Az ibafai pap fapipája: egyetlen legenda mentette meg a kihalástól a baranyai falut
„Az ibafai papnak fapipája van” – a mondat szinte mindenkinek ismerősen cseng, egyike a gyerekkorban tanult, majd felnőttként elfelejtett nyelvtörőknek. A legtöbben sosem gondolunk bele, hogy a ritmusos sorok mögött egy valós hely, egy valós ember és egy egészen különleges tárgy áll, amely egy apró, baranyai zsákfalu teljes identitását és gazdasági túlélését határozza meg.
A Zselic keleti dombjai között, a világtól elzártan bújik meg a település, ahová a 67-es főútról Szentlászlónál kell letérni. Szigetvártól huszonnégy, Pécstől bő ötven kilométerre egy olyan világ vár, ahol a lassúság erény, a helyi legenda pedig a legerősebb valuta.
A történet középpontjában Hangai Nándor plébános áll, aki 1864-től több mint negyven éven át szolgált a faluban. A helyi emlékezet szerint
A legenda szikráját a kaposvári újságíró, Roboz István egy baráti tréfája pattintotta ki, amikor megalkotta a híres nyelvtörőt. Bár a szerzőséget írásos bizonyíték nem támasztja alá, a szájhagyomány makacsul tartja magát. „Ibafán is minden gyerek tudja ezt a mondókát, szinte kötelező” – mondta a Telexben Benes László, a falu korábbi polgármestere, érzékeltetve, mennyire a helyi identitás részévé vált a mondóka. Az igazi robbanást 1931 hozta el, amikor az „Ipafai lakodalom” című operettben a nyelvtörő dallá nemesedett, és országos sláger lett. A hírnév ettől kezdve megállíthatatlanul vonzotta a kíváncsiskodókat a zselici faluba,
A helyiek azonban nem hagyták annyiban a dolgot. A leleményes közösség a postamesternő férjének szervezésében 1934-ben egy különleges, nagyméretű, esztergált fapipát ajándékozott ünnepélyesen a papnak. A Janus Pannonius Múzeum leírása szerint a darab egyedülálló módon teljes egészében, még a kupakjával együtt is körtefából készült. Ez a pipa lett a kultusz kézzelfogható szimbóluma, a későbbi múzeum központi ereklyéje, a tárgy, ami miatt ma is érdemes elzarándokolni Ibafára.
A Pipamúzeum intézményesülése 1968-ban kezdődött, amikor a helyi kultúrházban megnyílt az első kiállítás. A tárlatot 1989-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum rendezte újra, majd egy átfogó felújítást követően, 2023 júniusában modernizált formában nyitotta meg újra kapuit. A központi vitrinben természetesen az 1934-es „papi fapipa” áll, de a kollekció messze túlmutat rajta.
bemutatva a különböző korok divatjait és a kézműves mesterek leleményességét. Különleges darabok a 19. század második feléből származó, apró, pipa alakú tajtékszivarszipkák, vagy Lakatos Boldizsár pécsi mester esztergált „társas” pipája. A tárlat vonzerejét tovább növeli, hogy
amelyek egy külön vitrinben kaptak helyet. „A mi időnkben végtelenül megnövekedett a dohány élvezete…” – olvasható a múzeum egyik értelmező szövegében Francis Bacon aforizmája, amely tökéletesen keretezi a látottakat.
A legenda Ibafán ma sem csupán múzeumi tárgy. A közösség aktívan élteti a hagyományt. Évente megrendezik a Pipanapot, amelynek fénypontja a Lassúsági Pipaszívó Verseny. A résztvevők azonos felszerelést kapnak – egy pipa, három gramm dohány, két szál gyufa és egy tömőfa –, a cél pedig az, hogy a gyufafejnyi parazsat a lehető leghosszabb ideig életben tartsák. A helyi rekordok órákban mérhetők, a verseny pedig igazi közösségi esemény. 2022 márciusában a múzeum mellett felavatták Hangai Nándor tölgyfából faragott szobrát is, Horváth-Béres János faszobrász alkotását, amely méltó emléket állít a pipás papnak.
Aki a látogatást tervezi, annak érdemes tudnia, hogy a Pipamúzeum a 7935 Ibafa, Arany János utca 2. szám alatt található. A kiállítás a hét bármely napján megtekinthető, de mivel nincs állandó személyzet, a látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges az önkormányzatnál, vagy a helyszínen kell keresni a gondnokot, Lakatos Sándornét, aki kérésre kinyitja az ajtókat.
így 6 év alatt, 70 év felett, valamint a fogyatékkal élők és kísérőik számára a belépés ingyenes. Az ibafai kiruccanás tökéletesen kombinálható a közeli Zselic természeti szépségeinek felfedezésével, például egy sétával a Hollófészek-kilátóhoz.
