SZEMPONT
A Rovatból

Balogh József: Hiába ráztak kezet, akár napokon belül ellehetetlenülhet az orosz gázbehozatal

A bolgárok által kivetett tranzitdíjat az oroszoknak ki kell fizetniük, különben leáll a szállítás - mondja az energetikai szakértő. Az új helyzetben a magyar kormánynak is másképp kell számolnia, például versenyképes lett a görögök felől érkező folyékony gáz.


Amivel eddig csak fenyegetőzött a bolgár fél, az egy napja valóság. Húsz levás tranzitdíjat vet ki az orosz eredetű gáztranzitra megawattóránként. Ezt mindenkinek meg kell fizetnie, aki nem tudja igazolni, hogy a Bulgárián keresztül áthaladó általa vásárolt gáz nem orosz eredetű. Mivel a magyar gázimport túlnyomó részét kitevő orosz gáztranzit már csak ezen az úton lehetséges, a helyzet komoly problémákat okozhat a hazai gázellátásban.

Mi a bolgár döntés valódi oka, kinek kell viselni a megnövekedett terheket, vezethet-e mindez oda, hogy Magyarország leválik az orosz eredetű gázról? Erről kérdeztük Balogh József energetikai szakértőt.

– A MOL-vezér, Hernádi Zsolt azt mondta, hogy a bolgárok lépése 30 százalékkal dobja meg a gázárat. Ez mit jelenthet pontosan?

– Ez a klasszikus esete annak, amikor olyan szól bele, akinek semmi köze hozzá, ugyanis a Molnak nincs is szerződése ebbe az irányba, a szerződés az MVM-nél van, de ez valahogy senkinek nem tűnt fel. A 30 százalékot úgy számolták ki, hogy mikor ezt bejelentették a bolgárok, akkor a gáz ára megawattóránként körülbelül 30 euró volt. Ez a 20 Leva körülbelül 10 Euro, tehát ez valóban 30%-os emelkedés lett volna. Ma már nem így van, mert a gáz ára felment 40-50 euróra a gázai események miatt, de ez még így is egy nagyon komoly, durva lépés.

– Ezt elvileg a Gazpromnak számlázzák ki. Nem láthatunk bele a szerződésekbe, de ezt átháríthatja a Gazprom? Joga van hozzá? Vagy ezt neki kell lenyelni?

– Az orosz-magyar szerződés titkosítva van, azt hiszem 30 évre, ennyit az átláthatóságról Magyarországon. Én úgy tudom, hogy az átadási pont az a szerb-magyar határ, és a nemzetközi energiakereskedelmi sztenderd az, hogy az átadási pontig a szállítónak kell viselnie minden költséget, és utána veszi át a vevő, azaz az MVM.

Tehát ez a 30 százalékos áremelkedés, illetve ez a húsz leva első ütemben az MVM szempontjából teljesen irreleváns.

Mondhatják azt, hogy kérem szépen, mi itt várunk a határon titeket az előre megegyezett árban, hogy előtte mi történik, ahhoz semmi közünk.

– Akkor ez most egyelőre vihar egy pohár vízben, vagy az is megtörténhet, hogy a Gazprom erre hivatkozva árat emel?

– Ennél még sokkal rosszabb is történhet. A bolgárok elkezdték kiszámlázni ezt a húsz levát. Ezzel az a baj, hogy aki ezt nem fizeti be, annak első lépésben lehívják a bankgaranciáját, második lépésben pedig azt mondják neki, hogy ne haragudj, a te menetrendedet többet már nem fogadom el.

Tehát innentől kezdve az oroszok nem tudnak szállítani.

A nemzetközi rendszerben úgynevezett menetrendezés van. Ez azt jelenti, hogy mint eladó, beadod öt egységre plusz, és én, mint vevő beadom öt egységre mínusz, akkor a menetrend összértéke nulla, és a rendszerirányító átengedi, mert azt mondja, hogy ez egy kiegyenlített menetrend. De a rendszer most azt fogja mondani, hogy amit az orosz beadott, azt automatikusan csökkenti nullára, míg ki nem fizeti a tartozását. Ez egy kőkemény helyzet lesz, ráadásul napokon belül, mert a számlákat a hétvégén a bolgárok kiküldték.

– Vagyis napokon belül megszűnhet orosz oldalról a gázszállítás Magyarország felé?

– A legrosszabb esetben igen. Ugyanis ennek a fizetési határideje általában öt nap szokott lenni. Aki nem fizet, annak először lehívják a bankgaranciáját, másodszor, ha a bankgarancia sem elég, akkor a rendszerirányító azt fogja mondani, hogy kérem szépen, ennek és ennek a cégnek a nominálását, a menetrendezését én többet már nem fogadom be. És ez nemzetközi sztenderd, nem a bolgárok találták ki ezt a rendszert.

– Az is lehet, hogy a nagyhatalmak helyett a bolgárok fogják elérni azt, hogy leváljunk az orosz gázról?

– A háttérben sokkal komplikáltabb dolgok vannak.

A románokat és a bolgárokat másodjára sem vették be a schengeni övezetbe.

Ráadásul a románok és a bolgárok most már nagyon-nagyon megunták azt, hogy mindenki úgy tekint rájuk, mint egy kis hülye kistestvérre. Most el szeretnék érni, hogy vegyék észre, ők is fontos politikai tényezők tudnak lenni. Ráadásul volt két-három választás Bulgáriában, és azt állítják, egyértelműen bizonyítható, hogy az oroszok belenyúltak, manipulálták. Ha ez nem elég, ott van egy orosz finomító, amit szeretnének visszavenni az oroszoktól.

– Azaz arról van szó, hogy a bolgároknak egyszerre lett elegük az oroszokból és az Európai Unióból, és mind a kettőn fogást találtak? Tehát az, hogy ez Magyarországra hogyan hat, csak másodlagos?

– Amit érdemes elmondani, azok a nagy összefüggések. Eddig mindenki arra készült, hogy egy vezetéknek fizikai kockázatai vannak. Felrobbantják például, mint az Északi-Áramlatot.

De a fizikain kívül van, amit úgy hívunk, hogy szabályozási kockázat, ami most történik, az ennek a klasszikus esete.

Megváltozik a tarifa, bejön valami büntetőadó például. Ebből az a tanulság Magyarország részére, hogy hiába szorongatják egymás kezét a magyarok meg az oroszok, hiába mondják, hogy igen-igen leszállítjuk a gázt, sőt, még a szerződött mennyiségen felül is szállítunk, az csak szándék. Az nem igazi gázdiverzifikáció, ami ugyanazon az egy vezetéken érkezik, mert azzal a vezetékkel kapcsolatban vannak szabályozási és fizikai kockázatok, ami teljesen normális. Ez a bolgár eset most azt mutatja meg, hogy a szabályozási kockázat néha olyan szintre eljuthat, ami egyszerűen az egész üzlet jövőjét megkérdőjelezi.

– Képzeljük el azt, hogy az oroszok lenyelik ezt a békát, befizetik a húsz levákat, és jön tovább a gáz. Akkor előbb-utóbb ezt valahogy áthárítják ránk, mert nem szeretnének rosszul járni?

– Így van.

– Akkor viszont Magyarországnak meddig lesz érdeke orosz gázt vásárolni?

– Erről is van egy elmélet. Eszerint

az a húsz leva pontosan ahhoz kell, hogy a görög folyékony gáz versenyképes legyen az orosz vezetékes ellenében.

Görögországban van egy terminál. Tehát azért pont így kellett megcsinálni, mert ezzel a görög folyékony gáz versenyképes lett az orosz vezetékes gázzal szemben.

– Ez rákényszerítheti a magyar kormányt, hogy diverzifikálja a gázimportot?

– Igen. Ott van a szlovák vezeték, ott van az osztrák vezeték, ott van a horvát vezeték a folyékony gázzal, satöbbi, satöbbi. Az a lényeg, hogy ebből az egész tanmeséből két nagy tanulság van. Nem igazi, csak ál-diverzifikáció az, amikor ugyanazon a vezetéken jön gáz több forrásból vagy különböző forrásokból, mert ezt egyetlen döntéssel ellehetetlenítenik. A másik tanulság pedig, hogy a fizikai kockázaton kívül van egy még nagyobb, amire eddig nem figyeltünk eléggé, azt pedig úgy hívják, hogy szabályozási kockázat. Például, hogy valaki új adót vezet be, vagy megváltoztatja a szállítási terveket. Ez itt most megtörtént, le kell vonni a tanulságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A második nap óta ismerem” – Nagy Ervin reagált a Tisza Pártot ért nepotizmus-vádra
Nagy Ervin megvédte Magyar Péter választását, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. Arról is beszélt, mit érez amiatt, hogy nem ő lesz a kulturális miniszter. Biztos benne, hogy lesz olyan pozíció, amivel a hazáját tudja majd szolgálni.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk