UTAZZ
A Rovatból

3 izgalmas magyar monostor, ahová érdemes kirándulnotok

A több mint ezer éves épületek falai között megfordultak királyok is, van amelyiknek történeti kertje van, és olyan is amelyik egy lónak köszönheti a helyét.

Link másolása

Magyarországon számos kolostor található. Van köztük híres, ismert és akad kisebb, mégis izgalmas hely. Most hármat ajánlunk nektek a bőséges kínálatból.

1. Almádi monostor

A Veszprém megyében található Monostorapáti közigazgatási területén már a középkorban is voltak települések. Egyik ilyen volt Almád, melyet a mai község ősének tekintenek. Almád helységet az oklevelek 1121-től említik, ekkor alapították itt a monostort.

A 12. századig az uralkodók és az érsekek, püspökök is alapíthattak kolostort. Sőt világi emberek is magánalapítással létre hozhattak ilyeneket. Így jött létre az egyik legkorábbi, az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés monostor.

Az alapító Bánd a monostor építésének befejezése előtt meghalt. Második felesége, akit „Gyönyörű”-nek hívtak, férje halála után Jeruzsálembe zarándokolt, majd hazatérve kolostorba vonult. Két fiúk örökölte a vagyont. Az egyikük - teljesítve apja végakaratát - a pénzt az egyháznak adományozta. 1121-től működött a monostor. Azt tartják, hogy a Mindenszentek ünnepnapjához legközelebb eső Mária-napok valamelyike lehetett a felszentelés és az apátsági templom búcsújának a napja.Monostorapati1

1441-ben Berki Flóris szigligeti várkapitány lerohant és kifosztott a kolostort, mely később hanyatlásnak indult. A törökök miatt sokat szenvedett vidéket az 1540-es évekre a szervezetesek is elhagyták. Az épületet többször kifosztották, köveinek egy részét a helyiek elhordták.

Monostorapátit a történelem alaposan megviselte. Bár a 18. század elején újra benépesült, 1855-ben kolerajárvány, majd 1868-ban tűzvész pusztította. A 19. századtól a szőlő, a mezőgazdaság adta a fő megélhetést.Monostorapati2

1996-2010 között a település is csatlakozott a Művészetek Völgye rendezvénysorozathoz. 2011-ben civilek kezdeményezésére, az egyházközség támogatásával kezdték meg az ország legősibb magánalapítású monostorának, a bencés monostor maradványainak feltárását, hogy megmentsék a teljes enyészettől.

2014-2015-ben, a munkálatok során az apátsági templom szentélye, és egy rotunda maradványai is előkerültek. A kőfal mellett cserépedényeket, kályhaszemek töredékeit találták. A régészeti feltárás a területnek csak egy kis részét érintette.

A településről infók ITT olvashatók.

A monostor feltárásáról információk és képek ITT találhatók.

A monostorok

A középkorban a szerzetesek lakhelyét hívták klastromnak, monostornak. A kifejezés a 18. század nyelvújításának köszönhetően megváltozott, és egyre inkább a kolostor szót használták. Később a kifejezések más tartalmat is kaptak. A monostor - a templommal egybeépített épületegyüttes – minden funkciót egyesít, szállást, étkezést, imahelyet, gazdálkodást. A kolostor viszont inkább csak szálláshelyet jelent.

2. Szent Mauríciusz-templom és monostor

Bakonybél Veszprém megyében található, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek a közelében, a Gerence-patak partján.

Első írásos említése 1083-ból származik. A monostort I. István alapította. Az Árpád-korban szellemi központ volt, és itt remetéskedett 1023–1030 között Szent Gellért. A török időkben elpusztult a település, melyet a pannonhalmi apátság próbált újratelepíteni. A monostorban több érdekes látnivaló közül választhattok.bakonybel2bakonybel3

Történeti kert

A Szent Mauríciusz Monostor ősfás történeti kertje védett. Az 1750 és 1754 között épített apátsági épületegyütteshez a 19. század 30-as éveitől apátsági kertet alakítottak ki. Az angolkert elsősorban a szerzetesek és vendégeik pihenését szolgálta. Ez a tájképi kert különleges a magyarországi kerttörténetben. Egy zárt közösséghez, a bencésekhez kötődik, és tervezői, rendben tartói is szerzetesek, ráadásul napjainkig megőrizte eredeti formáját, növényállományát.

Az 1981-ben elfogadott, a történeti kertek védelméről szóló Firenzei Charta értelmében a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor tájképi kertet történeti kertnek tekintik, így az emberiség közös kulturális örökségének részét képezi.

Természetvédelmi terület is, a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet része. Különleges értéke történeti jellegéből adódik, kétszáz éve ugyanott vannak az ösvények, a fák, a Gerence-patak partján húzódó sétány és az itt élő szerzetesközösség.

bakonybel4bakonybel5

Monostori füveskert és gyümölcsös

A fallal körülvett kolostorkertben gyógynövénykertészet és a gyümölcsös is található. A kert bio-kertészet, csak organikus módszerekkel termesztenek itt növényeket.

Borostyán-kút

A Borostyán-kút vagy "Szentkút" Bakonybél környékének egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Azt tartják, hogy Veszprém megye természeti csodáinak egyike. Története összefonódik a monostor történetével. A bajor Szent Güntert és a velencei Szent Gellértet is megihlette a hely különleges szépsége.

A Borostyán-kútnál 1824-ben kápolna épült, a korábban a régi temetőben álló, azóta elpusztult Szent Gellért kápolna pótlására.bakonybel6bakonybel7

A kút felett 1855-ben építették meg a Kálváriát, 14 stációval. 1889-ben a hegy lábánál fakadó forrásoknak vízgyűjtő medencét építettek. A 19. századi leírások barlangokat is említettek, ám azokat vélhetőleg már befalazták.

A Borostyán-kút elnevezés a 19. századból származik, akkor került a kút köré a borostyánkő felépítmény.

1996-ban az itt élők összefogásával kezdték meg a remeteség parkosítását. Cseh Tamás kívánságára - halála után - barátai, a falu lakói és a monostor szerzetesei jótékonysági rendezvényekkel pénzt gyűjtöttek a kápolna felújításához. A megújult kápolnát 2012. júniusában Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát áldotta meg.

A templom

A monostort 1018-ban Szent István alapította. A terület kiválasztásában Szent Günter remetének is fontos szerepe volt, ő javasolta a királynak ezt a helyet. Szép vidék, kedvező fekvés, vízpart, és a közeli barlangok ideálisak voltak a szerzetesi élethez.

István király két sógora is itt remetéskedett, az egyik a szentkútnál, a másik pedig a bakonybéli temetőnél. A király nem tudta, hogy merre vannak, ezért kihirdette, hogy aki megtalálja a két férfit, annak jutalmat ad. Egy kanász is kereste őket és sikerrel járt. Értesítette a királyt, aki lóháton jött. Ám egy helyen a mocsáros vidéken a lova megsüllyedt. István akkor azt mondta, hogy itt épüljön a templom. A kanászt megjutalmazták, a templom pedig felépült.bakonybel8

1287-ben a monostor és a templom leégett. A 18. században visszatérő szerzetesek a középkori szentély helyén építették fel kápolnájukat. A környékre ekkor kezdtek betelepülni a jobbágyok.

A mai templom alapkövét 1750-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát rakta le. 1754-ben szentelték fel, később tűzvész, heves esőzés tette tönkre. Végül 1782-ben lett teljesen kész és barokk formáját máig megtartotta.

Információk a monostorról ITT találhatók

A monostor látogatható egyénileg és csoportosan is. A csoportoknak monostori termékek kóstolót (gyógytea, csokoládé, lekvárok, likőr) és kézműves foglalkozást is tartanak a monostori könyvkötészetben.

A látogatás során megnézhetitek a Zarándokudvart Szent Günter ikonjával, a templomot, az Arborétumot, a Bemutatókertet és a Gyógynövénykertet.

A Monostor épületének belső terei, a szerzetesek cellái nem látogathatók.

3. Pécsváradi bencés kolostor

A Mecsek keleti oldalán a „Mons Ferrus”-on (Vas-hegy) alapította 1015-ben Szent István király a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot. A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt Magyarországon.

Az egyházi épülettömbben élt Asztrik apát is, akit István küldött Rómába, hogy a pápától koronát kérjen.

A legenda szerint a pécsváradi apát vendégül látta a velencei Gellértet is, aki erre utazott keresztül a Szentföld felé. A monostor kápolnájában Szent László egy oltárt emeltetett, és ebben a monostorban talált menedéket Vak Béla is.pecsvarad1pecsvarad5pecsvarad6

Az épületben a tatárjárás során komoly károk keletkeztek. IV. Béla király várszerűen megerősítette, de a mohácsi vész után védhetetlennek tartották, ezért a védőműveket felrobbantották. Az omladozó apátságot Habsburg Lipót a kölni érseknek adományozta. Az ő parancsára részben felújították a tömböt, de a régi, középkori templomot és a kolostort már nem. Sőt ezeknek az épületeknek a köveit használták fel a rekonstrukciós munkákhoz. Ekkor alakult ki a vár mai formája.pecsvarad7

A régészeti kutatások 1957-ben kezdődtek és 1987-ben fejeződtek be. Restaurálták a régi alapfalakat, benne a kápolnával, kőtárat hoztak létre és látogathatóvá tették a monostor megmaradt részét.

A Pécsváradi Élményvárban több látnivalót is találni. Látogatható a várkápolna, a Kígyós Sándor kiállítás, egy kovácsműhely, van látványkonyha, gyógynövénykert, a kertben pedig Vak Béla trónja.

Vak Béla trónja

1125 körül, a magyar trónviszályok idején Álmos herceg Bizáncba menekült, és Pécsváradon rejtette el Kálmán király elől Bélát, megvakított fiát. Három éven át élt Béla az itteni falak között. Szívesen töltötte az időt a kertben lévő gesztenyefa alatt. Mikor II. Bélaként király lett, hálája jeléül adományokat adott a monostornak. A várban ma az ő tiszteletére egy fából faragott trónt helyeztek ki, melyre bárki felülhet.

Bővebb infók ITT találhatók

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: