A száraz, meleg nyár miatt a kiszáradó tuják helyére ideális választás lehet a leylandi ciprus, írja a Gardencentrum.hu.
Ez a növény szinte bármilyen talajra ültethető, jóval ellenállóbb, és rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyekkel a tuják is:
örökzöldek, gyorsan nőnek, dús sövényt alkotnak, nincsenek különleges igényeik, és a legtöbb kertbe jól illenek. A lap szerint azt viszont senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz 10-20 év múlva, hiszen hazánk éghajlatának változása és az új kártevők megjelenése is okozhat még meglepetéseket.
Azt tanácsolják, hogy mivel a sövényt hosszú évekre, évtizedekre ültetik, nem érdemes spórolni pár ezer forintos tételeken. Ha sokáig szeretnénk élvezni a leylandi ciprust, akkor jó minőségű virágföldet, ellenőrzött minőségű szervestrágyát, használjunk, valamint évente adagoljunk szerves tápanyagokat vagy komplex műtrágyákat a növény igényeinek megfelelően.
A száraz, meleg nyár miatt a kiszáradó tuják helyére ideális választás lehet a leylandi ciprus, írja a Gardencentrum.hu.
Ez a növény szinte bármilyen talajra ültethető, jóval ellenállóbb, és rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyekkel a tuják is:
örökzöldek, gyorsan nőnek, dús sövényt alkotnak, nincsenek különleges igényeik, és a legtöbb kertbe jól illenek. A lap szerint azt viszont senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz 10-20 év múlva, hiszen hazánk éghajlatának változása és az új kártevők megjelenése is okozhat még meglepetéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ingyen telek Magyarországon? Nem városi legenda, hanem egy törvényes út, aminek a végén egy elhagyott ingatlan a nevünkre kerülhet. Az elbirtoklás intézménye 15 év folyamatos használat után adhat valódi tulajdont, sőt, bizonyos esetekben ez az idő akár 5 évre is lerövidülhet.
Míg korábban főleg az osztatlan közös tulajdon jogi buktatóiról lehetett hallani, a mostani információk egy konkrét, járható utat mutatnak a tulajdonszerzésre.
Az elbirtoklás lényege, hogy aki egy ingatlant huzamos ideig, megszakítás nélkül és sajátjaként használ, az idővel megszerezheti annak tulajdonjogát – írta a Hóvége.
Ingatlanok esetében a kulcs a 15 év, ami alatt a birtokosnak úgy kell viselkednie, mint egy valódi tulajdonosnak: gondozza a kertet, karbantartja az épületet és fizeti a közüzemi számlákat.
Fontos feltétel, hogy az illető nem lehet bérlő vagy szívességi használó, mert azzal elismeri, hogy a terület valaki másé.
A 15 évnek megszakítás nélkül kell eltelnie. Ha ez idő alatt a papíron szereplő tulajdonos akár csak egyszer is megjelenik és jelzi az igényét a telekre, például rövid időre használatba veszi, az egész folyamat újraindul. A birtokláshoz nem lehet bűncselekménnyel, például erőszakos lakásfoglalással jutni.
Önmagában a tulajdonos személyének változása nem szakítja meg az időt, az csak akkor indul újra, ha az új tulajdonos fellép és gyakorolja a jogait.
Kivételt jelenthet, ha időközben a tulajdonos személye megváltozik, de az új tulajdonos sem foglalkozik a telekkel; ilyenkor a birtoklási idő bizonyos esetekben folytatódhat.
Amikor az elbirtokló hivatalossá tenné a tulajdonjogát, neki kell bizonyítania az elmúlt másfél évtized történéseit. Ehhez szükség lehet régi fotókra, közüzemi számlákra, a szomszédok tanúvallomására vagy bármilyen dokumentumra, ami a folyamatos, sajátkénti használatot igazolja.
Ha a bejegyzett tulajdonos elismeri az elbirtoklást, az ügyintézés egyszerűbb.
Ha viszont vita alakul ki, vagy a tulajdonos kiléte ismeretlen, bírósági eljárásra van szükség.
A jogerős ítélet alapján a földhivatal bejegyzi az új tulajdonost.
Termőföldek esetében szigorúbb szabályok érvényesek. Ilyen területet cég vagy egyesület nem szerezhet meg elbirtoklással, csak magyar vagy uniós állampolgár jöhet szóba. Aki nem minősül földművesnek, legfeljebb 1 hektárnyi területet birtokolhat el. Az eljáráshoz a Kormányhivatal jóváhagyása is szükséges.
Létezik egy rövidebb út is, az úgynevezett jogcímes elbirtoklás.
Ha van egy régi, de formailag nem megfelelő adásvételi szerződés, ami igazolja, hogy valaki már kifizette a területet, akkor akár 5 év után is megszerezheti a tulajdonjogot.
Ez a helyzet leginkább olyan osztatlan közös tulajdonoknál jellemző, ahol valaki csak a terület egy részét használja évtizedek óta.
Ez a jogi lehetőség megoldást kínálhat azokra a bonyolult tulajdoni helyzetekre, amelyek felmerültek például a Rákosrendező körüli ügyekben, vagy amelyeket az Otthon Start program szabályozása is érintett.
Az elbirtoklás tehát egy létező jogi lehetőség, de a konkrét lépések megtétele előtt érdemes ügyvéddel konzultálni, különösen termőföld vagy osztatlan közös tulajdon esetén.
Ingyen telek Magyarországon? Nem városi legenda, hanem egy törvényes út, aminek a végén egy elhagyott ingatlan a nevünkre kerülhet. Az elbirtoklás intézménye 15 év folyamatos használat után adhat valódi tulajdont, sőt, bizonyos esetekben ez az idő akár 5 évre is lerövidülhet.
Míg korábban főleg az osztatlan közös tulajdon jogi buktatóiról lehetett hallani, a mostani információk egy konkrét, járható utat mutatnak a tulajdonszerzésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ellepték a tetvek a bodzát? Négy filléres házi szerrel megmentheted a növényt
A leveleken megjelenő ragacsos mézharmat, a torzuló hajtások és a hangyák jelenléte a bodzán a levéltetű-fertőzés első jelei. Lépésről lépésre bemutatunk négy azonnali, vegyszermentes megoldást, amit már az első tüneteknél bevethetsz.
Ragacsos, pöndörödő levelek lepték el a bodzát? Nem kell pánikba esni, és a drága vegyszereket sem kell azonnal elővenni.
Négy, filléres otthoni megoldással már ma megállítható a levéltetvek inváziója, amelyek pár nap alatt komoly fertőzést okozhatnak.
A legbiztosabb jelek, amikre figyelni kell, a leveleken megjelenő ragacsos bevonat, az úgynevezett mézharmat, a torzuló, összepöndörödő levelek, valamint a hangyák megjelenése.
Emellett persze a hajtásokon feltűnő apró zöld, fekete vagy sárgás rovarok is árulkodóak.
Ha bármelyik jelet észleljük, azonnal cselekedni kell. A legismertebb módszer a szappanos vizes permet: egy kevés mosogatószert langyos vízzel összekeverve a fertőzött részekre kell permetezni. Ez feloldja a tetvek védőrétegét. Érdemes a kezelés után 1-2 órával tiszta vízzel is lemosni a növényt. Az Agrárszektor szerint a csalánból készített lé nemcsak riaszt, de erősíti is a növényt, a fokhagyma intenzív illata pedig szintén távol tartja a kártevőket.
A fertőzés legelején egy egyszerű, de erős vízsugár is csodákra képes, amivel lemoshatók a telepek a levelek fonákjáról is.
Ha a házi módszerek többszöri ismétlésre sem hoznak eredményt, és a fertőzés tovább terjed, érdemes célzott növényvédő szert használni. Ilyenkor válasszunk kíméletes, lehetőleg bio készítményt, különösen akkor, ha a bodzát fogyasztani szeretnénk, és szigorúan tartsuk be a címkén jelzett élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
A hosszú távú siker kulcsa a megelőzés.
A rendszeres metszéssel kialakított szellősebb lombkorona, a fertőzött hajtások azonnali eltávolítása, a túlzott nitrogéntrágyázás kerülése,
valamint a természetes ellenségek, például katicabogarak kertbe vonzása mind csökkentik a fertőzés esélyét. Az általános kártevők elleni védekezés alapja a folyamatos figyelem.
A védekezést érdemes már kora tavasszal elkezdeni. A téli metszés után hetente ellenőrizzük a friss hajtásokat. Áprilisban és májusban, a fertőzés csúcsidőszakában a házi permeteket érdemes többször is bevetni.
A lényeg a gyors reagálás. A korai felismerés és a filléres otthoni praktikák kombinációja megmentheti az idei virág- és terméshozamot.
Ragacsos, pöndörödő levelek lepték el a bodzát? Nem kell pánikba esni, és a drága vegyszereket sem kell azonnal elővenni.
Négy, filléres otthoni megoldással már ma megállítható a levéltetvek inváziója, amelyek pár nap alatt komoly fertőzést okozhatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így varázsolhatsz egész mezőnyi levendulát a kertedbe
A kertészeti tanács szerint a levendula elfásodott részeit soha nem szabad levágni, a növényt kizárólag a zöld hajtásoknál szabad metszeni. A levágott, virág nélküli hajtásokból dugványozással ráadásul ingyen nevelhetők új, egészséges tövek.
Sokan kidobnák az elfásodott, felkopaszodott levendulabokrot, pedig egy egyszerű trükkel nemcsak megmenthető, de egyetlen tőből akár egy egész ágyásnyi új növény is nevelhető. A legtöbb kertész ott rontja el, hogy hagyja magára a növényt, ami néhány év alatt alul fás, kopasz szárakból álló csomóvá válik, a tetején pedig csak néhány virágot hoz. A megoldás nem új palánta vásárlása, hanem a szakszerű gondozás.
A Citymagazine.si tanácsai szerint a legfontosabb aranyszabály, hogy soha nem szabad a növény barnás, fás részébe vágni, mert onnan már nem fog új hajtásokat hozni. A levágott hajtásokat pedig nem kell a komposztra dobni, ezekből lehetnek az új palánták.
A metszést mindig a zöld, puha részen kell elvégezni, körülbelül 2-3 centiméterrel a fásodott rész felett.
Tavasszal, amikor a növény új hajtásokat hoz, el lehet végezni a visszavágást és a dugványozást, de a késő nyári, virágzás utáni időszak is alkalmas erre. A szaporításhoz olyan erős, virág nélküli, úgynevezett „vak hajtásokat” érdemes választani, amelyek minden energiájukat a gyökérképzésre fordítják.
A gyakorlatban egy körülbelül 10 centiméteres hajtást válasszunk. Az alsó 4-5 centiméterről óvatosan távolítsuk el a leveleket, mert ezek a földben rothadást okoznának. A tökéletes közeghez a pangó víz elkerülése érdekében virágföldet és durva homokot vagy perlitet kell összekeverni 1:1 arányban.
A szaporításhoz olyan erős, virág nélküli, úgynevezett „vak hajtásokat” érdemes választani, amelyek minden energiájukat a gyökérképzésre fordítják.
A dugvány csupasz részét nyomjuk a laza talajkeverékbe egészen az első levelekig, majd a földet nyomkodjuk le körülötte. A kiszáradás elkerülésére húzzunk a cserépre egy átlátszó műanyag zacskót vagy egy levágott palackot, amivel mini üvegházat hozunk létre. A cserepet tegyük világos, de ne tűző napos helyre, és a földjét tartsuk mérsékelten nedvesen. 3–6 hét után óvatos húzással ellenőrizhető, képződött-e gyökér.
A leggyakoribb hiba a túl mély, fás részbe vágás mellett a túlöntözés, a pangó víz ugyanis rothadást okoz.
A módszerrel a magyar kertekben is megvalósítható az a látvány, ami a tihanyi levendulaszüretek vagy a szentendrei-szigeti Varázskert hangulatát idézi, és egyetlen elöregedett bokorból is dús, virágzó állomány hozható létre.
Sokan kidobnák az elfásodott, felkopaszodott levendulabokrot, pedig egy egyszerű trükkel nemcsak megmenthető, de egyetlen tőből akár egy egész ágyásnyi új növény is nevelhető. A legtöbb kertész ott rontja el, hogy hagyja magára a növényt, ami néhány év alatt alul fás, kopasz szárakból álló csomóvá válik, a tetején pedig csak néhány virágot hoz. A megoldás nem új palánta vásárlása, hanem a szakszerű gondozás.
A Citymagazine.si tanácsai szerint a legfontosabb aranyszabály, hogy soha nem szabad a növény barnás, fás részébe vágni, mert onnan már nem fog új hajtásokat hozni. A levágott hajtásokat pedig nem kell a komposztra dobni, ezekből lehetnek az új palánták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„14 fok alatt meg sem mozdul a mag” – ezen múlik, hogy lesz-e idén cukkinid
A cukkini vetését csak a talaj tartós, 14–16 Celsius-fokos felmelegedése után szabad elkezdeni. Ez a kritikus hőmérsékleti küszöb biztosítja a magok egyenletes kelését és a növények erőteljes kezdeti fejlődését.
Ha most cukkinit vetnél, ne a naptárt nézd, hanem a talajhőmérőt: 14–16 °C alatt a mag szinte meg sem mozdul – ettől függ, mikor indulhat igazán a szezon. Ez határozza meg az egész idény sikerét.
A cukkini melegigényes és fagyérzékeny zöldség, a biztonságos kezdéshez meg kell várni, amíg a talaj tartósan felmelegszik, és az éjszakai fagyok veszélye elmúlik.
Magyarországon ez az időszak jellemzően április végére vagy május közepére esik, de a pontos dátumot mindig az aktuális időjárás határozza meg – írja az Agroinform.hu.
Ha megvan az ideális időpont, a talaj minősége a következő kulcstényező. A cukkini a laza szerkezetű, jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag közeget kedveli. Ezt ősszel mélyásással vagy szántással, tavasszal pedig a magágy gondos elmunkálásával lehet előkészíteni.
A szervesanyag-pótlásra érett istállótrágya vagy komposzt a legjobb választás, a friss trágya ugyanis perzselheti a gyökereket. A talaj ideális pH-értéke 6,0 és 7,5 között van; a túl savanyú talajt meszezéssel, a lúgosat pedig további szerves anyaggal lehet javítani.
A jó magágy után jöhet a vetés, ami történhet közvetlenül szabadföldbe vagy palántaneveléssel is, utóbbi a hűvösebb éghajlaton adhat előnyt.
A magokat 2-3 centiméter mélyre kell helyezni, egy fészekbe 2-3 darabot, majd kelés után csak a legerősebb növényt érdemes meghagyni.
A sortávolság 80–120, a tőtávolság pedig 60–80 centiméter legyen, hogy a levegő szabadon járhasson a növények között.
A keléstől a termésig a víz az egyenletes fejlődés záloga. A cukkini vízigénye különösen a virágzás és a terméskötődés időszakában magas.
A vízhiány torz terméshez és keserű ízhez vezethet.
A legjobb, ha reggel öntözünk, lehetőleg csepegtető rendszerrel, ami közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet, és elkerüljük a pangó víz kialakulását.
A fenntartható termesztésben a vetésforgó is kulcsfontosságú: ugyanarra a területre 3-4 éven belül ne kerüljön cukkini, hogy a talajban lévő kórokozók ne szaporodjanak fel. A növénytársítás is hasznos lehet, a bab és a kukorica például jó szomszédja, míg egyes aromás növények távol tarthatják a kártevőket.
Ha most cukkinit vetnél, ne a naptárt nézd, hanem a talajhőmérőt: 14–16 °C alatt a mag szinte meg sem mozdul – ettől függ, mikor indulhat igazán a szezon. Ez határozza meg az egész idény sikerét.
A cukkini melegigényes és fagyérzékeny zöldség, a biztonságos kezdéshez meg kell várni, amíg a talaj tartósan felmelegszik, és az éjszakai fagyok veszélye elmúlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
