Mi az a hőszivattyú, miért lenne jó, ha minél többen használnák, kinek éri meg, és kinek nem?

Amikor egyszerre lő ki az egekbe az infláció, ráadásul a kőolaj- és földgázembargó miatt egyhamar nem is várhatjuk az energiahordozók árának csökkenését, az eddig is egyre divatosabb energetikai megújulás újabb lendületet vehet. Az újépítésű házaknál már alapkövetelmény a zöldenergia, a hőszivattyú szinte megkerülhetetlen. De mennyire illeszthető be egy hőszivattyús beruházás egy régi épület felújításába?

Mi is a hőszivattyú? A lehető legegyszerűbben úgy érthetjük meg, miről van szó, ha kimegyünk a konyhába és a hűtőszekrény mögé csúsztatjuk a kezünket. Egy forró, fekete rácsot találunk ott. Miért forró? Mert bizony, egy hőszivattyúval van dolgunk! A szekrény belsejébe tett ételekben lévő hőt szivattyúzza ki, és adja le kívül. A még mindig nagyon divatos légkondicionáló készülékek is ugyanezen az elven működnek. Tehát most képzeljünk egy egy olyan szerkezetet, amely a környezet hőjét gyűjti össze és némi szellemes technikai segítséggel, amibe most nem mélyülünk el, eljuttatja a meleget egy hőcserélőbe, ahol a házunk fűtésére keringtetett vizet melegíti fel. Jogosnak tűnhet a kérdés, hogy hogyan fog pontosan a hideg téli hónapokban annyi hőt nyerni a környezetből, hogy azzal fűteni lehessen? A választ nem megkerülve, de nem is túlbonyolítva legyen annyi elég, hogy pontosan úgy, ahogy a hűtőbe tett szalámiból és salátából is forróságot produkál a jó öreg fridzsider. Technika. Akit mélyebben is érdekel a dolog, sok remek információt olvashat egy egyszerű kereséssel az interneten.

Amit praktikusan kell tudni a szerkezetről: a hőszivattyú összehasonlíthatatlanul jobb hatásfokú, mint egy sima elektromos kazán. Az, hogy mennyivel hatékonyabb, egy mérőszám mutatja, ez a COP érték. Ez leegyszerűsítve azt mutatja, hogy 1 kW elektromos áramból mennyi kW fűtési teljesítményt tudunk előállítani. Értelemszerűen egy elektromos kazán COP értéke 1. Egy átlagos hőszivattyú COP értéke manapság 3,5-4 között van. Tehát az energiaköltségünk egy normál villanykazánhoz képest egyharmad-egynegyed lehet. Ez azért elég jónak tűnik. S ha mindezt az áramot napelemmel termeljük meg, az azt jelenti, hogy a telepítendő napelemes kapacitás is jóval kevesebb lehet, mintha elektromos kazánt akarnánk működtetni.

Hőszivattyú - Technikai feltételek

Kerti Tamás energetikai tanácsadótól elsősorban azt szerettem volna megtudni, milyen technikai feltételei vannak a hőszivattyú telepítésének. A szakember szerint a legfontosabb mindenekelőtt, hogy szemrevételezzük az ingatlanunkat. Ha gyenge minőségű, hőszigeteletlen, rossz nyílászárókkal rendelkezik az épület, ráadásul az épületgépészet is vascsövekkel megoldott, régi típusú radiátorokkal felszerelt, ott sok gondunk lesz.

A korábbi, magas hőfokkal dolgozó rendszereknél előfordulhatott, hogy zömökebb radiátorokba áramlott a víz, mert nem volt szükség 60-65 fokon nagy felületre. Tehát még a radiátorok cseréjére is szükség lehet. Mindent egybevetve, mivel maga a hőszivattyú sem olcsó berendezés, és a szigetelés, a radiátorcsere is húzós összeg, egy ilyen beruházás az ingatlan állapotától és nagyságától függően néhány milliótól akár a tízmilliós nagyságrendig is terjedhet. Erre javasolta Kerti Tamás, hogy mindenképpen a szigeteléssel kell kezdeni, de ha ilyen nagyságrendű fejlesztésre nincs mód, már sokat spórolhatunk levegő-levegő hőszivattyúval, amit hétköznapi nyelven hűtő-fűtő klímának nevezünk. Ezek a berendezések is működtethetőek H-tarifával, vagy GEO tarifával (ahol az utóbbi van), de akkor praktikusak, ha nem sok helyiséget kell kifűteni, nagy, egybenyitott légtér van leginkább az épületben. Más esetekben a hőlégbefúvós (fan-coil) rendszereket ajánlja.

A szakember szerint megtérülésről az ilyen, régi házaknál nehéz beszélni, mert nagy költségekről beszélünk, és a további karbantartás is költségekkel jár.

Más a helyzet a most épülő házaknál, ahol már nem is nagyon lehet másban gondolkozni. Ilyenkor, beépülve a beruházás költségeibe már értelmezhetőbb a konkrét megtakarítás, ha a gázfűtés költségeit nézzük, mint alternatívát (amit már hamarosan nem is építhetnek be az új ingatlanokba). Ilyenkor természetesen padlófűtés kerül kialakításra, amivel maximálisan ki lehet használni a levegő-víz hőszivattyú előnyeit.

Arra gondolva, hogy a hazai ingatlanállomány elég rossz állagú, logikus a kérdés, hogy mindazok, akiknek most nem érné meg a hőszivattyú telepítése, reménykedhetnek-e abban, hogy további teljesítményjavulás esetén ezek a feltételek már számukra is lehetővé teszik egy, a mainál jobb hatásfokú hőszivattyú telepítését? Sajnos erre nem tudott sok reményt keltő információt adni az energetikus.

Mivel szóba került korábban, hogy a hőszivattyúk nagyon drága berendezések, örvendetes, hogy jelenleg van olyan pályázati lehetőség, hogy akár vissza nem térítendő támogatásként jussanak hozzá, alacsony jövedelmű családok, ráadásul nyílászáró cserével és napelem rendszerrel együtt. A pályázat első fordulója jelenleg már a döntési szakaszban van, aki lemaradt, ősszel még pályázhat. De mielőtt nagyon lelkesek lennénk, két buktató van itt. Az első mindjárt a berendezések magas értéke miatt áll elő. Mivel ez a pályázat célzottan a kevésbé tehetőseket célozza meg, mennyire látja reálisnak Kerti Tamás, hogy idővel, amikor javíttatni kell a hőszivattyút, pont ez a kedvezményezett réteg képtelen lesz erre, és ezáltal a visszájára fordul minden jó szándéka ellenére ez a kezdeményezés? A szakember nem tartja alaptalannak a félelmemet, még rá is tesz egy lapáttal:

Persze ez a gond – miután a garancia lejár – előáll. Ráadásul 15 évnél nem sokkal több reálisan egy ilyen berendezés élettartama. Lehetséges megoldásnak azt látja, hogy a biztosítást kell kibővíteni olyanra, mely kiterjed az épületgépészetre is. Már ha van biztosítás, ezt már én teszem hozzá.

A gazdasági környezet

A másik veszély, ami erre a pályázatra leselkedik, az a jelenlegi infláció. Tizenegy és félmilliós felső értékhatárral állapították meg a pályázat összegét – tavaly. Azóta az építőiparban sok helyen harminc-negyven százalékkal is elszálltak az árak,

A megcélzott, alacsonyabb jövedelmű kedvezményezetti réteg nem valószínű, hogy zsebből kifizeti az infláció által megemelkedett költségek és a pályázati maximum közötti különbözetet (ez pár millió forint is lehet, és hónapról-hónapra növekszik). Mi lesz a megoldás? Mert ha a műszaki tartalmat csökkentik jelentősen, veszélybe kerülnek a pályázati célok.

Erről már Holoda Attila energetikai szakembert kérdeztem meg. Szerinte aktív kormányzati beavatkozás nélkül ezeket a folyamatokat nem lehet kézben tartani. Az építőanyagárak emelkedésére sem az a gyógymód, hogy a kormány felszólítja a kereskedőket, hogy ne emeljék az árakat. Az a helyzet, hogy a rezsicsökkentés a vállalkozásokra nem terjed ki.

Erre azonban nem sok esélyünk van. Így majd lesz egy csomó félbemaradt, negyedig kész korszerűsítés. Mert bizonyára lesznek kevesek, akik ki tudják pótolni banki kölcsönnel, de a többségnek ez nem megoldás. Megoldás lehetne a hiányzó részt más uniós forrással kipótolni,

Már egy nulla százalékos hitel is érezhető segítség lenne, hiszen a banki kamatok nemcsak jelenleg magasak, hanem növekednek is folyamatosan.

Az, hogy a gáz kiváltásával mennyire hatékonyan tudjuk csökkenteni a kiadásainkat, felveti azt a problémát is, hogy jelenleg az egész EU-ban a gáz és az elektromos energia ára össze van kötve. Holoda Attila úgy látja, hogy jónéhány ország szeretné, hogy ne mozogjanak együtt ezek az árak. De a helyzet bonyolultabb. Nem "csak úgy" van összekötve, hanem, ahogy Holoda Attila fogalmaz: „összekötődött”. Hogy megértsük, röviden a következőre kell gondolni. Az elektromos áramot több forrásból lehet előállítani, vízerőművekkel, szénnel, nukleáris erőművekkel, nap- és szélerőművekkel is, de persze a hőerőműveket leginkább gázzal működtetik. Amíg ez a gáz a jelenlegi arányban képviselteti magát, addig a piac automatikusan összeköti az elektromos áram árát a gáz árával.

Magyarországon a nukleáris energiával megtermelt áram sokkal olcsóbb, mint a más forrásokból előállított. Orbán Viktor szorgalmazta is, hogy ne legyen ennyire kötve az árképzés. Például Ausztria adhassa olcsóbban az áramot, mert ott meg rengeteg vízerőművel termelnek, nálunk meg a nukleáris termelésből van a túlnyomó kapacitás, ám a piac nem ilyen egyszerűen működik. A kereskedő beárazza a helyettesítő forrás árát is, hiszen a fogyasztó nem nézi, honnan jön az áram, hanem fel akarja kapcsolni a villanyt.

Adódik a kérdés, ha a földgáz ára elválhatna az elektromos áramétól, sokkal jobban ösztönözné a fogyasztókat az elektromos átállásra? Nyilvánvaló, válaszolja Holoda Attila.

A nyolc éve befagyasztott rezsicsökkentett árral nem az a legnagyobb baj, hogy hatósági ár, az energiahordozók ára mindig is hatósági ár volt, de negyedévenként korrigálták. Most, a 2014-es szinthez képest a gázár hatszoros Holoda szerint. De amíg ezt nem érzi a fogyasztó, sokkal kevésbé lesz motivált váltani, mert azt gondolja, az állam úgyis megvédi majd a magas áraktól.

Holoda Attila egy példát mond el: néhány évvel ezelőtt egy vizsgálatban azt kutatták, hogy azokban a háztartásokban, ahol technikailag megvan a fűtés szabályozásának a lehetősége (tehát le lehet csavarni a fűtést, ha például elmegyünk otthonról, hogy ne az üres lakást fűtsük), csupán a felhasználók huszonhat százaléka használta ki ezt a lehetőséget.

Visszatérve a kiinduló kérdéshez: a műszaki lehetőségeknek megvannak a fizikai korlátai. Viszont, ha a valós gázár jelenne meg (legalább közelítőleg), mindehhez képest az elektromos áram ára jobban eltávolodhatna a nagyon magas földgázétól, akkor ott is megérné hőszivattyút telepíteni, ahol a jelenlegi körülmények között nem rentábilis.

(Szerettem volna megismerni a döntéshozók álláspontját is, ám megkeresésemre érdemi választ huszonnégy nap és öt elküldött e-mail után sem kaptam.)