KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Éva néni 38 évig tanított – ma a krisnásokhoz jár enni

Minden hétköznap négy budapesti helyszínen osztják az ingyen ételt a krisnások. Velük tartottunk a Városligetbe, és megnéztük, valójában kik is állnak sorban a gőzölgő kondérok előtt.


Szöveg: Pokorny Szilárd; Fotók: Mervai Márk

Éva nénivel majdhogynem véletlenül találkoztam: eredetileg nem is rá, hanem János bácsira voltam kíváncsi. Persze, amikor először megláttam a krisnások ételosztással foglalkozó közhasznú alapítványának egyik "videoklipjében", még nem tudtam, hogy így hívják. Csak arra voltam kíváncsi, ki lehet ez az ősz hajú, ősz szakállú öregúr, aki ugyan egy szót sem szól, mégis olyan sokatmondó tekintetettel néz a kamerába...

Amikor megkerestem a krisnásokat, vajon valódi személyről, vagy egy "reklámarcról" van-e szó, azt válaszolták, nagyon is valóságos személy Jani bácsi. Gyanítom, hogy a kételyeimet nem tudtam tökéletesen palástolni, mert rögtön fel is ajánlották, tartsak velük a Városligetbe, ahol majdnem biztos, hogy megtalálom, akit keresek. Hát ezen ne múljon, gondoltam, meg is beszéltük, hogy 3 nap múlva elkísérem őket a központi konyhájukról a Városligetbe, az ételosztásra, egy fotóssal együtt.

Az említett videó, benne János bácsi:

János bácsi egy másik krisnás videóban is megjelenik, amit a Kowalsky meg a Vegából ismert Kowa készített

Krisna-tudat: a konyhavallás

A krisnások ételosztó brigádja Budapesten reggel fél 6-kor kezdi a napot, ekkor indul a főzés a csillaghegyi Krisna-templom és kulturális központ konyhájában. A krisnások régi motorosok a műfajban, mivel a mozgalmat az ezeréves hindu (vaisnava) tradícióknak megfelelően megalapító guru, Sríla Prabhupada (ejteni úgy kell, hogy "prabupád" - P. Sz.) alapvető fontosságúnak tekintette az ételosztást. Olyannyira, hogy célul tűzte ki:

a világ bármely Krisna-templomának 10 kilométeres körzetében ne legyen éhező ember.

Krisnás ételosztás Magyarországon

Ez persze eléggé hatásvadász jelmondatnak tűnik, de egy kis utánajárás után úgy tűnt: a magyarországi Krisna-hívők valóban sokat tettek, hogy ez ne csak egy hangzatos frázis legyen. Miután a rendszerváltást követően a mozgalmat egyházként bejegyezték, rövidesen elindultak az ételosztások, először csak alkalmanként.

Az első mérföldkő az újpesti ingyenkonyha elindítása volt, ahol napi 250 adag ételt főztek, amit helyben lehetett elfogyasztani. Aztán 1999-ben megalapították az Ételt az Életért Alapítványt. Kezdetben csak egyetlen autóval, hetente egyszer, egy helyszínen folyt a munka. Mostanra eljutottak odáig, hogy Budapesten 4 helyszínen és Egerben minden hétköznap van ingyenes ételosztás, ezen kívül pedig további 4 vidéki városban osztanak ételt rendszeresen.

A budapesti konyha természetesen mindenben megfelel az előírásoknak, amit a hatóságok is előszeretettel ellenőriznek - de eddig még egyszer sem találtak hibát. Sőt, a krisnások szerint többször is volt már rá példa, hogy az ellenőrzést végző hatósági szakemberek megjegyezték: ha rajtuk múlna, szabványosítanák az itteni sztenderdeket, olyan szép tiszta ez a konyha.

Ez persze nem véletlen, hiszen a Krisna-hívők számára fizikai és spirituális értelemben is kiemelten fontos a tisztaság. Ami nem csak azt jelenti, hogy az általuk tisztátalannak tartott alapanyagokat - mint például a húst vagy a tojást - teljesen mellőzik, de a főzés során is nagyon odafigyelnek a tisztaságra. Alapvető, hogy aki a konyhába lép, az azelőtt nem sokkal fürdött.

konyha_1024x683

A konyhában nagy a sürgés-forgás

De van, ami ennél is furcsább lehet első hallásra:

"
Minden ételt Krisnának főzünk és neki ajánlunk fel, főzés közben egyáltalán nem kóstolunk bele"

- világosít fel mosolyogva Nagy Imre, a szakács. Szinte csodával határosnak tűnik, de ennek ellenére az ételek tökéletesen vannak ízesítve, teljesen rendben van a fűszerezésük, a sósságuk. Sőt: egyenesen finomak! Nem véletlenül hívják ezt a vallási irányzatot félig-meddig tréfás felhanggal "konyhavallásnak".

A mai fogás pásztortarhonya, persze a 4 budapesti helyszínre

több mint 1500 adag étel készül,

szóval nem egy-két kislábossal főznek. Ennyi pásztortarhonyához egészen pontosan

200 kg krumplit, 40 kg tarhonyát, 2 kg őrölt piros fűszerpaprikát, 25 dkg köményt, 200 g szárított petrezselymet, 5 liter olajat és 6 kg sót használnak fel.

Az étel legkésőbb 9 órára elkészül, ekkor kezdik bepakolni a 2 mikrobuszba, amelyekkel kiviszik a kondérokat a 4 helyszínre. Adnak még hozzá csemege kukorica konzervet is, amit az Élelmiszerbanktól kaptak, és természetesen kenyeret, illetve limonádét. Gyakori a gyümölcs is, ami ma épp nem volt a menü része.

autoban_1024x683

Prabhupada és a guruk tanítványi láncolata vezetés közben is vigyáznak ránk

kipakolas1_1024x683

Az egyik helyszín a 3 budapesti közül: Erzsébetvárosban van. Itt megállunk egy rövid időre, és kipakolják az ételek, konzervek egy részét

kipakolas2_1024x683

Miközben a Városliget felé autózunk, Szanyi Attila (krisnás, avatott nevén: Bhakta Vatsala prabhu) arról beszél, hogy minden helyszínen vannak olyan önkénteseik, akik a sorban állók közül kerültek ki. Ők az ételért cserébe - jóllehet, azt mindenféle önkéntes munka nélkül is megkapnák - segítenek a pakolásban, a tömeg irányításában, a szemétszedésben.

Persze, ha már az önkéntes munkánál tartunk, akkor nem kell ilyen messzire menni. Fekete Csaba, a Városligetben folyó ételosztás felelőse például egy autószalonban dolgozott korábban, aztán az Árpád hídnál találkozott egy bhaktával - "krisnás nyelven" így nevezik egymást a hívők, a bhakti: az Isten iránti szerető odaadás szanszkrit szó alapján. Ekkor kapott egy krisnás magazint, ami felkeltette az érdeklődését. Annyira, hogy végül a templomba is elment, a vége pedig az lett, hogy otthagyta az állását, és most az Ételt az Életért Alapítvány lett a munkahelye.

Jani bácsi tényleg nem "reklámarc"

Mikor megérkezünk, már méretes sor kígyózik a Városligetben: saccra jó 400 ember várhatja a meleg ételt, de közben is folyamatosan érkeznek és állnak be a sor végére. A tömeg fegyelmezett, senki sem tolakszik vagy hangoskodik, mindenki békésen vár a sorára. Első látásra számunkra is meglepő, hogy a tipikus "hajléktalan külsejű" sorban állók mellett mennyi az ettől elütő idős vagy középkorú hölgy és úr, de fiatal, gyermekes párok is állnak a sorban szép számmal.

Miután az autó leparkol, a krisnások és a helyszínen tettre készen várakozó önkéntes segítőjük pillanatok alatt kipakolják és felállítják a hordozható asztalokat, és kiteszik rá a nagy fémkondérokat, a műanyag, eldobható tányérokat és evőeszközöket, a poharakat, a limonádét. És már indulhat is az ételosztás.

Jani bácsit nem kell sokáig keresgélni: ősz haja és szakálla messziről világít a tömegből. Nem is kelleti magát, nem kell győzködni, rögtön rááll a beszélgetésre. Megtudom, hogy Czeglédi János a becsületes neve, mint mondja, a régi szép időkben lakatos volt, de már jó ideje munkanélküli, és fedél sincs a feje felett. A Városliget a "székhelye", és saját bevallása szerint azóta jár a krisnásokhoz enni, mióta csak osztják Budapesten az ételt: legalább tíz éve. "Ehető a kaja, a krisnások pedig kedvesek" - teszi hozzá, majd kijelenti, hogy soha nem is ment, és nem is megy ezután sem máshová ingyen ételért.

janiba_1024x683

janiba2_1024x683

Jani bácsi szinte már "törzsvendégnek" számít
Éhezők Magyarországon

Magyarországon a szegénység egyre súlyosabb probléma, a KSH már 2011-ben is 1 millió 363 ezer főre becsülte a szegénységi küszöb alatt élők számát. Az OECD felmérése szerint pedig 2012-ben a magyarok 30 százaléka érezte úgy, hogy nincs elég pénze élelmiszerre. A tendencia azóta még tovább romlott, ami a rászorulóknak egész évben ingyen ételt osztó Krisna-hívők szerint is szembetűnő. A sorban ugyanis a hajléktalanok mellett egyre több a nagycsaládos, a fiatal szülő és a nyugdíjas.

helyszin4-konzerv_1024x683

A kukoricakonzerv az Élelmiszerbank adománya

helyszin5-konzervkaja_1024x683

helyszin6-sor_1024x683

csabaoszt3_1024x683

csabaoszt_1024x683

Fekete Csaba, a városligeti helyszín felelőse osztja a pásztortarhonyát

csabaoszt2_1024x683

20160419-IMG_3941k_1024x683

katieskrisztian1_1024x683

katieskrisztian2_1024x683

Az étel a legkisebbeknek is ízlik

sor-megkapta_1024x683

Éva néni története

Éva néni csillogó szemei vidáman pásztázzák a placcot, valami megmagyarázhatatlan derű sugárzik belőlük - azt hiszem, ezért lépek oda hozzá. Olyan kedvesen fogad, mintha csak a vegyesboltban vagy a piacon találkoztunk volna, és már meséli is az életét. Látszik, hogy csak azért, mert most ingyen ételért áll sorba a krisnásoknál, még nem veszítette el az életkedvét. Derűsen tekintget előre, nem mintha számítana, mikor kerül sorra, sokkal inkább az érdekli, mi a mai ebéd. Úgy tűnik, nem történhet olyan a világon, amitől a derűs mosoly lehervadna az arcáról. Pláne, amikor megtudja, hogy pásztortarhonya a menü. "Azt szeretem, de a gyerekek is szívesen megeszik."

"Tavaly augusztus óta járok ide. Mielőtt nyugdíjba mentem, tanítónő voltam, és a Blaha Lujza tér felé dolgoztam, és hát láttam, tudtam, hogy ott osztják az ételt. Aztán ugye elkerültek onnan, és megtudtam, miért nincsenek ott, mi történt velük". (Később a Teleki térről is menniük kellett - P. Sz.)

Éva néni lánya az egyik külker vállalatnál dolgozott, de a rendszerváltás után pár évvel a biztos munkahelynek befellegzett. Ekkor még, 35 évesen, el tudott helyezkedni egy maszek nagykernél, de tíz évvel később, mikor ez a cég is csődbe ment, már nem kellett senkinek, "túl öreg volt a multiknak". Úgyhogy a munkaközvetítő iroda már csak azt tudta neki ajánlani, hogy a külker diplomájával legyen manikűrös, tanulja ki azt, vagy a betegápolást. Mindkettőt kitanulta, végül az utóbbival tudott elhelyezkedni. Csakhogy közben elvált, és így Éva nénihez költözött a két gyerekével. Nem sokat keres részmunkaidős betegápolóként, Éva néni 21 ezres nyugdíja pedig nem sokkal növekedett 1998 óta.

"
És amikor nagyon elfogyott a pénzünk, tavaly nyáron, akkor én bizony ebédre egy szelet margarinos kenyeret ettem, meg teát – szerencsére nem vagyok nagyétkű.

Hanem aztán egyszer csak a szerveztem megsokallta, és egy év alatt lefogytam hét kilót. Nem mehetett ez tovább, hogy

"
ha jut eszek, ha nem jut, nem eszek.

És ekkor kezdtem el ide járni. Sosem itt eszem meg, hanem az éthordómat telepakolják, és viszem haza, a gyerekeknek meg a lányomnak, és persze én is eszem belőle."

evaneni_1024x683

Éva néni nem bánta, ha lefotózzuk, de a rokonok miatt azt kérte, hogy az arca ne látsszon

"Én sehova máshova nem járok. Katolikusnak vagyok keresztelve, apácákhoz is jártam, anyám mindig jó iskolákba íratott, mégis azt mondom, hogy

"
a krisnások felülmúlják akármelyik egyházat.

Mert melyik teszi meg, hogy aki éhes, mindenkinek ad, méghozzá az év 52 hetének összes hétköznapján? És ők nem intézik el annyival, hogy enni adnak, mindig megkérdik, hogy vagyok, és meghallgatnak, itt elmondhatom, mi nyomja a szívem. Tudja, a krisnások törődnek az emberek lelkével is. Még sincs az, hogy vallatnának,

"
itt nem kérdezősködnek, hogy ki vagyok, mi vagyok, honnan jöttem, rá vagyok-e szorulva: itt adnak."
Arcok az éhes tömegből

turo-erzsebet_1024x683

A 31 éves Túró Erzsébet egy 5 éve törént baleset következtében nem tud járni. A hajléktalan nő számára majdhogynem életmentő a napi egyszeri meleg étel.

margo-neni_1024x683

Margó néni 65 éves, egy lakásmaffiózó forgatta ki a vagyonából, orozta el a lakását - ennek ellenére Margó néni nem felejtett el nevetni

laciesrozi_1024x683

Laci és Rozi úgy beszélgettek velünk, mintha régi ismerősök lettünk volna

Rozi közlékenyebb, de Laci is rááll a beszélgetésre, nem zavarja, hogy kérdezősködöm. Lacitól megtudom, hogy ő vagyonőr, most épp munka nélkül. Rozi elmondja, hogy ők egy pár, méghozzá férj és feleség. Közös gyerek egyelőre nincs, de "korábbról" azért akad. "Unokám is van már" - teszi hozzá büszkén, amin meglepődöm, mivel nem néz ki annyinak.

"Amikor az embernek elfogy az utolsó betevő falatra való pénze..."

Peti és Katalin, egy pár, van egy 1,5 éves gyerekük, Krisztián. családi szállón laknak, Peti parkoló ellenőr a 7. kerületben, Katalin gyesen van a picivel. "És mióta jártok ide?" - kérdezem. "Az az igazság, hogy én nagyon régóta, 4-5 éve, aztán Katalinnal együtt is többször voltunk már itt. Ez egy nagy segítség, amikor az embernek elfogy az utolsó betevő falatra való pénze is. Ez már a hónap közepétől így van, akkortól csak itt jutunk normális meleg ételhez" - mondja Peti, aki nem akarta, hogy lefotózzuk őket.

Tamás, Gábor és István - akik restellik magukat

Mert olyanok is voltak szép számmal, akik nem szívesen válaszoltak a kérdéseimre, és abba sem egyeztek bele, hogy lefotózzuk őket. Ilyen volt az a három idősebb férfi is, akik a tömegtől kissé félrehúzódva, egymás közt falatoztak csöndesen.

Tamás nem mondja, hogy munkanélküli, még a szótól is ódzkodik: ő "álláskereső, diplomás" - teszi hozzá szinte félszegen. A szemre hasonló korú Gábor szintén "álláskereső". "Hát azelőtt?" - kérdem. "Járművezető" - hangzik a felelet. István se túl bőbeszédű, szemlátomást mindhárman zavarban vannak, harapófogóval kell kihúzni belőlük minden szót.

"Nem kell az ember, idős, nem lehet elhelyezkedni" - mondja Tamás. "És milyen itt a kaja?" - kérdezem. "Jó! Annyi, hogy a hús hiányzik belőle – de hát ők így főznek, vegetáriánusok. De finom ízű, és nagy segítség, mert megvan a kajánk. István, te is mondj már valamit, te vagy itt a rangidős, te vagy a legöregebb!" - biztatja kissé kényszeredettnek ható nevetéssel a mellette ülő férfit. István szabadkozik, mint mondja, szórólapozik a Moszkva téren, időre kell odaérnie, úgyhogy még legyűri az utolsó falatokat, és már indul is. Gábor csak egy fokkal készségesebb Istvánnál, hozzáteszi, hogy minden hétköznap itt vannak, hétvégén csak azért nem jönnek, mert akkor nincs ételosztás.

A három férfi gesztusaiból, hanghordozásából az érződik, mintha szégyellnék magukat, hogy itt vannak, hogy ide jutottak, hogy nem elég, hogy munkájuk nincs, még ingyen ételre is szorulnak. Mintha meg sem fordulna a fejükben a gondolat, hogy erről talán nem kizárólag ők tehetnek...

"Az 1% nagy segítség, az száz százalék"

Az ételosztás véget ér, az utolsó sorban álló is megkapta az ebédet, üres kondérokkal térünk vissza a Krisna-központba. Az autóban még szöget üt a fejembe, hogy miből képes előteremteni ezt a rengeteg ételt egy ilyen nem túl nagy és befolyásos egyház, mint a Krisna-tudatú hívők Közössége?

"Mivel az Ételt az Életért Alapítvány közfeladatot lát el, normatív támogatást kap erre a tevékenységre az államtól. Emellett sok konzervet és tartós élelmiszert kapunk az Élelmiszerbanktól, akiknek kapóra jön, hogy nagyon sok rászorulóval állunk kapcsolatban, és el tudjuk juttatni hozzájuk az adományokat" - magyarázza Csaba. "Kis és nagykereskedőktől is szoktunk kisebb-nagyobb adományokat kapni. zöldségeket, gyümölcsöket főleg. Aztán előfordul, hogy pályázati pénzből is nyerünk valamennyit ilyen célokra, és az egyház tagjainak adományaiból is sokat áldozunk erre.

De talán a legfontosabb forrást az 1%-os felajánlások jelentik. Sokan az egyházi 1%-ot is nekünk adják, mert már hallottak az ételosztásainkról, és tudják, hogy jó célra fordítjuk. Szerencsére olyanok is vannak, akik az alapítványi 1%-ot is nekünk ajánlják fel, hiszen egyébként eltűnne a központi költségvetés nagy, közös »kalapjában«. Pedig, ahogy ti is láthattátok, elkél a segítség. Sőt, egyre többre és többre lenne szükség. Nem akarok szellemeskedni ezzel, de nagyon nagy segítség ez az 1%, az száz százalék."

Megdöbbentően kevesen rendelkeznek az adójuk 1+1%-áról

A magyar adózok döntő többsége elmulasztja, hogy rendelkezzen arról, hogy az általa befizetett személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható 1%-a hová kerüljön - márpedig ebben az esetben sehová sem kerül, hanem elsüllyed az adó többi részét is elnyelő központi költségvetésben.

Még furább, hogy nagyon sokan az alapítványoknak felajánlható 1%-ról sem rendelkeznek. Pedig ezeket az összegeket mindenképpen be kell fizetni, tehát ha adóztok, ezektől már mindenképpen elestek, ám egy egyszerű művelettel jótékony célok megvalósításában segíthettek.

Ha a krisnásoknak vagy az Ételt az Ételért Alapítványnak szeretnétek felajánlani az adótok 1%-át, a szükséges infókért KATT IDE és KATT IDE.

Ha érdekel, milyen egyéb, jótékony célokat szolgáló alapítványok számára ajánlhatjátok fel az SZJA 1%-át, akkor ITT és ITT tájékozódhattok.

Az 1+1 százalékról való rendelkezés határideje május 20-a.

Ha érdekesnek vagy értékesnek érezted a riportot, oszd meg az ismerőseiddel, vagy nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„A kisfiú csak azt nézte, hogy van-e a táskámban ennivaló” – L. Ritók Nóra a mélyszegénységről
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, milyen esélyekkel indulnak a mélyszegénységben élő gyerekek és miért olyan nehéz kitörni ebből a helyzetből. Nézd meg az interjút, és támogasd a Toldi lányok projektet – most minden adomány duplán számít!


Magyarország számos térségében olyan mély társadalmi leszakadás tapasztalható, amelyből szinte lehetetlen kitörni. Told, egy apró zsákfalu, tökéletes példája ennek.

A rendszerváltás előtt virágzó település volt, ahol mindenki talált munkát, ám azóta a gazdasági lehetőségek eltűntek, a házak elértéktelenedtek, a szolgáltatások megszűntek – ma már egyetlen bolt vagy kocsma sem működik a faluban.

A legszomorúbb, hogy már két generáció nőtt fel úgy, hogy soha nem látta a szüleit legális keretek között dolgozni, így a tanulás és a legális munka értéke teljesen eltűnt az életükből. Hogyan lehet így kitörni? Hogyan lehet így hinni egy jobb életben?

Ezért indult el a Toldi lányok projekt.

A mélyszegénységben élő nők, gyerekek és nagymamák mindennapi küzdelmeiről keveset hallunk – pedig az ő történeteik éppolyan fontosak, mint bárki másé. A Toldi lányok projekt célja, hogy ezek a sorsok végre láthatóvá váljanak, és eljussanak a többségi társadalomhoz.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője egy friss videóban mesél arról, miért olyan fontos ez a film, és hogyan tudunk segíteni.

Nézd meg a videót, és oszd meg, hogy minél többen megismerhessék a Toldi nők üzenetét!

Miért fontos a Toldi lányok projekt?

Egy olyan film megvalósításában segíthetsz, amely az Igazgyöngy Alapítvány, a Moviement Alapítvány és az Északi Támpont összefogásával jön létre, és a

Toldon élő nők, kislányok és nagymamák üzenetét hivatott eljuttatni a többségi társadalomhoz.

Az alkotók célja, hogy a személyes történetek bemutatásával segítsék a nézőket abban, hogy empatikusabbak, nyitottabbak és tudatosabbak legyenek a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.

Az Igazgyöngy Alapítvány, amely évek óta küzd az esélyegyenlőségért és hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáért, L. Ritók Nóra vezetésével egyedülálló látványvilágot teremtett, amely a filmben is visszaköszön. Az alapítvány legendás képi világa, amelyet gyerekekkel közösen fejlesztettek ki, most egy teljes animációs filmben kel életre, hogy még erősebben átadhassa ezeknek a nőknek a történetét.

A filmterv már elnyerte a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál pitch-fórumának fődíját és szakmai zsűridíját is, és két Aranymókust is bezsebelt.

Most Te is segíthetsz! – Adományod most duplán számít

A Toldi lányok film elkészüléséhez még szükség van anyagi forrásokra, és most bármilyen támogatás, amit március 31-ig adsz, megduplázódik a Stronger Roots program jóvoltából!

Ha szeretnéd, hogy ezek a történetek eljussanak az emberekhez, támogasd a projektet ide kattintva!

Minden kis összeg számít! Egy apró segítség hatalmas változást jelenthet azok számára, akiknek a hangját eddig nem hallottuk elég hangosan. Csatlakozz Te is, és segíts, hogy a Toldi nők története mindenkihez eljusson!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Nagyon kedves, céltudatos lány volt, amivel belopta magát a szívembe, és örökké ott is marad” – Megrendítő sorokkal emlékeznek Kiss Dorottyára
A fiatal kézilabdázó szerdán szenvedett halálos baleset, amikor autóját oldalról eltalálta egy furgon. A sportvilágot sokkolta a hír, klubja gyertyagyújtással emlékezik rá.


Sokkolta a kézilabdás közösséget is a hír, hogy 21 éves korában elhunyt Kiss Dorottya Zsófia. Az Érd egykori utánpótlás-válogatott játékosa szerdán vesztette életét Budafokon, a 6-os főúton történt közlekedési balesetben. A szemtanúk szerint egy furgon oldalról ütközött neki az autójának, amely ezután a vasúti sínek melletti szalagkorlátnak csapódott. A jármű sofőrjét a mentők kórházba szállították, míg a tűzoltók hosszasan küzdöttek a roncsba szorult fiatal sportoló életéért. Végül válságos állapotban emelték ki a járműből, de az életét már nem tudták megmenteni.

A tragédia híre mélyen megrázta az Érd kézilabdacsapatát is, amely közleményben búcsúzott korábbi játékosától. „Mély fájdalommal tudatjuk közösségünk tagjaival, hogy saját nevelésű egykori kézilabdázónk, Kiss Dorottya Zsófia autóbalesetben elhunyt” – írták a közösségi oldalukon. Egyúttal bejelentették, hogy április 25-én, péntek este hat órától gyertyagyújtással emlékeznek meg róla az Érd Aréna előtt - írja a Blikk.

Zsófi kisiskolás korában kezdett el kézilabdázni, és 2013-tól egészen 2024-ig az Érd játékosa volt. Végigjárta a korosztályos csapatokat, majd 2019-ben mutatkozott be a felnőtt NB I-ben, a Szabó Edina vezette együttesben. A 65-szörös válogatott edző megrendülten reagált a hírre.

„Most hirtelen nagyon nehéz bármit is mondani. Egy sikerekben, emlékezetes pillanatokban és érzelmekben gazdag időszakot éltünk át együtt. Nagyon klassz volt a karrierje ­minden szempontból. Tudom, hogy mindig ezt mondják, de Zsófira hatványozottan igaz, hogy fiatal kora ellenére nagyon érett volt. Mindent, amit elért, a saját erejéből érte el, amikor pedig esélyt kapott, mindig bizonyított. Emlékszem, mekkora boldogságot jelentett számára, hogy saját nevelésű játékosként felkerült a felnőttcsapatba. Nagyon kedves, céltudatos lány volt, amivel belopta magát a szívembe, és örökké ott is marad.”

– mondta.

Kiss Dorottya Zsófia a magyar U20-as válogatottban is szerepelt, 2022-ben ezüstérmet szerzett a szlovéniai világbajnokságon, ifj. Kiss Szilárd irányítása alatt. A szakember így emlékezett rá:

„A pályán igazi nagy küzdő, akaratos játékos volt, míg azon kívül egy kifejezetten vidám, szerethető lány. Amikor ránézek a róla megosztott fényképre, a hír bármennyire is szomorú, akkor is csak a belőle sugárzó pozitivitást érzem.”

A ChampSport játékosügynökség, amely a sportoló korábbi képviselője volt, szintén búcsúzott tőle. Kiemelték Zsófi mosolyát, amelyet azok, akik vele dolgoztak, soha nem fognak elfelejteni.

„Mély fájdalommal értesültünk Kiss Dorottya Zsófia tragikus haláláról. Zsófi nemcsak kiváló sportoló volt, hanem egy rendkívül lelkiismeretes, kedves és jókedvű fiatal nő, aki mindenki szívébe belopta magát. A veszteség, amit most érzünk, felfoghatatlan. Osztozunk a gyászban, és szívünkben őrizzük meg az emlékét” – írták.

Érd polgármester, Csőzik László is megrendülten emlékezett a fiatal lányra. Közösségi oldalán azt írta:

"Kiss Dorottya Zsófia elvesztése megnémítja és letaglózza az embert. Értelmetlen és igazságtalan, belesajdul a szív, meghasad a lélek. Mélységes mély fájdalmat érzek én is, mióta meghallottam a hírt, hogy ez a példaképül szolgáló kiváló sportember, ez a csodálatos, gyönyörű lány autóbalesetben életét vesztette. Érd könnyei potyognak…

Zsófi a kézilabdacsapatunk oszlopos, saját nevelésű korszakos versenyzője volt. Az U20-as vb-n pár éve ezüstérmet nyert a magyar válogatottal.

Szeretett játékosunkat városunk saját halottjának tekinti.

Családja gyászában osztozom magam is, kérem, fogadják őszinte részvétemet Érd közössége nevében.

Zsófira holnap, azaz pénteken 18 órától az Érd Aréna előtt gyertyagyújtással emlékeznek csapattársai, szurkolói és Érd polgárai.

Érd Angyalkája, Isten nyugosztaljon"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító: 20 kilós teherrel futotta le a londoni maratont fia emlékére az összetört apa
A fia 20 kilót nyomott, amikor utoljára kórházba került a halála előtt. Ceri, az apa jótékonysági szervezet számára gyűjtött adományokat. „Elveszítettem a fiamat. Van még két gyönyörű fiam itthon, de a gyász súlya mindig velem marad” - mondta.


Egy brit apa a londoni maratont úgy teljesítette, hogy a hátán egy 20 kilogrammos hátizsákot cipelt, fia emlékére.

Akik április 27-én indultak a fővárosi maratonon, észrevehették a férfit, aki egy olyan pólót viselt, amelyen ez állt:

„20 kilót cipelek. A fiam súlyát, amikor hatévesen meghalt. A gyász súlyát. A rák súlyát.”

Rajta volt egy hátizsák is, rajta a „Hugh” névvel és sok más gyermek nevével.

Ő Ceri Menai-Davis, egy elkötelezett apa, aki az It’s Never You nevű jótékonysági szervezet számára gyűjtött adományokat. A szervezet a rákos gyermekek családjainak támogatását tűzte ki célul.

A LADbible-nek Ceri arról beszélt, milyen érzés volt a fia súlyát vinni a londoni maratonon. Elmondta, hogy már több mint 9,5 millió forintot (25 ezer fontot) gyűjtött össze a jótékonysági kampányban, amelyhez itt lehet adakozni.

Elmagyarázta, hogy fiánál 2020 októberében diagnosztizáltak rákot. Miután Hugh hat hónapon át kemoterápiát kapott, Ceri úgy érezte, „valamit tennem kell, hogy fitt legyek”, ezért jelentkezett a londoni maratonra.

Hugh története és a maraton

Hugh 2021 májusában sikeresen befejezte az első kezelési szakaszt. Ceri szerint a fiú „olyan volt, mint egy szuperhős”, aki minden kezelést panaszkodás nélkül tűrt. Az apa ekkor kezdett el edzeni a maratonra.

Emlékezett arra, hogy 2021. augusztus 27-én egy edzésre indult, ahol a felesége, Frances, elvitte Hugh-t, hogy nézze őt. Az apának az maradt meg, hogy fia az autóból kiabálta: „Gyerünk, apa, gyerünk, apa!”

Hugh hatodik születésnapja augusztus 30-án volt, de két nappal később visszaesett, és szeptember 18-án meghalt.

Ceri elmondta, hogy fia utolsó napjaiban megkérdezte Hughtól, mit tegyen. A fiú azt mondta neki:

„Menj, apa, csináld meg, fuss Londonban!”

Amikor Hught eltemették, mellé helyezték Ceri első londoni maratonérmét. Ezután a szülők elhatározták, hogy létrehozzák az It’s Never You alapítványt, hogy fiukra büszkék lehessenek.

Az adománygyűjtés és a cél

Ceri idén ismét 20 kilogrammot cipelt a londoni maratonon, Hugh tiszteletére.

Így mesélt erről:

„Azóta mindig azt mondom: rendben, folytatnom kell, és tennem kell valamit, amire büszke lenne.”

Kifejtette, hogy azért hozták létre a jótékonysági szervezetet, mert szülőként teljesen elszigetelve érezték magukat a betegség alatt:

„Érthető módon a figyelem a gyermekre irányul, de senki nem kérdezi meg, hogy te, mint szülő, jól vagy-e. Mindenki azt feltételezi, hogy erős vagy. Pedig ez életed legrosszabb időszaka.”

Az alapítvány többek között a Hugh törvénye nevű kezdeményezésen dolgozik, amely célul tűzte ki, hogy anyagi támogatást nyújtson a rákos gyermekek szüleinek.

A maraton 2025-ben

2025-ben Ceri negyedszer teljesítette a londoni maratont. Korábban egy olyan köpenyt viselt, amelyen 200 név szerepelt.

Most egy 20 kilogrammos hátizsákkal futott, amelyen 450 rákban érintett gyermek neve volt olvasható.

Az idei londoni maraton érmével készült fotón Ceri látható – az első, 2021-es maratonérmét, amit akkor szerzett, fiával temették el.

Ceri így magyarázta a kihívást:

„Hugh 20 kilót nyomott, amikor utoljára kórházba került. Úgy éreztem, amikor egy szülő megtudja, hogy a gyermeke rákos, nemcsak a kezeléseket kell végigcsinálnia, hanem az egész élete megváltozik.

Nem erre számítasz. Arra számítasz, hogy együtt nézitek meg az első Arsenal-meccsét 12 évesen, vagy leviszed a kocsmába 18 évesen. Ehelyett ott ülsz mellette egy kórházi ágyon, miközben kemoterápiát kap öt évesen. Ez az a teher, amit szülőként cipelned kell.”

Hozzátette:

„Elveszítettem a fiamat. Van még két gyönyörű fiam itthon, de a gyász súlya mindig veled marad.”

A 20 kilogrammos súly nemcsak Hugh testsúlyát jelképezte, hanem azt a lelki terhet is, amelyet a rákos gyermekek szülei éreznek.

A 450 név és az érzelmek

Ceri most gyors tempójú gyaloglással teljesítette a maratont. Indulás előtt a közösségi médián keresztül kérte a szülőket, hogy küldjék el neki rákban érintett gyermekeik nevét, hogy azokat is magával vihesse.

Végül 450 gyermek nevét tudta felírni a hátizsákra. Hugh neve is rajta volt, a saját kézírásával.

A fizikai súly mellett érzelmileg is megterhelő volt a kihívás:

„Amikor elsétálsz az emberek mellett, és azt kiáltják: ‘Gyerünk, Hugh!’, könny szökik a szemedbe, mert tudod, hogy ott van veled.”

Ceri így emlékezett a befutóra:

„Az utolsó 50 méteren, amikor megláttam a célvonalat, sírva fakadtam. A barátom, David, aki velem ment, átölelt 50 méterrel a cél előtt. Összetörtem érzelmileg, mert annyira felfokozott állapotban vagy végig, és amikor meglátod a célvonalat, minden érzés rád szakad.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Csak néztük a nullákat” – 1,3 milliárd forint kell a kis Alex életmentő gyógyszerére, de eddig csak a töredéke jött össze
A hat hónapos Alex ritka genetikai betegséggel született, amely lassan lebénítaná. Szülei most minden erejükkel azért küzdenek, hogy időben megkaphassa a szükséges kezelést.


Alexnél négy hónapos korában derült ki, hogy komoly betegsége van. Bár a szülés után minden rendben zajlott, és a kórházból is problémamentesen hazaengedték, édesanyja, Simon Barbara már korán észrevette, hogy valami nincs rendben. „Az egész egy elhúzódó sárgasággal kezdődött” – emlékezett vissza a Blikknek.

A szülők orvoshoz vitték a kisfiút, ahol kiderült, hogy a májértékei nem jók. A pontos diagnózisig több vizsgálatra is szükség volt, és mire megtudták, mi a baj, Alex már négy hónapos volt. Az orvosok Duchenne-féle izomdisztrófiát állapítottak meg nála. Ez egy olyan ritka genetikai betegség, amely az izomsejteket fokozatosan zsírszövettel és kötőszövettel helyettesíti.

„Általában 3 éves koruk körül szokott kiderülni, amikor elkezdenek járni. Ha lehet így mondani, ebből a szempontból mi szerencsések vagyunk, hiszen már nagyon korán fény derült a betegségre”

– mesélte az anya.

A szülők eleinte nem hitték el a diagnózist, ezért másodvéleményt is kértek. Amikor az újabb vizsgálat is megerősítette a betegséget, nehéz volt feldolgozniuk a hírt. Ennek ellenére hamar utánanéztek a lehetőségeknek.

„Szerencsére olyanok vagyunk, akik az első sokk után egyből azt kezdik keresni, hogyan lehet megoldani a problémákat. Így derítettük ki, hogy erre már létezik gyógykezelés, amit vagy az Egyesült Államokban vagy Dubajban kaphatnak meg a betegek.”

A kezelés ára 1,3 milliárd forint, és ez csak a gyógyszer költsége.

Az utazás és a kint tartózkodás további kiadásokat jelent. Bár a kezelés nem gyógyítja meg teljesen a betegséget, enyhébb lefolyásúvá teheti azt. „A Duchenne-szindrómában szenvedők 8 éves koruktól jellemzően kerekesszékbe kerülnek, innen kezdve pedig csak romlik az állapotuk: a gyógyszerrel mindez megelőzhető és elkerülhető” – tette hozzá Barbara.

A család gyűjtésbe kezdett, de eddig mindössze 128 ezer forint jött össze a szükséges összegből.

Aki szeretné anyagilag is támogatni a kisfiút a gyógyulásban, az alábbi számlaszámon teheti meg:

Számlaszám: 1177302301055333 OTP Bank

Ungárné Simon Barbara

Közlemény: ADOMÁNY ALEX KEZELÉSÉRE


Link másolása
KÖVESS MINKET: