A Liget-projekt elég ellentmondásos érzéseket kelt sokakban, de aki el is látogat a Léghajó Kertbe, azonnal beleszeret az újonnan kibontakozó közösségi térbe.
A játszótér és a sportolásra alkalmas tér is lenyűgöző, de a mi figyelmünket egy különleges gasztronómiai szereplő keltette fel igazán.
Nem is tudom, hogy hogyan nevezzem a szintén Léghajó KERT névre hallgató helyet. Kávézó, sütiző, étterem, gasztrokuckó? Hiszen egyszerre többféle igényt is kielégítenek, és mindegyiket igen magas szinten.
A kávé isteni! A péksütemény és szendvicsválaszték is figyelemreméltó. Mindig van frissen, helyben készült édesség, például brownie vagy rétes, és italok tekintetében sem a jól megszokott savas üdítőkkel mennek, hanem előre elkészített Mayer szörpök sorakoznak a hűtőben.
Van hot dog és pizzaszelet, de örömteli, hogy nincs chips vagy bő olajban sült krumpli.
A tulajdonosoknak fix elképzelésük volt arról, hogy mit szeretnének és mit nem. A környéken sok gyerek játszik, így mindenképpen egészséges és friss alternatívákat szerettek volna kínálni. És figyeltek arra is, hogy a magas minőség mellett az árakat is kordában tartsák.
Az aduász egyértelműen a naponta változó menü. 1700 forintért egy levest és egy főételt vagy szendvicset választhatunk. De nem akármilyen ételek ezek!
Múlt heti látogatásunk alkalmával hagymalevest, burgundi marhát és túrógombócot is kínáltak, és mielőtt áradoznék ezekről, vessetek pár pillantást a képekre:
Ha a képekből nem jönne le egyértelműen, meg is erősíthetem, hogy minden étel hibátlan volt. Egy levessel és főétellel tele is lesz az ember szépen, a desszertet már csak azért kéri ki, mert nem bír megállni.
Ez a túrógombóc egyértelműen toplistás helyen szerepel az eddigi gombócos élményeim között.
Mondom még egyszer: ez egy kis büfé a Ligetben.
De akkor mit keres itt ez a bisztró minőségű ebédmenü? Hogyan lehetséges az, hogy papírdobozban tesznek elénk ilyen csodákat? A válasz: Sebess Ákos!
Ákos bevállalós döntést hozott tavaly ősszel. A Baraka és a KNRDY után, a fine diningből kilépve, vállalta a kockázatot, és elfogadta a felkérést, hogy ebben az apró konyhában alkosson valami maradandót. Higgyétek el, ez nem könnyű feladat. És hozta magával azt a szenvedélyt és frissességet, amit a luxus kategóriájú helyeken megszokhattunk tőle. Amit itt létrehoz nap mint nap, az maga a csoda.
Gyakorlatilag elérhetővé teszi a magas konyhaművészetet bárki számára. Túrós csuszájáért, chilis babjáért és túrógombócáért már rengetegen szoktak át a Léghajó Kertbe.
Ha ti is kipróbálnátok a napi menüt, érdemes időben érkezni, mert gyakran megesik, hogy kettő óra környékén már ki is fogynak a Facebookon meghirdetett ajánlatból. Mondjuk ilyenkor Ákos nekiveselkedik, és készít egy második kör levest is. Amikor mi ott voltunk, már a harmadik verzióra lehetett lecsapni.
És ha csak egy pizzaszeletre vágyunk? Akkor ilyen pizzát kaphatunk:
500-600 forintért (feltéttől függően) szintén helyben sütött, top minőséget kapunk.
Plusz pont még, hogy az ételekhez növényi tejet és tejszínt használnak, így az ételérzékenyeknek sem lehet kifogásuk. És bár nem gluténmentes a hely, mindig van valamilyen B opció, ha ilyen igényű vendég érkezik.
Ki kell emelnem még az ott dolgozók kedvességét is, és a kellemes, hangulatos helyszín varázsát. Ennél jobb dolog nem nagyon történhetett a Ligettel.
Tegyétek próbára őket!
Nyitvatartás:
vasárnaptól csütörtökig: 8:30 - 21:00
pénteken és szombaton: 8:30 - 21:30
Cím:
1146, Budapest, Városliget (a játszótér és sportpályák között)
A Liget-projekt elég ellentmondásos érzéseket kelt sokakban, de aki el is látogat a Léghajó Kertbe, azonnal beleszeret az újonnan kibontakozó közösségi térbe.
A játszótér és a sportolásra alkalmas tér is lenyűgöző, de a mi figyelmünket egy különleges gasztronómiai szereplő keltette fel igazán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
A Budapest100 program 2011-ben indult a Blinken OSA Archivum és a KÉK kezdeményezésére, eredetileg az éppen százéves házak ünnepeként.
2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.
Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.
Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.
Az épület azzal is büszkélkedhet, hogy négy polgármester is lakott benne, illetve egy jelenleg is a lakója.
A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.
Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.
A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.
A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.
Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.
Voltak viták arról, bölcs dolog-e egy lakóházba beengedni tüdőbeteg embereket. A tüdőgondozó utcafronti bejáratai és az utcára kihelyezett köpőcsészék azonban úgy tűnik, megoldást jelentettek a problémára.
A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy
a 4. emelet 48. lakás volt Orbán Viktor első pesti lakása.
Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.
Ezekben a terekben ma is több nagy múltú vállalkozás működik, köztük a Gomb bolt, a Dán szűcs, valamint a Gallwitz pipa- és sétabotszaküzlet.
Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.
Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.
Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.
A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.
A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.
Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.
A legenda szerint azért esett a választás erre a szállodára, mert ha menekíteni kellett volna az elnököt, akkor az épület sík tetején egy helikopter is le tudott volna szállni.
A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.
A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen
Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.
Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.
Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.
„Ez volt a város leggyűlöltebb épülete, ma a magyar szabadság bástyája”
– mondta Orbán Viktor a megnyitón.
A vasárnapi ünnepség egy többéves folyamat végére tett pontot. A Citadella kiemelt állami beruházásként újult meg, a munka 2021-ben indult. Az átalakítás egyik mérföldköve volt, amikor 2022-ben felvonták a belső udvar közepén álló 36 méteres árbócra az ország legnagyobb, 72 négyzetméteres nemzeti lobogóját.
A vasárnapi átadón Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, amelyben a helyszín szimbolikája mellett egy közelgő energia- és pénzügyi válságra is figyelmeztetett. A kormányfő szerint a Citadella a város leggyűlöltebb épülete volt.
„Ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Magát az épületet is a mi elnyomásunkra emelték, hogy onnan a rebellis Pestet ágyútűz alatt tarthassák” – tette hozzá.
A megújult erőd legfőbb attrakciója a nyugati rondellában berendezett, „A Szabadság Bástyája” című interaktív kiállítás. A belépőjeggyel látogatható tárlat a magyar történelem szabadságküzdelmeit mutatja be a honfoglalástól egészen a rendszerváltásig, és felidézi a magyar történelem meghatározó nőalakjait is. A kiállítás narrátora Emese, Álmos vezér anyja, aki a látogatókat végigvezeti a különböző történelmi korszakokon.
A felújítás körül korábban komoly viták is voltak, többen bírálták például a Szabadság-szobor talapzatára helyezett keresztet.
„Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet”
– fogalmazott tavaly Karácsony Gergely főpolgármester.
Ezzel szemben Lánszki Regő országos főépítész szerint a kereszt azt szimbolizálja, hogy „a szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség”.
A Citadella belső parkja és sétányai ingyenesen látogathatók, a kiállításra és a hozzá tartozó kilátóteraszokra viszont belépőt kell váltani.
Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.
Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.
A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.
Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.
A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Így fog kinézni Rákosrendező a 2040-es évekre, ha a nyertes pályázók tervei megvalósulnak
A tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
„A Rákosrendezőn 30 év alatt spontán kialakult zöldfelület Észak-Pest tüdeje, ezt megőrizzük. A cél egy 15 hektáros városi park, plusz további 10 hektáron kisebb zöldterületek létrehozása”
– fogalmazott.
Vitézy Dávid önkormányzati képviselő, közlekedési és városmobilitási szakértő szintén posztolt a Facebookon a győztes mestertervről. Kiemelte, hogy a tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
„A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók."
Úgy véli, a győztes koncepció a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés elvét követi. „A tervezőcsapat ügyesen oldotta meg tehát a feladatot, oda tette a legtöbb épületet és funkciót, ahol legjobb lesz a tömegközlekedés: a Rákosrendező csomópontba, ahol a Kisföldalatti, számos villamosvonal és a vasút is találkozik majd.
Ez pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, melyre oly régóta vár Budapest, mely a szöges ellentéte annak, amit a kormány számos kiemelt beruházásnál csinál. És ami lehetővé teszi, hogy Budapest első, nem autóközpontú 21. századi új városrésze jöjjön létre.”
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
