SZEMPONT
A Rovatból

A bölcsészek szívhatják meg legjobban a felsőoktatási átalakítást

A felsőoktatás privatizációja nem ördögtől való gondolat, ha azonban rosszul hajtják végre, akkor csökkenni fog a hallgatók száma, és még nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba.


A hvg.hu információ szerint a kormány radikálisan alakítaná át a felsőoktatás rendszerét: megszűnne az állam fenntartói szerepe, az egyetemek új szervezeti formában, például zrt.-ként vagy kft.-ként működnének tovább. Az új, privatizált modellben a felsőoktatási intézmény szolgáltatóként, az állam pedig megrendelőként működne: előbbi vállalja, hogy öt év alatt kiképez bizonyos számú villamosmérnököt vagy bölcsészt. Ez alapján fizetne az állam, az egyetemek pedig ebből a pénzből finanszíroznák a képzések költségét, illetve saját ösztöndíjprogramjaikat – ezek váltanák fel az államilag támogatott férőhelyeket.

Immár üzleti vállalkozásként az intézmények tisztán piaci alapon is indíthatnának tandíjas képzéseket, az abból befolyt bevételekkel maguk gazdálkodhatnának. Változna az oktatók státusza is: a jelenlegi közalkalmazotti jogviszony helyett ugyanolyan feltételek mellett foglalkoztatnák őket, mint bárki mást a versenyszférában. Egyúttal megszűnnének az egyetemi kancelláriák is, eltűnnének a miniszterek által kinevezett gazdasági vezetők.

Nem először merül fel az állam szerepvállalásának visszaszorítása; a hvg.hu is idézi az Emmi Fokozatváltás a felsőoktatásban című 2016-os munkaanyagát, amiben szerepel az, hogy “a költségvetés tehermentesítése érdekében növelni kell a nem közösségi típusú források részarányát az intézmények működésében”, illetve “a bevételek kezelhetősége és az intézmények érdekeltségének megteremtése érdekében lazítani kell az államháztartási gazdálkodási kötöttségeket”.

A hvg.hu által megszellőztetett átalakítás nagy felzúdulást keltett;

sokan attól tartanak, hogy az új modellben tovább csökken majd a hallgatók látszáma, a kevésbé jó helyzetben lévő diákok még nehezebben jutnak be a felsőoktatásba.

Lannert Judit oktatáspolitikai szakértő szerint Palkovics László volt oktatási miniszter, jelenlegi innovációs miniszter egy valós problémára reagált, amikor felvetette, hogy ki kellene terjeszteni a Corvinus alapítványi modelljét, mert a jelenlegi felsőoktatás az állami fenntartás miatt nagyon bürokratikus, rugalmatlan. Ezt az egyetemek is megszenvedik, ugyanis ilyen keretek között nem tudnak minőségi kutatást végezni. Szerinte a modell célja, hogy versenyképessé tegye a magyar egyetemeket, amelyeken jelenleg se az oktatók, se a hallgatók között nincs semmiféle verseny.

Annak megértéséhez, hogy mi a probléma az egyetemek irányításával, érdemes röviden áttekintenünk, mi történt az egyetemekkel az elmúlt évtizedekben.

Orbán már hat éve megmondta

A legtöbb nyugati országban az egyetemek működése a 20. század második felében gyökeresen átalakult. A felsőoktatás tömegesedésével párhuzamosan csökkent az intézmények autonómiája, erősödött az állami befolyás és ezáltal hangsúlyosabb lett a közpénzek hatékony és átlátható felhasználása, megnövekedtek a kutatásból, innovációból és tandíjakból származó bevételek. Ennek nyomán megjelent a vállalkozói-gazdálkodói szemlélet, átalakult és professzionálisabbá vált az egyetemek vezetési struktúrája is; elvált egymástól az akadémiai és a gazdasági vezetés, előbbi a szenátus, utóbbi a menedzsment feladata lett.

Ez Magyarországon mindmáig nem történt meg, bár voltak próbálkozások. A 2005-ös felsőoktatási törvény szerint a szenátus mellett megjelent volna egy külön, gazdasági kérdésekkel foglalkozó tanács is. A rektorok tiltakozása miatt ebből végül nem lett semmi.

Polónyi István oktatáskutató 2008-ban írt egy tanulmányt, amelyben a felsőoktatás privatizációjának lehetőségeivel foglalkozott. Akkor a felelős és hatékony gazdálkodás, valamint az akadémiai és és gazdasági feladatok szétválasztása szólt az intézmények gazdasági társasággá válása mellett. Ebben a szakértő még arról írt, hogy a privatizáció nyertesei pont a hallgatók lennének, mert jobb és olcsóbb képzéshez jutnának.

Ehhez képest Polónyi most azt mondja, hogy az elmúlt évek intézkedéseit látva a kormányt már nem az egyetemek működésének hatékonyabbá tétele motiválná a privatizációban, hanem, hogy piaci alapokra helyezze a felsőoktatást és az állam kivonuljon a rendszerből. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy Orbán Viktor már 2012-ben önműködő és önfenntartó felsőoktatásról beszélt. Polónyi valós veszélynek tartja, hogy az új modellben drasztikusan csökkenjen a hallgatók létszáma. “Ez a 2013-as koncepció végrehajtása lenne, a hallgatók tandíjas képzésre való átterelése”, mondta a szakértő. Ezzel arra utalt az oktatáskutató, hogy hat éve az Orbán-kormány jelentősen csökkenteni akarta az államilag finanszírozott férőhelyek számát, de a tiltakozások hatására ettől elállt végül.

Ez azért lehet különösen aggasztó, mert a G7 által ismertett Eurostat statisztika szerint

az egész Európai Unióban szinte kizárólag Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években. 2014-ben a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának.

A világ más részein sem ismeretlen, hogy a felsőoktatási intézmények az államtól elválasztva működjenek. Nagy különbség, hogy mindössze néhány jó nevű iskola működik forprofit formában, többségük nonprofit szervezetként tevékenykedik. Polónyi arra számít, hogy Magyarországon nagy valószínűséggel profitorientált gazdasági társaságok jönnének létre.

A minőség számít majd, nem a mennyiség

Kevésbé látja borúsan az átalakítás lehetséges következményeit Lannert Judit.

"
Az egyetemek versenyképessé tétele természetesen nem azt jelenti, hogy kirakjuk őket a placra, és aztán boldoguljanak valahogy

– mondja.

Úgy látja, az állami fenntartás megszűnése nem azt jelenti, hogy az állam magára hagyja a felsőoktatást, hanem, hogy az új, alapítványi formával a támogatását sokkal inkább kötni tudja majd az eredményességhez. Az egyetemeknek is érdekük lesz, hogy jól tanuló diákokat vegyenek fel, akiket jó tanárok tanítanak és a diákok adott idő alatt el is végezzék az egyetemet. Tehát már nem a hallgatók száma lehet a meghatározó, hanem a munkaerőpiacon elhelyezkedni tudó végzett hallgatóké. Ez a fajta modell nem ismeretlen Európában, máshol is megpróbálnak törekedni arra, hogy a globális térben versenyképes felsőoktatási rendszert hozzanak létre.

Ugyanakkor a szakértő feltételezése szerint ez nem arról szól, hogy pénzt akarnának kivonni a felsőoktatásból, inkább más konstrukcióban adják oda, mint eddig. Lannert Judit szerint ez egy sokkal kiszámíthatóbb rendszer is lenne, mint a mostani, ahol bár van egy finanszírozási formula, de alapvetően minden évben egyéni alkuk alapján dől el, hogy milyen költségvetés alapján működhetnek az intézmények a következő évben.

Az egyetemek a meglévő állami ösztöndíjas helyek helyett saját ösztöndíjat fognak létrehozni, ahova valószínűleg a saját szűrőik alapján lehet majd bekerülni.

Mivel az egyetemnek teljesítenie kell – hiszen akkor kap pénzt az államtól és akkor tud egyéb bevételt generálni – értelemszerűen arra fognak törekedni, hogy a legkiválóbb tanulókat vegyék fel, nem pedig a mennyiség lesz a lényeg, mint most. Lannert Judit szerint ez valószínűleg nem fog javítani a magyar oktatási rendszer méltányosságán, de ezt elsősorban nem a felsőoktatáson kell számon kérni, mert nekik – ha versenyben akarnak maradni – igenis törekedniük kell a minőségre. De itt nagyon sok múlik a közoktatáson. A magyar közoktatás sajnos nem teszi lehetővé minden diák számára, hogy megfelelő versenyfeltételekkel induljon az egyetemi felvételin, mert nagyon hamar lemond azokról, akik nem illeszkednek bele a hagyományos frontális képzés logikájába.

Az egyetemi oktatók is a versenyhelyzetbe kerülnek, ugyanis a közalkalmazotti bértáblából kikerülve már lesz esélyük versengeni a magasabb fizetésért. Ennek persze az a feltétele, hogy az egyetemeknek jól kell gazdálkodniuk a befolyt pénzzel, hogy a tanárok fizetésére is jusson. A befolyt pénzről pedig már nem a kancelláriák fognak dönteni, ami szintén csökkenteni fogja a meglévő bürokráciát és rugalmatlanságot.

Erős kormány, gyenge egyetemi lobbi

Az új modellben fennáll annak is a veszélye, hogy az államnak csak olyan megrendelése lesz, aminek szerinte van piaca, így nagy bajba kerülhet például a bölcsészettudomány. A szakértő úgy véli, hogy a modell épp az ilyen területek miatt nem húzható rá a teljes felsőoktatásra, mert vannak olyan képzések, amelyeket nem lehet piaci alapon mérni. Ezért lenne szükség vegyes finanszírozású felsőoktatásra, ahol az egyetem dönthet úgy, hogy bizonyos területeit továbbra is az állam tartsa fenn, bizonyos területeken pedig beszáll a versenybe.

"
Ebből a változásból még jó is kisülhet, de csak akkor, ha ez nem a teljes felsőoktatásra fog vonatkozni, és nem jelent költségvetés kivonást az állam részéről.

Polónyi szerint az átalakítás elvileg nem befolyásolná, hogy az egyetemek milyen szakokat indíthatnak. A felvételi ponthatárok meghatározása viszont nagy valószínűséggel változna és a központi felvételi rendszere is megszűnhet. Legalábbis ez következik az állam megrendelői szerepéből, amit a hvg.hu cikke is sejtet, mondta a szakértő. A magánegyetemek is azért indítanak főleg mesterképzéseket, mert ott ők dönthetik el, kiket vesznek fel.

Polónyi szerint nehéz megmondani, hogy mely egyetemek lennének a privatizáció nyertesei. Ez akár egy intézményen belül, karonként is változhat. Polónyi az oktatók bérezését említette példaként. Ők elvileg jól járnának, hiszen a közalkalmazotti bérnél jobb fizetést kapnának. Csakhogy nem mindenkinek érdeke, hogy teljesítmény alapján állapítsák meg a béreket. Másrészt az

új rendszerben az egyetemek még jobban rá lennének szorulva a külföldi hallgatók tandíjából származó bevételekre, de ahogy az orvosképzés is mutatja, az ő létszámuk sem növelhető a végtelenségig.

Kérdés, az egyetemek mennyiben szólhatnának bele a folyamatba. Tanulmányában arra is kitért Polónyi, hogy az intézmények akkor jó eséllyel ellenszegültek volna az átalakításnak, ahogy a politika sem lett volna érdekelt egy ekkora horderejű változásban. Azóta viszont sok minden változott.

"
Az egy másik világ volt, gyenge kormánnyal és erős felsőoktatási lobbival. Most fordítva van.

2011 óta azonban nagyban szűkült autonómiájuk. Nem elképzelhetetlen, hogy most már a beleegyezésük nélkül is végrehajtható lenne a privatizáció, mondta Polónyi.

Több egyetemet is megkerestünk, hogy reagáljanak a hvg.hu cikkében leírtakra, de információhiányra hivatkozva nem kívántak nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: