődjön, a hatóság lóinformációs rendszere szerint megvannak-e még a "csíkos lovak".

„A zebrák ugyanis lovaknak számítanak, szerepelniük kell az adatbázisban. Az zavarba ejtő, hogy a lebutított, a Lótenyésztők Szövetsége honlapján elérhető nyilvános rendszerben nem szerepelnek, pedig néhány más zebra megtalálható ott” – fejti ki.

A képviselő állítja, az általa kapott, neveket tartalmazó dokumentum hiteles, és

szerinte az, hogy az állatok nem szerepelnek a nyilvános rendszerben, jelentheti azt, hogy „tényleg levadászták őket, de azt is, hogy csak valamiért nem kerültek át a Nébih adatbázisából.”

A politikus szerint lehetséges, hogy a hatóság nem fog válaszolni neki, és hozzáteszi, hogy az adatbázisban való szereplés sem jelenti azt, hogy az állatok biztosan élnek. Ő inkább abban bízik, hogy a helybéliek segítenek majd tisztázni az állatok sorsát. Azt írja, aki állítása szerint tudja, hová vitték a megmaradt állományt, nem meri elmondani.

A Mészáros-csoport korábban azt közölte, hogy az állatokat kedvtelésből tartják, nem vadásznak rájuk.

A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság – Hadházy január közepi feljelentése nyomán – elutasította a nyomozást állítkínzás ügyében. Hadházy megjegyezte, hogy a zebra nem szerepel a vadászható fajok listáján, így lelövése állatkínzásnak minősülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt ígéri, megnyitja mindenki előtt a Karmelitát, rögtön a kormányváltás után
A Tisza Párt elnöke egy választási ígéretet tett közzé Facebookon. Azt írja, hogy „a rendszerváltás első napjaiban” nyilvánosan látogathatóvá teszik az egykori karmelita kolostort, amely jelenleg a Miniszterelnökségnek ad helyet.


Rövid üzenettel jelentkezett pénteken a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt írta,

„a rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát”.

A budai Várban található Karmelita kolostor 2019 óta a miniszterelnök irodájának és a kormányüléseknek a helyszíne.

Az átalakításának költségei és reprezentatív funkciója régóta politikai viták tárgya, a kormányzati kommunikáció puritánnak nevezi, míg a kritikusok szerint a hatalom elkülönült szimbóluma lett.

Magyar Péter a beszédeiben és posztjaiban többször hivatkozott a Karmelitára, mint a jelenlegi hatalom és rendszer egyik szimbólumára. 2025 decemberében hatalmas tömeggel vonult az épület és a szomszédos Sándor-palota elé, ahol azt ígérte, hogy egy választás után a gyerekekkel együtt fog ünnepelni a Karmelitában és a Sándor-palotában is.

Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a Karmelita a személyes történetében is szerepet játszott. Állítása szerint 2020-ban Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetett ott a válásának ügyében. Magyar elmondása szerint ekkor diplomáciai állást is felajánlottak neki, amit visszautasított.

Egyelőre Magyar Péter a Karmelita megnyitásáról szóló, és ehhez hasonló időnkénti megszólalásain kívül nem sokat tudunk arról, hogy milyen ígéretekkel vág neki a Tisza a 2026-os választásnak. A párt viszont szombaton bejelenti hivatalos kormányprogramját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
VSquare: Trump érkezését lebegtetik Orbánék, de egy másik magas rangú amerikai politikus útját készítik elő
A kormányzati kommunikáció az amerikai elnök budapesti látogatásáról szól, de a valóságban JD Vance alelnök lehet a befutó. A meghívásán már több mint egy éve dolgoznak a háttérben Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint.


Miközben a magyar kormány hetek óta lebegteti Donald Trump budapesti látogatását, nyugati diplomaták és kormányközeli források szerint sokkal valószínűbb, hogy nem a volt elnök, hanem JD Vance alelnök érkezik Magyarországra – írta a VSquare hírlevelében Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

A kormányfinanszírozású CPAC Hungary szervezői és Orbán Viktor is nyíltan beszélnek arról, hogy meghívnák Trumpot, azt állítva, hogy a stábja „időpontokat keres”, noha a látogatást nem erősítették meg. Az eredeti terv szerint Trump érkezését már januárban bejelentették volna, ez azonban nem történt meg. A kormánybarát narratíva most azt sejteti, hogy Trump akár meg is jelenhet a március 21-i CPAC Hungaryn.

Diplomaták ezt a nyilvános bizonytalanságot szokatlannak és kockázatosnak tartják, szerintük egy magas rangú vendég látogatását nem szokás úgy lebegtetni, hogy azt előzetesen nem biztosítják. Többen csekély esélyt látnak arra, hogy Trump egyáltalán eljön Magyarországra, hacsak fel nem elevenítik egy budapesti Trump–Putyin találkozó régóta szunnyadó ötletét.

Panyi felidézi, hogy Orbán Viktor egy közelmúltbeli beszédében azt mondta: „Foly­tak erről köztünk egyeztetések… Megállapodás van arról, hogy a békecsúcs Budapesten lesz.” A miniszterelnök hozzátette: „Az amerikai elnök talán tartozik nekünk azzal a gesztussal, hogy eljön Magyarországra és köszönti a magyarokat… Ez tényleg elvárható tőle.”

Trump eddigi útitervei azonban mást sugallnak. Ismert európai vállalásai mindössze Davosra és a júniusi, franciaországi G7-csúcsra korlátozódnak, elnöksége idején pedig csak egyetlen volt keleti blokkbeli országot keresett fel: 2017-ben Lengyelországot.

A források szerint a sokkal reálisabb vendég JD Vance, akit Orbán lobbihálózata régóta környékez, és a budapesti látogatását már jó ideje készítik elő.

Panyi Szabolcs szerint erről már több mint egy éve írt: „miközben Orbán köre már 2026-os Trump-látogatásról szövögetett meglehetősen légből kapott terveket, ezzel párhuzamosan B tervként Vance-en is dolgoztak — olyan, az alelnökhöz közel álló amerikai jobboldali szereplők segítségével, akik már Budapesten élnek és Orbán fizetési listáján vannak.”

A CPAC Hungary-t az Alapjogokért Központ szervezi, amely jelentős közpénzes támogatásból működteti a rendezvényt. Orbán az elmúlt hónapokban többször állította, hogy egy amerikai–orosz „békecsúcs” Budapesten tartható, sőt a kormányközeli sajtó tényként is hivatkozott rá, miközben hivatalos, dátummal ellátott bejelentés nem született, és a terv komoly nemzetközi vitát vált ki.

Orbán Viktor legutóbb a pénteki Kossuth Rádióban adott interjújában beszélt arról, hogy egyelőre nem tudja, mikor jön Trump Magyarországra. Az amerikai elnök egyébként szintén péntek reggel egy posztban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: