SPORT
A Rovatból

Tizenhat arannyal, összesen 42 éremmel tértek haza sportolóink Helsinkiből – A legnagyobb magyar olimpiai diadal 70 éve

Felidézzük az 1952-es olimpia emlékezetes magyar eredményeit az Aranycsapattól Keleti Ágnesig, a fényes kardsikerektől Papp Lászlóig.


Alig 7 évvel a II. világháború befejezése után ezúttal a legjobb értelemben a magyarok nevétől lett hangos a világ. Az 1952. július 19-én Helsinkiben kezdődött – eredetileg 1940-re tervezett – nyári olimpián 16 alkalommal játszották el a magyar himnuszt bajnokunk tiszteletére. Ennél több aranyérmet csak az Egyesült Államok (40) és a játékokon első ízben részt vevő Szovjetunió (22) szerzett.

Régóta tudjuk, hogy a sport milyen fontos szerepet játszik egy ország nemzetközi elismertségében, nem is szólva saját közvéleményének alakításában, és Magyarországnak erre az azóta sem megismételt történelmi sikerre mindkét téren égetően szüksége volt. A háború utáni rendezések nyomán a szovjet érdekszférába kerülve, a hidegháború légkörében Magyarország végre büszkén nézhetett a világ szemébe, másfelől pedig a Rákosi Mátyás körül éppen abban az évben csúcsra ért személyi kultusszal és a sztálinista pártállam kegyetlen elnyomásával szemben gyógyír lehetett az embereknek sportolóink e fényes sikere. Mindezt úgy, hogy magukból a versenyekből legfeljebb részleteket láthattak a mozihiradókból, hiszen Magyarországon csak 5 évvel később indult el a televíziózás, így csak a rádióban hallgathatták a korabeli sztárriporterek, Szepesi György és Gulyás Gyula szenvedélyes tudósításait.

És a 16 aranyérem mögött megannyi legenda. A futballban a Jugoszlávia elleni 2-0-s győzelem a Puskás Ferenccel, Grosics Gyulával, Hidegkúti Nándorral, Bozsik Józseffel felálló Aranycsapat egyik legnagyobb diadala volt. Vízilabdázóink visszavették a négy évvel korábban elvesztett világelsőséget az olaszoktól, olyan nagyszerű játékosokkal, mint id. Szívós István, akinek fia 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok lett, Gyarmati Dezső és az akkor mindössze 17 éves Kárpáti „Gyurika”: ők 1956-ban és 1964-ben is felállhattak a dobogóra, majd 12 évvel később ők ketten lettek az újabb pólós arany sikerkovács edzői.

Vívóink újra elmondhatták Petőfi Sándorral, hogy „fényesebb a láncnál a kard”.

Az 1908-as londoni óta, leszámítva az 1920-as antwerpenit, amelyre Magyarországot, mint vesztes háborús felet, nem hívták meg, férfi kard egyéniben és csapatban kizárólag a magyarok győztek.

Az egyénit ezúttal Kovács Pál vívta ki, míg csapatban Kárpáti Rudolf, Berczelly Tibor, Papp Bertalan, Rajcsányi László és Gerevich Aladár hozta a győzelmet. Gerevich a magyar vívósport legnagyobb alakja volt: már 1932-ben tagja volt az olimpiai bajnokcsapatnak, 1948-ban ő lett az egyéni győztes, és még az 1960-as római olimpiáról is hozott egy csapat-aranyat, 50 évesen. Fia, Pál, „csak” világbajnoki címig jutott.

Aligha kétséges, hogy Puskás mellett a leghíresebb magyar sportoló Papp László: e fantasztikus bokszolónak nemcsak a pályafutása volt lenyűgöző – három olimpiai bajnokság után a profik között is eljutott egészen a világbajnoki döntőig, amit az akkori politikai és sportvezetés nem engedett neki megvívni – hanem egyszerű, őszinte embersége, kültelki vagány szellemessége is rendkívül népszerűvé tette.

„Papp Laci”, ahogy még öregkorában is emlegették, londoni győzelme után a helsinki olimpia utolsó napján, augusztus 2-án vívta döntőjét nagyváltósúlyban a dél-afrikai Theunis van Schalkwyk ellen. Igazi aranynap volt, hiszen aznap győztek a labdarúgók, a vízilabdázók és az úszónő Gyenge Valéria is. Ökölvívó bajnokunk, akinek „jobb keze a Rókus-kórház, a bal a köztemető” volt, úgy jutott a fináléba, hogy előbb egy amerikai, majd egy kanadai bunyóst ütött ki egyaránt a 2. menetben, majd egy bolgár és egy argentin következett, akik hálát adhattak az égieknek, hogy kibírták a három menetet. Így érezhette Van Schalkwyk is, aki becsülettel állta a csapásokat, felállt egy rászámolás után is, de valójában semmi esélye sem volt.

Papp Lászlóé lett ezzel a 16. magyar arany, és a három olimpiai győzelem közül erre volt a legbüszkébb, mert csak egy európai ellenfele volt. Mesterével, Ádler Zsigmonddal később együtt nevelték a következő bokszoló nemzedéket, Európa-bajnokok kerültek ki a kezeik közül és Helsinki után 20 évvel, Münchenben tanítványuk, Gedó György állhatott fel papírsúlyban a dobogó legfelső fokára. A pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni című 1981-es dokumentumfilm, a Gulyás-testvérek munkája, mindent elárul „Papp Laciról”, a bunyósról, az emberről…

Úszásban a nők szállították az aranyakat. Szőke Kató kezdte 100 gyorson – 17 évesen ő lett a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok – és tagja volt Novák Évával, Novák Ilonával és Temes Judittal a győztes női gyorsváltónak is.

Székely Évának viszont 25 évesen teljesült gyerekkori álma: amikor 1936-ban a rádión hallgatta Csík Ferenc berlini olimpiai győzelmét, elhatározta, hogy olimpiai bajnok lesz. 1944-ben egy hajszálon múlt, hogy megmenekült a Dunába lövéstől, pedig akkor már felnőtt magyar bajnok volt. Hihetetlen akaraterejének köszönhetően azonban a háború után folytatni tudta, egymás után döntötte a rekordokat, és ő lett az első, aki a mellúszást az akkor még nem külön úszásnemnek tekintett „pillangó” kartempóval végezte.

Így ragadt rá a Pillangókisasszony becenév. Gyarmati Dezsővel ők lettek Helsinki „aranypárosa”. Lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok úszónő lett, az olimpiai bajnoki cím azonban nem sikerült neki. Székely Éva visszavonulása után több sikeres könyvet írt életéről és élete sportjáról, az 1981-ben megjelent Sírni csak a győztesnek szabad! szállóigévé vált.

Hasonlóan kemény fából faragták a kötöttfogású váltósúlyú birkózó Szilvásy Miklóst, aki már 1948-ban döntőt vívott a svéd Gösta Anderssonnal, de miután éppen csak felépült lőtt seb okozta sérüléséből (rendőrként bűnözőkkel tűzharcba keveredett), de Helsinkiben alaposan visszavágott neki. Feljegyezték róla, hogy amikor az olimpia előtt Rákosi Mátyás meglátogatta a tatai edzőtábort, és az esélyekről faggatta a sportolókat, Szilvásy csak ennyit mondott Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványának: „Matyikám, ne izguljon, hozzuk az érmeket.” Meg is tett a maga részéről mindent: a döntőig mind a négy ellenfelével feltörölte a „szőnyeget”, csak egyikük úszta meg tus nélkül. A döntőben Andersson próbálta őt kifárasztani, de ezúttal nem jött be ez a taktika… Szilvásy mellett a légsúlyú Hódos Imre is begyűjtötte a maga aranyát.

Kemény sors jutott a sportlövő Takács Károlynak, aki hivatásos katonaként 1938-ban egy hadgyakorlat során felrobbant gránáttól elvesztette jobb kezét. Ő azonban nem adta fel, megtanult bal kézzel lőni, és 10 évvel a szerencsétlenség után már Londonban diadalmaskodott az ötalakos gyorstüzelő pisztoly kategóriában.

Annyira biztos volt magában, hogy előre megírta győzelmi beszédét. Ugyanilyen hidegvérrel lőtt Helsinkiben is, majd az eredményhirdetéskor ismét elővett egy papírt néhány gondosan megfogalmazott mondattal, mert utált nyilatkozni.

Helsinkiben a nyitóünnepségen London kalapácsvető bajnoka, Németh Imre – a montreali győztes gerelyhajító Németh Miklós apja – vitte a magyar zászlót. A finn fővárosban sem kellett más lobogót felvonni e dobószám mögött, mert ezúttal Csermák József kezéből repült a legmesszebbre a kalapács, a világon először 60 méter fölé. Ő is adott olimpiai bajnok tanítványt Magyarországnak: 1968-ban Mexikóvárosban Zsivótzky Gyulának tapsolhattunk, aki egyben a szám világrekordere is volt.

A magyar öttusasport felvirágzását jelentette a Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István csapat aranyérme, amelyhez Benedek egyéni ezüstje és Szondy bronza is járult. Benedek Gábor is tovább adta tudását, nem is akárhogyan: ő volt az edzője az 1964-ben egyéniben, 1968-ban csapatban olimpiai bajnok Török Ferencnek.

Ahogy az úszásban, úgy a tornában is a hölgyek tündököltek Helsinkiben.

Keleti Ágnes ma 101 évesen a világ legidősebb olimpiai bajnoka, összesen ötször állt a dobogó legfelső fokán. 1952-ben „csak” talajon lett első, emellett a tagja volt az ezüstérmes csapatnak és bronzot szerzett felemás korláton. 1956-ban Melbourne-ben viszont három egyéni (talaj, gerenda, felemás korlát) és egy csapatarany (kéziszer) lett a jutalma.

Helsinkiben Korondi Margit bizonyult a legjobbnak felemás korláton, mellette egy ezüst- és négy bronzéremmel tért haza. Négy évvel később ő is tagja volt a győztes csapatnak, de Ausztráliából sem ő, sem Keleti Ágnes nem tért haza. Korondi Margit Amerikában telepedett le, az idén márciusban halt meg 90 évesen. Keleti Ágnes a 2000-es évek elejéig Izraelben élt, majd hazatelepült. 2019-ben ő volt a díszvendége a budapesti Élet Menete holokauszt-túlélő vonatának.

Bár a magyar sportnak számos dicsőséges világverseny jutott azóta is, Helsinki sikerét azóta sem sikerült még megközelíteni sem. Sportolóinkat hazatérésükkor óriási tömeg várta a budapesti November 7. (ma Oktogon) téren. A korabeli diadalittas hangulatra jellemző, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság beadta a pályázatát az 1960-as olimpia megrendezésére. A történelem azonban ismét közbeszólt...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
„Ez hogy a büdös francba történhet meg?” – Molnár Áron teljesen kiborult Szilágyi Zoltán MOB-tagsága miatt
Ezzel a kérdéssel reagált Molnár Áron arra a hírre, hogy Szilágyi Zoltán a Sportjus Magyar Sportjogász Társaság delegáltjaként a MOB tagja lett. A múltban ugyanis Szilágyi Liliána úszónő bántalmazással vádolta apját.


„Ez hogy a büdös francba történhet meg??” – borult ki Molnár Áron színész egy Instagram-sztoriban, miután kiderült, hogy Szilágyi Zoltánt, Szilágyi Liliána úszónő édesapját a Magyar Olimpiai Bizottság tagjává választották.

A színész nem rejtette véka alá a véleményét a döntésről, amelyet az áldozatok arculcsapásának nevezett.

„Legalább egy kurva interjút hallgassanak meg Szilágyi Liliánával azok, akik beválasztották azt a szörnyet. Ez óriási szégyen. Az áldozatok szembeköpése. Nagyon remélem, hogy gyorsan revideálják ezt” – fogalmazott Molnár a Blikk szerint.

A felháborodást az váltotta ki, hogy Szilágyi Zoltánt a testület májusi közgyűlésén a Sportjus Magyar Sportjogász Társaság képviseletében beválasztották a tagok közé.

Szilágyi Liliána 2021 végén állt a nyilvánosság elé azzal, hogy édesapja gyerekkorától kezdve testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta.

A vádak nyomán a Magyar Úszó Szövetség vizsgálatot indított, amelynek végén a szövetség bizottsága megállapította, hogy az úszónő állításai megalapozottak, ezért Szilágyi Zoltánt nemkívánatos személynek nyilvánították a rendezvényeiken. Azonban büntetőjogi következménye az ügynek nem lett.

A MOB hírekre reagálva közölte, hogy a közgyűlés tagjait nem ők választják, hanem a delegálásra jogosult szervezetek jelölik, a bizottság pedig csak a jogszabályi és alapszabályi feltételeknek, például a büntetlen előéletnek való megfelelést vizsgálja. Egyúttal jelezték, hogy a jövőben etikai és sportfegyelmi kizáró okok beemelésével módosítanák az alapszabályt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Ilyet még nem láttál: leesett a bíró órája, az egyik focista rögtön feltette a saját kezére
A paraguayi Matías Galarza a Törökország elleni vb-meccsen vette fel a játékvezető földre esett óráját egy tömegjelenet közben. A jelenet a szakértőket is megdöbbentette.
DKA - szmo.hu
2026. június 21.



A paraguayi Matías Galarza nemcsak a Törökország elleni világbajnoki mérkőzés 64. másodpercében szerzett győztes góljával hívta fel magára a figyelmet szombaton.

Az első félidő végén kialakult tömegjelenetben a salvadori játékvezető, Iván Barton egyik órája a földre esett, Galarza pedig felvette, és néhány pillanatra a saját csuklójára csatolta a szerkezetet.

A gyorsan terjedő felvételeken látszik, ahogy a paraguayi játékos igazgatja magán az órát, és eleinte nem siet visszaadni azt a bírónak.

A jelenet a szakértőket is megdöbbentette.

„Mi jár egy ilyen játékos fejében? Mi van vele?”

– tette fel a kérdést a német MagentaTV szakértőjeként Patrick Ittrich, korábbi Bundesliga-játékvezető. „Most őszintén, ez őrület” – tette hozzá.

Az óra a második félidő kezdetére már visszakerült a játékvezető csuklójára, az esetnek a pályán nem lett azonnali következménye.

A közjáték mellett a meccsnek komoly sporttétje is volt. Galarza villámgyors gólja végül a győzelmet jelentette a dél-amerikai csapatnak, az 1–0-s vereséggel pedig Törökország a második csoportmeccse után matematikailag is kiesett a világbajnokságról.

A találkozó légköre végig rendkívül feszült volt.

A világbajnokságok történetében először ezen a meccsen állítottak ki játékost azért, mert egy vitás helyzetben a szája elé tette a kezét.

Az első játékos, aki az új szabály miatt kapott piros lapot, a paraguayi csapat sztárja, Miguel Almirón volt.

A paraguayi válogatott számára a győzelem létfontosságú volt, miután a nyitófordulóban 4–1-es vereséget szenvedtek a házigazda Egyesült Államoktól. A csapat körüli viták már azon a meccsen elkezdődtek, amikor a videóbíró segítségével vontak vissza egy sárga lapot, miután kiderült, hogy Almirón szimulált.

Via Brasil 247


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Drámai jelenetek a vb-n: összeesett a játékvezető az USA–Ausztrália meccsen
Felix Zwayer német játékvezető a 2026-os világbajnokság seattle-i mérkőzésének ráadásában a gyepre rogyott. A nagy hőség okozta izomgörcs miatt a pályán ápolták, de végül folytatni tudta a játékvezetést.


Döbbent csend ült a seattle-i stadionra a 2026-os labdarúgó-világbajnokság USA–Ausztrália mérkőzésének ráadásában: a német játékvezető, Felix Zwayer a gyepre rogyott, és azonnali ápolásra szorult. A 2–0-s amerikai vezetésnél, a hosszabbítás perceiben történt esetnél a játékosok és a stáb is a bíró segítségére sietett.

A beszámolók szerint Zwayernél a nagy hőség és a meccs fizikai terhelése miatt izomgörcs lépett fel, ezért esett össze a pályán.

A stábtagok folyadékkal és elektrolittal látták el, miközben az amerikai és az ausztrál játékosok is segítettek neki nyújtani – írta a szon.hu. A játék néhány percre megszakadt, de a rövid pihenő után a német bíró folytatni tudta a mérkőzés vezetését, és a lefújásig a pályán maradt. A találkozót végül a házigazda Egyesült Államok nyerte 2–0-ra.

Az eset azért is keltett nagy feltűnést, mert Felix Zwayer a nemzetközi bírói kar egyik legtapasztaltabb tagja, 2012 óta FIFA-kerettag. Pályafutását ugyanakkor beárnyékolja egy 2005-ös német bundabotrányban való érintettsége, amiért féléves eltiltást kapott. Zwayer az eset óta a legmagasabb szinten vezet, a mostani világbajnokságon az egyetlen német főbíróként kapott szerepet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Foci-vb: a németek a 94. percben fordítottak Elefántcsontpart ellen, Curacao történelmet írt
A csereként beállt Deniz Undav duplájával győzte le Németország Elefántcsontpartot. A csoport másik meccsén Curacao történelmi pontot szerzett Ecuador ellen. Mutatjuk a vasárnap hajnali meccsek eredményeit.


A négyszeres győztes német válogatott hátrányból fordítva, a hosszabbításban szerzett góllal győzte le 2–1-re Elefántcsontpartot szombaton a 2026-os labdarúgó-világbajnokság E csoportjának második fordulójában, Torontóban.

A németek több veszélyes lövéssel kezdtek, de sem Kai Havertz, sem Jamal Musiala nem talált be. Aleksandar Pavlovic a 22. percben a hálóba fejelt, de a paraguayi játékvezető érvénytelenítette a találatot, mert a középpályás a gól előtt meglökte az ellenfél kapusát.

A játék képével ellentétben Elefántcsontpart szerezte meg a vezetést:

Amad Diallo lövése egy védőről Franck Kessié elé pattant, aki öt méterről a jobb alsó sarokba lőtt.

Fordulás után a németek a 60. percre már négyet cseréltek, hogy változtassanak, és a pályára lépő Deniz Undav a 68. percben egyenlített. A meccs hajrájában mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, de az eredmény sokáig nem változott.

A hatperces ráadás negyedik percében aztán Undav ismét betalált, megszerezve a győzelmet csapatának.

A németek 2006 után kezdtek ismét két győzelemmel világbajnokságot.

A mérkőzés Manuel Neuer számára is mérföldkő volt.

A kapus 21. világbajnoki meccsén lépett pályára, ezzel megelőzte a francia Hugo Llorist, és a legtöbb vb-szerepléssel büszkélkedő kapus lett.

A német válogatottban már csak Lothar Matthäus (25) és Miroslav Klose (24) áll előtte a vb-szereplések számában.

A csoport másik szombati mérkőzésén a világbajnoki újonc Curacao megszerezte története első pontját, miután 0–0-s döntetlent játszott Ecuadorral.

Az ecuadori csapat hiába jutott el 15 kaput eltaláló lövésig, Eloy Room, a curacaói kapus minden kísérletet hárított.

Bár a második félidő közepén a karibi csapatnak is volt két gólszerzési lehetősége egy támadáson belül, az eredmény nem változott.

A második forduló után a csoportot Németország vezeti hat ponttal.

A továbbjutásért az utolsó körben Ecuadornak le kell győznie a németeket, míg Curacaónak csak a győzelem elfogadható Elefántcsontpart ellen, amely a vereség ellenére szintén továbbjuthat.

A záróforduló mérkőzéseit csütörtökön rendezik.

Németország egy látványos 7–1-es győzelemmel kezdett Curacao ellen, jelezve, hogy a korábbi két világbajnokság csoportkörös kiesése után most komolyan kell számolni velük. Ezzel a nagyarányú sikerrel már a rajtnál komoly előnybe kerültek a gólkülönbség terén.

Elefántcsontpart eközben az első mérkőzésen Amad Diallo 90. percben szerzett góljával 1–0-ra legyőzte Ecuadort, ezzel megszakítva a dél-amerikai csapat hosszú veretlenségi sorozatát. Az afrikai bajnok ezzel a győzelemmel teremtette meg magának az esélyt, hogy a németek elleni vereség dacára is harcban maradjon a továbbjutásért.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk