Így válasszunk bejárati ajtót

Felejtsd el a 'minél világosabb, annál tágasabb' szabályt: a sötét kerítés a legjobb trükk, amivel látványosan megnövelheted a kertedet. Az optikai csalás a növényeket emeli előtérbe, a határoló elemet pedig háttérbe tolja.

A brit Daily Express szerint a sötét tónusok a tekintetet a növényekre irányítják, ezzel mélységillúziót keltve. Angela Slater, a Hayes Garden World szakértője szerint ez a módszer különösen akkor hatásos, ha sok növényünk van.

A szakértő hozzátette, ha sok növény zsúfolódik a kertben, a sötét grafit is jó választás lehet. „Ez hátteret ad a növények színeinek, és a világos virágokat kiemeli, így mélységillúziót kelt” – mondta. Dús zöld lombozatú kertekben a sötét olíva vagy a tengerészkék árnyalat is fokozhatja a térérzetet.

Kisméretű, zárt udvarok esetében azonban a szakértő óvatosságra int: ott a sötét színek nyomasztóak lehetnek, ezért inkább a pasztell árnyalatok, mint a világoskék, világoszöld vagy rózsaszín ajánlottak. Kivételt képez, ha tudatosan dzsungelhangulatot szeretnénk elérni.

– tette hozzá Slater.

Tematikus kertekben a színekkel erősíthetjük a koncepciót. Egy mexikói hangulatú térben jól működnek a merész narancsok és sárgák, míg egy mediterrán stílusú kertben a sárga és a kék dominálhat, amit nemcsak a falakon, hanem textíliákkal, kaspókkal vagy akár a növényekkel is be lehet vinni a térbe.

A festésen túl más optikai trükkök is bevethetők. A szakértő szerint egy jól elhelyezett kültéri tükörrel azt az érzetet kelthetjük, mintha a kert tovább folytatódna, és lenne még egy felfedezésre váró része.

A kerítésfestés megkezdése előtt érdemes ellenőrizni az időjárás-előrejelzést, hogy száraz időben dolgozhassunk, és ne felejtsük el tájékoztatni a szomszédot a munkálatokról.

A kertészeti trendek két iskolát rajzolnak ki: a világos, pasztell tónusok hívei a fény szétterítésére esküsznek, míg a modern, sötét matt felületek pártolói arra, hogy az antracit és a fekete gyakorlatilag „eltünteti” a határvonalat. A konszenzus abban látszik, hogy az egységes szín kulcs: a különböző felületek hangolása mossa el a kontúrokat, és ettől tűnik nagyobbnak a kert.

A kiegészítők frontján a tükrök és a kapu- vagy lugaselemek köré futtatott kúszónövények számítanak a legerősebb optikai trükknek: a tekintetet elvezetik, és „további tereket” sejtetnek. A színtrendekben a mély grafit, olíva és tengerészkék mellé feljöttek a törtfehér és nagyon világos szürkék is a minikertekhez, ahol a fény pulzálása fontosabb, mint a drámai kontraszt. A friss ajánlások közös üzenete: egyetlen domináns szín, tudatos fókuszpontok és néhány jól elhelyezett optikai elem adják a legnagyobb „négyzetméter-nyereséget”.

Via Express

A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.

A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.

Az időzítés kulcsfontosságú. A napközbeni locsolás a legnagyobb pazarlás, mert a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. A leghatékonyabb a kora reggeli vagy késő esti öntözés, amikor a hűvösebb levegő és talaj miatt a növények jobban hasznosítják a vizet.

A gyakori, felszínes locsolás sekély gyökérzetet eredményez, ami a növényeket érzékenyebbé teszi a szárazságra.

A talajnedvesség megőrzésének egyik leghatékonyabb módja a mulcsozás. A fakéreggel, szalmával, komposzttal vagy akár lenyírt fűvel fedett talajfelszín lassítja a párolgást, és a gyomok ellen is védelmet nyújt.

A vízigényt a növények kiválasztásával is csökkenthetjük. Érdemes szárazságtűrő fajokat ültetni, és a hasonló vízigényű növényeket egy csoportba helyezni, hogy elkerüljük a felesleges vízpazarlást. A legolcsóbb megoldás az esővízgyűjtés.

A takarékos öntözés különösen aktuálissá vált az elmúlt évek tapasztalatai miatt.

Via Sokszínű Vidék

Három apró hiba, és pár év múlva csak egy felkopaszodott, fás bokor marad a levenduládból – pedig egy metszőollóval mindezt elkerülheted. A legtöbb gondot ugyanis nem a talaj vagy a napfény hiánya okozza, hanem a rossz metszési szokások.

A levendula egészségének kulcsa az időzítés. Két ideális időpont van a visszavágásra: az első a tavaszi, február vége és április eleje között, még azelőtt, hogy a növény új hajtásokat hozna. Ilyenkor az elhalt részeket és az előző évi hajtásokat kell levágni.

A második, nyári metszés a virágzás után következik, általában július közepe és augusztus eleje között.

A rossz időzítés, például egy drasztikus őszi vágás könnyen tönkreteheti a növényt, mert nem tud felkészülni a télre és elfagyhat – írja a Meglepetés magazin.

Az időzítés után a második leggyakoribb hiba a vágás mélysége. A levendula alsó része idővel fásodik, és ebből a részből már nem hoz új hajtásokat.

Tavasszal az a jó arány, ha legfeljebb a tavalyi növekedés kétharmadát távolítod el, nyáron pedig elég az elvirágzott szárakat körülbelül az egyharmadukkal megrövidíteni. Ugyanilyen gondot okoz a túl óvatos metszés is, mert attól a növény idővel elnyurgul.

A jó technikához megfelelő eszköz is kell. A tompa olló vagy konyhai vágóeszköz nem vág, hanem roncsol, a szárak megsérülnek, lassabban gyógyulnak, és a növény fogékonyabbá válik a betegségekre. Levendulához éles metszőolló vagy kisebb sövénynyíró az ideális.

A rendszeres visszavágás segít megőrizni a bokor tömött formáját, megelőzi a kopasz foltok kialakulását, és bőségesebb virágzást eredményez. Ha a tavaszi metszés kimaradt, nyár végén, a virágzás után még pótolható az elnyílt virágok és a hajtások felső harmadának visszavágásával.

Hiába takarítod rendszeresen a hűtőt, mégis kellemetlen szag csap meg, amikor kinyitod az ajtaját? A probléma nemcsak kellemetlen, de a készülék működésére is kihathat. A brit Checkatrade szakértői szerint a pangó víz és az ételmaradék kellemetlen szagokat, penészt és csökkenő hűtési hatékonyságot is jelezhet.

A kellemetlen szagokat leggyakrabban erősen aromás vagy romlásnak indult ételek, maradékok vagy érlelt sajtok okozzák. Ha gyorsan szeretnéd megszüntetni a bűzt, öt házi módszer közül választhatsz.

Az egyik gyakran ajánlott módszer

az ecetes áttörlés:

langyos, ecetes vízzel kell áttörölni a polcokat, a fiókokat és az ajtó belső részét; az ecetszag a kellemetlen szagokkal együtt hamar elillan. A klasszikus megoldás a szódabikarbóna, ami az egyik legjobb természetes szagelszívó. Elegendő egy nyitott tálkában elhelyezni, de havonta érdemes cserélni.

Egy kevésbé ismert, de a cikk szerint hatásos trükk

a nyers burgonya használata:

szeletelj fel egy krumplit, és tedd egy tányérra a hűtőbe. Ez segíthet elnyelni a szagokat, de néhány nap után ki kell dobni, különben a burgonya is romlásnak indul.

Ha inkább a friss illatot kedveled, egy

félbevágott citrom

vagy egy kis tálkába facsart citromlé is jó szolgálatot tesz, ezt 2–3 naponta kell cserélni. Végül pedig egy nyitott edényben elhelyezett

őrölt kávé

is elnyeli a szagokat, miközben enyhe, kellemes illatot hagy maga után, bár ez a megoldás a többihez képest költségesebb lehet.

A szagok tartós megelőzéséhez a rendszeresség a kulcs.

A hűtőt 4–6 hetente érdemes

alaposan kitakarítani.

A felbontott ételeket mindig zárt dobozban tárold, a romlott élelmiszereket pedig azonnal távolítsd el. A kartoncsomagolásokat ne tedd be a hűtőbe, mert könnyen átveszik a szagokat, a nedves zöldségeket és gyümölcsöket pedig töröld szárazra, mielőtt elrakod őket.

A házi praktikák iránt korábban is nagy volt az érdeklődés: a legyek elleni pénzérmés-vizes zacskó, a szúnyogok távoltartására ajánlott módszerek és a takarítást gyorsító tippek is azt mutatják, hogy az olvasók keresik az olcsó, gyorsan kipróbálható megoldásokat. A mostani hűtőszagtalanító tanácsok is ebbe a sorba illeszkednek, azzal a különbséggel, hogy itt a csereidők és a rendszeres tisztítás is fontos szerepet kap. Az általános házi praktika gyűjteményekben az ecet is gyakori szereplő.