A nyolcvanas évek óta először előzte meg a vinyl (bakelit) lemezeladás a CD-t Amerikában - adta hírül hétfőn a The Guardian brit napilap honlapja.
Az Amerikai Lemezipari Szövetség (RIAA) adatai szerint 2020 első félévében a lemezkiadás 62 százalékának bevétele a vinyl eladásokból származott.
„A vinyl lemezek bevétele 232 millió dollár (70 milliárd forint) volt, ami a teljes fizikai lemezkiadás bevételének 62 százaléka. A vinyl először előzte meg egy ilyen periódusban a CD-t az 1980-as évek óta”
- emelte ki a szövetség közleményében.
A jelentés ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az összes rögzített zenei felvétel utáni bevételben a vinylnek 4 százalékos része volt. Ugyanis továbbra is a streaming uralja a piacot: 2020 első félévében a bevételek 85 százaléka, 4,8 milliárd dollár (1451 milliárd forint) abból származott. Ez az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest további növekedés: akkor a piac 80 százalékát vitte el a streaming, és 4,3 milliárd dollárt (1300 milliárd forintot) hozott.
A digitális letöltések a teljes bevételnek mindössze 6 százalékát teszik ki. Az amerikai közönség egyre inkább hajlandó fizetni azért, hogy reklámoktól mentesen hallgathasson zenét. Az ilyen prémiumszolgáltatásra előfizetők száma megnőtt, a tavalyi első félévben rögzített 58,2 millióról az idei első félévi 72,1 millióra.
A bakelit népszerűsége a brit lap szerint Nagy-Britanniában is nő. Tavaly az előző évhez képest 4,1 százalékkal bővült a piaca.
Szüzességelvesztő valóságshow indul hétfőn - 12 embert zárnak össze egy mediterrán szigeten
A Virgin Island című brit műsor célja, hogy közelebb hozza a testiséget a fiatalokhoz. A szereplők félelmeiket leküzdve keresik az intimitást a kamerák előtt.
Május 12-én szokatlan reality indul a brit Channel 4 műsorán. A Virgin Island című sorozatban tizenkét fiatal egy mediterrán luxushelyszínen próbálja meg feldolgozni az intimitással kapcsolatos félelmeit – a nézők pedig mindezt élőben követhetik végig, írja a LADbible.
A készítők célja az, hogy felhívják a figyelmet a fiatalok visszafogottabb szexuális életére, és egyfajta útkeresésen vezessék végig a szereplőket. A programot szexológus szakértők – köztük Dr. Danielle Harel és Celeste Hirschman – segítik, akik támogatást nyújtanak a résztvevőknek abban, hogy bátrabban merjenek szembenézni saját érzéseikkel és vágyaikkal.
A műsor készítői szerint a tévében nincs túl sok szex, sőt, ők éppen hogy a valóságosabb, hitelesebb szexuális tartalmak megjelenítését tartanák fontosnak, különösen a pornófilmek sablonos és tárgyiasító ábrázolásával szemben.
„Ha azt kérdezed tőlem, mi jobb: ennyi erőszakot látni a tévében vagy inkább szexet, akkor bármikor a szexet választanám, különösen, ha sokkal realisztikusabb és összefüggőbb módon mutatják be” – mondta Celeste Hirschman.
A szexológus arra is kitért, hogy szerinte siralmas a tévékben megszokott szexábrázolás, ahol „lehúzzuk a nadrágot, bedugjuk, és aztán vége” – ehelyett szívesebben látna olyan jeleneteket, amelyekben „valódi embereket nézhetnénk a valódi tempójukban működni”.
A LADbible azt is megjegyzi, hogy bár a formátum újszerű, felmerül a kérdés: miért mindig egy napsütötte szigeten játszódnak ezek a műsorok, és miért nem például egy önkormányzati bérlakásban?
Május 12-én szokatlan reality indul a brit Channel 4 műsorán. A Virgin Island című sorozatban tizenkét fiatal egy mediterrán luxushelyszínen próbálja meg feldolgozni az intimitással kapcsolatos félelmeit – a nézők pedig mindezt élőben követhetik végig, írja a LADbible.
A készítők célja az, hogy felhívják a figyelmet a fiatalok visszafogottabb szexuális életére, és egyfajta útkeresésen vezessék végig a szereplőket. A programot szexológus szakértők – köztük Dr. Danielle Harel és Celeste Hirschman – segítik, akik támogatást nyújtanak a résztvevőknek abban, hogy bátrabban merjenek szembenézni saját érzéseikkel és vágyaikkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Május 8-án fehér füst jelezte, hogy a konklávé döntött: a katolikus egyház új pápát választott. Robert Francis Prevost amerikai bíboros lett a világ katolikusainak új vezetője, aki a XIV. Leó nevet vette fel. A bejelentést Dominique Mamberti bíboros tette meg a Szent Péter-bazilika erkélyéről: „Habemus Papam!” – hangzott el. Ezután Prevost is megjelent az erkélyen, ahol latinul mondta el „Urbi et Orbi” áldását, és békét, valamint egységet sürgetett első megszólalásában.
Íme, tíz érdekesség az új katolikus egyházfőről:
1. Az új pápa Chicagóban született, de a Vatikánban az amerikai bíborosok közül őt tartották a „legkevésbé amerikainak”. Két évtizeden át szolgált Peruban, előbb misszionáriusként, majd érsekként. Folyékonyan beszél spanyolul és olaszul is.
2. Ő az első Ágoston-rendi pápa, és már első felszólalásában Szent Ágostont idézte: „Veletek vagyok keresztény és értetek vagyok püspök”.
3. Már nagyon fiatalon vezetői pozíciókba nevezték ki, például volt korábban egy pápai bizottság elnöke is.
4. Misszionáriusnak tartja magát, korábban úgy nyilatkozott, hogy a Peruban töltött idő formálta őt leginkább életében. Egyházi pályafutásának több mint felét misszionáriusként töltötte a dél-amerikai országban.
5. Az Egyesült Államok és Peru kettős állampolgára: 2015 augusztusában kapta meg a perui állampolgárságot.
6. A XIV. Leó név a szegények iránti elkötelezettséget tükrözi, ugyanis XIII. Leó pápa sokszor kiállt a szegényekért.
7. Matematikából szerzett diplomát, ezt követően szerezte meg a teológiai diplomát.
8. Nagy teniszrajongó, de amatőr játékosnak tartja magát. Emellett szabadidejében szeret olvasni, sétálni és új helyekre utazni.
9. A CNN vatikáni tudósítója szerint az elhunyt Ferenc pápa tisztelte és nagyra tartotta őt.
10. Az új pápa hasonló álláspontot képvisel elődjével, az egyház irányvonalával és a befogadóbb egyház létrehozásával kapcsolatban.
Május 8-án fehér füst jelezte, hogy a konklávé döntött: a katolikus egyház új pápát választott. Robert Francis Prevost amerikai bíboros lett a világ katolikusainak új vezetője, aki a XIV. Leó nevet vette fel. A bejelentést Dominique Mamberti bíboros tette meg a Szent Péter-bazilika erkélyéről: „Habemus Papam!” – hangzott el. Ezután Prevost is megjelent az erkélyen, ahol latinul mondta el „Urbi et Orbi” áldását, és békét, valamint egységet sürgetett első megszólalásában.
Íme, tíz érdekesség az új katolikus egyházfőről:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felismernéd ezeken a képeken XIV. Leó pápát? Így nézett ki fiatalon Robert Francis Prevost
Sármos latinos fiatalemberből lett 69 éves korára a katolikus egyház feje. Korábban Robert atya II. János Pál pápával is többször személyesen találkozott.
Robert Francis Prevost – a név, amit korábban csak a vatikáni politikában nagyon jártas szakújságírók ismertek, 24 órája azonban az egész világ tudja, ki ő. Miután XIV. Leó néven pápává választották, rendkívül sokan kezdtek érdeklődni az élete iránt, nem meglepő módon a keresések mind Google-ön, mint a Wikipédián elképesztő számokat mutatnak.
Ahogy arról mi is írtunk, a chicagói születésű Prevost olasz-francia származású édesapától és francia származású édesanyától született, 1982-ben szentelték pappá, élete egy jelentős részét (1985-1986-ban, majd 1988-tól 1998-ig) pedig Peruban töltötte, ott állampolgárságot is kapott.
A chicagoi Ágoston-rendiek (amely rendhez Robert atya is tartozott) most megosztottak néhány fotót XIV. Leó pápáról, köztük többet fiatalkorából is.
Ha őszintén szívedre teszed a kezed: te felismernéd ezen a tegnap megismert egyházfőt?
Egy másik megosztott képen nem más, mint II. János Pál pápa társaságában látható:
A képeket a Midwest Augustinian Province of Our Mother of Good Counsel oldaláról oszthattuk meg, ahol további régi és újabb fotók is láthatók XIV. Leó pápáról.
Robert Francis Prevost – a név, amit korábban csak a vatikáni politikában nagyon jártas szakújságírók ismertek, 24 órája azonban az egész világ tudja, ki ő. Miután XIV. Leó néven pápává választották, rendkívül sokan kezdtek érdeklődni az élete iránt, nem meglepő módon a keresések mind Google-ön, mint a Wikipédián elképesztő számokat mutatnak.
Ahogy arról mi is írtunk, a chicagói születésű Prevost olasz-francia származású édesapától és francia származású édesanyától született, 1982-ben szentelték pappá, élete egy jelentős részét (1985-1986-ban, majd 1988-tól 1998-ig) pedig Peruban töltötte, ott állampolgárságot is kapott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elárulta az új pápa, hogy miért a XIV. Leó nevet választotta
XIV. Leó pápa a bíborosoknak tartott első beszédében világossá tette: pápai nevét XIII. Leó után választotta, mert szerinte a mesterséges intelligencia új ipari forradalmat indít, amelyre az egyház szociális tanítása adhat választ.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Robert Francis Prevost elmondta: több oka is van annak, hogy a XIV. Leó nevet választotta, de elsősorban XIII. Leó pápa Az új dolgok (Rerum novarum) kezdetű, „történelmi jelentőségű” enciklikája motiválta a döntését, írja az MTI.
Az ugyanis az első nagy ipari forradalom kontextusában tárgyalta a szociális kérdéskört - tette hozzá.
„És ma az egyház mindenkinek felajánlja szociális doktrínája örökségét válaszként az újabb ipari forradalomra és a mesterséges intelligencia fejlődésére, amelyek új kihívások az emberi méltósággal, az igazságossággal és a munka védelmével szemben”
- jelentette ki XIV. Leó.
XIII. Leó 1891 májusában kiadott dokumentuma az első olyan pápai szociális körlevél volt, amely a munkásokról is szólt.
A csütörtök este megválasztott pápa a VI. Pálról elnevezett vatikáni audienciateremben fogadta a bíborosi testület tagjait: a zárt ajtók mögött zajlott találkozóról a Szentszék csak a pápa beszédének szövegét közölte, amelyet kötetlen beszélgetés követett a bíborosokkal. Utóbbit nem hozták nyilvánosságra, de a találkozó két órán át tartott.
XIV. Leó hangoztatta, hogy a pápaság számára, amiként mindenki más számára is „erő feletti igának” számít, és e misszióban, valamint a felelősségben a bíborosok és a hívek támogatására számít. Egyszerre „szomorú és örömteli” pillanatról beszélt, hiszen megválasztása Ferenc pápa halálát követte.
A pápa arra kérte a bíborosokat, hogy tapsolják meg Giovanni Battista Rét, a bíborosi testület dékánját, valamint Kevin Joseph Farrell kamarás bíborost azért a munkájukért, amelyet Ferenc pápa halálától a konklávé kezdetéig terjedő időben végeztek el. Megemlékezett azokról a bíborosokról is, akik egészségi okokból nem tudtak jelen lenni a pápaválasztáson.
XIV. Leó úgy véli, a katolikus egyház mindenkori feje „nem más, mint Isten és saját testvérei alázatos szolgája”. Példaként elődjét említette, hangoztatva, hogy Ferenc teljesen a szolgálatnak szentelte az életét, és józan, lényegre törő stílusával értékes örökséget hagyott hátra. Az Ótestamentumot idézve megjegyezte, hogy a Teremtő sem szélviharokkal és földrengésekkel, hanem inkább az enyhe szellő susogásával szeret kommunikálni.
Hangoztatta, hogy az egyház valódi nagyságát a Ferenc pápát búcsúztató emberek tömegének ereje mutatta meg.
XIV. Leó az egyetemes egyháztól a II. vatikáni zsinattal megkezdett út folytatását kéri, amelynek témáit szerinte Ferenc pápa 2013-ban kiadott, Az evangélium öröme (Evangelii gaudium) kezdetű apostoli buzdítása tette aktuálissá.
XIV. Leó a zsinati témák közül megemlítette az egész földi keresztény közösség küldetéstudatát, a kollegialitás és szinodalitás erősödését, a hit érzékelése iránti figyelmet. Utóbbi esetében az inkluzivitást emelte ki, vagyis a legelesettebbek befogadását, szeretetteljes gondozását, a kortárs világgal való bátor és bizalommal teli párbeszédet. Elmondása szerint ezek a szempontok is szerepet játszottak pápai neve kiválasztásában.
Beszéde végén VI. Pál 1963-as megválasztásakor elhangzott gondolatait idézte, miszerint az akkori egyházfő a hit és a szeretet lángjával akarta megvilágítani a jóakaratú emberek közötti együttműködést, valamint éreztetni Isten segítő erejét.
Ez volt XIV. Leó harmadik beszéde megválasztása óta, a Szent Péter-bazilika erkélyén, majd a Sixtus-kápolnában pénteken elmondott beszédét követően.
A Szentszék közösségi oldala közölte az új pápa mottóját és pápai címerét. A latin jelmondat „In illo Uno unum”, ami azt jelenti, hogy Őbenne egyek vagyunk. Már működnek XIV. Leó közösségi oldalai is.
A pápaválasztással kapcsolatban az esélyesek között számon tartott Pietro Parolin bíboros a szülővárosa napilapjának írt levelében köszönetet mondott a helybeli hívek „szurkolói” támogatásáért, de hangsúlyozta, hogy a mindenkori egyházfő megválasztásának megvan a maga logikája.
Parolin azt írta, amikor a pápaválasztó bíborosok kétharmados többsége eldöntötte, hogy Robert Francis Prevost lesz a pápa, és ő igent mondott a megbízatásra, hatalmas tapsot kapott a Sixtus-kápolnában. A bíboros hozzátette: megérintette, hogy megválasztásakor XIV. Leó arca milyen lelki békét sugárzott, hiszen „ezek olyan pillanatok, amelyek teljesen megváltoztatják egy ember életét”.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Robert Francis Prevost elmondta: több oka is van annak, hogy a XIV. Leó nevet választotta, de elsősorban XIII. Leó pápa Az új dolgok (Rerum novarum) kezdetű, „történelmi jelentőségű” enciklikája motiválta a döntését, írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
