A gyógyulás első lépése nem az orvos lesz, hanem az okostelefon – magyar cég forradalmasíthatja a digitális orvoslást
Sokat hallunk arról, hogyan fogunk egyszer 300 évig élni, lesznek mindenhol árammal működő önmagukat vezető autók, vagy digitalizálódnak tradicionális szakmák, aminek nyomán jönnek az algoritmizált ügyvédi irodák, robotrendőrök és hiperszónikus repülőgépek. Mégis, bár sok szempontból jelentősen változik életünk, mintha a nagy kaliberű, életminőséget javító áttörések mindig 10-20 év távlatra lennének megjósolva. Az egészségügy digitális forradalmára azonban úgy néz ki, nem kell ennyit várni:
– írják közleményükben.
A magyar tulajdonú cég már a nemzetközi piacra betörésen dolgozik, és fél éven belül Spanyolországban, Romániában, Szlovákiában és Mexikóban is klinikát nyit.
Az egészségügy első lépcsője nem a háziorvos lesz, hanem az okostelefonod
Hogyan működik a mesterséges intelligencia alapú bőrgyógyászat? Tulajdonképpen beszkenneljük a betegségünket.
Amikor valamilyen bőrgyógyászati problémánk van, egyszerűen lefotózzuk, és feltöltjük a róla készült képet okostelefonon vagy számítógépen keresztül az AIP Derm alkalmazásba – mintha csak a Shazam-ot kérdeznénk arról, melyik szám szólt éppen a haverunk kocsijában.
Az ezután következő folyamat öt egyszerű lépésben elmagyarázható:
- Az AIP Derm pillanatokon belül feldob a betegségre vonatkozó személyre szabott kérdést a lehetséges tünetek kapcsán – van-e lázunk, mióta állnak fenn a tünetek, stb. Miután ezeket megválaszoltuk, a mi munkánk véget is ért (vizsgálat).
- Az AIP Derm rendszer automatikusan kiértékeli és elküldi az esetünket a szakértelem és elérhetőség szerinti legmegfelelőbb orvoshoz (triage).
- Az erre kijelölt szakorvos a mesterséges intelligencia segítségével megállapítja a diagnózist – az AIP Derm szoftver közel 700 bőrbetegséget képes azonosítani, ami lefedi a regisztrált bőrgyógyászati problémák 95%-át, ezzel nagyban gyorsítja az orvosok munkáját (diagnózis).
- A kezelőorvos a diagnózis megállapítás után receptet írhat fel, vagy ha ez alapján úgy ítéli, szükséges, személyes kezelést javasolhat. A kapott vényt egyszerűen kiválthatjuk felhőn keresztül bármelyik patikában (kezelés).
- Végezetül pedig egy monitoring rendszer segít követni a beteg gyógyulását, és megelőzni jövőbeli betegségek kialakulását (utánkövetés).
Az új bőrgyógyászati magánklinika ezzel a technológiával kiegészítve elérhető lesz az év 365 napján, 0-24-ben, a kanapénk kényelméből. Nem kell tovább a munkaórák körül táncolni, sem hosszasan utazni és várakozni barátságtalan, rideg rendelőkben. Ráadásul, a rendszer annyira megnöveli az orvosok hatékonyságát, hogy azok 3-4 eset helyett egy óra alatt 40 beteget képesek ellátni. Emiatt jóval olcsóbban, 9 990 forintért tud az ember teljes bőrgyógyászati vizsgálatot indítani, három napon belüli garantált diagnózissal és kezeléssel.
A rendszer azonban azon túl, hogy a betegek számára egy egészen új felhasználói élményt ad az egészségügyi ellátásban, számos fenyegető társadalmi problémára megoldást kínál.
Csökkenti az orvos-beteg aszimmetriát, és potenciálisan a kiégést is
A rendszer központjában a beteg áll – a diagnózis mellett információt is nyújt a felhasználónak a betegségről: pl. hogy néz ki, mennyi ideig marad fent, milyen egyéb kockázatokkal járhat. Az ilyen megoldások oldják az aszimmetrikus információs helyzetet a beteg és az orvos között, ezzel pedig csökkentik az emberek kiszolgáltatottságát és szorongását. A régi rossz hiedelmet, mely szerint az orvosok nagy fehér mágusok, akiknek alá vagyunk rendelve, tovább rombolja a mesterséges intelligencia, ezzel pedig segít kialakítani egy új, egészségesebb, a mellérendeltségen alapuló viszonyt páciens és orvos között.
De nem csak a páciens, az orvos helyzete is javulni fog. Az egészségügyben dolgozóknak az integrált digitális hálózat miatt kevesebb adminisztratív munkát kell majd végezniük, ami a munkahelyi elégedettséget is növelni fogja. Az USA-beli kutatások például azt mutatják, hogy egy orvos átlag 15 percet tölt a betegével, de ebből 9 percet adminisztratív feladatok ellátásra pazarol. Nem véletlen, hogy az orvosok körében a kiégéshez vezető egyik elsőszámú tényező a növekvő mennyiségű irodai és klinikai adat kezelése, amiben a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen segíteni fog.
A mesterséges intelligencia az egyetlen valós válasz a növekvő orvoshiányra
Az euroatlanti régióban, így hazánkban is többek között az elöregedő társadalom és a szélesedő társadalombiztosítás miatt mindenhol növekszik az orvosigény, amivel az orvosképzés nem tud lépést tartani. A WHO szerint 2030-ra 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Mivel az orvoshiányt létrehozó társadalmi folyamatok egy része rövidtávon nem kezelhető, a digitális korházak és a mesterséges intelligencia egészségügyi használata szinte elkerülhetetlen.
Az EIT Health, az Európai Unió egyik kiemelt egészségügyi intézménye ezért is kifejezetten bátorítja tagállamokat, hogy nyissanak a mesterséges intelligencia irányába. Számításaik szerint például a radiológusok idejének legalább 20 százaléka felszabadítható a mesterséges intelligencia alkalmazásával, amit így arra fordíthatnak, ami a legértékesebb: a betegek gondozására.
Telemedicina – költséghatékony és töretlen megoldás világjárványok alatt is
A mesterséges intelligencia a Frost & Sullivan kutatócég becslései szerint 30-40%-kal javíthatja a betegek gyógyulási esélyeit, miközben akár 50%-kal is csökkentheti a kezelési költségeket. Az AIP Hungary februártól bevezetett okosrendszere számításaik szerint kezdetben szerényebb, 20-30%-os költségcsökkentést fog hozni, hosszútávon azonban úgy vélik, a mai kiadások 90%-a kiiktatható lehet mesterséges intelligencia támogatta átfogó digitális infrastruktúrával, ha az egészségügyi rendszerben széleskörűen is bevezetik. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi kiadások csak Magyarországon 2 061,9 milliárd forintot, a folyó GDP közel 7%-át tették ki 2019-ben. Nem nehéz elképzelni, micsoda társadalmi erőforrásokat szabadíthat fel a mesterséges intelligencia már pár százalékos költségcsökkentéssel is.
A világjárvány alatt megmutatkozott a betegellátás sérülékenysége, amit szintén enyhíthet a mesterséges intelligencia széleskörű használata. A Covid-19 járvány közepén a rendszer előnyei nyilvánvalóak: az ellátás kockázatmentesen tud folytatódni karantén időszakban is, illetve a kórházak digitalizációja a jövőben csökkenteni fogja az egészségügyi központokban a betegek egy légtérben koncentrálódásának kockázatait.
Az egészségügyi lottószelvényed születésedkor töltötték ki – egészen mostanáig
Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen területi hozzáférés miatt ma is óriási és igazságtalan különbségek vannak a várható élettartamban. Olyan országokban, mint Nigéria, 100 000 emberre 4 orvos jut. Ugyanez a szám a nyugati országokban, mint például Svájc, akár a tízszeresére rúghat. Mindez lefordítva átlag életkorra azt jelenti, hogy egy svájci vagy japán ember több mint 30 évvel élhet tovább, mint akik szegényebb, egészségügyileg kevésbé ellátott régióba születnek. A területi egyenlőtlenség országon belül is jelen van: Budapesti lakosként sokkal jobb egészségügyi ellátáshoz van hozzáférésünk, mint egy Kelet-Magyarországi faluban lenne. A mesterséges intelligenciára és egy okostelefonra építő orvosi technológiák, mint az AIP Labs rendszere óriási lehetőség arra, hogy idővel kiegyenlítsük a területi egyenlőtlenségeket és ellensúlyozzuk a születés lottóját. Szinte mindegy lesz, milyen régióban élünk, mert az alapvető egészségügyi szolgáltatásoknak az új belépési küszöbe egy sima okostelefon.
Már nemzetközi szinten is érdeklődnek a technológia iránt
Bár a bőrgyógyászatban is elkezdtek használni számítógépeket és alapvető adatbázisokat, rendszerszintű változásra ezidáig nem került sor. Az AIP Hungary digitális klinikája: teljesen új ügyfélélményt nyújt a betegeknek, megváltoztatja a páciensek áramlását, az orvosok napi feladatait, mindeközben komolyan megnöveli a gyógyítás hatékonyságát. Ezzel minden fél nyer: a beteg gyorsabban kap diagnózist és kezelést, az orvos nagyobb pontossággal tud dolgozni, kap egy óriási döntéselőkészítő apparátust és gyorsabban kommunikálhat egyszerre számos betegével.
Hosszútávon a legnagyobb lehetőség, hogy egy jól kezelhető adatbázis új generációs kutatásoknak adhat lendületet a betegségek megértésében és kezelésében. Továbbá, segítségével precíz közegészségügyi elemzéseket lehet végezni, amire így empirikusan validált köz- és szakpolitikai programok építhetők, végrehajtásuk pedig élőben monitorozhatók. Egy ilyen több éve gyűlő, országos adatkincsesbányára kifejlesztett algoritmus például meg tudja nekünk jósolni, egyes betegségeknek mekkora kockázata van bizonyos demográfiai csoportokban.
Az AIP Derm mögött álló technológiai cég a Magyarországi nyitás után Spanyolországban, Romániában és Szlovákiában is klinikát nyit a következő fél évben. Eközben számos nemzetközi biztosító cég is érdeklődik a termék iránt, ezzel ugyanis nagyban tudják csökkenteni a költségeiket. A magyar cég így hamar felkerült az egészségügyi innováció nemzetközi térképére. Kovács Máté, a cég alapítója arról számolt be, hogy már latin amerikában is érdeklődnek a termék iránt. Bár egészségügyi mesterséges intelligenciát a világon több helyen fejlesztenek, Magyarország az első, ahol egy központi egészségügyi rendszerbe integráltan, betegek közvetlenül hozzáférnek, és diagnózist és kezelési tervet is kaphatnak a segítségével.
