hirdetés

OLIMPIA

„Nem az én döntésem volt, hogy visszaléptem” - megszólalt a magyar csapat tagja, aki a kötelező oltás miatt mondott le a tokiói olimpiáról

Schmid Julia már Tokióban volt, amikor a MOB döntött arról, hogy csak Covid-19 ellen védett sportoló lehet a magyar csapat tagja. A versenye előtt 7 nappal kapta volna meg az oltást.

Link másolása

hirdetés

Az olimpiára induló magyar csapat nemrég még 176 fős volt: mostanra már csak 173-an maradtak. Legutóbb Schmid Julia esett ki a magyar csapatból. Mint azt mi is megírtuk, a kajak-kenu szlalom szakágban kvótás sportoló azután mondott le a tokiói ötkarikás szereplésről, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) úgy döntött, csakis Covid-19 ellen védett sportoló lehet a magyar csapat tagja.

Schmid Julia a Fókusznak mesélt arról, hogy a hétvégén róla szóló cikkekkel ellentétben nem oltásellenessége miatt lépett vissza.

"Tisztázni szeretném, hogy nem az én döntésem volt, hogy visszaléptem. Én ultimátumot kaptam, hogy fogadjam el a vakcinát pár nappal a versenyem előtt, vagy haza kell mennem"

- fogalmazott Schmid Julia, aki azt is elmondta, úgy érzi, egy rossz kép alakul ki róla és a hozzáállásáról a vakcinákkal, a gyógyszerekkel kapcsolatban, "és, mint tudós, állatorvos, sebész ez így nagyon rossz".

"Én nem vagyok vírustagadó egyáltalán, a munkámban az állatoknak is adunk vakcinákat nap mint nap, szóval én nagyon örültem, amikor kifejlesztették a koronavírus elleni vakcinákat. Ezek nélkülözhetetlenek a vírus elleni harcban"

- mondta a Fókusznak a sportoló.

hirdetés

A Magyar Olimpiai Bizottság csak július 9-én hozta meg azt a döntést, hogy minden magyar olimpikonnak kötelező az oltás. Schmid Julia ekkor már napok óta Tokióban volt, így e-mailben értesítették, hogy Magyarországról szállítanak majd neki vakcinát az olimpiai faluba. De mire megérkeztek az oltással, már mindössze hét napja maradt a versenyig.

"Hét nappal egy verseny előtt nincs semmilyen egészségügyi vagy orvosi előnye annak, ha beoltanak, hiszen a megbetegedést nem tudod vele megelőzni, még a második után is el tudod kapni a covidot és fertőzőképes is vagy. Szóval úgy gondolom, ez nem jelentett volna megoldást semmire"

- mondja az osztrákoktól honosított sportoló, aki azt is hozzátette, hogy túl közel volt a versenye.

Julia ott az olimpiai faluban, a hotelszobájában mérlegelte, hogy az oltás miatt három napig nem mozoghat majd, így kiesik az edzésből. Az esetleges mellékhatások, mint például az izomfájdalom vagy a levertség pedig rossz hatással lennének a teljesítményére.

"Megbetegedni ott Japánban, úgy, hogy esetleg emiatt ne tudjak versenyezni, úgy éreztem, hogy több hátránya lenne ott és akkor beadatni az oltást, mintha majd csak a verseny után adatom be, addig pedig elszigetelem magam a lehető legjobban. Igazából reménykedtem benne, hogy meg fogják érteni, hogy az én esetemben, mindössze pár nappal a nagy olimpiai versenyem előtt, ennek nem lett volna haszna"

- fogalmazott Julia, aki reménykedett benne, hogy kivételt tesznek majd, és versenyezhet, mert látják, hogy ez csak az idő rövidsége miatt alakult így.

A sportoló várta a MOB döntését, de semmilyen levelet nem kapott egészen vasárnapig.

"Lementem edzeni ebédidőben és akkor kaptam egy e-mailt, hogy itt vannak a ma esti repülőjárataid adatai. Egy órakor értem vissza a szállásra az edzésről, kettőre bepakoltam, elvittek PCR-tesztre, ami egy 40 perces út volt, majd vissza, hogy négyre meglegyek mindennel"

- meséli Julia.

"A nagy álmom, ami minden sportoló nagy álma, annak most vége lett pár nap alatt"

- fogalmazott a sportoló.

Juliának azt mondták, ha 10 perc alatt nem ér le a szálloda halljába, akkor magának kell intéznie a hazaútját, így ő hátrahagyva a hajóját és az edzőfelszereléseit, elindult haza. Abban bízott, hogy a mellérendelt edzője majd hazahozza neki ezeket, de kiderült, hogy ő maradt, így Julia most, ha akarna, akkor sem tudna edzeni egy hónapig.

"Ez a döntés nem rajtam múlt, és egyáltalán nem is értem az egészet, ráadásul elég nehéz azt is kezelni, ahogyan bántak velem, miután nem kértem az oltást. Senki semmit nem mondott, csak elküldték a repülőjegyem"

- fogalmazott Julia, aki nemrég érkezett haza Ausztriába.

Videó: A Fókusz riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
OLIMPIA

7 arany, összesen 16 érem – egyik legsikeresebb paralimpiáját zárta a magyar csapat

Csak egyszer szereztünk több aranyat a játékok történetében, de érmek tekintetében is van okunk a büszkeségre.

Link másolása

hirdetés

A korábban távolugrásban világrekorddal aranyérmes Ekler Luca szombaton az ötödik helyen végzett 400 méteres síkfutásban a tokiói paralimpián. Ezen a távon eleve világcsúcstartóként indult, az 1:00.27 perces eddigi legjobb eredményt a lengyelországi Bydgoszczban rendezett Európa-bajnokságon futotta június elején. Eredménye egyben azt is jelentette, hogy Magyarország számára véget ért a 16. alkalommal megrendezett sportesemény.

Miután a nap folyamán korábban bronzérmet szerzett a kajakos Varga Katalin, kialakult a magyar érmesek listája is:

hazánk összesen 16 érmet szerzett a paralimpián, ebből 7 arany, 5 ezüst és 4 bronz volt - ezzel hazánk 18. helyet foglalt el az országok rangsorában.

Bár az induló országok és a nemzeti csapatonként eltérő számú sportolók miatt nem feltétlenül releváns az összehasonlítás, de érdemes megjegyezni, hogy az augusztusban záruló "épek" olimpiáján ennél Magyarország 3 hellyel jobban zárva a 15. lett, de a paralimpián eggyel több aranyéremmel büszkélkedhettünk.

Történeti áttekintésben is büszkék lehetünk sportolóink teljesítményére: az 1960 óta zajló paralimpiákon 11 alkalommal szerzett érmet a magyar küldöttség, ebből most nyerte második legtöbb aranyérmét. De összességében is csak háromszor sikerült több érmet szereznie sérült honfitásainknak.

Magyarország legsikeresebb paralimpiája minden szempontból az 1984-es volt. Akkoriban még nem élt a szabály, hogy az olimpiát rendező ország rendezi a fogyatékkal élők játékát is, így Los Angeles helyett New York-ban tartották az az évi eseményt. Szerencsére a szocialista tábor bojkottja a paralimpiát nem érintette, így '84-ben 12 aranyérmet, 12 ezüstöt és 3 bronzot szereztünk. Ez akkor - csakúgy, mint idén - a 18. helyre volt elég az összetett éremtáblázaton.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
OLIMPIA

Konkoly Zsófia őrületes hajrában ezüstérmes 200 méter vegyesen

A mai napon ez már a második magyar érem!

Link másolása

hirdetés

A 19 éves pécsi versenyző - akinek nem fejlődött ki rendesen a jobb karja - a futamot 2:35.16 perccel nyerte meg. Ideje összesítésben a második legjobb volt a világcsúcstartó Sophie Pascoe-é mögött. Az új-zélandi 61 századdal úszott nála akkor gyorsabban, de a rekordja csaknem tíz másodperccel jobb.

Konkoly korábban ezüstérmes volt 400 méter gyorson, ötödik lett a sérültségi besorolás alapján 34 pontos 4x100 méteres női gyorsváltóval, a hatodik helyen végzett 100 méter háton és kilencedik lett 100 méter gyorson Tokióban.

Szerdán a magyar küldöttség tizenegyedik érmét - a negyedik ezüstöt - szerezte Zsófia. A mai nap folyamán Pap Bianka is ezüstérmet úszott, így ez ma már a magyar csapat második érme.

A vegyes zónában azzal kezdte értékelését, hogy megint csak centikkel maradt le az aranyéremről, mint múlt szerdán, amikor a magyar csapat első érmét nyerte 400 méter gyorson. Ugyanakkor emiatt nem volt csalódott. Szerinte Pascoe az új-zélandiak Hosszú Katinkája.

Nem vagyok csalódott, hogy ő vert meg. Nagyon nehéz legyőzni, S10-es volt előtte, és ott is szétverte a mezőnyt, úgyhogy nem lepődöm meg, hogy itt is. Inkább a bronzérmet tartottam reálisnak. Aztán az utolsó ötvenen megpróbáltam felhozni ezüstre" - árulta el, hogyan állt neki a szerdai úszásához. "Egyéni csúcsot úsztam, több mint egy másodpercet javítottam.

Mint mondta, csak az utolsó 25 méteren látta meg, hogy közeledik Pascoe-hoz, de nem gondolta, hogy az első helyre oda lehet érni, csupán próbált minél közelebb kerülni hozzá. Az úszásával elégedett volt, nem talált kivetnivalót benne. Csütörtökön még 100 méter pillangón indul, ami a fő számai közé tartozik.

A 200 méter vegyes másik magyar indulója, a még csak 15 éves Payer Kata délelőtt a harmadik előfutamban hatodik, összesítésben pedig 16. lett 2:57.29 perccel.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
OLIMPIA
A Rovatból
hirdetés

Itt az újabb magyar arany! Kiss Péter Pál győzött K1 200 méteren Tokióban

A legkomolyabban sérülteket felsorakoztató kategóriát nyerte meg. Ugyanebben a számban Juhász Tamás hatodik lett.

Link másolása

hirdetés

A KL1-es - azaz a legkomolyabban sérülteket felsorakoztató - kategória győzelemre esélyes magyar indulója, aki 2019-ben világbajnokságot nyert Szegeden és kétszeres Európa-bajnok, már a csütörtöki előfutamban is nagyon meggyőzően evezett, saját futamát két bójasor különbséggel nyerve a legjobb időt lapátolta. A pénteki döntőben, melyet felhős időben, csaknem szélcsendben, időnként permetező esőben rendeztek a Sea Forest Kajak-Kenu Pályán, a brazil Carlos Luis Cardoso da Silva és a francia Rémy Boulle volt a legnagyobb ellenfele.

Kiss a 4-es pályán ment, mellette a hármason Juhász - aki nem sokkal korábban, a középfutamból egy szép győzelemmel harcolta ki a döntőbe jutást -, a másik oldalán, az 5-ösön pedig da Silva. Kiss Péter nagyszerűen jött el a rajttól, hamar jól látható előnyre tett szert, és nem is fáradt el, végül 45.447 másodperces eredménnyel egy bójasorral előzte meg a második helyezett Silvát (48.031). A harmadik helyen Bouille (48.917) ért célba.

A BHSE 18 éves kajakosa, a nemzetközi szövetség összesítése alapján a sportág legfiatalabb paralimpiai bajnoka - aki nyolcéves korában a Guillain Barré-szindróma miatt deréktól lefelé lebénult, a magyar küldöttség tizennegyedik érmét - a hetedik aranyat - szerezte.

Juhász Tamás, a BHSE 45 éves, motorbalesetes versenyzője, aki 2012-ben még kerekesszékes vívóként szerepelt a londoni paralimpián, előzőleg egy szép középfutamgyőzelemmel jutott be a döntőbe, ahol az értékes hatodik helyet harcolta ki.

A húszesztendős Kiss Erik (KL3), akinek az egyik lábszára vékonyabb, nagy küzdelemben vívta ki a döntőbe jutást, középfutamában sikerült elcsípnie a harmadik helyet, így készülhetett a nyolcas fináléra, melyben nyolcadikként ért céléba.

A nyitott gerinccel született, 43 éves Rozbora András (KL2) középfutamában ötödik lett, ezzel B-döntőbe jutott, ahol negyedikként - így összességében a 12. - helyen végzett.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
OLIMPIA

Újabb aranyérem: Konkoly Zsófia győzött 100 méteres pillangóúszásban a paraolimpián

A 19 éves pécsi versenyző – akinek nem fejlődött ki rendesen a jobb karja – a csütörtök délelőtti előfutamát megnyerte, így került az esti döntőbe, ahol paralimpiai rekorddal győzött.

Link másolása

hirdetés

Konkoly Zsófia aranyérmet nyert csütörtökön 100 méteres pillangóúszásban, az S9-es kategóriában a tokiói paralimpián.

A 19 éves pécsi versenyző - akinek nem fejlődött ki rendesen a jobb karja - a csütörtök délelőtti előfutamát megnyerte, és 1:07.05 perccel, a legjobb idővel került az esti döntőbe. Ott ötven méternél másodikként fordulva, nagyszerű hajrával, 1:06.55 perces paralimpiai rekorddal győzött.

Konkoly Zsófia harmadik érmét szerezte a japán fővárosban, mivel korábban 200 vegyesen és 400 gyorson egyformán második volt. Csütörtöki diadalával a magyar küldöttség tizenkettedik érmét, egyúttal ötödik aranyát gyűjtötte be.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: