SPORT
A Rovatból

Tizenhat arannyal, összesen 42 éremmel tértek haza sportolóink Helsinkiből – A legnagyobb magyar olimpiai diadal 70 éve

Felidézzük az 1952-es olimpia emlékezetes magyar eredményeit az Aranycsapattól Keleti Ágnesig, a fényes kardsikerektől Papp Lászlóig.


Alig 7 évvel a II. világháború befejezése után ezúttal a legjobb értelemben a magyarok nevétől lett hangos a világ. Az 1952. július 19-én Helsinkiben kezdődött – eredetileg 1940-re tervezett – nyári olimpián 16 alkalommal játszották el a magyar himnuszt bajnokunk tiszteletére. Ennél több aranyérmet csak az Egyesült Államok (40) és a játékokon első ízben részt vevő Szovjetunió (22) szerzett.

Régóta tudjuk, hogy a sport milyen fontos szerepet játszik egy ország nemzetközi elismertségében, nem is szólva saját közvéleményének alakításában, és Magyarországnak erre az azóta sem megismételt történelmi sikerre mindkét téren égetően szüksége volt. A háború utáni rendezések nyomán a szovjet érdekszférába kerülve, a hidegháború légkörében Magyarország végre büszkén nézhetett a világ szemébe, másfelől pedig a Rákosi Mátyás körül éppen abban az évben csúcsra ért személyi kultusszal és a sztálinista pártállam kegyetlen elnyomásával szemben gyógyír lehetett az embereknek sportolóink e fényes sikere. Mindezt úgy, hogy magukból a versenyekből legfeljebb részleteket láthattak a mozihiradókból, hiszen Magyarországon csak 5 évvel később indult el a televíziózás, így csak a rádióban hallgathatták a korabeli sztárriporterek, Szepesi György és Gulyás Gyula szenvedélyes tudósításait.

És a 16 aranyérem mögött megannyi legenda. A futballban a Jugoszlávia elleni 2-0-s győzelem a Puskás Ferenccel, Grosics Gyulával, Hidegkúti Nándorral, Bozsik Józseffel felálló Aranycsapat egyik legnagyobb diadala volt. Vízilabdázóink visszavették a négy évvel korábban elvesztett világelsőséget az olaszoktól, olyan nagyszerű játékosokkal, mint id. Szívós István, akinek fia 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok lett, Gyarmati Dezső és az akkor mindössze 17 éves Kárpáti „Gyurika”: ők 1956-ban és 1964-ben is felállhattak a dobogóra, majd 12 évvel később ők ketten lettek az újabb pólós arany sikerkovács edzői.

Vívóink újra elmondhatták Petőfi Sándorral, hogy „fényesebb a láncnál a kard”.

Az 1908-as londoni óta, leszámítva az 1920-as antwerpenit, amelyre Magyarországot, mint vesztes háborús felet, nem hívták meg, férfi kard egyéniben és csapatban kizárólag a magyarok győztek.

Az egyénit ezúttal Kovács Pál vívta ki, míg csapatban Kárpáti Rudolf, Berczelly Tibor, Papp Bertalan, Rajcsányi László és Gerevich Aladár hozta a győzelmet. Gerevich a magyar vívósport legnagyobb alakja volt: már 1932-ben tagja volt az olimpiai bajnokcsapatnak, 1948-ban ő lett az egyéni győztes, és még az 1960-as római olimpiáról is hozott egy csapat-aranyat, 50 évesen. Fia, Pál, „csak” világbajnoki címig jutott.

Aligha kétséges, hogy Puskás mellett a leghíresebb magyar sportoló Papp László: e fantasztikus bokszolónak nemcsak a pályafutása volt lenyűgöző – három olimpiai bajnokság után a profik között is eljutott egészen a világbajnoki döntőig, amit az akkori politikai és sportvezetés nem engedett neki megvívni – hanem egyszerű, őszinte embersége, kültelki vagány szellemessége is rendkívül népszerűvé tette.

„Papp Laci”, ahogy még öregkorában is emlegették, londoni győzelme után a helsinki olimpia utolsó napján, augusztus 2-án vívta döntőjét nagyváltósúlyban a dél-afrikai Theunis van Schalkwyk ellen. Igazi aranynap volt, hiszen aznap győztek a labdarúgók, a vízilabdázók és az úszónő Gyenge Valéria is. Ökölvívó bajnokunk, akinek „jobb keze a Rókus-kórház, a bal a köztemető” volt, úgy jutott a fináléba, hogy előbb egy amerikai, majd egy kanadai bunyóst ütött ki egyaránt a 2. menetben, majd egy bolgár és egy argentin következett, akik hálát adhattak az égieknek, hogy kibírták a három menetet. Így érezhette Van Schalkwyk is, aki becsülettel állta a csapásokat, felállt egy rászámolás után is, de valójában semmi esélye sem volt.

Papp Lászlóé lett ezzel a 16. magyar arany, és a három olimpiai győzelem közül erre volt a legbüszkébb, mert csak egy európai ellenfele volt. Mesterével, Ádler Zsigmonddal később együtt nevelték a következő bokszoló nemzedéket, Európa-bajnokok kerültek ki a kezeik közül és Helsinki után 20 évvel, Münchenben tanítványuk, Gedó György állhatott fel papírsúlyban a dobogó legfelső fokára. A pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni című 1981-es dokumentumfilm, a Gulyás-testvérek munkája, mindent elárul „Papp Laciról”, a bunyósról, az emberről…

Úszásban a nők szállították az aranyakat. Szőke Kató kezdte 100 gyorson – 17 évesen ő lett a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok – és tagja volt Novák Évával, Novák Ilonával és Temes Judittal a győztes női gyorsváltónak is.

Székely Évának viszont 25 évesen teljesült gyerekkori álma: amikor 1936-ban a rádión hallgatta Csík Ferenc berlini olimpiai győzelmét, elhatározta, hogy olimpiai bajnok lesz. 1944-ben egy hajszálon múlt, hogy megmenekült a Dunába lövéstől, pedig akkor már felnőtt magyar bajnok volt. Hihetetlen akaraterejének köszönhetően azonban a háború után folytatni tudta, egymás után döntötte a rekordokat, és ő lett az első, aki a mellúszást az akkor még nem külön úszásnemnek tekintett „pillangó” kartempóval végezte.

Így ragadt rá a Pillangókisasszony becenév. Gyarmati Dezsővel ők lettek Helsinki „aranypárosa”. Lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok úszónő lett, az olimpiai bajnoki cím azonban nem sikerült neki. Székely Éva visszavonulása után több sikeres könyvet írt életéről és élete sportjáról, az 1981-ben megjelent Sírni csak a győztesnek szabad! szállóigévé vált.

Hasonlóan kemény fából faragták a kötöttfogású váltósúlyú birkózó Szilvásy Miklóst, aki már 1948-ban döntőt vívott a svéd Gösta Anderssonnal, de miután éppen csak felépült lőtt seb okozta sérüléséből (rendőrként bűnözőkkel tűzharcba keveredett), de Helsinkiben alaposan visszavágott neki. Feljegyezték róla, hogy amikor az olimpia előtt Rákosi Mátyás meglátogatta a tatai edzőtábort, és az esélyekről faggatta a sportolókat, Szilvásy csak ennyit mondott Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványának: „Matyikám, ne izguljon, hozzuk az érmeket.” Meg is tett a maga részéről mindent: a döntőig mind a négy ellenfelével feltörölte a „szőnyeget”, csak egyikük úszta meg tus nélkül. A döntőben Andersson próbálta őt kifárasztani, de ezúttal nem jött be ez a taktika… Szilvásy mellett a légsúlyú Hódos Imre is begyűjtötte a maga aranyát.

Kemény sors jutott a sportlövő Takács Károlynak, aki hivatásos katonaként 1938-ban egy hadgyakorlat során felrobbant gránáttól elvesztette jobb kezét. Ő azonban nem adta fel, megtanult bal kézzel lőni, és 10 évvel a szerencsétlenség után már Londonban diadalmaskodott az ötalakos gyorstüzelő pisztoly kategóriában.

Annyira biztos volt magában, hogy előre megírta győzelmi beszédét. Ugyanilyen hidegvérrel lőtt Helsinkiben is, majd az eredményhirdetéskor ismét elővett egy papírt néhány gondosan megfogalmazott mondattal, mert utált nyilatkozni.

Helsinkiben a nyitóünnepségen London kalapácsvető bajnoka, Németh Imre – a montreali győztes gerelyhajító Németh Miklós apja – vitte a magyar zászlót. A finn fővárosban sem kellett más lobogót felvonni e dobószám mögött, mert ezúttal Csermák József kezéből repült a legmesszebbre a kalapács, a világon először 60 méter fölé. Ő is adott olimpiai bajnok tanítványt Magyarországnak: 1968-ban Mexikóvárosban Zsivótzky Gyulának tapsolhattunk, aki egyben a szám világrekordere is volt.

A magyar öttusasport felvirágzását jelentette a Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István csapat aranyérme, amelyhez Benedek egyéni ezüstje és Szondy bronza is járult. Benedek Gábor is tovább adta tudását, nem is akárhogyan: ő volt az edzője az 1964-ben egyéniben, 1968-ban csapatban olimpiai bajnok Török Ferencnek.

Ahogy az úszásban, úgy a tornában is a hölgyek tündököltek Helsinkiben.

Keleti Ágnes ma 101 évesen a világ legidősebb olimpiai bajnoka, összesen ötször állt a dobogó legfelső fokán. 1952-ben „csak” talajon lett első, emellett a tagja volt az ezüstérmes csapatnak és bronzot szerzett felemás korláton. 1956-ban Melbourne-ben viszont három egyéni (talaj, gerenda, felemás korlát) és egy csapatarany (kéziszer) lett a jutalma.

Helsinkiben Korondi Margit bizonyult a legjobbnak felemás korláton, mellette egy ezüst- és négy bronzéremmel tért haza. Négy évvel később ő is tagja volt a győztes csapatnak, de Ausztráliából sem ő, sem Keleti Ágnes nem tért haza. Korondi Margit Amerikában telepedett le, az idén márciusban halt meg 90 évesen. Keleti Ágnes a 2000-es évek elejéig Izraelben élt, majd hazatelepült. 2019-ben ő volt a díszvendége a budapesti Élet Menete holokauszt-túlélő vonatának.

Bár a magyar sportnak számos dicsőséges világverseny jutott azóta is, Helsinki sikerét azóta sem sikerült még megközelíteni sem. Sportolóinkat hazatérésükkor óriási tömeg várta a budapesti November 7. (ma Oktogon) téren. A korabeli diadalittas hangulatra jellemző, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság beadta a pályázatát az 1960-as olimpia megrendezésére. A történelem azonban ismét közbeszólt...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Hatalmas a baj az USA-ban, hetekkel a foci-vb előtt konganak a szállodák az ürességtől
Egy friss iparági felmérés szerint a 11 amerikai rendező város szállodáinak többsége a vártnál jóval kevesebb foglalásról számolt be a 2026-os világbajnokságra. A legrosszabb helyzet Kansas Cityben van, ahol a hotelek közel 90 százaléka egy meg egy átlagos nyárnál is gyengébb keresletet tapasztal.


Bár a FIFA „104 darab Super Bowl” gazdasági hatásával etette az amerikaiakat, öt héttel a rajt előtt az amerikai szállodaipar szerint a 2026-os labdarúgó-világbajnokság több rendező városában alig mérhető hatása van a közelgő eseménynek. Hétfőn közzétett felmérésük szerint a foglalások sok helyen elmaradnak egy átlagos nyárétól is.

Az Amerikai Szállodások és Szálláshelyadók Szövetségének adatai alapján a 11 amerikai rendező város szállodatulajdonosainak közel 80 százaléka arról számolt be, hogy a foglalások száma az eredeti előrejelzésektől jócskán elmarad– írja a Forbes.

A legrosszabb helyzet Kansas Cityben van, ahol a hotelek 85-90 százaléka a tipikus nyári forgalom alatti keresletről számolt be, de Bostonban, Philadelphiában, San Franciscóban és Seattle-ben is hasonlóan borús a kép.

Ezzel szemben Miamiban a válaszadók több mint fele, Atlantában pedig a fele a várakozásokat meghaladó foglalásokról beszélt.

A vártnál gyengébb kereslet egyik fő oka a nemzetközi turisták elmaradása. A FIFA eredetileg fele-fele arányban számolt a belföldi és külföldi látogatókkal, de a felmérés szerint a szállodások tízből heten úgy látják, a vízumakadályok és a geopolitikai aggodalmak jelentősen visszafogják a beutazást. Jan Freitag, a CoStar iparági elemzőcég igazgatója szerint „a nemzetközi beutazók hiánya biztosan rontani fogja az összgazdasági hatást”.

Alan Fyall, a Közép-Floridai Egyetem dékánhelyettese hozzátette, hogy a torna mérete is visszatartó erő lehet.

„A fő különbség az, hogy ez a torna sokkal nagyobb, mint más világbajnokságok. Szétterítettebb, drágább, és az utazás bonyolultabb” – mondta.

A szállodai adatokkal egybevág az Oxford Economics múlt héten kiadott jelentése is, amely szerint a világbajnokság ugyan generál némi GDP-növekedést a vendéglátásban, de az ország teljes gazdaságára és a foglalkoztatottságra nem lesz érdemi hatása. Ezzel megdőlni látszik Gianni Infantino FIFA-elnök tavalyi ígérete a hatalmas gazdasági löketről.

A szállodások még reménykednek egy utolsó pillanatos rohamban, főleg a torna későbbi, júliusi szakaszában. Viszont a júniusi meccsekre a vízumköteles országokból érkezők számára azonban már szinte bezárult az időablak.

Ha a remélt nemzetközi szurkolói hullám végül elmarad, a stadionok valószínűleg így is tele lesznek. A szakértők szerint a helyszíneken nem lesznek üres székek, de ez önmagában kevés. „Jól fog mutatni a tévében, de nem lesz turisztikai aranybánya” – összegezte a helyzetet a Közép-Floridai Egyetem dékánhelyettese.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Eldőlt, melyik két focicsapat mérkőzik meg egymással a budapesti BL-döntőben
A Paris Saint-Germain szerdán 1-1-es döntetlent játszott a Bayern Münchennel, így 6-5-ös összesítéssel jutott be a május 30-i fináléba. Az Arsenal pedig már kedden biztosította a helyét a végső összecsapásban. A Puskás Arénában rendezendő döntő az első Bajnokok Ligája-finálé lesz Magyarország történetében.


Budapest történelmi estére készül: május 30-án a Puskás Arénában rendezik a Bajnokok Ligája első magyarországi döntőjét, ahol már azt is tudjuk, kik mérkőznek meg egymással: a címvédő Paris Saint-Germain az Arsenallal csap össze.

A finálé párosítása szerda este vált véglegessé, miután a PSG 1-1-es döntetlent játszott a Bayern München otthonában, így 6-5-ös összesítéssel jutott tovább.

Az Arsenal kedden biztosította helyét a döntőben, miután 1-0-ra legyőzte az Atlético Madridot, és 2-1-es összesítéssel lépett tovább.

A müncheni visszavágó sorsa gyakorlatilag már a harmadik percben megpecsételődött, amikor Ousmane Dembélé egy gyors kontra végén vezetést szerzett a PSG-nek.

Bár a Bayern a 94. percben Harry Kane góljával egyenlített, a továbbjutásra már nem maradt esélye.

Luis Enrique, a PSG vezetőedzője a lefújás után azt mondta: „A karakter, amit egy Bayernhez hasonló csapat ellen mutattunk, nagyon pozitív.” A spanyol tréner hozzátette, nagyon boldogok, hogy sorozatban másodszor is bejutottak a döntőbe egy rendkívül intenzív és nehéz párharc után.

A Bayern edzője, Vincent Kompany elismerte a párizsiak sikerét. „Két nagyon-nagyon szoros meccset veszítettünk el egy nagyon jó ellenféllel szemben. Gratulálok a Parisnak. A Bajnokok Ligája ebben az idényben véget ért számunkra, de lesz még egy esély, és ez motivációt jelent nekem” – nyilatkozta.

A párizsi csapat a Bajnokok Ligája 1992 óta íródó korszakában a Real Madrid után a második klub lehet, amely megvédi a címét. Az Arsenal húsz év után játszhat újra döntőt a legrangosabb európai kupában.

A budapesti döntőre készülő Puskás Aréna 61 400 néző befogadására lesz képes a mérkőzés napján. A szervezők tájékoztatása szerint a stadion teljesen készpénzmentesen üzemel majd, a belépéshez pedig érvényes személyazonosító okmány felmutatása szükséges. A kapukat a meccsnap délutánján, 15 órakor nyitják, a mérkőzés 18 órakor kezdődik.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Már vasárnap bajnok lehet a Győri ETO, hét év után taszíthatja le a trónról az FTC-t
Az ETO FC Győr 4–0-ra legyőzte a már biztosan kieső Diósgyőri VTK-t a labdarúgó NB I 32. fordulójában. A győriek 2013 óta először nyerhetnek bajnoki címet, ha a Ferencváros vasárnap kikap az Újpesttől. Más esetben az utolsó fordulóra marad a döntés.


Az ETO FC Győr 4–0-val átgázolt a biztos kieső Diósgyőrön, és egy lépésre került attól, hogy hét év után letaszítsa a Ferencvárost a magyar foci csúcsáról.

Ha a címvédő Ferencváros vereséget szenved az Újpest vendégeként, a győri csapat már az utolsó forduló előtt aranyérmet ünnepelhet.

Amennyiben a Fradi legalább egy pontot szerez, a döntés május 16-ra marad, amikor az ETO a Kisvárda otthonában lép pályára.

A győriek már az első félidőben eldöntötték a három pont sorsát. A vezetést Schön Szabolcs szerezte meg egy közeli fejessel, majd nem sokkal a szünet előtt Nadir Benbuali is a hálóba bólintott. A második játékrész elején Schön ismét betalált, a végeredményt pedig egy diósgyőri öngól állította be, miután egy győri lövés Farkas testéről pattant a kapuba - olvashatjuk az Index közvetítésében.

A forduló előtt egy ponttal vezető ETO előnye ideiglenesen négy pontra nőtt a Ferencvárossal szemben. A Fradinak ráadásul pont az ősi rivális Újpesttel szemben kell vasárnap legalább pontot szereznie, hogy életben tartsa bajnoki reményeit, és az utolsó fordulóra hagyja a döntést.

Az ETO januárban több mint húsz év után tudott nyerni a Ferencváros vendégeként, majd áprilisban, a bajnoki hajrában otthon is legyőzte a címvédőt 1–0-ra. Ez a két siker nemcsak pontokat ért, hanem komoly lélektani előnyt is jelentett.

Az ETO FC Győr legutóbb 2013-ban nyert bajnokságot.

Amennyiben idén is sikerül megszerezniük az aranyérmet, az a klub történetének ötödik NB I-es trófeája lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Hosszú Katinka friss fotókon mutatta meg családját, és őszintén beszélt az anyaságról
A háromszoros olimpiai bajnok úszó anyák napja alkalmából osztott meg képeket, amelyeken férjével és két kislányával, Kamíliával és Szofival látható. Az úszónő a posztjában arról írt, hogy anyaként már teljesen másképp éli meg ezt az ünnepet.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Családi fotókkal és az anyaságról szóló személyes gondolatokkal köszöntötte az édesanyákat Hosszú Katinka vasárnap a közösségi oldalán. A háromszoros olimpiai bajnok úszónőnek ez az első anyák napja, amit már kétgyermekes édesanyaként ünnepel.

A bejegyzésében arról írt, hogyan alakult át számára az ünnep jelentése, mióta maga is megtapasztalja a szülői lét mindennapjait.

„Amióta anyuka vagyok, teljesen másképp élem meg az Anyák napját” – kezdte posztját Hosszú.

Szerinte már nemcsak gyerekként tekint a saját édesanyjára, hanem pontosan érzi a mindennapok mögött rejlő szeretetet, erőt, türelmet és lemondást. Az úszónő az anyaság kihívásairól és örömeiről is őszintén vallott.

„Sokszor fárasztó, sokszor láthatatlan… mégis a világ legszebb érzése, amikor két kis kar átölel és azt mondja: »Anya.«” – fogalmazott a bejegyzésben.

Hosszú Katinka és férje, Gelencsér Máté második gyermeke, Szofi tavaly októberben született meg. A pár már a baba érkezése előtt elárulta, hogy kislányt várnak, és a nevét is kiválasztották. Első lányuk, Kamília 2023 nyarán jött világra.

A sportoló 2025 januárjában jelentette be visszavonulását az élsporttól, és azóta többször beszélt arról, hogyan alakította át az életét az anyaság.

A bejegyzés végén általánosabb érvényű üzenetet is megfogalmazott. „Mióta én is anya lettem, még jobban csodálom az anyukákat. ?Boldog Anyák napját minden édesanyának!?” – írta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: