Ilyen, ha egy artista a netről tanul
Ákost a Sziget Fesztiválon ismertük meg, természetesen a cirkuszi sátornál. A kalandvágyó szitizeneket segítette egy játékban, mikor is bárki kipróbálhatta magát mint artista a fesztivál fölött. Sajnos mi akkor nem tudtuk kivárni a kilométeres sort, éjjel viszont, mikor bőrig ázva hazafelé tartottunk, örömmel fedeztük fel az ismerős arcot egy csapat vidám holland között. A rövid ismeretségünkhöz képest talán túl nagy hévvel faggattam ki, főleg miután elmondta, a netről tanulja a trükköket. Néhány héttel később alkalmunk nyílt bejutni a MÜPA próbatermébe, ahol bepillanthattunk kicsit a kulisszák mögé, a cirkuszosok mindennapjaiba.
- Légtornász vagy, azon belül gurtnizol. Mi ez pontosan?
- Ez egy olyan cirkuszi eszköz, ami két lapos kötélből (gurtniból) áll. Az egyik végük a mennyezetre van erősítve, a másik pedig vissza van varrva önmagába, így egy csúszóhurokban végződik. Ez a csuklót (vagy esetleg a bokát) tartja, és így végeznek különböző mutatványokat a légtornászok.
VIDEÓ: Így gurtnizik Ákos
Készítette: Nagy Szabolcs, SZM
- Mióta csinálod ezt?
- Alsós koromban kezdtem a szertornát. Ötödikes koromban volt egy váltás, amikor a tanárom elment, ezért más lehetőség után néztünk. Édesanyám talált rá az artistasulira, végül itt tanultam egészen érettségiig.
- Említetted, hogy netről, videókból tanulsz. Ez komoly?
- Igen, így van, nagyon inspirálónak tartom a különböző művészek produkcióit. Mindig izgalmas mások gyakorlatait nézni, hiszen a kulturális, földrajzi és mindennapi életbeli különbségek itt is megjelennek, és mindig tanulhatok valami újat. A videók segítségével rengeteg gyakorlatsort végig tudok böngészni, amit aztán kiválogatok, és ami tetszik, a próbateremben megcsinálom én is. Természetesen magam is találok ki új figurákat, nem csak leutánzom őket. Van, hogy egyszerűen csak csinálom, ami eszembe jut, és a végén egy teljesen új elem születik belőle.
- Ehhez a szakmához rengeteg türelem és kitartás kell. Mi motivál?
- Kezdetben volt két srác, akikkel együtt edzettem. Abból állt az egész, hogy mindenki mutatott valamit. Aki az első volt, annak kellett a legjobbat mutatnia, hogy a többiek ne tudják überelni, az utolsónak meg hát, fel volt adva a lecke. Ez egy hatalmas húzóerő volt. Később aztán kimaradtak, és azóta egyedül edzem. Négy évig konkrétan egy rajz motivált, amin egy pálcikaember volt az edzések előtt és után – természetesen az edzés utáni képen jelentősen izmosabban szerepelt. Jelenleg az motivál, hogy a legjobb legyek, és úgy érzem, jó úton haladok efelé.
- Van példaképed?
- Vannak emberek, akiknek nagyra tartom a munkáját, de azt gondolom, fölösleges más emberhez mérni magunkat. Ha valaki talál egy példaképet, az szerintem nem annyira jó, mintha saját maga lenne az mindig, mikor éppen a legjobb volt. Tehát én pontosan tudom, hogy egy-egy számban mikor voltam a legerősebb, és mindig ezt próbálom überelni.
- Hogyan kap az ember artistaként munkát?
- Ez tulajdonképpen hírnév alapján működik. Akinek neve van a szakmában, megkeresik, és leszerződtetik egy-egy évadra. Muszáj keményen dolgozni, pontosnak kell lenni. Ebben a szakmában a legkisebb hiba sem megengedett, főleg ha nem egyedül dolgozik az ember. Nekem szerencsére már majdnem egy évre előre van munkám, de az sem kizárt, hogy valaki 2-3 évre előre le legyen foglalva. Ősszel Japánba megyek, decemberben a Recirquel - Cirkusz az éjszakában című műsorában fogok szerepelni a Művészetek Palotájában, majd Franciaországban turnézunk. Nem unatkozom, az biztos.
Ha tetszett a cikk, oszd meg!