SPORT
A Rovatból

Akármi történik a vasárnapi futamon, történelmet ír a Forma-1 az idei lélegzetelállító párharccal

Generációk, személyiségek és legendás csapatok párharca is Lewis Hamilton és Max Verstappen csatája, aminek utolsó fordulójára pontegyenlőséggel érkeznek a főszereplők.


369.5 – ennyi pontot szerzett idáig a 2021-es Forma-1-es szezon 21 futama során Max Verstappen és Lewis Hamilton. Mármint nem együtt, hanem fejenként! Ezzel minden idők egyik legkiegyenlítettebb világbajnoki harcát hozták össze.

Az autósport csúcskategóriájában 25 pont jár a győzelemért, 18 a második, 15 a harmadik helyért, a pontszámok pedig eképp csökkennek egészen a 10. helyezettig, és a versenyben a leggyorsabb kört megfutó pilóta is gazdagabb lesz egy egységgel. Az olvasókra bízom annak kiszámítását, ilyen feltételek mellett mennyi az esély arra, hogy két pilóta az utolsó futam előtt pontegyenlőséggel álljon. Annyit elárulok, hogy nem sok, erre bizonyítékul pedig egy adat: legutóbb 1974-ben fordult elő, hogy két versenyző egyforma pontszámmal várja a szezonzárót. Clay Regazzoni és Emerson Fittipaldi idejében azonban még sokkal kevesebb futamon jóval kevesebb pontot osztottak.

A 2021-es év úgy kellett a Forma-1-nek, mint egy falat kenyér. A 2014 óta tartó ún. turbókorszakban eddig minden világbajnoki címet toronymagasan a Mercedes csapata húzott be: egyik évben sem találtak legyőzőre a konstruktőrök között, míg pilótáik is az összes esztendőben az első helyen végeztek – ráadásul Hamilton csak egyszer maradt alul, 2016-ban csapattársával, Nico Rosberggel szemben.

Hamilton fölénye nem véletlenül nyomasztja és egyben kedvteleníti el a sportág semleges, nem elkötelezetten szurkoló rajongóit. Az utóbbi 7 évben annyira kiszámíthatóak lettek a versenyek, hogy az köröket ver a 2000-es évek, szintén nem túl szoros, a Ferrari és Michael Schumacher fémjelezte korszakára is. A csillagos márka a hibrid meghajtású autók korszakában olyan tökéletesen találta meg a sportágban oly kényes egyensúlyt a motor-aerodinamika-gumihasználat hármasban, és más, elengedhetetlenül szükséges aspektusban is, hogy lényegében csak az volt a kérdés, hány rekordot döntenek meg.

Nos, Lewis Hamiltonnak szinte az összeset sikerült: elképesztő, 100 feletti első rajthellyel és győzelemmel rendelkezik, ritkábbnak számítanak azok a versenyek, amikor nem áll dobogón, és idáig 7 világbajnoki cím büszke tulajdonosa.

Éppen annyié, mint a nagy előd, Michael Schumacher – nem véletlen, hogy vasárnap mindent meg fog tenni azért, hogy e tekintetben is egyeduralkodó legyen!

Mindeközben az elmúlt években alapvetően megváltozott a brit bajnok megítélése, amiért ő maga is sokat tett: a versenypályákon nem talált elég kihívást, így az extrém divat és a politikai-társadalmi kérdések világa felé fordult – ezzel számos kritikát zúdítva magára. Meghökkentő és kihívó öltözködésével, valamint a faji, szexuális és környezetvédelmi kérdésekben megfogalmazott radikális véleményével valamelyest rombolt azon nimbuszából, ami egyébként a hozzá hasonló zseniknek kijárna.

Lewis Hamilton / Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Miközben ellenfele, Max Verstappen sem a legkönnyebben szerethető figura. A '90-es évek sereghajtó pilótája, Jos Verstappen fia mindössze 17 évesen, de alázat és szerénység nélkül érkezett a Forma-1 világába. 2016-ban a Red Bull csapat évközben döntött úgy, hogy beveti "nagy" csapatában, ő pedig a lehető legjobb módon hálálta ezt meg:

élete első Red Bull-os versenyét megnyerte!

(Ehhez persze kellet a világverő Mercedesek egymással ütközése is.)

Max stílusa aztán évről évre fokozatosan finomodott, de ez még csak véletlenül sem jeleni azt, hogy ne tartozna a pályán kőkemény figurák közé: ha valaki komoly versenyszituációban összeakad vele, szinte esélytelen a forrófejű hollanddal szemben, aki a mai napig nem riad vissza a "test-test elleni" csatákról sem – ami bizony a formaautók világában sokszor kieséshez, de mindenképp autótöréshez vezet. Ezen túl a pályán kívül sem a finomkodó stílusáról ismert: szinte gyűlöli, ha a hibáival kapcsolatos kérdésekkel zavarják, nem szereti a sporton túli felhajtást, és rendkívül őszinte, már-már túlzottan szókimondó figurának ismerhettük meg.

2021-re értünk el oda, hogy a Honda motorral hajtott Red Bull autók "csomagja" annyira összeért, hogy teljes mértékben fel tudják venni a versenyt a Mercedes autóival. Azt a szezon előtt is lehetett sejteni, hogy a két gárda izgalmas összecsapása várható, és a világbajnokság első fele is ezt mutatta. Erről már korábban is született egy cikk a Szeretlek Magyarország oldalán:

Ebben a cikkünkben is említettük az év két, eddigi legkomolyabb összecsapását a két pilóta között: a Brit Nagydíjon a hazai pályán versenyző Lewis Hamilton terelte ki a pályáról Verstappent (aki könnyebben meg is sérült az ütközésben), majd megnyerte a futamot. Olaszországban egyikük sem járt jól a találkozójukkal: az első kanyarba érve talán Verstappen volt egy hajszálnyival makacsabb, de ezúttal mindketten pórul jártak és kiestek a versenyből.

A két pilóta csatája néhány centivel túlment a határon Monzában

Fotó:MTI/EPA/ANSA/Matteo Bazzi

Az évközi világbajnoki harcban mindkét pilóta legalább egyszer elhúzott már vetélytársától, és mindketten mutattak már be félelmetes visszazárkózásokat. Három futammal ezelőtt például Max Verstappen – egy remek sorozat után – már közel húsz ponttal vezetett a bajnokságban, de Hamilton három remek futammal (és három győzelemmel) úgy tudott visszajönni, hogy megtörtént a fentebb említett "csoda", azaz pontegyenlőséggel várják a szezonzárót.

Honnan az a bizonyos fél pont?

A Forma-1 jelenlegi szabályai szerint 25-18-25-12-10-8-6-4-2-1 pontot osztanak ki az első 10 helyezett versenyző között. Ehhez járul még egy pont annak a pilótának, aki a futam leggyorsabb körét hozza össze – feltéve, ha az első 10-ben végez. (Ha a mezőny második feléből éri el a leggyorsabb versenykört, az ezért járó pontot nem osztják ki.)

Felezik azonban a pontszámokat, ha valamilyen okból (pl. extrém időjárási körülmények, súlyos baleset) a mezőny nem teljesíti az eredetileg tervezett versenytáv legalább 75 százalékát. Ez utóbbi eset történt meg az idei Belga Nagydíjon, ahol az özönvízszerű esőzés miatt a versenyt kis híján teljesen lefújták. E helyett azonban az autók két kört megtettek a biztonsági autó mögött, majd a rajthelyüknek megfelelő helyen rangsorolták őket. Ez természetesen jóval kevesebb volt, mint a futam 75 százaléka, emiatt van ott egy plusz fél pont mind Verstappen, mind Hamilton neve mellett.

Ez viszont nem jelent mást, mint hogy a legutolsó futamra maradt a világbajnoki cím eldöntése – erre az utóbbi 10 évben is mindössze háromszor volt példa! Ráadásul olyan csata várható vasárnap, amiben nem kell számolgatni, hogy "ha így futnának be, ki lenne a bajnok". Egy egész kis egyszerűsítéssel kimondható:

aki előrébb végez, az húzza be a 2021-es világbajnokságot.

(A rend kedvéért meg kell jegyezni, hogy ha maradna a pontegyenlőség, azaz például mindkét pilóta kiesne a futamon, az eggyel több győzelmet szerző Verstappen lenne a bajnok – pályafutása során először.)

Max Verstappen / Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Életkortól függően hasonlíthatjuk ezt a párharcot Niki Laudáéhoz és James Huntéhoz, Ayrton Sennáéhoz és Alain Prostéhoz vagy épp Michael Schumacheréhez és Mika Häkkinenéhez. A párhuzam minden esetben megáll, hisz két profi, mentalitásában azonban különböző pilóta végsőkig kiélezett csatájáról van szó, amelyben mindkét térfélen pattogott már a labda, de – maradva a hasonlatnál – most a tizenegyespárbaj következik. Idegek harca, amiben egy már sokat bizonyított, de még mindig éhes, közel 37 éves brit (Hamilton), és forróból egyre hidegfejűbb, 24 éves holland (Verstappen) akarja megmutatni, hogy a sportág aktuálisan legnagyobb királya. A szombati időmérő edzés után az előny egyelőre Verstappen kezében (ő szerezte meg az első rajtkockát), de sok minden történhet még Abu Dhabi kanyarjaiban, ami Hamiltonnak is kedvezhet.

Két nyertese már biztosan van a futamnak és az idei szezonnak: a sportág és a nézők. Hisz oly sok év unalomba fulladó Mercedes-győzelme után ismét azt láthatják, amiért ez a sportág szerethető:

a győzelemért mindent kockára tevő modern gladiátorokat, akik vasárnap egy utolsó harcba indulnak 2021 koronájáért.

(A két pilóta idei párharcáról szóló videót IDE KATTINTVA, a Formula-1 hivatalos YouTube-csatornáján lehet megnézni.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.


Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.

„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.

Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.

Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.

Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.

Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.

A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.

Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.

Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:

„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”

Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.


Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.

A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”

Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.

Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:

„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”

Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.


A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.

A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.

A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.

Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.

A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.

A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.

A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.

A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.

„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.

A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
„Felháborító és botrányos” – Szijjártó Péter fogadta a magyar teniszezőt, akivel nem akart kezet fogni az ukrán ellenfele
Bondár Anna a háború kitörése után elutazott Oroszországba egy versenyre, ezért nem volt hajlandó kezet fogni vele Olekszandra Olijnikova a kolozsvári WTA-tornán. A külügyminiszter szerint a magyar sportoló lejáratására tett kísérlet és „a náci párhuzamok” emlegetése az ukrán teniszezőt minősíti.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta Bondár Anna teniszeszőt, miután ukrán ellenfele megtagadta vele a kézfogást – írta a Nemzeti Sport.

A magyar teniszező február 3-án, a kolozsvári WTA-torna második fordulójában kapott ki Olekszandra Olijnikovától, aki a találkozó előtti fotózást és az azt követő kézfogást is megtagadta. Az ukrán sportoló ezt azzal indokolta, hogy Bondár még 2022-ben – már az orosz–ukrán háború kirobbanása után – részt vett egy szentpétervári tornán.

Szijjártó Péter felháborítónak és botrányosnak nevezte, ahogyan Olijnikova bánt Bondár Annával. „Ha a sportot rosszindulatú emberek összekeverik a geopolitikával, abból mindig baj lesz és méltatlan helyzetek állnak elő. Egyetlen normális ember sem hiheti a világon, hogy a sportolók felelősek lennének a politikusok döntéseiért.

A Bondár Anna lejáratására tett kísérlet és náci párhuzamok emlegetése leginkább az ukrán »sportolót« minősíti”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, reméli, hogy Bondár a következő időszakban kiváló eredményekkel szerez majd örömet a magyaroknak, köztük új egyesülete, a Honvéd szurkolóinak is.

Olijnikova a tettét azzal indokolta, hogy Bondár oroszországi részvétele a Gazprom által szponzorált tornán „morálisan ugyanaz”, mintha „1941-ben a náci Németországban játszana és az auschwitzi és treblinkai haláltáborok áldozataitól elrabolt ékszerekkel fizetséget kapna”.

Az ukrán játékos szerint csak akkor lenne hajlandó kezet fogni a jövőben, ha Bondár nyilvánosan bocsánatot kérne az ukrán néptől és egyértelműen elítélné Oroszország agresszióját.

Bondár Anna higgadtan kezelte a helyzetet.

„Készültem rá, hogy ez lesz… ez az ő döntése, amit el kell fogadjak”

– nyilatkozta a magyar játékos.

A nemzetközi sajtó is felkapta az esetet, kiemelve, hogy az ukrán sportolók eddig jellemzően csak orosz és fehérorosz ellenfeleikkel szemben tagadták meg a sportszerű gesztusokat. Több magyar sportoló is kiállt Bondár mellett, a fair play szellemiségét hangsúlyozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk