Egy romantikus terecske, ahol életben tartják a vágyaidat
Négy éve nevelgetik a kívánságokat rejtő virágokat Szentendre egyik bájos, pici terén. A 2011. augusztusában elindított kezdeményezésről egyre többen hallanak és zarándokolnak el ide cserepes virágaikkal és a bennük rejlő titkos óhajokkal.
Ilona az Alkotmány utca egyik varázslatos boltocskájának tulajdonosa összefogott a téren működő többi árussal és meghirdették, hogy vigyázni fognak mindenki vágyára, álmára és egészen a beteljesülésig gondozzák a kívánság-virágokat.
„A Virágok és Kívánságok Terét hagyományteremtő szándékkal hoztuk létre. Arra biztatjuk az idelátogatót, hogy a térre egy cserepes virágot helyezzen, melynek földjébe rejtse el kis papírra írt kívánságát. A szervezők vállalják a virág öntözését és így a kívánság életben tartását."
A felhívást sokan meghallották és megérkeztek az első cserepek, melyeket egyre több követ manapság is. A hely, a lehetőség szájhagyomány útján terjed leginkább. Aki egyszer elvetődik erre a helyre, az bizony visszajár. Mert itt mindig kedves szó, mosoly, kiskutya, no és sok-sok szép virág fogadja a történelmi falak közé érkezőt.
A hely is különleges. A Fő tértől egy sarokra található teret csupa nagy múltú épület veszi körül. Itt van a Templomdombi iskola, a Belgrád székesegyház, egy ház falánál áll Ferenczy Béni egyik kedves szobra, a sarki lakóházban élt Ferenczy Károly festőművész, itt születtek ikrei Béni és Noémi.
Tán a hely szelleme hatott Ilonára és a többi lelkes kívánság-virág gondozóra is, mikor belevágtak ebbe a nem kis felelősséget jelentő vállalkozásba. Az igyekezetük, szeretetük, gondoskodásuk pedig valóban csodát tett. Ezt bizonyítják a visszatérő virágtulajdonosok is. Sokan személyesen adják át virágaikat, fotót készítenek róla és időről időre meglátogatják növényeiket.
Egyik kedvence az a fiatal lány, aki két évvel a virág kihelyezése után boldogan tért vissza, hogy elmesélje, mindkét kívánsága teljesült. Szeretett volna egy társat és egy jó munkát, és lám mindkettőt megtalálta – egy másik helyen ugyan, mint amire számított, de most teljes a boldogsága.
Egy fiatalember a kezdetekkor hagyta a téren kívánságait. Azóta minden évben visszatér, megkeresi a virágját és lefotózza, hazaviszi magával a képet.
Több virág-látogatójuk is van, akik nagyobb időközökben, de megszemlélik növényeiket. És bizony van nagy csodálkozás, hogy sehogy nem lelik azt a kis sárgát, vagy a pirosat, amit ott hagytak. Ilyenkor elkél Ilona segítsége, aki kedvesen megmutatja, hogy az a szép nagy sárga, vagy szép nagy piros, no az az övék, csak hát ugye eltelt egy-két év…
Vannak aztán a titkos kívánók. Ők olyankor helyezik el a cserepeiket, amikor mások még alszanak. Ilyenkor reggel csak azt látják, hogy no lám érkezett egy újabb kis lakójuk.
Aztán vannak akik a térre érve döntik el, hogy szeretnének egy virágot elhelyezni. Futnak a legközelebbi boltba, és van, hogy csak egynyári palántát kapnak. Ilyenkor Ilona gondoskodik a következő évben arról, hogy azonos növény kerüljön a cserépbe.
Aki pedig vesz cserepes növényt és ott helyben szeretne kívánni, annak sincs akadálya, mert már kialakult egy tuti technika a papírok cseles elhelyezésére. De ez legyen csak Ilona és a kívánságot elrejtő titka.
A feladat első ránézésre egyszerű, ám ha belegondolunk mennyi törődést, gondoskodást igényelnek a szaporodó virágok, akkor bizony minden elismerésünk a teret és virágokat ápolóké. És persze a hideg, meg a tél ellen is védik a kedvenceket, a garázsban már külön telelő rész van kialakítva, azok a virágok pedig, amelyek ragaszkodnak a fényhez és locsoláshoz télen is, ők beköltöznek a lakásba.
Ha te is szeretnél kívánni, akkor javasoljuk, hogy évelő virágot válassz, tedd a levélkédet egy vízálló dobozba, vagy zárható üvegcsébe és rejtsd el a növény alá. Ha szeretnéd, hogy még szebb legyen, akkor hozhatsz neki kaspót is. Aztán már nincs más dolgod mint lefotózni magadnak, és erősen kívánni, hogy minden úgy legyen, ahogy szeretnéd. Ilonán és a szentendrei kis tér őrangyalán biztos nem fog múlni.
Ha te is vinnél virágot, nyomj egy lájkot!
