Minden idők egyik legjobb játéka az Elden Ring!
2022-ben a FromSoftware a Namco Bundai kiadóval közösen elhozta, minden idők egyik legjobb játékát. Hatalmas volt a várakozás, ugyanis a fejlesztő előző játékai a Dark Souls sorozat, a Bloodborne vagy a Seikiro: Shadows Die Twice is mind-mind klasszikusnak minősülnek a saját kategóriájukban.
amit játékoskörökben el is neveztek Soulslike-nak. Ez annyit tesz, hogy egy rettenetesen nehéz, de átgondolt és igazságos harcrendszer mellé tesznek egy letisztult, jól átgondolt pályadesign-t és egy csipetnyi rougelite játékelemet. Szerencsére nem tört meg a FromSoftware, a rá nehezedő nyomás alatt, és egy hihetetlen kalandot tettek le az asztalra.
Az Elden Ring is ezekből a Soulslike alapanyagokból dolgozik: van egy fair, de mesteri szinten nagyon nehezen elsajátítható harcrendszer. Az ellenfelek mozgását kell folyamatosan figyelni, a mozgásanimációk adják a jeleket a játékosoknak, hogy mikor ússzák meg az ellenfél csapásait és mikor szívják a fogukat a rossz időzítés miatt. A pálya design-ja látványos, részletes, nem lehet 1 percet sem úgy lovagolni a hatalmas nyílt világban, hogy ne
Figyelni kell, hiszen a nagyobb kazamatáknak több megoldási lehetősége is van, ezért érdemes próbálkozni az alternatív útvonalakkal is, mert teljesen más kincseket rejthetnek, mint az egyértelmű csapásvonal. A rougelite játékelemként pedig úgy jelenik meg, ha meghalunk, ekkor bizony minden rúnánk odavész, ami nálunk volt, ezek a rúnák a játék fizetőeszközei és tapasztalati pontjai is egyszerre. Amikor meghal a karakterünk a legutóbbi mentési helyen éledünk újra és ha elmegyünk oda, ahol meghaltunk előző alkalommal, a rúnák ott lesznek. Kivéve, ha még egyszer útközben elesünk, mert akkor minden korábbi rúnánk odavész. Ez egy plusz tétet ad a játéknak, hiszen egyszerre szeretne kalandozni, de mellette óvni is a megszerzett rúnáit. Mikor elkezd játszani az ember, rájön, hogy néha el kell viselni a veszteséget, hiszen amikor 8.000-9.000 rúna veszik oda az nem fáj annyira, mint a nehezen összespórolt pár 100.000. A másik klasszikus fontos Soulslike elem az is, hogy mentés, vagy halál után, minden, nem főellenfél újjáéled az utunk során, ugyanis
Így visszajutni hőn szeretett rúnáinkhoz nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. De erre pár óra alatt megtanít a játék, és van, amikor jobb is, ha elengedjük őket, ugyanis a kihívások teljesítése és teljes koncentráció minden harcban sokkal fontosabb, mint az anyagi javak.
Mitől teljesen más élmény az Elden Ring, mint az eddigi FromSoftware játékok? Az egyik marginális különbség, hogy lehet ugrani. Nem gondoltam volna, de ez egy olyan luxus, ami eddig hiányzott a Soulslike-okból, és ez a változtatás minőségi változást jelent. A másik, hatalmas újítás pedig maga a pálya:
Én próbálkoztam Hidetaka Miyazaki korábbi műveivel, de mindig volt egy pont, ahol egy falnak ütköztem és egyszerűen nem éreztem magam elég jónak, hogy átverekedjem magam az amúgy fair kihíváson. Nem éreztem magamban az erőt, hogy 2-3 órán keresztül próbálkozzak egy főellenfél legyőzésével, megtanuljam a mozdulatait és kiismerjem a megfelelő taktikát. Ezt az Elden Ring nyílt világa teljesen megváltoztatta.
amíg nem érzed magad elég erősnek, hogy letépd ellenfeled arcát. Akkor is lehet nehéz lesz, de így a kezdőbb játékosoknak is esélyt hagytak, hogy kibontakozzanak, belejöjjünk a harcrendszerbe és amikor már jó pár órát gyakorolsz, előbb-utóbb az első kihívás teljesítése is gyerekjáték lesz. Ez a változtatás teljesen behúzott.
A FromSoftware játékainak eddig is az egyik kiemelkedő eleme volt az atmoszféra és a látványvilág. Nos jelen cikkünk tárgyának univerzuma is magával ragadó: egy sötét fantasy, kegyetlen, véres, mocskos és gyönyörű. Az amúgy nem új grafikus motor néha áll leejtően szép még gyengébb hardware-en is.
Nem tudom, hogy Hidetaka Miyazaki csapata mennyit köszönhet George R.R. Martinnak, de Ő az Elden Ring társírója a japán fejlesztő legenda mellett, hogy mennyi befolyása volt a történetre, mert az pont olyan, mint a Dark Souls-oknak. Nehezen érthető és töredékes, nekünk kell összerakni, de ha vesszük a fáradságot, egy fantasztikus és összetett világ tárul a szemünk elé – vagy nézünk meg háttértörténet videókat YouTube-on. A zene szokásosan epikus, a látvány hihetetlen, mi kellhet még?
Például klasszikus Soulslike játékmenet: nem találunk küldetés listát, vagy térképet, ahol jelzik az éppen aktuális feladatunkat. Az Elden Ringben beszélünk a nem játékos karakterekkel, akik elmondják mit szeretnének és emlékeznünk kell rá, hogy mit mondtak, hova kell elmenni, vagy kitalálnunk, mi is a küldetésünk.
de negatívuma is van, hiszen nem tudunk egyszerre 5-6 küldetést felvenni, mert nem igazán tudnánk követni az eseményeket. Végig hallgatjuk az amúgy humorosan ripacs módon túljátszott karaktereket és figyelünk rá mit is mondanak, többször megszólítjuk őket, mert sokszor elsőre nem adják oda a nekünk szükséges tárgyakat, csak a hosszú beszélgetések után. A tárgyleírások is sokszor misztikusak, mindent ki akarunk majd próbálni, hogy egy adott fegyver vagy varázslat pontosan mit is csinál? Mi is ez a tárgy? Még a multiplayer módot is béna tárgyak mögé rejtették, nem hittem a szememnek. Nincs ugyanis klasszikus multiplayer, de
így ez egyfajta hibrid többjátékos mód – bár jómagam főleg offline játszottam. Számtalan fórum van a közösségi térben, különféle stratégiákról, vagy trükkökről, rengeteget segít egymásnak az online közösség, öröm volt belépni és utána olvasni mindennek ezeken az oldalakon. Mint kezdő, a történetet az alábbi link alapján követtem végig: https://eldenring.wiki.fextralife.com/Game+Progress+Route .
Nekem ez volt az első igazi Souls játékom, és ez egy olyan tapasztalat volt számomra, amivel nagyon ritkán találkozom, mint egyszerű gamer. Manapság már nem tudok több órán át leülni és játszani, mint egyetemista koromban, már felelősség teljesen kell a való életben helyt állni.
Elkezdek csak úgy kalandozni, felfedezek 2-3 várat, kazamatát, legyőzők 2-3 főellenfelet, aztán nekiindulok annak a szörnyűségeknek, amivel eddig nem tudtam elbánni és harmadik, negyedik alkalommal sikerrel járok – hopp reggel négy van. Igaz én egy varázsló karakterrel indultam neki a világnak, amit az ősfanok nem néznének jó szemmel, mert túl egyszerű, de mint első karakter, úgy gondoltam ismerkedem a játékmenettel és nehézséggel. Ez az ismerkedés is eltartott nagyjából 120 óráig és már a harmadik karakteremmel járom a Lands Between világát. Anno imádtam volna egy hasonló Souls játékot, de a régi Dark Soulsok esetében nem tudtam túllépni a saját határaimon, ezért úgy döntöttek a fejlesztők, majd ők tovább lépnek és ez sikerült is nekik.
Mondhatnám, hogy nehézsége miatt nem tudom mindenkinek ajánlani, de ez nem így van. Rengeteg témával kapcsolatos fórumban benne vagyok és sok embertől olvastam, akik eddig hozzá se nyúltak volna egy hasonló játékhoz, hogy megpróbálták, vagy párjukkal nekifutottak, és szinte mindenkit magával rántott az Elden Ring. A játék elérhető Xbox One-on, XBox Series X/S-en, PlayStation 4-en és 5-ön, valamint PC-n.
