TUDOMÁNY
A Rovatból

Így lett a pokoli fertőzésből migrén elleni szer

A középkorban elterjedt fertőzést, a Szent Antal tüzét, ijesztő tünetei miatt a pokol betegségének is nevezték. Előidézője az anyarozs (varjúköröm) volt, aminek a hatóanyagából a XX. század elején gyógyszer készült.
Szatmári Péter gyógyszerészhallgató cikke a Gyógynövénylap oldalon, címkép: wikipedia - szmo.hu
2022. augusztus 17.



A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.

A természetes eredetű hatóanyagok kapcsán elsősorban növényi vegyületekre gondolunk, ám a gombák között is számos olyan faj található, melyek biológiailag aktív komponensekkel rendelkeznek. A gombavegyületeket általában toxikus hatásukkal társítjuk, azonban fontos kiemelni, hogy jelenleg a terápiában számos olyan gyógyszert alkalmazunk, melyek gombákból eredeztethetőek. Ilyen vegyületek az ergot-alkaloidok is.

A középkorban számos járvány pusztított az évszázadok során, melyek közül némelyik több tízezer emberéletet követelt.

A Szent Antal tüzeként (ignis sacer) elhíresült járványszerű mérgezések gyakori betegségnek számítottak akkoriban, becslések szerint több millió embert betegítettek meg és közel negyvenezer halálos áldozatot szedett. A 18. és 19. században a kutatók rájöttek arra, hogy a mérgezést egy parazita gomba, az anyarozs okozza.

A gomba a gabona kalászán élősködik és több mint 400 féle gabonát képes megfertőzni, köztük a búzát, árpát, rizst, kukoricát, zabot, illetve a rozst, ami akkoriban a második leggyakoribb kenyérsütési alapanyag volt Európában. Kora tavasszal a földre hullott gomba micéliuma spórákat termel, melyek a szél, illetve rovarok által terjednek tovább, elősegítve a megtelepedést a különböző gabonák kalászán lévő magjain. Amikor a megtelepedett spórák teljesen kifejlődnek, egy körülbelül 2-6 centiméteres karom alakú fekete, barna vagy sötétlila szkleróciumot (áttelelőalakot) képeznek a kalászokon a gabona magjai helyén. Betakarításkor a gomba egy hányada lehullik a kalászokról, viszont néhány a kalászon marad, így az egészséges magokkal együtt feldolgozásra kerülhet (1. ábra). A szennyezett lisztből készült kenyér okozza a mérgezést. Az anyarozs mérgezés főként Közép-Európát érintette, hiszen itt volt alkalmas hűvös, nyirkos idő a gombaspórák szaporodásához.

A mérgezés során görcsös fájdalmak, hányinger, magasvérnyomás és a végtagokban égő érzés jelentkezik. Ezen kívül központi idegrendszeri tünetek is megjelennek, főként hallucinációk, izgatottság és álmatlanság, ezért az ergot-alkaloiddal mérgezett betegeket a legtöbbször őrültnek vélték. Az ergot-mérgezés a szimpatikus idegrendszer aktivációjához vezet, ami a vérerek összehúzódását eredményezi és későbbi keringési zavarokat okoz. A hosszan tartó érösszehúzódások eredményeként az elálló testrészek és végtagok (ujj, lábujj, kéz, láb, orr, fül) keringése megromlik, amelyek egy idő után elüszkösödnek (elhalnak), végül pedig leesnek az emberi testről. Ezt a jelenséget nevezzük ergotizmusnak. Az embereken kívül az állatok, főként a tehenek is megbetegedhetnek az anyarozs által, mely a farok és pata elfeketedését, illetve a tej elapadását és végül pedig az állat halálát eredményezheti, jelentős károkat okozva az állattartóknak.

A változatos tünetek abból adódnak, hogy a vegyületek nem szelektíven hatnak, mivel képesek a számos receptorhoz (adrenerg-, dopaminerg- és szerotoninerg) kötődni, ahol agonista (a receptorhoz eredetileg is kötődő vegyülettel azonos) vagy antagonista (ellentétes) hatást váltanak ki. Ez annak köszönhető, hogy az ergot-alkaloidok igen nagy szerkezeti hasonlóságot mutatnak számos ingerület átvivő, úgynevezett neurotranszmitter anyaggal, úgy mint az adrenalinnal, noradrenalinnal, dopaminnal és szerotoninnal.

Matthias Grünewald: Oltárkép, Isenheim, 1515./Wikipédia

A különös tünetek miatt a betegséget a legtöbb ember a pokollal társította, így a vallás és a hit kitüntetett szerepet játszott a betegség gyógyításában. A középkori Bencés szerzetesek számos kórházat létesítettek Európa szerte (Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország) az ergotizmusban szenvedőknek, ahol főként szent ereklyékkel gyógyították a betegeket, így többek között tőlük eredeztetik a „Szent Antal tüze” elnevezést.

A hit általi gyógyulást a legtöbbször az jelentette, hogy el kellett zarándokolni egy Szent Antal ereklyéhez, mely a gyógyulás kulcsa volt. A felépülések viszonylagos sikerét annak köszönhetik, hogy a zarándokút alatt vagy a kórházban nagy valószínűséggel olyan kenyeret fogyasztottak a betegek, mely nem volt ergot-alkaloiddal szennyezett, így a méreg fokozatosan kiürült a szervezetükből, ami a tünetek csökkenését, majd pedig a gyógyulást eredményezte.

Későbbiekben a rozs megtisztítása és a megfelelő termesztése elősegítette a betegség visszaszorítását. Végül a Szent Antal tüze lassan kezdett kialudni, ahogy a búza felváltotta a rozst a 18. században, azonban az ergotizmus nem tűnt el teljesen, az ezt követő évtizedekben még előfordultak kisebb-nagyobb járványok.

Az anyarozst veszélyessége ellenére már az ókorban is alkalmazták, hiszen vannak feljegyzések arra vonatkozóan, hogy a gombával fertőzött gabonát ismerték és használták is a gomba „szemeket” abortív szerként és vérzécsillapítás során az Asszír Birodalomban, illetve Kínában. Ezen kívül a lengyel népgyógyászatban is alkalmazták a női bajok kezelésére.

Elsőként 1917-ben Arthur Stoll (1887-1971) izolálta az ergotamint az anyarozsból, amelyet utána gyakori gyógyszerként alkalmaztak a szülés utáni vérzések csillapításában. Ezt követte 1920-ban az a felismerés, hogy az akut migrénkezelés terápiájában is hatékony szerként alkalmazható.

Érdekesség, hogy 1948-ban az α és β adrenerg receptorok elkülönítését is ergot-alkaloidokkal végezték. Az ergot-vegyületek nem szelektívek, ugyanis képesek több recepttoron is kiváltani hatásaikat, ezért jelentős mellékhatással kellett számolni az alkalmazásuk során. A gyakori mellékhatásaik közé tartozik az ergotizmus, hányinger, hányás, zsibbadás, bizsergés, magasvérnyomás, izomfájdalmak és viszketés. Túladagolás esetén érszűkületet és trombózist eredményezhetnek. Napjainkban a gomba drogját nem használják a gyógyászatban, azonban bizonyos hatóanyagai és származékai jelenleg is forgalomban vannak.

Anyarozs vagy varjúköröm a kalászban/Wikipedia

Az ergoklavin típusú vegyületeknek gyógyászati alkalmazásuk jelenleg nincsen, azonban új kutatások alapján a fumigaklavin C gyulladásos bélbetegségekben és atheroszklerózisban is ígéretes molekulának bizonyul.

Az ergoamidok csoportjában az ergometrint említhetjük meg, mely a méh simaizomzatára fejt ki összehúzó hatást. Régen a szülés megindítására is használták, azonban mivel tartós méhösszehúzódást okoz, ezért jelenleg csak szülés utáni vérzéscsillapításra alkalmazzák. Az ergometrint négy független laborban fedezték fel, így különböző nevei ismertek: ergonovin, ergotocin, ergoszterin, ergobazin.

Az ergotamin az ergopeptidek csoportjába tartozik és a legismertebb ergot-alkaloid, melyet szülés utáni vérzéscsillapításra, spontán vagy művi abortusz utáni méhvérzés csökkentésére, valamint migrénes rohamban és Cluster fejfájásban alkalmaznak a mindennapokban. Az ergotamin volt a legelső, kémiailag tiszta ergot-alkaloid, amelyet használtak a terápiában. Az ergotoxin is a peptidalkaloidok közé sorolandó érszűkítő hatással rendelkező vegyület, melyről sokáig azt hitték, hogy egy molekulából áll, azonban végül kiderült, hogy három ergopeptid alkotja. Megközelítőleg egyenlő arányban, 30-36%-ban van jelen benne az ergokornin, ergokriptin és az ergokrisztin.

Számos félszintetikus származékot is előállítottak az évek során ezen vegyületek felhasználásával. A dihidroergotamin jelenleg a migrénellenes terápiának a része. A dihidroergokriptin és a dihidroergokrisztin származékokat demencia és időskori kognitív elváltozások esetében alkalmazzák, főként Alzheimer-kór esetében. A bromokriptin az α-ergokriptin egy félszintetikus származéka, mely során bróm molekulát építettek a szerkezetbe és Parkinson-kórban, akromegáliában, illetve hiperprolaktinémiában alkalmazzák. A nicergolin Alzheimer-kór, Parkinson-kór, illetve agyi trombózis során kialakult demenciában, míg a kabergolid prolaktinómában és Parkinson-kórban használatos. A pergolid egy szintén Parkinson-kórban alkalmazott szer, továbbá az állatgyógyászatban is elterjedt hatóanyag a lovak Cushing-szindrómája során.

Az orvosi felhasználás mellett azonban más területen is teret hódítottak a lizergsav-származékok. A lizergsav-dietilamid (LSD) egy igen elterjedt és jelentős hallucinogén drog a kábítószerkereskedelemben.

A molekula egy lizergsav-származék, melyet Dr. Albert Hofmann szintetizált elsőnek 1938-ban, azonban csak 1943-ban fedezték fel a pszichoaktív hatásait. Az LSD használata során az audivizuális érzékelés megváltozik, befolyásolja az érzelmet, emlékezést és időérzékelést. Főként illúziókat eredményez, melyek álomszerű képekben jelennek meg. A fogyasztók színkavalkádokról, lebegés érzetről, illetve hallási és látási hallucinációkról számoltak be. A hallucinációk nagy hatással voltak művészetre, a zenére, az irodalomra, a szexualitásra és létszemléletre, így a Hippi mozgalom meghatározó eleme volt az 1960-as években. Ezen kívül úgynevezett „bad trip” is kialakulhat, amely során szorongást, terror érzetet, félelmet, mentális érzéki csalódást és ismétlődő negatív gondolatokat idézhet elő. A drog dózisa nagyon alacsony (általában 100-250 µg), ennek eredményeképp bélyegméretű papíron terjesztik. A bélyegeket a nyelv alá helyezik, így a droggal átitatott papírról az LSD könnyen fel tud szívóni a véráramba a szájnyálkahártyán keresztül. A halálos adagja 7 mg. A gyógyászatban nem használják, az 1970-es évek óta a világon mindenhol illegális kábítószerként van nyilvántartva.

Az elmúlt évszázadok során az anyarozst övező rettegést felváltotta a kíváncsiság, amelynek köszönhetően értékes forrásként szolgált az új gyógyszerhatóanyagok kifejlesztése során. Manapság az ergot-alkaloidok használata kiszorulóban van a terápiából, hiszen vannak korszerűbb szerek a gyógyászatban, melyek kevesebb mellékhatást eredményeznek, azonban fontos megjegyezni, hogy az ergot-alkaloidok egy kézenfekvő példája annak, mely szerint a gombatoxinokból is ígéretes hatóanyagok nyerhetők a gyógyászat számára.

A Gyógynövénylap blogon a gyógyszerészektől mindent megtudhatsz a gyógynövények felhasználásáról. Keresd őket a Facebookon is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Afrika a vártnál gyorsabban szakad ketté, új óceán van születőben
Geológusok megállapították, hogy a földkéreg egy kritikus vastagság alá vékonyodott a Nagy Afrikai Hasadékvölgyben. A folyamat végén, néhány millió év múlva egy új óceán jöhet létre, ahogy az Indiai-óceán vize elárasztja a mélyedést.


Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.

„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”

– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.

A kutatók a Kelet-afrikai-árokrendszer egy meghatározott részére, a Kenyán és Etiópián áthúzódó, több száz kilométeres Turkana-hasadékra fókuszáltak. Korábbi szeizmikus mérések újraelemzésével megállapították, hogy a földkéreg a hasadék közepén mindössze 13 kilométer vastag, míg a peremeken meghaladja a 35 kilométert.

Ez a vékonyodás jelzi az úgynevezett „kivékonyodás” vagy „nyakazódás” fázisát. Amikor egy kontinens kérge 15 kilométernél vékonyabbra nyúlik, a szétszakadás gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb lesz a kéreg, annál gyengébbé válik, ami elősegíti a hasadás folytatódását” – magyarázta Rowan.

A folyamat hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez két részre válik: a kontinens nagyját hordozó, hatalmas Núbiai-lemezre nyugaton, és a kisebb Szomáliai-lemezre keleten. Ez utóbbihoz kapcsolódik az a térség is, amely Madagaszkár szigetét is magában foglalja, bár a geológusok itt különálló, kisebb mozgó egységeket, például Lwandle-mikrolemezt is azonosítottak.

„Elértük a kritikus küszöböt”

– erősítette meg Anne Bécel geofizikus, a tanulmány társszerzője.

Pár millió év múlva a kivékonyodás fázisát az óceánosodás követi. A kéreg annyira elvékonyodik, hogy a mélyből feltörő magma új óceáni medencét és tengerfeneket hoz létre, amelyet az Indiai-óceán vize tölt majd fel. Egy ehhez hasonló, előrehaladottabb folyamat már most is megfigyelhető az északkelet-afrikai Afar-mélyföldön.

A felfedezés legérdekesebb része az emberi evolúcióra vonatkozó következtetése. A kutatók szerint a Turkana-hasadékban a kivékonyodás körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, egy heves vulkáni tevékenységet követően. Ez egybeesik a térségben talált legkorábbi emberelőd (hominin) kövületek korával.

A folyamat felgyorsította az üledékképződést, ami tökéletes körülményeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez. Lehetséges tehát, hogy ez a terület nem azért számít az emberiség bölcsőjének, mert ott zajlottak volna kiemelkedő evolúciós események, hanem mert a geológiai folyamatok kivételesen jó állapotban konzerválták az ott élt élőlények maradványait.

„Úgy véljük, ezek a tektonikus változások alapvető szerepet játszottak a Turkana-tónál lévő Nagy Afrikai Hasadékvölgy kivételes paleoantropológiai leletanyagának kialakításában”

– írják a kutatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
A világon elsőként nálunk gyógyítják anyatejjel az oxigénhiánnyal született kisbabákat, egy márciusban született kisfiú is megkapja a kezelést
A Semmelweis Egyetem klinikáján orron keresztül juttatják be az anyatejet az agykárosodott babák szervezetébe. A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek segíthetik az agy regenerációját, a módszer biztonságosságát pedig már igazolták.


Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.

A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.

„Nyilván az ember szívesen részt vesz ilyenkor ebben, igazából mindenben, ami egy kicsit növeli a gyermek gyógyulási esélyeit, vagy felgyorsítja ezt.”

Az apa azt is hozzátette, szimpatikus volt számukra, hogy egy teljesen természetes anyagról van szó. De hogyan is működik pontosan a módszer? A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek és más értékes anyagok – például idegsejt-növekedési faktorok – így felszívódva segíthetik az agy gyógyulását. A kutatás egyik szerzője, Dr. Méder Ünőke egy szemléletes hasonlattal írta le a folyamatot.

„Mi ezt úgy képzeljük el, hogy az őssejt bejut a központi idegrendszerbe, és ott mint egy karmester, különböző faktorokat kibocsájtva segíti az idegrendszer regerenációját.”

Az eljárás nem előzmény nélküli. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának megvalósíthatósági és biztonságossági vizsgálatát a Pediatric Research nevű rangos szaklap közölte. A módszert korábban már sikeres állatkísérletek is igazolták, Németországban és Kanadában pedig koraszülötteken alkalmazták. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a terápia jelenleg kizárólag újszülötteken alkalmazható, és ők is csak a saját édesanyjuk anyatejét kaphatják meg a kezelés során.

A hatásosságot egyelőre nem bizonyították, a jelenlegi adatok a kezelés biztonságosságát és megvalósíthatóságát igazolják.

A terápia hatékonyságát egy most is futó, nagyobb, úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálat (NEO-BRIGHT) fogja tisztázni a Semmelweis Egyetemen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Egy magára hagyott SpaceX-rakéta csapódik a Holdba nemsokára, új kráter képződhet miatta
Bill Gray csillagász számításai szerint egy 2025-ben indított Falcon 9 rakétafokozat éri el a Holdat. A becsapódás szerinte nem veszélyes, de egy új krátert hozhat létre a felszínen, ami később tudományos vizsgálatok tárgya lehet.


Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.

A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.

„Ez senkire sem jelent veszélyt, de rávilágít arra a bizonyos gondatlanságra, ahogyan a hátrahagyott űreszközöket, vagyis az űrszemetet kezeljük” – fogalmazott Bill Gray.

A Falcon 9 fokozata által létrehozott új kráter azonban később tudományos vizsgálatok tárgya lehet, segítve a kutatókat a Hold felszínének jobb megértésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Hatalmas magyar tudományos áttörés hozhatja el a gyógyszerfejlesztés új korszakát
Magyar kutatók részvételével olyan módszert mutattak be, amely a kvantumkémia legnehezebb problémáit is képes kezelni. Az eljárás felgyorsíthatja a bonyolult enzimek, például a citokróm P450 májenzim modellezését, ami kulcsfontosságú a gyógyszerkutatásban.


Magyar kutatók részvételével olyan módszert mutattak be, amely a kvantumkémia különösen nehéz számítási feladataiban hozhat előrelépést. A fejlesztés lényege, hogy a mesterséges intelligenciára optimalizált hardverekkel is lehetséges olyan, korábban túl bonyolultnak vagy túl költségesnek tartott rendszereket modellezni, amelyek felgyorsíthatják új katalizátorok, félvezetők és gyógyszerek tervezését.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai olyan új számítási módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a legbonyolultabb molekuláris rendszerek modellezését.

A módszer kidolgozásában Legeza Örs, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és Menczer Andor, az ELTE PhD-hallgatója vett részt.

A kutatók két rendkívül összetett rendszert, a légköri nitrogén megkötésében kulcsszerepet játszó FeMoco nevű vas–molibdén kofaktort, valamint a számos vegyi anyag lebontásáért felelős citokróm P450 májenzimet vizsgálták meg sikeresen.

A munka egy széles körű nemzetközi együttműködésben valósult meg, amelyben az Nvidia, a Sandbox AQ, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Pacific Northwest National Laboratory szakemberei vettek részt – írta az amerikai kutatóközpont a honlapján.

Legeza Örs, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint az eredmény új távlatokat nyit.

„Azzal, hogy a vegyes pontosságú DMRG módszerrel kémiai pontosságot értünk el, gyakorlati utat nyitottunk a következő generációs Blackwell rendszerek alkalmazásához a katalízis, a bioszervetlen kémia és az anyagtudomány területén” – fogalmazott.

A kutatás során bebizonyosodott, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésére tervezett grafikus processzorok (GPU-k) nemcsak gyorsak, hanem a kvantumkémiai számításokhoz szükséges pontossággal is rendelkeznek.

A fejlesztés hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a ma még szuperszámítógépeket igénylő kvantumkémiai szimulációk rutinszerűbbé váljanak. A módszer segítheti a bonyolult molekuláris rendszerek számítógépes modellezését, ami felgyorsíthatja új katalizátorok, félvezető anyagok és gyógyszerek tervezését.

Sotiris Xantheas, az amerikai Pacific Northwest National Laboratory számítási kémikusa a felfedezés jelentőségét hangsúlyozta.

„Tanulmányunk megmutatja, hogy a mesterségesintelligencia-orientált hardver nemcsak gyors, hanem nagy pontossággal képes kezelni az erősen korrelált kvantumkémiai problémákat a számítási lehetőségek határán belül” – mondta.

Legeza Örs neve korábban egy személyes hangú koronavírus-beszámoló miatt is szerepelt a sajtóban. A járvány idején egy megrázó írásban dokumentálta saját, súlyos lefolyású betegségének történetét és kórházi kálváriáját.

A fizikus akkor úgy fogalmazott:

„Olyan fájdalomra ébredtem, amilyet még soha nem éreztem.”

Az új módszerrel a kvantumkémia legnehezebb problémái is nagy pontossággal kezelhetővé válnak az MI-feladatokra tervezett hardvereken. Hosszú távon ez azt jelentheti, hogy a ma még szuperszámítógépes luxusnak számító számítások mindennapossá válhatnak, ami felgyorsíthatja az anyagtudományi és gyógyszerfejlesztési kutatásokat.

Via HUN-REN


Link másolása
KÖVESS MINKET: