A FIFA-elnök 64 csapatosra bővítené a foci-vb-t, a nagy szövetségek azonnal tiltakoztak

Sürgős kéréssel fordult a FIFA-hoz Argentína: a szerdai, Anglia elleni világbajnoki elődöntőt a hagyományos világoskék-fehér csíkos helyett a sötétkék-fekete idegenbeli szerelésükben játszanák. A döntés kedden várható – írta a LADbible.

A kérés oka, hogy az argentinok hagyományos mezének jelentős fehér felületei ütközhetnek az angolok várhatóan szintén fehér szerelésével. A végleges mezkijelölésről a FIFA kedden határoz.

A kérés mögött azonban nemcsak technikai, hanem érzelmi okok is állhatnak.

Tizenkét évvel később, 1998-ban szintén sötétkékben ejtették ki tizenegyesekkel a David Beckham kiállítása miatt emberhátrányba került ellenfelet.

A mostani tornán Argentína eddig csak egyszer, a Jordánia elleni 3–1-es csoportmeccsen viselte az idegenbeli szerelést. Az angolok a Panama elleni 2–0-s siker alkalmával vették fel piros idegenbeli mezüket, a többi találkozón jellemzően fehérben játszottak.

A párosítás Lionel Messi számára is különleges, aki hosszú pályafutása során most először lép pályára az angol válogatott ellen.

Hozzátette, a csapat felkészülten várja az összecsapást. „Úgy fogjuk megélni, ami: egy világbajnoki elődöntő egy futball-nagyhatalom, egy nagyszerű csapat ellen, és megpróbálunk a lehető legjobb állapotban megérkezni, hogy újra versenyezzünk.”

A FIFA a világbajnokság előtt rögzítette, hogy az egyenes kieséses szakaszban az egyértelmű megkülönböztethetőség az elsődleges szempont a mezek kiválasztásánál. Az Anglia–Argentína mérkőzés szerdán, magyar idő szerint 21:00-kor kezdődik Atlantában.

Születésnapján jelentette be Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, hogy az elmúlt bő két évben egy rosszindulatú daganattal küzdött. Bejegyzését az „Újjászületés” szóval kezdi, ami szerinte annyi mindent magában foglal. „Ma van a születésnapom. Azonban az élet úgy hozta, hogy időközben lett egy második is.”

A történetét azért hozza nyilvánosságra, mert hiszi, hogy pozitív példaként segíthet és erőt adhat másoknak.

Kisebbik fia másfél éves sem volt, amikor 2024-ben follikuláris pajzsmirigyrákkal< diagnosztizálták, ami a pajzsmirigyben növő daganatok 10-20 százalékát teszi ki, és a véráram útján a csontokra és a tüdőre is átterjedhet.

Leírta, nem tudta, mi fog történni vele, és nem ismerte a rákbetegségek kezelési protokolljait sem, de gyorsan felmérte, hogy nagyon erősnek kell lennie. Hangsúlyozza, ma már látja, hogy a korai diagnózis életet menthet, és bár nem minden verseny egyforma, „amit mi ma meg tudunk tenni a győzelemért, azt meg is kell tennünk!”

Kovács két műtéten és két izotópos kezelésen esett át. Utóbbi ötnapos izolált kórházi tartózkodást jelentett, ami mentálisan és fizikailag is megterhelő volt számára. A kezelés után a sugárzás miatt két hétig távol kellett lennie a családjától, mivel kiskorú gyermek közelében nem tartózkodhatott.

A fordulópontot egy 2025-ös MR-vizsgálat hozta el. „Mondanom sem kell, életem leghosszabb 20 perce volt, amíg bent feküdtem a gépben, csak számoltam a másodperceket. A 20. perc után végre kitoltak a gépből, és jött a hír: nincs áttét!”

Azt írja, miután visszament a kórterembe, a lelke mélyéről zokogott, és akkor már biztosan tudta: meg fog gyógyulni. „Tudtam, hogy a teljes mentális és fizikális felépülésemhez még hosszú hónapok kellenek, de ott és akkor, amit éreztem, az maga az újjászületés volt.”

Az úszó arról is ír, hogy az elmúlt időszakban sokan kérdezték, hova tűnt, de sokáig nem állt készen a válaszra. Mostanra visszatért az energiája, de a régi már sosem lesz. „A történtek után azt gondolom, egy kicsit bölcsebb, megfontoltabb, egy átalakult értékrenddel rendelkező, úgymond »frissített« verzióm tért vissza.”

A posztban köszönetet mondott a családjának, férjének, gyermekeinek, édesanyjának, orvosainak és barátainak. A bejegyzést azzal zárta, hogy a közeljövőben nem szeretne bővebben nyilatkozni, és reméli, története felhívja a figyelmet a szűrővizsgálatok és a diagnosztizált betegeknél a protokoll betartásának fontosságára.

A FIFA hivatalosan is reagált az Anglia–Norvégia világbajnoki negyeddöntőn látott vitatott gólra, amely előtt a norvégok szerint a labda egy kamerakábelhez ért. A nemzetközi szövetség a labdába épített csip adataira hivatkozva közölte, hogy nem volt bizonyíték külső beavatkozásra.

A szervezet az X-csatornáján tette közzé, hogy a szenzor csak a norvég kapus, Ørjan Nyland kirúgásakor és a labda későbbi megjátszásakor jelzett érintkezést, a levegőben nem.

„Mielőtt Anglia a 45+2. percben gólt szerzett Norvégia ellen, a labda érzékelője nem jelezte a »labda pulzusának« csúcsértékét, amikor a labda a levegőben volt, így nem volt bizonyíték arra, hogy a labda hozzáért volna a kábelhez” – áll a FIFA közleményében.

A norvégok a helyszínen hevesen reklamáltak, a kispadon többen egyszerre pattantak fel a jelenet után. Ståle Solbakken szövetségi kapitány a meccs utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, a pálya széléről egyértelműnek tűnt a helyzet.

A kapitány ugyanakkor sportszerűen hozzátette, hogy nem ezen múlt a vereségük, és arra kért mindenkit, ne tegyék ezt a mérkőzés legfontosabb eseményévé.

Az angolok egyenlítőgólja a 45+2. percben esett, amikor Nyland kirúgása után a labda furcsa ívben, láthatóan irányt változtatva esett le a levegőből, pont az angol játékosokhoz. Pár gyors passz után Jude Bellingham talált a kapuba. A jelenetet a Fox Sports is visszajátszotta, kiemelve a feltételezett kábelérintést.

A mérkőzést végül Anglia nyerte 2–1-re, miután Bellingham a hosszabbításban is betalált, ezzel Anglia bejutott a 2026-os világbajnokság elődöntőjébe.

A mérkőzést vezető Clément Turpin azonban nem észlelte az esetet, és a videóbíró sem avatkozott közbe.

Nemrég Debrecenben, a Magyarország–Kazahsztán felkészülési mérkőzésen is történt hasonló incidens, amikor egy pókkamera füstölve a pályára zuhant. A játékot akkor azonnal félbeszakították, a szerkezetet tűzoltók távolították el.

Before England’s goal in minute 45+2 against Norway, the sensor in the Connected Ball showed no peak in the 'heartbeat of the ball' when in the air, and therefore no evidence that the ball touched the overhead wire and changed the movement of the ball. pic.twitter.com/gYf9ukfveT

— FIFA Media (@fifamedia) July 11, 2026

Via Telex

A magyar triatlonsport egyik legmeghatározóbb alakját veszítette el: 41 éves korában elhunyt Flander Márton, többszörös magyar bajnok, korosztályos Európa-bajnok – írta a Magyar Triatlon Szövetség a hivatalos Facebook-oldalán.

A szervezet közleményében méltatta Flander Márton emberi és szakmai nagyságát.

Flander Márton 2002-ben kötelezte el magát a triatlon mellett, és több mint két évtizedes pályafutása során a sportág minden távján bizonyított, a sprintversenyektől a legkeményebb Ironman távig.

Többszörös korosztályos és abszolút magyar bajnoki címeket szerzett, 2016-ban hosszútávon, 2017-ben pedig középtávon nyert országos bajnokságot.

A versenyzői évek után tudását edzőként adta tovább. 2017 óta tevékenykedett trénerként, tanítványai közül többen országos bajnoki címekig jutottak, és az ő irányításával vívták ki a hawaii vb-részvételt is.

Az elmúlt években Flander Márton kettős szerepben határozta meg a hazai triatlon világát: egyszerre volt a sportág élvonalába tartozó versenyző és a következő generációkat formáló mentor. A 2014-es hawaii világbajnoki ezüst után a hazai bajnoki címek következtek, majd az edzői pályára való áttérés. A szövetség szerint a versenyeken szerzett tapasztalatát alázattal és önzetlenül adta tovább, ami magyarázza, miért érezhető a vesztesége a mindennapi műhelymunkában is.