hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Nepáli serpák történelmet írtak, megmászták a K2-t télen, egyikük ráadásul oxigén nélkül

A 8611 méteres K2 megmászása még normál viszonyok közt is kihívás, a téli időszakban azonban ez az első sikeres expedíció.
címkép:facebook/Nirmal Purja - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Nepáli serpák egy csoportjának először sikerült megmásznia télen, oxigén nélkül a világ második legmagasabb hegyét, a 8611 méteres K2-t.

A tízfős csoport szombat délután ért fel a Kína és Pakisztán határán lévő hegycsúcsra.

A csúcstámadásra éjjel indultak, és délután 4.56-kor értek fel. Az idei téli szezonban több mint ötven hegymászó szeretne feljutni a hegyre.

„Megcsináltam! K2 télen, oxigénes segítség nélkül!”
– írta Facebook-oldalán Nirmal Purja az egyik nepáli hegymászó, két nappal a sikeres expedíció után.

Azt nem tudjuk, hogy a többiek közül hányan értek fel oxigén nélkül.

Egy spanyol hegymászó szombaton balesetet szenvedett és meghalt. A K2, azaz a „vad hegy” megmászása állítólag nehezebb feladatot jelent, mint a Mount Everesté. Ez volt az egyetlen nyolcezer méternél magasabb hegy, amelyet még nem másztak meg télen.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Elsőre furcsa, de egy fekete hullámpalával borított ház lett az év épülete

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.
MTI, Fotó: Konkrét Stúdió - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Idén már 16. alkalommal ismerték el az adott év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait az Építészfórum szervezésében megvalósuló Média Építészeti Díja - ezúttal online - gálája keretében szombaton a Trafó Kortárs Művészetek Házában - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

Közleményük szerint a 2020-as megmérettetésen mintegy 180 munka versenyzett, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Az előzsűrit Indira van't Klooster (Hollandia), az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ igazgatója vezette, mellette Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság); Stefan Ghenciulescu (Románia), a Zeppelin lap szerkesztője, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője vett részt a munkában.

Indira van't Klooster üzenetében kiemelte: az idén kiválasztott projektek európai szinten is magas építészeti minőséget képviselnek, ám az előző évekhez képest nem volt olyan gazdag a programok és témák felhozatala.

hirdetés
Óriási mennyiségű, többnyire egyedülálló és privát lakóházat láttunk, elég sok irodát, de alig néhány projektet, ami a köztérrel vagy közösségi lakhatással foglalkozik, se olyanokat, amik aktuális problémákra keresnek megoldást, mint a klímaváltozás vagy a városok határainak terjedése.

Ez nem feltétlenül az építészek hibája: talán a megbízók megszűntek vállalkozó szelleműnek és ambiciózusnak lenni, vagy talán a pénz hiányzik" - idézi az előzsűri elnökét a közlemény.

A zsűri - melynek tagjai Zubreczki Dávid szakíró, zsűrielnök mellett Bagi László szerkesztő, újságíró (Forbes); Földes András újságíró, videós (Telex); Zsuppán András újságíró (Válasz Online) és Géczy Nóra építész tervezőművész (Széchenyi István Egyetem) voltak - a legjobb épület díját a Konkrét Stúdió csapatának ítélte üllői családi házukért.

A bírálók kiemelkedőnek tartották, hogy az épületet a tervező és a megbízó közösen prezentálták, ezzel is mutatva, hogy megfelel funkciójának. Továbbá felhívták a figyelmet a ház külső anyagválasztásának sajátosságára is: a fekete hullámpala, bár elsőre megkérdőjelezhető választás lehet egy családi házon, más szemszögből viszont a ház a magyar településeken előszeretettel használt építőanyag igényes felhasználására mutat alternatívát - vélekedett a zsűri.

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával (konzulens: Vannay Miklós) nyerte el az elismerést.

Ez a terv, mely már korábban sok más rangos díjat is elnyert, vállaltan ideiglenes életidejével hívta fel magára a zsűri figyelmét. A zsűri kiemelte, hogy ez a megközelítés nagyon fontos a mai, pazarló építőipari gyakorlat fényében, és hogy az egyre mélyülő klímaválság korában üdvözlendő a természetes, lebomló építőanyagok használata.

A közönség tetszését ebben az évben az épületek közül a kolozsvári PJ-ház nyerte el, melyet Péterffy Miklós és csapata tervezett, a legtöbb közönségszavazatot kapott terv díját pedig Györgyi Csenge és Iszak Bálint vehette át Vulkánmúzeum Izlandon című munkájukért.

Tavaly óta egy új közönségdíjat is kiosztanak a szervezők épített környezet kategóriában, melyben idén Bunyik Emese Pele királysága című munkája bizonyult a legjobbnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

Nemzetközi matekbajnok lett a mindössze 7 éves, pestszentlőrinci Benett

„Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény” – büszkélkedett az apa.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Néhány hete nemzetközi bajnokságot nyert egy dubaji matekversenyen a mindössze 7 éves Jagnesák Benett, írja a Blikk.

Az indulóknak feladatokat kellett megoldaniuk abakusz, a több ezer éves mechanikus számológép segítségével, és az adott időn belül Benett tudta a legtöbb jó megoldást.

A pestszentlőrinci bajnok kisfiú hetente jár szakkörre vagy különórára, különleges képességeit a mára 42 országban működő Brainobrain oktatási hálózat fejleszti.

Még beszélni is épp csak elkezdett, amikor kétévesen egy reggel közölte szüleivel, hogy számolni akar, mutassák meg neki a számokat.

A szülők először nem vették komolyan a kérését, de idővel rájöttek: a pestlőrinci kisfiúnak a matek olyan, mint másnak a mesék vagy a szuperhősök világa.

"Az iskolában nem abakusszal számolunk, de így is tudom a megoldásokat. Sajnos hiába jelentkezem, a tanító néni mindig mást szólít fel, így egy kicsit unalmas az iskola" – mondta a lapnak Benett.

hirdetés

"Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény" – büszkélkedett az apa.

A trénere szerint "Benett abban ügyes, hogy nagyon könnyen megért és megtanul dolgokat. Meglepett, hogy a második alkalommal mindenre emlékezett, amit előző órán mondtam neki, és már használni tudta az abakuszt."

Az abakusz eredetileg néhány vékony pálcából állt, rajtuk meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható koronggal vagy golyóval, amelyekkel összeadni és kivonni lehet, a szorzás és osztás bonyolult szabályokkal lehetséges.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Takarításból élt korábban az a kolumbiai bevándorló, aki most a NASA marsjáróját irányítja

Annyira szegények voltak Kolumbiában, hogy sokszor egy félbevágott főtt tojás volt az ebéd.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 02.

hirdetés

17 éves korában érkezett Amerikába Diana Trujillo, aki akkor még egy szót sem beszélt angolul, ma viszont már a NASA Perseverance-programjának repülési igazgatója, írja a People. A ma már 41 éves kolumbiai nőnek akkor mindössze 300 dollár, vagyis mai árfolyamon 90 ezer forint lapult a zsebében, de minden vágya az volt, hogy valahogy közelebb kerülhessen a csillagokhoz és megtudja: van-e élet máshol is az univerzumban.

Trujillo szülei még 12 éves korában váltak el. Az anyjának akkor annyira nem volt pénze, hogy többször is csak egy félbe vágott főtt tojás jutott ebédre a kislánynak. Gyakran előfordult, hogy Diana a fűben feküdve nézte a csillagokat és azon gondolkozott, hogy valahol a messzi távolban kell lennie egy helynek, ami sokkal jobb ennél. Talán valahol él egy másik, ismeretlen faj, amelyik jobban megbecsüli a tagjait.

A hazájában folyó drogháborúk és a szegénység elől végül Miamiba menekülő Trujillo kezdetben takarítói állást vállalt a főiskola mellett, hogy fenn tudja tartani magát. Ezt követően vették fel a Floridai Egyetem repülésmérnöki karára. Életének erről az időszakáról azt mondja, hogy mindent egy lehetőségnek fogott fel.

Egyáltalán nem zavarta, ha néha éjszakánként kellett dolgozni, és az sem okozott gondot, ha éppen egy vécét kellett kitakarítani: örült, hogy van munkája, tud miből ételt vásárolni és van fedél a feje felett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

„Mindenki szeretne egy fenntartható életet, és jókat enni kedvezményesen” – ezt kínálja a Munch.hu

Óriási siker az ételmentő magyar Startup, ami már nemcsak Budapesten, de több nagyvárosban is elérhető. 20 ezer felhasználójuk jelenleg 150 étterem közül válaszhat, és a cég napról-napra bővül. A befektetők is nagy fantáziát látnak a magyar egyetemisták vállalkozásában.
Báthory-Beck Nóra, Fotók: Munch.hu - szmo.hu
2021. március 05.

hirdetés

Négy fiatal srác úgy döntött, hogy olyan céget hoz létre, amelynek alapja a környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatóság. Ez a Munch, az ételmentő alkalmazás, ami féláron kínál finom, jó minőségű ételeket mindenkinek.

„8 hónappal ezelőtt nyáron alapítottuk a céget. Mindannyiunkban megfogalmazódott, hogy egy olyan társadalmi vállalkozást akarunk létrehozni, ami túlmutat önmagában a profitszerzésen. Abban egyetértettünk, hogy az ételpazarlásra akarunk választ adni”

– meséli Wettstein Albert, a Munch.hu egyik alapítója.

A szolgáltatás lényege, hogy bárki, aki letölti a telefonjára a Munch alkalmazást, az féláron juthat hozzá olyan ételekhez, amiket az éttermek nem tudtak eladni aznap. Az applikáció GPS alapú, tehát a felhasználó választhat a közeli Munch lelőhelyek közül.

„Jelenleg több mint 150 étteremmel állunk kapcsolatban, 20 ezren töltötték le az appot és eddig 13 ezer adag ételt mentettek meg a munchozók, amióta elindultunk”

– meséli büszkén Zwecker Bence, aki néhány hónapja még a világ egyik legnagyobb tanácsadó cégénél dolgozott gyakornokként, de úgy érezte, inkább olyan munkát szeretne végezni, amelyben a környezeti fenntarthatóságnak is fontos szerepe van.

A magyar fiatalok ételmentő vállalkozása a múlt héten elnyerte a Highlights of Hungary különdíját. A sikerekre és az egyre növekvő számokra a befektetők is felfigyeltek. Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre csak annyit árultak el a tulajdonosok, hogy hamarosan egy Magyarországon eddig még nem látott befektetési formációról számolnak majd be. De a szerződések miatt ez most még hétpecsétes titok.

hirdetés
„Azt hiszem az az erősségünk, hogy egy olyan problémára tapintottunk rá, ami mindenkit zavar, és a veszteségből tudunk értéket teremteni.

Az is fontos, hogy úgy érezzük, a magyar társadalom is nyitottá vált a környezettudatosságra. Így szerintem most azokra a vállalkozásokra, amelyek értelmesen, kézzelfogható módon tudnak pozitív változást hozni, nagy lesz a kereslet” – magyarázza Albert, aki hozzáteszi, az is előnyös, hogy egy olyan üzleti modellt dolgoztak ki, amiben mindenki jól jár.

„Azt láttuk, hogy akkor tud ez sok ember számára használható lenni, ha vannak pénzügyi ösztönzői minden fél számára. Tehát kell az, hogy ezzel pénzt keressenek az éttermek. Nekik a veszteségből ugye bevételük keletkezik onnantól kezdve, hogy a Munchot használják. Fontos az, hogy az embereknek - amellett, hogy környezettudatosabb és fenntarthatóbb módon étkeznek - ez anyagilag is megéri. És úgy a legtisztább, hogyha nekünk, akik ezen dolgozunk, pénzügyileg is megtérül ez az értékteremtés.”

A Munchon lefoglalt ételekért egyébként személyesen kell elmennie a megrendelőnek, a fiúk szerint azonban ennek nemcsak gazdaságossági, de szociális célja is van.

„Volt, aki azt mesélte, hogy ez az esti sétája, mert ugye általában este lehet elhozni ezeket az ételeket. És hogy neki fixen ez a programja, hogy munchol. Az is nagyon fontos, hogy így személyes kapcsolat van az ételmentő hellyel is. Bemegy az ember, beszélget, ez a személyesség is része ennek a vállalkozásnak. Ezeknek az emberi pillanatoknak nagy hozzáadott értéke van a szolgáltatáshoz” – fejti ki Bence. Üzlettársa viszont egy gyakorlatiasabb magyarázatot ad.

„A kiszállítás ára nagyon magas. Azt láttuk, hogy

sokszor többe kerülne a szállítás, mint maga az étel, amit ugye féláron lehet megvenni a Munchon.

Most inkább azon dolgozunk, hogy minél több vendéglátóhely legyen a felületünkön és mindenki számára legyen néhány elérhető, gyalogtávolságban is” – magyarázza Albert.

Az alapítók szeretnék arra sarkallni a felhasználóikat is, hogy menjenek be kedvenc éttermeikbe és ők maguk is népszerűsítsék a Munch ételmentő filozófiáját. Azt mesélik, hogy az induláskor ők keresték meg a vendéglátóhelyeket, de most már egyre inkább őket keresik, hogy csatlakozhassanak.

„Debrecenben, Szegeden, Győrött és Sopronban is vannak már Munch lelőhelyek, de igazából mi egy mobil alkalmazás vagyunk, így nincs földrajzi akadálya a munkánknak.

Ha elég vendéglátóhely jelentkezik egy városban, akkor gyakorlatilag azonnal el tudjuk indítani ott is a szolgáltatást, mert azt látjuk, hogy felhasználói igény mindenhol lenne rá. A közeljövőben két nagyvárosban indul még el a Munch” – fogalmaz Wettstein Albert, aki hozzáfűzi, hogy ők maguk is lelkes Munch felhasználók.

„Szerintem úgy lehet igazán hiteles az ember a munkájában, ha ő maga is használja a saját termékét. Így nem kell hosszasan egyeztetnünk arról, hogy fókuszcsoportos felmérések alapján hogyan működnek a felhasználóink, hiszen pontosan tudjuk, mert mi magunk is felhasználók vagyunk. Ha olyat csinálunk, ami nekünk jó, akkor az másoknak is az lehet. Mindenki szeretne egy fenntartható életet, mindenki szeret jókat enni, ha lehet, akkor kedvezményesen, úgyhogy megpróbájuk ezt lehetővé tenni minél szélesebb körben.”

A fiatal vállalkozók számára emellett fontos a társadalmi felelősségvállalás is.

„Amikor elindultunk, akkor a felhasználók, rászorulók számára is vehettek ételt. 500 forintot ajánlhattak fel egy adagért. Ezeket a kifizetett ételeket az „Édes Város” nevű startup segítségével juttattuk el a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan szállójára. Sajnos a koronavírus ezt megnehezítette, úgyhogy most az Élelmiszerbankkal dolgozunk egy stratégiai együttműködésen. Szeretnénk azokat az ételeket eljuttatni a nélkülözőkhöz, amelyek már a Munchon sem fogynak el. Ennek az informatikai és logisztikai koncepcióján is dolgozunk most – meséli Bence.

A fiúk azt mondják, számukra az lenne a legnagyobb siker, ha a Munch és a filozófiájuk a lehető legtöbb emberhez eljutna.

„Jó lenne, ha mindenhol, ahol most a kukába kerül a jó minőségű étel, meg tudnánk változtatni ezeket a berögződött, rossz szokásokat, és ha ez az ennivaló nem a szemetesbe, hanem a Munchra kerülne.

Így az étel kapna még egy esélyt. És ha ez nemcsak a nagyvárosokban, hanem kisebb településeken is elérhető lenne, vagy akár külföldön is, akkor azt éreznénk, hogy ez egy sikeres környezettudatos gasztronómiai forradalom, aminek mi is a motorjai vagyunk” – fogalmaznak a fiatal vállalkozók.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: