Mosolyka és a vonatozás
Azt hitték, tényleg azt hitték, hogy elfogadom, hogy nem lehet megoldani? Oly könnyedén dobálóztak tegnap a MÁV ügyfélszolgálatánál a szavakkal. Azzal, hogy nem tudnak semmit tenni az ügy érdekében. A hivatalos eljárási formákkal pedig igyekezték mindezt alá is támasztani. Aztán megint kimondták azt a bizony szót: Lehetetlen! Imádtam, mert ezzel még inkább csak növelték az elszántságomat, hogy a Nyugati pályaudvarról, vonattal eljussak Vácra a velem együtt 150 kilós elektromosszékemmel.
Azon gyorsan túltettem magam, hogy csak hétvégén járnak azon a vonalon akadálymentes járatok, de azon már nem ment, hogy az emelőt nem lehet megoldani, hogy ott legyen, mert nem jelentettem be előre utazási szándékomat 24 órával. Tudván, hogy a kis gépezet ott pihen az állomás legelejében leláncolva és nem kell hozzá túl nagy ész vagy fizikai erő, hogy azzal felvarázsoljanak a lépcsőkön. „Csak” egy kis segítő szándék…
Közel negyven perces beszélgetés után, már vezetőt kérve sem sikerült pozitív választ kapnom, csak is a „sajnáljuk, csak holnap tud legkorábban utazni” mondatot hajszolgatták. Rendben, legyen! Gondoltam, akkor ideje nekivágni és megmutatni, hogy nem csak másnap fogok tudni.
Nem tévedtem, tényleg ott volt az emelő. A kulcs is hozzá és az ember is. Kellett egy jó kis beszélgetés hozzá, de azt hiszem, látszik, hogy megoldható volt. Addig kell rágni a fülüket, míg a „lehetetlen” képessé válik…
Az más helyzet volt, hogy Vácott fizikálisan nem volt emelő. Ott öt jóképű – ez fontos tényező – izmos férfi varázsolt le a szűk és meredek ajtónál. Nem volt egy életbiztosítás, de lehetetlen sem. Majd újra csak mosolyognom kellett, mikor a forgalomirányítóban arra a kérdésre, hogy megy-e és mikor Budapest felé járat, amin lesz olyan kocsi, ami szélesebb ajtajú, ezt a választ kaptam: Be kellett volna jelenti előre, az utazási szándékot! Nem tudom! - Majd újabb fülrágás következtében, kettő perc múlva mégis meg tudta mondani az információt…
Lehet dobálózni a „lehetetlenekkel”, de meg is lehet oldani, feltéve ha AKARJUK!
Mosolyka szeretné, ha minél több MÁV-oshoz eljutna az írása. Hálás lenne a megosztásokér. :)
Ha tanulságos volt a cikk, oszd meg vagy nyomj egy lájkot!
