KULT
A Rovatból

A világ összes kontinensén koncertezne a Bohemian Betyars

Miskolcról indultak, de ma már az egész országban ismerik őket, sőt Európa-szerte rengeteg rajongójuk van. A végső céljuk azonban ennél is nagyratörőbb.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. március 14.



Nem sok magyar zenekar mondhatja el magáról, hogy rendszeresen jár külföldre koncertezni, ráadásul elsősorban nem az ottani magyarok adják a célközönségét.

Az alig 8 éve alakult Bohemian Betyarsnak viszont igazi rajongótábora van Németországban és Spanyolországban is, sőt Európa-szerte a legnagyobb fesztiválok hívják meg őket fellépőnek. Közösségi finanszírozással pedig arra gyűjtenek, hogy Afrikába, Amerikába, Ázsiába és Ausztráliába is eljuthassanak.

Most indulnak újabb egy hónapos, hat országot érintő turnéjukra,

aztán pedig az Akvárium Klub nagytermében mutatják majd be frissen megjelent nagylemezüket.

Frontemberükkel, Szűcs Leventével arról beszélgettünk, milyen út vezetett idáig, mennyit vesz ki belőlük a rengeteg fellépés, és meddig nőhet még az ismertségük nemzetközi szinten.

– Elég sok idő, négy év telt el az előző lemezetek megjelenése óta. Hogy összegeznéd ezt az időszakot?

– Nagyon sokat változtunk, szerintem egyértelműen pozitív irányba. Jóval kiforrottabb lett a zenénk, és az elkövetett hibákat is jobban látjuk, akár stúdiózáskor, akár a dalszerzésnél. A mostani album a legérettebb és legváltozatosabb anyagunk, szerintem mind a tíz dal egyformán erős, ugyanakkor különálló. Mindegyiknek kicsit más a hangulata, mint az előtte vagy utána lévőnek. És mindre mondta már valaki, hogy az a kedvence a tízből, ami szintén a sokszínűségét igazolja.

– Mennyire volt egyértelmű a kezdetekkor, hogy ilyen profi szintre juttok?

– Egyértelmű soha nem volt, a szintlépés viszont hatalmas ahhoz képest, honnan indultunk.

"
Rettentően büszke vagyok az egész csapatra, hogy most itt állunk 8 év után, hiszen tényleg eléggé nulláról kezdtük. Tulajdonképpen zenélni is csak időközben tanultunk meg.

Kedv és akaraterő kellett hozzá, ennyi a titok. És még bőven van hová fejlődnünk, abszolút nem értük el a saját határainkat.

– Most már mondhatjuk, hogy mindegyikőtöknek ez a fő foglalkozása?

– Igen, bár van, aki még itt-ott besegít mellékállásban, de egyébként mind a hatunknak a zenekar köti le a legtöbb idejét. A lemezfelvétel alatt hárman a két Mátéval (Palágyi Máté énekes-hegedűs és Mihályfi Máté gitáros – a szerk.) szinte ki sem mozdultunk az otthoni stúdiónkból, három hónapig csak demóztunk és csiszolgattuk az ötleteket. Ezalatt ha akartunk volna, akkor sem tudtunk volna dolgozni, még koncerteket se szerveztünk. Most viszont már jön a magyar és az európai turné, aztán lassan itt a nyár, úgyhogy nincs megállás.

A teljes Csavargó lemez:

– Az európai turnét még mindig inkább kalandvágyból csináljátok, vagy abból is vannak már kézzelfogható bevételeitek?

– Abszolút vannak, már 5 éve is legalább nullára kihoztuk a külföldi koncerteket, tehát veszteségünk soha nem volt emiatt. Azóta pedig csak javult a nemzetközi presztízsünk és megítélésünk. Egyre nevesebb fesztiválokra hívnak bennünket, egyre komolyabb gázsiért. Persze kedvtelésből is csináljuk, hiszen imádunk világot látni, de ugyanakkor építkezésként is felfogjuk. Hasonlóan ahhoz, ahogy a magyarországi rajongói bázisunkat igyekszünk bővíteni.

– Van prioritás a kettő között?

– Ha választani kellene, akkor inkább a külföld. Persze nem arról van szó, hogy a magyar piac hidegen hagy bennünket, de ha adott lenne a lehetőség mondjuk egy két hónapos hazai és egy ugyanilyen hosszú külföldi klubturnéra, biztosan az utóbbit preferálnánk. Most is elmegyünk egy hónapra Európába, ezért a magyar városokat végigjártuk még ősszel, és a budapesti lemezbemutatót is csak a hazaérkezésünk utánra ütemeztük. A nyári fesztiválokat azért nem hagyjuk ki, még ha időnként húzós is lesz az időbeosztásunk emiatt.

A címadó dal klipje:

"
A Szigetet például úgy tudjuk megoldani idén, hogy előző nap még egy török fesztiválon játszunk, a rákövetkezőn pedig már Csehországban.

Igazából csak a szervezőkkel kell jóban lenni és kicsit többet matekozni, akkor minden meghívásnak eleget tudunk tenni.

– Nem szív le nagyon benneteket, hogy állandóan úton vagytok, mindennap máshol alszotok és más színpadon álltok?

– Annyi biztos, hogy nagyon összefolynak a napok, nehezen tudunk utólag bármi konkrétumot felidézni az egyes helyekről, ahol játszottunk. Mostanában tényleg elég sokat kivesz belőlünk a turnézás: bár a zenekar átlagéletkora még mindig csak nagyjából 25 év, már mindannyiunknak akad valami nyűgje. Nekem a hátammal, másnak a térdével, vagy a vállával vannak problémák. De próbálunk minél jobban ügyelni az egészségünkre, hogy még sokáig folytathassuk.

bbetyars3_kovacsmarcell

Fotó: Kovács Marcell

bbetyars2bbetyars4

– Hogy lehet ezt összeegyeztetni a zenekar bulizós-pálinkázós alapfilozófiájával? Le tudnátok nyomni egy koncertet józanul?

– Már évekkel ezelőtt is volt erre példa, nekünk eleve fontosabb, hogy a közönségünk jól érezze magát. Amúgy a legutóbbi turnén azt vettem észre, hogy ha józanok vagyunk, szinte akkor játszunk a legjobban. Persze általában kicsit azért szoktunk iszogatni, de ha turnén vagy, önmagában a színpad akkora adrenalint ad, hogy nincs feltétlenül szükséged alkoholra. Ez a legfőbb tanulság, amit 8 év és nagyjából 1000 koncert után megtanultunk.

"
Ha holnap és holnapután is van egy bulid, kibírod, hogy aznap ne igyál, mert egy fontosabb cél lebeg a szemed előtt: hogy bírjad erővel a turnét és ne vágjad magad taccsra már a közepén.

– A Nagy-Szín-Pad győzelem mennyit lendített a karriereteken így lassan egy év távlatából?

– Szerintem nagyon sokat, őszintén hálásak is vagyunk mindenkinek, akik hozzásegítettek minket. Itthon is elfogadottabbá és közismertebbé vált a nevünk, az egyik nyereményünk pedig az volt, hogy játszhattunk a hollandiai Eurosonic fesztiválon, ahol szintén nagyon jó bulit sikerült csinálnunk. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk és azóta már kapcsolatban vagyunk egy portugál, egy francia és egy csehországi koncertszervezővel is.

– Az Indiegogo kampányotok célkitűzése, hogy az összes kontinensre eljussatok. Volt egyáltalán már olyan magyar zenekar, akinek ez összejött?

– Nem tudom, tök jó lenne, ha sikerülne és elmondhatnánk, hogy mi vagyunk az elsők. De ha mondjuk másodikok lennénk, az is szuper dolog volna. Persze ehhez nagyon sok körülménynek teljesülnie kell. 750 euró körül jár jelenleg a gyűjtés, és még másfél hónapunk van elérni a 2000-et, ami a marokkói bulihoz szükséges első fokozatot jelenti. Ha ez megvan, elvileg már bármeddig gyűjthetünk a többire, a végcél 25 ezer euró.

Próbálunk kapcsolatba lépni kint élő magyar közösségekkel, hátha ők is tudnak segíteni nekünk, hogy kijussunk. Izgatottan várjuk az eredményt, óriási élmény lenne ilyen távoli országokban koncertezni, de akkor sem leszünk csalódottak, ha most egyszerre nem jön össze. Akár így, akár úgy, egyszer úgyis eljutunk mindenhová, ha így folytatjuk...

Rockstar Photographers - http://facebook.com/festivalphotographers

Tavaly a Sziget nagyszínpadán (Fotó: Rockstar Photographers – http://facebook.com/festivalphotographers)

bbetyars6_budaymmano

Fotó: Buday Mátyás Manó

– Inkább a szervezők keresnek benneteket, vagy nektek kell aktív lépéseket tenni a külföldi koncertekhez?

– Most már 90 százalékban ők keresnek meg bennünket, ami vicces, mert 2-3 éve ez az arány még szinte a fordítottja volt: nekünk kellett írogatni és telefonálgatni. Ez azért jócskán megkönnyíti a dolgunkat.

– Azért ezt se túl sok magyar zenekar mondhatja el magáról. Mi lehet az a plusz, ami bennetek megvan, és ami miatt Európa-szerte kapkodnak utánatok?

– Szerintem az lehet, hogy teljesen egyedi stílust képviselünk, amihez hasonlót sem találnak a saját országukban. Semmi bajom azokkal a magyar zenekarokkal, akik az angolszász műfajokból építkeznek, de ezt alighanem mindenhol képviseli valaki, Hollandiától Németországon át Portugáliáig. Így végül is nemzetközi szinten nem annyira érdekesek ezek a produkciók, hacsak valamiért nem figyelnek fel rájuk mégis. Azzal a felállással és attitűddel viszont, ami bennünket jellemez, még mi magunk sem találkoztunk sehol.

– A külföldi koncertjeiteken mekkora arányban szoktak magyarok megjelenni?

– Nagyon kevesen, de ez nem is feltétlenül baj.

"
Jobban érzed azt, hogy tényleg elértél valamit nemzetközi szinten, ha nem kizárólag a kint élő magyaroknak és az ő ismerőseiknek zenélsz, hanem teljesen új közönségnek.

Akkor meg főleg, ha még meg is fogod őket.

bbetyars7

Lowlands fesztivál, Hollandia

– Pár évvel ezelőtt úgy volt, hogy kiköltöztök Berlinbe, aztán ebből végül nem lett semmi. Azóta nem merült fel bennetek, hogy talán ezáltal is jobban be tudnátok ágyazódni külföldön?

– Ez már nem opció, akkor volt egy fellángolásunk, de azóta sok minden megváltozott körülöttünk. Szeretünk Budapesten élni, és egyre több gyökérrel kapaszkodunk ide, amit nem szívesen vágnánk el. Innen is viszonylag könnyen el lehet érni Európa más nagyvárosait, tudunk turnékat szervezni, tehát szerintem nem hozna annyi pluszt egy külföldre költözés, mint amennyi mindent itt kéne hagynunk miatta.

– Hol látod magatokat 4-5 év múlva?

– Ha továbbra is olyan ütemben tudnánk fejlődni, mint az előző 4-5 évben, akkor tényleg nagyon messze lehet a határ. Persze az nem reális, hogy stadionokban fogunk játszani, a mi zenénk nem is erről szól. De

"
ha európai szinten elérnénk mondjuk oda, ahol most a Gogol Bordello tart, az hihetetlenül szuper volna.

Mondom ezt úgy, hogy már a mostani helyzetünkkel is teljesen elégedett vagyok, de mindig keresni kell az új célokat.

– Zeneileg van olyan irány, amit még kipróbálnátok?

– Én most úgy érzem, hogy megtaláltuk a saját hangunkat, szóval legfeljebb finomabb változásokra látok esélyt. Nem hiszem, hogy fogunk például elektronikával kísérletezni, vagy elmennénk egy akusztikusabb irányba. Mindig is a kettősség jellemzett bennünket: egyformán élvezzük az olyan líraibb, csendesebb dalokat, mint mondjuk a Csavargó, és ellenpontként a punkos megőrülést. Ez lett a fő védjegyünk és szerintem továbbra is tartani fogjuk magunkat hozzá.

bbetyars1

– A hat zenekartagból öten együtt is laktok. Működik ez így, hogy a turnén is folyamatosan együtt vagytok, vagy időnként azért előfordul, hogy sok lesz nektek egymásból?

– Kisebb összeveszések szoktak lenni, de semmi súlyos. Már 8 éve zenélünk és nagyjából 5 éve élünk együtt, megtanultunk kezelni nagyjából minden helyzetet. Igazán nagy konfliktusunk soha nem volt. Nagyon bajtársias a viszonyunk, senki nem tud komolyan megsértődni a másikra. Békés kis kommuna a miénk, reméljük még sokáig így is marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk