Erre kevesen gondolnak – Ezt teszed a környezettel, amikor a ChatGPT-vel beszélgetsz
Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.
Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.
A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
David Craig, a brit Iceotope cég vezérigazgatója szerint ezek az adatközpontok akkora hőt termelnek, hogy az akár egy embert is megolvaszthatna.
Dylan Patel technológiai elemző szerint a ChatGPT napi működtetése több mint 225 millió forintba kerül. Az OpenAI alapítója pedig az X-en viccesen megjegyezte: „akár több tízmillió dollárba is kerülhet”, ha a felhasználók beírják, hogy „kérem” vagy „köszönöm”.
A vállalat szóvivője így reagált a Forbesnak a vízhasználattal kapcsolatos aggodalmakra: „Az MI működtetése valóban energiaigényes lehet, éppen ezért folyamatosan dolgozunk a hatékonyság javításán. Nagy körültekintéssel használjuk a számítási kapacitásunkat, és támogatjuk partnereinket fenntarthatósági céljaik elérésében.”
A Forbes azt is írta, hogy 2050-re a világ népességének kétharmada vízhiánytól szenvedhet. Ennek ellenére sok helyen még mindig hatalmas mennyiségű tiszta ivóvizet használnak fel azért, hogy a szerverek ne menjenek tönkre.
Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.
Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.
A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Afrika a vártnál gyorsabban szakad ketté, új óceán van születőben
Geológusok megállapították, hogy a földkéreg egy kritikus vastagság alá vékonyodott a Nagy Afrikai Hasadékvölgyben. A folyamat végén, néhány millió év múlva egy új óceán jöhet létre, ahogy az Indiai-óceán vize elárasztja a mélyedést.
Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.
„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”
– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.
A kutatók a Kelet-afrikai-árokrendszer egy meghatározott részére, a Kenyán és Etiópián áthúzódó, több száz kilométeres Turkana-hasadékra fókuszáltak. Korábbi szeizmikus mérések újraelemzésével megállapították, hogy a földkéreg a hasadék közepén mindössze 13 kilométer vastag, míg a peremeken meghaladja a 35 kilométert.
Ez a vékonyodás jelzi az úgynevezett „kivékonyodás” vagy „nyakazódás” fázisát. Amikor egy kontinens kérge 15 kilométernél vékonyabbra nyúlik, a szétszakadás gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb lesz a kéreg, annál gyengébbé válik, ami elősegíti a hasadás folytatódását” – magyarázta Rowan.
A folyamat hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez két részre válik: a kontinens nagyját hordozó, hatalmas Núbiai-lemezre nyugaton, és a kisebb Szomáliai-lemezre keleten. Ez utóbbihoz kapcsolódik az a térség is, amely Madagaszkár szigetét is magában foglalja, bár a geológusok itt különálló, kisebb mozgó egységeket, például Lwandle-mikrolemezt is azonosítottak.
„Elértük a kritikus küszöböt”
– erősítette meg Anne Bécel geofizikus, a tanulmány társszerzője.
Pár millió év múlva a kivékonyodás fázisát az óceánosodás követi. A kéreg annyira elvékonyodik, hogy a mélyből feltörő magma új óceáni medencét és tengerfeneket hoz létre, amelyet az Indiai-óceán vize tölt majd fel. Egy ehhez hasonló, előrehaladottabb folyamat már most is megfigyelhető az északkelet-afrikai Afar-mélyföldön.
A felfedezés legérdekesebb része az emberi evolúcióra vonatkozó következtetése. A kutatók szerint a Turkana-hasadékban a kivékonyodás körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, egy heves vulkáni tevékenységet követően. Ez egybeesik a térségben talált legkorábbi emberelőd (hominin) kövületek korával.
A folyamat felgyorsította az üledékképződést, ami tökéletes körülményeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez. Lehetséges tehát, hogy ez a terület nem azért számít az emberiség bölcsőjének, mert ott zajlottak volna kiemelkedő evolúciós események, hanem mert a geológiai folyamatok kivételesen jó állapotban konzerválták az ott élt élőlények maradványait.
„Úgy véljük, ezek a tektonikus változások alapvető szerepet játszottak a Turkana-tónál lévő Nagy Afrikai Hasadékvölgy kivételes paleoantropológiai leletanyagának kialakításában”
Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.
„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”
– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világon elsőként nálunk gyógyítják anyatejjel az oxigénhiánnyal született kisbabákat, egy márciusban született kisfiú is megkapja a kezelést
A Semmelweis Egyetem klinikáján orron keresztül juttatják be az anyatejet az agykárosodott babák szervezetébe. A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek segíthetik az agy regenerációját, a módszer biztonságosságát pedig már igazolták.
Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.
A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.
„Nyilván az ember szívesen részt vesz ilyenkor ebben, igazából mindenben, ami egy kicsit növeli a gyermek gyógyulási esélyeit, vagy felgyorsítja ezt.”
Az apa azt is hozzátette, szimpatikus volt számukra, hogy egy teljesen természetes anyagról van szó. De hogyan is működik pontosan a módszer? A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek és más értékes anyagok – például idegsejt-növekedési faktorok – így felszívódva segíthetik az agy gyógyulását. A kutatás egyik szerzője, Dr. Méder Ünőke egy szemléletes hasonlattal írta le a folyamatot.
„Mi ezt úgy képzeljük el, hogy az őssejt bejut a központi idegrendszerbe, és ott mint egy karmester, különböző faktorokat kibocsájtva segíti az idegrendszer regerenációját.”
Az eljárás nem előzmény nélküli. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának megvalósíthatósági és biztonságossági vizsgálatát a Pediatric Research nevű rangos szaklap közölte. A módszert korábban már sikeres állatkísérletek is igazolták, Németországban és Kanadában pedig koraszülötteken alkalmazták. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a terápia jelenleg kizárólag újszülötteken alkalmazható, és ők is csak a saját édesanyjuk anyatejét kaphatják meg a kezelés során.
A hatásosságot egyelőre nem bizonyították, a jelenlegi adatok a kezelés biztonságosságát és megvalósíthatóságát igazolják.
A terápia hatékonyságát egy most is futó, nagyobb, úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálat (NEO-BRIGHT) fogja tisztázni a Semmelweis Egyetemen.
Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.
A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy magára hagyott SpaceX-rakéta csapódik a Holdba nemsokára, új kráter képződhet miatta
Bill Gray csillagász számításai szerint egy 2025-ben indított Falcon 9 rakétafokozat éri el a Holdat. A becsapódás szerinte nem veszélyes, de egy új krátert hozhat létre a felszínen, ami később tudományos vizsgálatok tárgya lehet.
Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.
A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.
„Ez senkire sem jelent veszélyt, de rávilágít arra a bizonyos gondatlanságra, ahogyan a hátrahagyott űreszközöket, vagyis az űrszemetet kezeljük” – fogalmazott Bill Gray.
A Falcon 9 fokozata által létrehozott új kráter azonban később tudományos vizsgálatok tárgya lehet, segítve a kutatókat a Hold felszínének jobb megértésében.
Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.
A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos égi jelenségek jönnek: a Hold mutatja az utat a szabad szemmel is látható bolygókhoz
Májusban a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton, több látványos együttállással. A legszebbnek a május 18-i alkonyat ígérkezik, amikor a vékony holdsarló a ragyogó Vénusz mellett tündököl majd.
A májusi esték idén valódi bolygóvadászatot ígérnek: a Vénusz és a Jupiter ragyog az alkonyi égbolton, a hónap végére pedig a nehezen megfigyelhető Merkúr is felzárkózik hozzájuk. Hajnalban a Mars és a Szaturnusz egészíti ki a látványt, az égi kalauz szerepét pedig több alkalommal is a Hold veszi át, ahogy sorra közel kerül a bolygókhoz.
A május az utolsó hónap szeptemberig, amikor a Jupiter még elég magasan áll a sötét égbolton a részletesebb távcsöves megfigyeléshez - írja a Space.com. Miközben a –4,0 magnitúdós fényességű Vénusz uralja az esti szürkületet, a hónap végére a Merkúr is egyre könnyebben észrevehetővé válik.
A Szaturnusz megfigyelési körülményei a következő években folyamatosan javulnak majd, mivel a bolygó északabbra került az égi egyenlítőn, így egyre magasabban látszik majd.
Az égi események sora május 13-án, kora reggel indul, amikor a fogyó holdsarló a hajnali szürkületben felbukkanó Szaturnusz közelében, tőle mintegy hat fokkal balra lesz látható.
Másnap, május 14-én reggel a Marsot találhatjuk meg a Hold segítségével: a vörös bolygó a sarló jobb felső részénél jelenik meg. Ugyanezen a napon a Merkúr felső együttállásban lesz, vagyis a Nap korongja mögött halad el, ezért nem tudjuk megfigyelni.
Május 18-án este a Vénusz mellett tűnik fel egy vékony holdsarló, amelynek sötét oldala a földfény miatt derenghet.
Két nappal később, május 20-án este a Hold már a Jupiter közelében jár majd.
A Merkúr május 22-én bukkan fel a nyugati horizontnál, körülbelül 55 perccel napnyugta után, de ekkor még nagyon alacsonyan lesz.
A Merkúr május 25-re már –1,1 magnitúdós fényességével könnyebben lesz látható sszabad szemmel is.
Az esti bolygókat napnyugta után 15-60 perccel érdemes keresni nyugat-északnyugat felé, míg a hajnali páros, a Mars és a Szaturnusz a keleti horizonton jelenik meg.
A mostani égi eseménysorozat júniusban folytatódik, amikor a Merkúr eléri egyik legjobb esti láthatóságát, a Jupiter pedig ősszel tér vissza a kedvezőbb megfigyelési pozícióba.
A májusi esték idén valódi bolygóvadászatot ígérnek: a Vénusz és a Jupiter ragyog az alkonyi égbolton, a hónap végére pedig a nehezen megfigyelhető Merkúr is felzárkózik hozzájuk. Hajnalban a Mars és a Szaturnusz egészíti ki a látványt, az égi kalauz szerepét pedig több alkalommal is a Hold veszi át, ahogy sorra közel kerül a bolygókhoz.
A május az utolsó hónap szeptemberig, amikor a Jupiter még elég magasan áll a sötét égbolton a részletesebb távcsöves megfigyeléshez - írja a Space.com. Miközben a –4,0 magnitúdós fényességű Vénusz uralja az esti szürkületet, a hónap végére a Merkúr is egyre könnyebben észrevehetővé válik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
