Szombaton Veszprémben lép felé a Skarbonari, akik idén már hatalmas sikert arattak Szolnokon, a Tiszavirág Fesztiválon is. Ott ültünk le velük beszélgetni egy kicsit a Mirkoval, a reggae-t, a ska-t, és dél-amerikai ritmusokkal frissített olasz folkzenét játszó együttes vezetőjével.
Szombaton Veszprémben lép felé az I Skarbonari, akik idén már hatalmas sikert arattak Szolnokon, a Tiszavirág Fesztiválon is. Ott ültünk le velük beszélgetni egy kicsit a Mirkoval, a reggae-t, a ska-t, és dél-amerikai ritmusokkal frissített olasz folkzenét játszó együttes vezetőjével.
Hamar Éva cikke
- Évről évre visszajártok Magyarországra valamelyik nyári fesztivál fellépőjeként. A közönség miatt tértek vissza, vagy más oka van?
- Magyarországhoz fűződő kapcsolatunk Ferrara-ban, Olaszországban kezdődött, egy nyári fesztiválon. Amikor is valaki odajött hozzánk, és megkérdezte, lenne-e kedvünk Magyarországra jönni. Az első fellépésünk Veszprémben, az Utcazene Fesztiválon fantasztikus volt. Nagyon jól éreztük magunkat. Ez 2006-ban történt. Meglepődtünk, az emberek mennyire szerették a zenénket. Háromszor jártunk Veszprémben, tavaly pedig három este is felléptünk Szolnokon, a Tiszavirág Fesztiválon. Ez szintén nagy élmény volt.
- Nagyon megszerettem az itteni embereket. Ezek a fesztiválok nem olyanok, mint Franciaországban, Svájcban, vagy Olaszországban. Ezekben az országokban külön van reggae fesztivál, jazz fesztivál, blues fesztivál. Itt Magyarországon az emberek nagyon nyitottak különböző zenei stílusokra akár egy fesztiválon belül is, és tetszik a mentalitásuk, a hozzáállásuk a zenéhez.
- Mióta zenéltek, így ebben a felállásban együtt?
- 7 éve. Hagyományos olasz zenét játszunk ska stílusban. Például, a Bella Ciao egy tipikus, népszerű
hagyományos zene Olaszországban, kicsit átalakítottuk ska stílusban. A sok utazás alatt,
ahogy Európában járunk, felhasználjuk a kapott élményeket és ezeket is beépítjük a zenénkbe.
Vándorzenészek vagyunk.
- Hol fogtok legközelebb fellépni?
- Idén nyáron fellépünk Svájcban, és Olaszországban, de nem lesz sok koncertünk, szeretnénk befejezni az új albumot októberre. Novemberben, illetve az album befejezését követően tervezünk koncerteket több helyen
Európában.
- Hol találhatnak meg titeket a rajongók?
- A Skarbonari honlapján. www.skarbonari.com.
Az együttest meghallgathatjátok a veszprémi Utcazene Fesztivál Óváros téri nagyszínpadán, este fél 12-től.
Szombaton Veszprémben lép felé az I Skarbonari, akik idén már hatalmas sikert arattak Szolnokon, a Tiszavirág Fesztiválon is. Ott ültünk le velük beszélgetni egy kicsit a Mirkoval, a reggae-t, a ska-t, és dél-amerikai ritmusokkal frissített olasz folkzenét játszó együttes vezetőjével.
Hamar Éva cikke
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nagy hatással voltak rám ezek az Orbán Viktor ellen küzdő magyar nők” – amerikai dokumentumfilm készült az Orbán-rendszerről
Connie Field Democracy Noir című dokumentumfilmje három nő, Oroszi Babett újságíró, Antal Nikolett aktivista és Szabó Tímea országgyűlési képviselő történetén keresztül mutatja be a demokrácia leépítését Magyarországon. A filmet most mutatták be először Budapesten.
„Végre Magyarországon is bemutatták” – így számolt be Karácsony Gergely főpolgármester az amerikai Connie Field Democracy Noir című dokumentumfilmjének budapesti bemutatójáról, amit kedden tartottak az Eötvös10-ben. Bár a film már számos országba eljutott, Magyarországon most láthatta először a közönség.
Alig 40 másodperc telik el Connie Field Democracy Noir című dokumentumfilmjéből, és a Guardian szerint a néző már érti is a tanulságot. A budapesti látképek után Orbán Viktor látható, amint Vlagyimir Putyinnal beszélget, majd kezet fog Donald Trumppal. A film üzenete a lap szerint világos: ez nem pusztán egy kelet-európai ország belügye.
A 90 perces dokumentumfilm három nő – Szabó Tímea politikus, Oroszi Babett újságíró és Antal Niko aktivista – szemszögéből mutatja be Orbán Viktor rendszerét.
Connie Field rendező korábban olyan témákkal foglalkozott, mint a dél-afrikai apartheid bukása, az amerikai polgárjogi mozgalom, valamint a vietnámi háborúban elkövetett Mỹ Lai-i mészárlás. Szerinte mostani filmje a demokrácia leépülésének veszélyére hívja fel a figyelmet.
„Az egyik legnagyobb, abszolút veszély, amellyel ma a világban szembesülünk, a demokrácia leépülése. Az emberek azt hiszik, ez a szó elvont. Nem az” - mondja.
A film a magyar ellenállás szellemiségét is bemutatja a három nő több mint egy évtizedes küzdelmén keresztül. „Számomra most a legfontosabb, hogy a közönség megértse: vissza kell vágnunk, és hogy a demokrácia minden szempontból döntő fontosságú” - fogalmaz a rendező.
„Nagy hatással voltak rám ezek a magyar nők, akik tizenkét éve folytatják ezt a küzdelmet, és soha nem adják fel. Ezt nagyon inspirálónak és reménykeltőnek találom – és remélem, az amerikai közönségem is így érzi majd.”
Bár a téma az amerikai közönséget is érdekelheti, a film forgalmazása nehézségekbe ütközött az Egyesült Államokban. Washington DC-ben több mozi sem vállalta a vetítést; a forgalmazó szerint legalább egy esetben azért, mert attól tartottak, megsértenék a Fehér Házhoz kötődő embereket. „Az egyik mozitulajdonos azt mondta, nem akarják elidegeníteni a közönségüket, vagy a közönségük egy részét, vagy a Trumpnak dolgozó embereket” – nyilatkozta Field.
Field szerint a két vezető között a legfőbb hasonlóság, hogy mindketten egy politikai vereség után tudatosan építettek fel egy hűséges választói bázist.
A rendező ugyanakkor Trumpot nagyobb veszélynek tartja, mert míg Orbán Viktor lassan, éveken át halmozta fel a hatalmat, Trump „teljes offenzívát” folytat.
„Most megpróbál egy olyan képet felfesteni nekünk, hogy ez lesz a sorsotok, ha nem figyeltek. És a legsebezhetőbbekkel kezdi, a bevándorlókkal. Orbánnak semmi ilyesmit nem kellett bevetnie.”
Field szerint azonban az Egyesült Államoknak két előnye is van Magyarországgal szemben: a hatalom tagállami megosztása és egy jól finanszírozott ellenzéki párt.
Részlet a filmből
„Végre Magyarországon is bemutatták” – így számolt be Karácsony Gergely főpolgármester az amerikai Connie Field Democracy Noir című dokumentumfilmjének budapesti bemutatójáról, amit kedden tartottak az Eötvös10-ben. Bár a film már számos országba eljutott, Magyarországon most láthatta először a közönség.
Alig 40 másodperc telik el Connie Field Democracy Noir című dokumentumfilmjéből, és a Guardian szerint a néző már érti is a tanulságot. A budapesti látképek után Orbán Viktor látható, amint Vlagyimir Putyinnal beszélget, majd kezet fog Donald Trumppal. A film üzenete a lap szerint világos: ez nem pusztán egy kelet-európai ország belügye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Pixar megcsinálta a legjobb Avatar-filmet: az Agyugrász lehet az év animációja
A Pixar végre mert újra nagyot álmodni. Az Agyugrász nem folytatás, nem biztonsági játék, hanem egy szívvel-lélekkel készült, őrült sci-fi paródia. És igen, simán lenyomja a „Hupikék Törpikék az űrben” blockbustereket. Kisujjal!
Ritkán fordul elő, hogy egy elsőfilmes rendező úgy rúgja be az ajtót az animációs nagyágyúk közé, hogy közben észre sem vesszük, hogy egy kedves családi meséből őrült sci-fi paródia lesz. Daniel Chong és csapata pontosan ezt tette az Agyugrásszal:
fogták a jól ismert pixaros érzelmi receptet, hozzácsaptak egy adag elborult tudományos fantasztikumot, majd az egészet nyakon öntötték egy olyan vizuális humorbombával, amitől még a legcinikusabb felnőtt néző is elismerően mosolyog.
A Pixar legújabb alkotása első pillantásra klasszikus, szívmelengető családi filmnek tűnik. Az érzelmes felütés, a kissé szerencsétlen, de jószándékú főhős, Mabel és a természetközeli idill mind azt sugallják: itt bizony könnyes tanulságra számíthatunk. Aztán jönnek az első komolyabb csavarok. Nem túlzás azt állítani, hogy Mabel gyerekkorától kezdve bármihez nyúl, az félremegy. Mintha élő bizonyítéka lenne annak a mondásnak, hogy a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve. Márpedig senkiben sincs annyi jószándék mint a tinédzser lányban.
Főhősünk mindössze 19 éves korára elszánt természetvédő aktivistává válik, aki az emberiségben csalódva egy csendes tisztáson talál lelkimenedéket. Ez a kis természeti csoda jelenti számára a lelki békét, kapcsolódást múltjához és a boldogságot. Egészen addig, amíg a helyi elképesztően népszerű polgármester ki nem szemeli a területet az autópálya-körgyűrűjének befejezéséhez. A konfliktus alapja tehát ismerős: haladás kontra természetvédelem. A film azonban nem ragad le a „védd a fákat” szintjén. Ami ezután következik, az egyszerre abszurd és meglepően mély.
Mabel ugyanis belekeveredik egy titkos egyetemi projektbe, amelyben az egyik tanára robotállatok testébe „ugráltatja” át a tudatát, hogy így kommunikálhasson az állatvilággal.
Innentől az Agyugrász olyan éles kanyart vesz, hogy a nézőnek is kapaszkodnia kell. A kedves bevezető után hirtelen egy szinte parodisztikus, elrugaszkodott sci-fiben találjuk magunkat, amely nyíltan kikacsint a tavalyi év legnagyobb látványfilmére. Bátran merem állítani, hogy ez a „legjobb Avatar-film”, amit valaha láttunk, még ha csak átvitt értelemben is.
A párhuzam természetesen a James Cameron „Hupikék Pocahontasaival” adja magát, de az Agyugrász nem technológiai forradalommal akar lenyűgözni. Inkább tartalommal, szívvel és ötletességgel múlja felül a blockbustert. Míg Cameron Pandora-világa egy agyatlan látványorgia immár háromszor leforgatva, addig a Pixar kreativitással töltötte fel a vásznat. Képes teljesen elborult alapötletből is koherens, érzelmileg működő történetet faragni.
A forgatókönyv ugyan néha látványosan fittyet hány a logikára, de ezt olyan lehengerlő tempóban és humorral teszi, hogy nehéz haragudni rá.
A vizuális poénok elképesztően hatásosak, nem a szokásos, kötelező animációs geggyűjteményt kapjuk. Többször nevettem fel, percekig kuncogtam a poénokon, ami nálam nagy szó. Itt működik a valódi, ritmusra épített, térdcsapkodós humor, amely néha a háttérben, egy-egy fél másodperces képi villanásban teljesedik ki. Ritka az ilyen precíz komikus időzítés, pláne egy elsőfilmes rendezőtől.
Jó, modern Disneyhez méltó módon az Agyugrásznak nincs klasszikus értelemben vett főgonosza. Felbukkan ugyan egy ellenszenves mellékalak, akit a fináléban nagy ellenfélként pozícionálnak, de ő inkább a körülmények terméke, semmint valódi, árnyalt antagonista. Az igazi „rossz” itt Mabel makacs, elvakult döntéssorozata. A kétségbeesésből fakadó, minden racionalitást félresöprő lépései sodorják egyre mélyebbre a konfliktusba.
A film egyik legerősebb állítása éppen az, hogy a jó szándék önmagában nem elég, felelősséget is kell vállalni, hiszen a tetteinknek súlyos következményei lehetnek.
Még tanmeseként is több rétegben működik az Agyugrász. A természetvédelem csak az egyik szál. Ugyanilyen hangsúlyos az együttélés fontossága, a közös érdek felismerése, a csapatmunka ereje és a múlt elengedése, miközben az igazán jó dolgokat magunkkal visszük. A család és a barátság szerepe sem marad háttérben, de mindezt nem didaktikus módon, hanem a cselekménybe szervesen ágyazva kapjuk, sokszor szöveg nélkül csal könnyeket a néző szemébe. Pixar filmként nem csak a humor nyert teret, több alkalommal is párás lesz a szemünk. A film nem prédikál, inkább helyzetekbe kényszeríti a szereplőit és velük együtt a nézőt is.
A magyar szinkron korrekt, a poénok többsége működik, ám az ember óhatatlanul eljátszik a gondolattal, milyen lehetett volna eredetiben hallani például Meryl Streep vagy Bobby Moynihan játékát. Ettől függetlenül a humor vizuális ereje annyira domináns, hogy a nyelvi különbségek kevésbé fájnak. Az utóbbi években a Pixar termése meglehetősen hullámzó volt. A Lightyear vagy az Elemi megosztó fogadtatása után sokan hiányolták a stúdió régi formáját. Az Elio-t inkább meg sem említeném. Bár akadtak jól sikerült folytatások, mint az Agymanók 2, az igazán átütő, új kreatív Pixar történet régóta váratott magára. Az Agyugrász ilyen szempontból friss levegő: mer kockáztatni, mer furcsa lenni, és közben nem felejti el, hogyan kell szívhez szóló mesét mondani, egy eszeveszettül vicces sci-fibe oltva.
Lehet vitatkozni azon, hogy látványban felveszi-e a versenyt korunk blockbustereivel, de tartalomban és kreativitásban kétségtelenül kiemelkedik.
Agyament alapötletből épít érzelmileg hiteles történetet, miközben harsányan szórakoztat. Ritka kombináció. Régen láthattunk igazán jó vígjátékot a mozikban és azt kell, hogy mondjam az Agyugrász közel van ehhez a titulushoz. Nem csupán egy jól sikerült animációs film. Inkább annak bizonyítéka, hogy a Pixarban még mindig ott pislákol az a bizonyos kreatív szikra. Ha ilyen alkotások születnek belőle, akkor talán nem is kell annyira aggódnunk a stúdió jövője miatt.
Ritkán fordul elő, hogy egy elsőfilmes rendező úgy rúgja be az ajtót az animációs nagyágyúk közé, hogy közben észre sem vesszük, hogy egy kedves családi meséből őrült sci-fi paródia lesz. Daniel Chong és csapata pontosan ezt tette az Agyugrásszal:
fogták a jól ismert pixaros érzelmi receptet, hozzácsaptak egy adag elborult tudományos fantasztikumot, majd az egészet nyakon öntötték egy olyan vizuális humorbombával, amitől még a legcinikusabb felnőtt néző is elismerően mosolyog.
A Pixar legújabb alkotása első pillantásra klasszikus, szívmelengető családi filmnek tűnik. Az érzelmes felütés, a kissé szerencsétlen, de jószándékú főhős, Mabel és a természetközeli idill mind azt sugallják: itt bizony könnyes tanulságra számíthatunk. Aztán jönnek az első komolyabb csavarok. Nem túlzás azt állítani, hogy Mabel gyerekkorától kezdve bármihez nyúl, az félremegy. Mintha élő bizonyítéka lenne annak a mondásnak, hogy a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve. Márpedig senkiben sincs annyi jószándék mint a tinédzser lányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kossuth-díjas énekesnő nyolcvan évesen is aktívan turnézik, többek között a legendás, 1973-ban betiltott Jelbeszéd című lemezének anyagával. Társadalomkritikus megszólalásai ma is heves reakciókat váltanak ki kormánypárti politikusokból.
Ma, 2026. március 7-én, szombaton ünnepli 80. születésnapját Koncz Zsuzsa, a magyar könnyűzene egyik legkövetkezetesebb és leghitelesebb hangja, akinek dalai több mint öt évtizede egyszerre közérzet-krónikák és személyes vallomások.
A pélyi lánytól a betiltott Jelbeszédig, az Aréna-koncertekig és a mai napig tartó telt házakig egy olyan életmű rajzolódik ki, amelynek minden korszaka a jelenhez beszél.
A pálya a Heves megyei Pélyen indult, ahonnan az út a hatvanas évek elején az első Ki Mit Tud?-ig vezetett.
Itt gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival „két Gézengúz” néven arattak sikert, ami után sorra hívták az akkor még amatőr Illés, Omega és Metro zenekarok. Miközben az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára járt, az Illéssel felvett Rohan az idő című dalával berobbant a köztudatba; a számot hivatalos életrajza „a magyar nyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvételeként” rögzíti.
Az igazi áttörést 1967 hozta el, amikor főszerepet kapott az Ezek a fiatalok című filmben. Ez lett az első magyar beat–rock LP zenéje és egyben Koncz pályájának mérföldköve.
Itt énekelt először olyan, Bródy János szövegeivel fémjelzett, társadalmi ihletésű dalokat, mint a Szőke Anni balladája vagy a Mr. Alkohol, amelyek kijelölték azt a kritikus, reflektív hangot, ami a védjegyévé vált. Miközben a színpadon egyre karakteresebb előadóvá érett, a magánéletét következetesen óvta a nyilvánosságtól.
„A dalaim a közönségemé, az életem meg az enyém” – foglalta össze ezt a kettősséget egy interjúban. Ez a hang pedig hamarosan a Kádár-kori kultúrpolitika ingerküszöbét is elérte.
1973-ban, az Illés, a Tolcsvay-trió és a Trió közreműködésével készült el a Jelbeszéd című lemez, rajta olyan, azóta legendássá vált dalokkal, mint a Ha én rózsa volnék vagy a Kertész leszek.
Az albumot politikai okokra hivatkozva betiltották, és egészen 1983-ig kellett várni, hogy újra megjelenhessen. A betiltás ténye szimbólummá tette a lemezt, amelynek ötvenedik évfordulóját 2024-ben Jelbeszéd 2.0 címmel nagyszabású Aréna-koncerttel ünnepelték, a program azóta is sikerrel fut országszerte.
Ez a pálya nemcsak a közönség szeretetét, de a legmagasabb állami és nemzetközi elismeréseket is meghozta: 1977-ben Liszt Ferenc-díjat, 1989-ben Érdemes művész címet kapott, 2008-ban pedig Kossuth-díjjal és Prima Primissima díjjal is kitüntették.
2001-ben a Francia Becsületrend lovagi fokozatát vehette át, 2020 óta Budapest, június óta pedig a II. kerület díszpolgára is.
Nyolcvan évvel a háta mögött is fáradhatatlanul koncertezik, és tudatosan építi műsorát, amelyben a klasszikusok mellett az új daloknak is helyet szorít.
„A daloknak most tehát első hallásra meg kell fogniuk a közönséget, ami nem kis feladat. Ám azt tapasztalom, hogy a mai Magyarország közegében és hangulatában az újabb dalaimnak komoly vivőerejük van” – mondta erről egy tavalyi interjúban.
A közélethez való viszonya ma is aktív, ami a jelenkori politikai csatatéren is láthatóvá teszi. Amikor Deutsch Tamás egy nyilvános listán ellenzéki véleményformálónak nevezte, Koncz Zsuzsa higgadtan reagált.
„Nagyon megnyugtató és nagyon biztató, hogy most már le is írták… Azt tudom mondani ilyenkor, hogy ez becsület és dicsőség dolga” – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.
Ma, 2026. március 7-én, szombaton ünnepli 80. születésnapját Koncz Zsuzsa, a magyar könnyűzene egyik legkövetkezetesebb és leghitelesebb hangja, akinek dalai több mint öt évtizede egyszerre közérzet-krónikák és személyes vallomások.
A pélyi lánytól a betiltott Jelbeszédig, az Aréna-koncertekig és a mai napig tartó telt házakig egy olyan életmű rajzolódik ki, amelynek minden korszaka a jelenhez beszél.
A pálya a Heves megyei Pélyen indult, ahonnan az út a hatvanas évek elején az első Ki Mit Tud?-ig vezetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vége a menő öltönyöknek: a Peaky Blinders-film visszanyúl a sorozat legkeményebb témájához
Egy valódi gengszter leszármazottja szerint a rajongók divatjelenségként kezelik a szegénységet és a brutalitást. A ma debütáló mozifilm tudatosan szembemegy ezzel a hamis képpel.
Elfelejthetjük a menő öltönyöket és a lassított sétákat: a Peaky Blinders mozifilm visszahozza a poklot, amitől a sorozat igazán nagyot szólt.
Végre a mozikba kerül a Peaky Blinders, azaz Birmingham bandája: A halhatatlan férfi című film, amely több mint egy évtized után lezárja a birminghami bűnözőcsalád történetét, és négy év után hozza vissza a képernyőre a rajongók által imádott Tommy Shelbyt.
Bár a sorozat minden idők egyik legkedveltebb szériája, sokan úgy érezték, az első évadok után elvesztett valamit az erejéből. A film egy komoly gondot orvosol a későbbi évadokkal kapcsolatban – írta a LADbible.
A Birmingham bandája ugyanis a kezdetekkor sokkal többről szólt, mint a gengszteréletről: az első világháborúból hazatérő férfiak lelki traumáit mutatta be, akik képtelenek voltak maguk mögött hagyni a harcmezőn átélt borzalmakat.
A film most visszatér ehhez a gyökérhez, és a második világháború árnyékában vizsgálja Tommy Shelby elszigeteltségét és folyamatos küzdelmét a poszttraumás stressz zavarral.
A széria főszereplője, Cillian Murphy már évekkel ezelőtt megfogalmazta a történet lényegét.
„A Peaky Blinders alapvetően egy háború utáni dráma: olyan emberek tapasztalatait vizsgálja, akik harcoltak az első világháborúban, és azt, hogy a háborúban elszenvedett szélsőséges erőszak miként hatott rájuk későbbi életükben.” Hozzátette, a trauma nem múlik el. „Az a PTSD, amellyel egyes szereplők küzdenek, jelen van 1919-ben, 1929-ben is, és 1939-ben is jelen lesz.”
A sorozat körüli kulturális jelenség azonban sokak számára elmosta ezt a mélyebb réteget, és egyfajta divattá silányította A Birmingham bandája világát.
Carl Chinn társadalomtörténész, egy valódi peaky blinder gengszter leszármazottja szerint ez a romantizálás rendkívül veszélyes. „A kulturális megközelítés miatt, amelyet olyan sokan alkalmaznak, figyelmen kívül hagyják a valódi Peaky Blinders erőszakosságát, rasszizmusát, megfélemlítéseit és szexuális támadásait, amelyeket részletesen tanulmányoztam” – magyarázta a szakértő.
Szerinte a rajongók hamis képet alkotnak a múltról.
„Valami olyan divattá alakítják, hogy ‘úgy öltözünk, mint az igazi Peaky Blinders, megvan a sapkánk, megvannak az öltönyeink’.”
A valóság azonban egészen más volt. „Az igazi Peaky Blinders szegény emberek voltak, túlnyomórészt utcai árusok, akik pár garast próbáltak keresni, vagy képzetlen munkások rendszertelen munkával – nem engedhettek meg maguknak finom ruhákat.”
Úgy tűnik, a filmnek sikerült felülírnia ezt a kulturális jelenséget. A Birmingham bandája: A halhatatlan férfi március 6-án kerül a mozikba.
Elfelejthetjük a menő öltönyöket és a lassított sétákat: a Peaky Blinders mozifilm visszahozza a poklot, amitől a sorozat igazán nagyot szólt.
Végre a mozikba kerül a Peaky Blinders, azaz Birmingham bandája: A halhatatlan férfi című film, amely több mint egy évtized után lezárja a birminghami bűnözőcsalád történetét, és négy év után hozza vissza a képernyőre a rajongók által imádott Tommy Shelbyt.
Bár a sorozat minden idők egyik legkedveltebb szériája, sokan úgy érezték, az első évadok után elvesztett valamit az erejéből. A film egy komoly gondot orvosol a későbbi évadokkal kapcsolatban – írta a LADbible.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
