SZEMPONT

Drámai hatása lesz Trump autóvámjainak az európai autógyárakra is, Musk cége, a Tesla viszont nyerhet rajta

Április 3-a fekete nap lehet az európai autógyártóknak, és ennek hatásai Magyarországra is átgyűrűzhetnek. Trump 25%-os vámját nem hagyja válasz nélkül az Európai Unió, de könnyen lehet, hogy ez totális vámháborúhoz vezet.

Címlapkép: Win McNamee/Getty Images - szmo.hu
2025. március 28.

Trump szerdán írta alá azt az elnöki rendeletet, ami alapján április 3-tól 25 százalékos vámot vetnek ki az Egyesült Államokba importált autókra és autóalkatrészekre. A döntés megrázta a világ autóiparát, és jelentősen növelte egy globális kereskedelmi háború kitörésének esélyét. Ez különösen érzékenyen érintheti Mexikót, Kanadát, Dél-Koreát, Japánt, valamint Európát, és azon belül Németországot.

Az Egyesült Államok ugyanis az EU legfontosabb autóexport-piaca – az európai járműkivitel közel negyede oda irányul. 2024-ben az EU autógyártói 38,4 milliárd euró értékben exportáltak autókat az USA-ba.

Ezen belül különösen jelentős a három legnagyobb német autógyártó, a Volkswagen, a Mercedes és a BMW szerepe. Ők adják az EU autóexportjának 73 százalékát az amerikai piacra.

Így nem meglepő, hogy az európai autógyárak részvény-árfolyama meredek eséssel reagált az új fejleményekre. A Volkswagen 1,5%-ot esett, és 2-3 százalékos veszteséget könyvelt el a Mercedes-Benz, valamint a BMW is, amely arra készül, hogy az egyre élesedő kereskedelmi konfliktusok 1 milliárd dollár veszteséget okoznak nekik idén.

A Volkswagen kitettségét növeli, hogy csak egyetlen gyáruk van az Egyesült Államokban, a Tennessee állambeli Chattanoogában, ahol Atlas és ID.4 típusú haszonjárműveket gyártanak. Az Audikat és a Volkswageneket azonban Mexikóból importálják Amerikába, a Porschék pedig egyenese Németországból érkeznek. Az amerikai piac jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly 660 ezer autót adtak el ott, míg Németországban 1,1 milliót.

Ha az Audi kereslete csökken Amerikában, az áttételesen rossz lesz a magyar iparnak is, hiszen akkor a győri gyár termékeire is kisebb lesz a kereslet - mondta Túry Gábor, a HUN REN Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa Portfolio Checklist nevű podcastjában.

Trump döntése világszerte komoly visszhangot váltott ki a világ vezető politikusainak körében is. Mark Carney, Kanada miniszterelnöke csütörtökön arról beszélt, az Egyesült Államok „többé nem megbízható partner”, így más országokkal kezdenek el kereskedni. Carney azt is bejelentette, hogy Kanada a jövő héten válaszlépésként szintén vámokat vet ki az Egyesült Államokra, és hosszú távú küzdelemre készül.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt írta, továbbra is tárgyalásos megoldásra törekednek, de hozzátette, Európa megvédi saját gazdasági érdekeit. Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy az Egyesült Államok "egy olyan útra lép, amelynek csak vesztesei lesznek a végén. Mivel a vámok és az elszigeteltség mindenki jólétét veszélyezteti". Emmanuel Macron francia elnök már előző nap figyelmeztette Trumpot: a vámok kivetése „rossz ötlet”, és ha csakugyan bevezetik őket, Európa is válaszolni fog.

Trump a közösségi oldalán reagált. Azt írta, ha az Európai Unió és Kanada összefog, hogy gazdasági kárt okozzanak Amerikának, „a valaha volt legjobb barátjuknak”, akkor „még súlyosabb vámokra számíthatnak.”

Az április elején életbe lépő 25%-os vám nemcsak a külföldi, hanem az amerikai autógyártókat is érzékenyen érinti, mivel sok amerikai márka is külföldön – például Kanadában vagy Mexikóban – gyártott járműveket értékesít. Az új vámok ráadásul olyan kulcsfontosságú alkatrészekre is vonatkoznak, mint a motorok, váltók és elektromos rendszerek, amik szintén külföldről kerülnek be az Egyesült Államokba.

Emiatt az amerikai autógyárak részvényei csütörtökön még az európaiaknál is nagyobbat zuhantak. A General Motors papírjai több mint 7 százalékot estek, mivel a vállalat számos sikeres modelljét Mexikóból hozza be. A Ford, amely kevésbé függ az importtól, közel 4 százalékot veszített.

Emelkedett viszont a Tesla árfolyama, igaz, csak 0,4%-kal, de ez is azt mutatja, hogy Elon Musk cége a vámháború egyik nyertese lehet. A Tesla ugyanis minden Amerikában eladott járművét az USA-ban, Kaliforniában és Texasban gyártja. Így ezek az autók nem esnek a vámok hatálya alá, igaz, a gyártási költségek náluk is nőnek majd az importált alkatrészek vámja miatt.

Trump ugyanakkor sietett kijelenteni, hogy Elon Musk nem befolyásolta a döntését: „Soha nem kért tőlem üzleti szívességet” – mondta.

Az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a 25%-os vám drasztikusan megemelheti Amerikában az autók árát. AZ Egyesült Államokban eladott autók közel fele ugyanis importból származik, az összeszerelt járművekhez felhasznált alkatrészeknek pedig mintegy 60 százaléka külföldről jön. Igaz, itt a részletek még bizonytalanok. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint ugyanis a Kanadából és Mexikóból behozott autókat a járműben lévő nem amerikai tartalom mennyisége alapján vámolnák meg, tehát ezeknél a kocsiknál valamivel alacsonyabb lenne a vám 25%-nál. De az nem világos, hogy az alkatrészeknél is lesznek-e ilyen kivételek.

A New York Times szerint a Cox Automotive mindenesetre úgy számol, átlagosan 6 ezer dollár, vagyis 2 millió Ft lehet az áremelkedés azoknál a kocsiknál, amelyeket Mexikóban vagy Kanadában gyártanak. A magasabb árak az elemzők szerint elriaszthatják a vásárlókat, és arra kényszeríthetik a gyártókat, hogy visszafogják a termelést, ami rövid távon elbocsájtásokhoz vezethet.

Trump ennek ellenére optimista. A Fehér Házban tartott beszédében csütörtökön azt mondta: „Ez a lépés arra ösztönzi majd az autógyártókat és beszállítóikat, hogy Amerikában építsenek gyárakat.”

Szerinte „a vállalkozások visszatérnek az Egyesült Államokba, hogy ne kelljen vámot fizetniük.”

Ami azt illeti, már most is szinte minden jelentős autógyártónak van amerikai gyára: a BMW Dél-Karolinában, a Toyota Kentuckyban és más államokban, a Nissan Tennessee-ben, a Mercedes-Benz Alabamában, a Honda pedig Indianában és Ohióban gyárt autókat. De ezzel együtt is több százezer autót importálnak Ázsiából és Európából. Ezen pedig nem könnyú egyik napról a másikra változtatni.

A külföldi autógyártók ugyanakkor próbálnak gesztusokat tenni a Trump-kormányzat felé. A Hyundai például hétfőn egy Fehér Házban tartott eseményen bejelentette, hogy 21 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban a következő négy évben. A Mercedes szintén bővíteni akarja az amerikai jelenlétét.

Más autógyártók inkább kivárnak. Bár Trump szerint a vámok véglegesek, sok cég és ország abban bízik, hogy az amerikai elnök – akárcsak korábban – most is visszakozik majd.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Szexuális perverziók, szvingerezés, gyilkosság – A DTF St. Louisban David Harbour és Jason Bateman keverednek bele egy mocskosul vicces játszmába

Az alábbi kritikából kiderül, hogy minek a rövidítése a DTF, és az is, hogy mennyi epizódonkénti fordulattal kalkulálhatnak a nézők. Spoiler: sokkal.

KÉK HÍREK

Palacsintasütővel vertek agyba-főbe a szekrénybe bújt gyerekeik előtt egy házaspárt a haragosaik Mezőcsáton

A mezőcsáti apa és fia arccsonttörést okozott a családfőnek, miközben a gyerekek a szekrényben rettegtek. Az ügyészség felfüggesztettet ajánlott, de a támadók inkább bíróság elé állnak.

KÉK HÍREK

Az útra döntött egy hatalmas víztornyot a szélvihar Lengyeltótiban

Lengyeltótiban a vihar egy használaton kívüli víztornyot az útra döntött. A szerkezetet az önkormányzat géppel húzta le az útról, a további mentésben balatonboglári és helyi tűzoltók segítettek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt

Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.

M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.

Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.

Kapcsolódó

Török Gábor Orbán győri kirohanásáról: Ez nem sok jót ígér a kormányoldalnak

A politikai elemző a közösségi oldalán elemezte a miniszterelnök tegnapi kiabálását. A szakértő szerint a kormányfő viselkedése rombolja az eddig gondosan felépített képet arról, hogy ő a nyugodt vezető.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Re Va Dame és a Veled álmodtam nyerte A Dal 2026-ot

A műsor történetében először 11 versenydal jutott a döntőbe. A zsűri „fantasztikusnak és hipnotikusnak” értékelte a győztes dalt, az előadást pedig karizmatikusnak.

KÉK HÍREK

„Ezek elvetemült emberek” – ötmilliót zsarolt ki a nénitől a duguláselhárító maffia

Pest megyében egy éjjeli netes keresés után érkező brigád 5 milliót kért egy idős nőtől. A család szerint felásták a kertet, rokont utalásra vették rá.

KULT

Egy jóslat szerint Reviczky Gábornak csak két éve van hátra, most elárulta, milyen érzés a halál kapujában állni

77. születésnapján a megpróbáltatások után őszintén beszélt a halálhoz fűződő viszonyáról. A színész egy spirituális élmény után már nem fél, sőt, gyönyörűnek írta le azt.

SZEMPONT

„Az Orbán-rendszernek nincs visszaút” – Lakner Zoltán szerint a Fidesz felmondta a társadalommal kötött szerződését

Szerinte a rendszer régen túl van a zenitjén, ahová már soha, még egy választási győzelem esetén sem fog tudni visszatérni. Felvázolta a NER korszakolását, a jelenlegi időszakot orbáni pangásként jellemezte.

M.M. / Fotó: Partizán - szmo.hu
2026. március 28.

A Direkt36-nak adott interjú és videóvallomás után Szabó Bence története nemcsak megvilágosodást hozott, hanem a helyükre is tett dolgokat – ezzel a felütéssel kezdte Benyó Rita Lakner Zoltánnal a Partizán Elemző című műsorában folytatott beszélgetését.

Lakner a két párt közötti narratíva verseny elemzésével kezdett. Úgy véli, azok a kommunikációs magyarázatok működnek jobban, „amelyek ráerősítenek olyan benyomásokra, amelyekkel kapcsolatosan nem volt információ, tehát információs rések voltak”.

A videó másfél milliós nézettsége szerinte eldönti a narratívaversenyt, és bár ezt a tábort nagyrészt a már aktív ellenzékiek adják, kampányszempontból a Fidesznek akkor sem jó, ha a kormányra nézve kedvezőtlen benyomások megerősítést nyernek.

Lakner szerint Szabó Bence esetében a latban sokat nyom, hogy mindenki látja: személyes kockázatot vállal, feladja a hivatását és súlyos megtorlásnak teszi ki magát. „És én azt gondolom, hogy ez egy olyan erkölcsi horgonya az ő történetének, amivel szemben – persze – le lehet fényképezni, nem tudom én, a TISZA Párt informatikusait” – fogalmazott.

Az elemző szerint a mostani információszivárgások, mint a V-Híd pénzmozgásai vagy Szabó Bence vallomása, azt mutatják, hogy a rendszeren repedések vannak. Felidézte, hogy Unger Anna már 2023-ban arról beszélt, hogy a gazdasági krízis és a pénzforrások szűkülése miatt a rendszeren belüli szereplők elkezdenek másként gondolkodni, vagy azért, mert már nem jut nekik a pénzből, vagy azért, mert az erkölcsi érzékük nem bír el bizonyos parancsokat.

„És igazából ezek a lehetőségek, amikre Unger Anna – mondom – 2023-ban már rámutatott mint elméleti lehetőségekre, ezek alá így beúszott a történelem” – mondta. Lakner szerint az is a rendszer repedezését mutatja, hogy a titkosszolgálatok és a nyomozó hatóságok mintha egymás ellen dolgoznának, vagy legalábbis az egyik használni próbálná a másikat.

A kormány narratívájával kapcsolatban, miszerint ukrán kémek férkőztek a TISZA Párt közelébe, Lakner Zoltán feltette a kérdést: „mégis mit árul el az a magyar államról, a kormányzatról, a szolgálatoknak az állapotáról, hogyha igaz lenne az, hogy minden bokor alatt van egy ukrán kém?” Hozzátette, a kormányinfóról kitiltott újságírók kérdései is pont azokra az ellentmondásokra világítanak rá, hogy ha valóban kémekről van szó, az állam miért nem akadályozta meg a beépülésüket.

Lakner Zoltán egy sajátos NER-korszakolást is felvázolt. Szerinte 2010 és 2015 között zajlott a rendszer kiépülése, 2015 és 2022 között volt a zenit, a csúcskorszak, 2022 óta pedig egyfajta „orbáni pangás” tapasztalható.

„Tehát van egy ilyen elhúzódó agónia: egy nagyon erős, tehát a hatalmi pozíciókat szilárdan a kezében tartó rendszer (…), amely azonban nem képes azt a társadalmi szerződést teljesíteni, ami hát valami olyasmi: mi rengeteg pénzt elveszünk, és korlátozzuk a szabadságot, de nektek is jut annyi, hogy érezzétek a hétköznapok gyarapodását” – fejtette ki. Ezt a szerződést a Fidesz 2022 után egyoldalúan felmondta, amihez a kegyelmi botrány erkölcsi megrázkódtatása is hozzájött.

„Ebben az értelemben szerintem az Orbán-rendszernek nincs visszaútja. Tehát lehet egy választási győzelem esetén még így hosszabbítgatni ezeket az egyeneseket, de a zenit korszakába nincsen visszatérés” – állította. Ha a Fidesz hatalmon marad, szerinte a 2022-es megszorítások „kutyafüle” lesznek ahhoz képest, ami az országra vár. Ha viszont a Fidesz elveszíti a választást, a mostani szivárgások sokszorosára számít. „Akkor tényleg csontvázak zuhannának ki tömegesen a szekrényekből” – vélekedett.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól szólva Lakner kiemelte, hogy a külügyminiszter először álhírnek nevezte a Washington Post értesülését, majd arról beszélt, miért ne lenne normális, hogy Szergej Lavrovval egyeztet. Az elemző nonszensznek tartja azt az érvelést, hogy az uniós tanácsüléseken nincsenek biztonsági intézkedések, és bárki ki-be járkálhat. A probléma szerinte az, hogy egy ellenérdekelt fél valós időben kap tájékoztatást, és felmerül a kérdés, hogy ez a kommunikáció egy- vagy kétoldalú-e. A rezsicsökkentés és az orosz gáz kapcsolatáról azt mondta, nem tudjuk, mennyiért vesszük a gázt, de a szakmai konszenzus szerint valószínűleg világpiaci áron.

A kampány fő témáiról szólva Lakner azt mondta, a kormány részéről kényszer, hogy szinte kizárólag a háborúról beszél, mert a gazdasági sikerekkel és a jóléti ígéretekkel már nem tud kampányolni. Ezzel szemben a kampánynak van egy másik, a médiában kevésbé látható szintje: az országjárások.

„Valójában a magyar politikának ez a legnagyobb innovációja az elmúlt két évben, hogy – most ez iszonyú triviálisan fog hangzani – de, tudod, Magyarországon ez egészen újdonság: a politikusok elkezdtek találkozni a választópolgárral” – mondta.

Szerinte Magyar Péter gyűlésein a szakpolitikai témák is jelen vannak, és emlékezteti az embereket, miért mentek el oda. Lakner szerint Magyar Péter narratívája – Európai Unió vagy Oroszország – politikailag jól működik, mert „az EU, meg a nyugat, meg Európa: az népszerű dolog Magyarországon”.

A Medián legfrissebb felméréséről, amely a TISZA Párt hatalmas előnyét mutatja, Lakner Zoltán azt mondta, a most döntő választók egy része valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy nem kérnek újabb négy év Orbán Viktorból. Emellett szerinte egy „abszolút prognosztizálható folyamat” zajlik: a kisebb pártok szavazói a rendszerváltás reményében átpártolnak a TISZA Párt-hoz.

A 2010-es hangulathoz képest tapasztalható különbséget az autokratikus környezettel magyarázza. „Egyszerűen nehéz elhinni 16 év után, és – a „angol kémeket” utoljára tényleg Rákosi Mátyás emlegetett ilyen sűrűséggel ebben az országban”

– fogalmazott.

A felmérés hihetőségét firtató kérdésre azt válaszolta, a Mediánnak 35 éves múltja van, és a legtöbb választáson az ő adataik álltak legközelebb a valósághoz. Ráadásul a most mért egymillió fős különbség a TISZA és a Fidesz között nem sci-fi egy olyan ciklus után, ahol nulla volt a gazdasági növekedés, inflációs sokk és morális megrázkódtatás érte az országot.

„Mi a fenétől lenne népszerű a kormány, hogyha ezeket a dolgokat egymás mellé teszem?”

– tette fel a kérdést.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók és a szavazatvásárlás témájában Lakner óvatosságra intett. Szerinte a magasabb organikus részvétel hígíthatja a megvásárolt szavazatok arányát. A rejtőzködő fideszesekről szóló elméletet legendának nevezte. „Én nem nagyon látom magam előtt azt, hogy 16 év hatalom után a fideszes szavazók most így összehúzták magukat és megrettentek” – mondta. Hivatkozott Kovács Imre szociológusra, aki szerint a helyi véleményvezérek „átdobták a váltót”, ami megnehezítheti a Fidesz mozgósítását.

Lakner üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy a választást esetleg elcsalják: „Ha valakinek mondjuk csalás-aggodalma van, (…) egy dologban lehet bízni: hogy egy olyan erős választói akaratot kell megfogalmazni, amit nem lehet felülírni.”

A visszalépő ellenzéki jelöltekről azt mondta, a választási matematika egyértelmű. „Ha ő úgy gondolja, hogy létezik valami fifikás matematika, amivel lehetséges az, hogy szavazatmegosztással vagy valamilyen okossággal úgy tudja a Fidesz távozását a hatalomból megoldani, hogy közben az ellenzéki szavazatkoncentrációt nem gyengíti, akkor viszont sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen nincsen” – jelentette ki.

A győzteskompenzáció miatt minden olyan helyzet, ahol nem a legerősebb ellenzéki jelölt nyer, szavazatveszteséget okoz az ellenzéki oldalnak. Szerinte azok a politikusok, akik visszaléptek, racionális döntést hoztak, mert felismerték: „hogyha ő bármikor politikus akar lenni ebben az országban, ahhoz most hátra kell lépni”.

Végezetül a választókat érő mentális terhelésről szólva Lakner azt tanácsolta, senki ne hagyja, hogy a történtek elvegyék a kedvét a szavazástól, mert az a legerősebb eszköz. Azt javasolta, hogy az emberek beszélgessenek egymással, alkossanak közösségeket, mert a kormánykritikus közvélemény egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. „Ezt a nagyon súlyos mentális pressziót, ami alatt mindannyian vagyunk (…), azzal tudjuk kioldani, hogy nem maradunk egyedül” – zárta gondolatait.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

19 évesen megerőszakolta a producere, go-go-táncosként dolgozott, és azért lett szőke, mert Amy Winehouse-nak nézték – Lady Gaga 40 éves

Bár már egészen kiskorától nagy tehetségnek számított, ő direkt kivárta a felnőttkorát, hogy elkápráztassa a világot a hangjával.

KÉK HÍREK

Egy vendégmunkás holttestére bukkantak a kaposvári üveggyárban

A kaposvári Sisecam-üzemben péntek reggel, a műszak előtt egy dolgozót holtan találtak. A rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja az ügyet, idegenkezűséget nem gyanít.

KÉK HÍREK

Életfogytiglant kapott Kinga gyilkosa - Azért fojtotta meg a 11 éves kislányt, mert az azt mondta neki, hogy gyereket vár tőle

A férfi a gyilkosság után a rokonaihoz menekült. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat később megállapította, hogy Kinga nem volt állapotos.

SZEMPONT

A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját

Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 28.

A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

63 éves Quentin Tarantino: mindenki a 10. filmjét várja, de ő inkább egy új útra lépett

A neves rendező a londoni West Endre készülő első színdarabján dolgozik. Azt reméli, hogy sikere lesz és akkor turnéra is indulna vele.

SZEMPONT

„Az Információs Hivatal vezetője nagyon dühös” - Panyi Szabolcs azt állítja, vészjósló figyelmeztetést kapott egyik cikke után

Publikálta a szóban forgó anyagot, majd rögtön azt a tippet kapta, hogy a külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgozott és amelyben a kormány tagjai is érintettek voltak.

M.M. / Fotó: Közöd Podcast/YouTube - szmo.hu
2026. március 28.

„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.

Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.

Panyi azt állítja, hogy

„A cikket követően már kaptam figyelmeztetéseket magyar biztonsági forrásoktól, hogy a Magyar Információs Hivatal vezetője nagyon dühös. Azt a tippet kaptam, hogy a magyar külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgoztam, és amelyben a magyar kormány tagjai is érintettek voltak.”

Ezután történt az, hogy szerinte elővették

„az összes anyagot, ami volt rólam, megvágták, kiforgatták, és egyfajta kompromatként közzétették”

– mondta Panyi, aki úgy véli, a megfigyelést helyiség lehallgatásával vagy a forrásai telefonjain keresztül végezhették.

Az újságíró arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát az EU által.

„Kicsit úgy érzem, hogy elárultak… hagyták, hogy Orbán felépítse a maga kis Oroszországát.”

Panyi hozzátette, a nyomás akkor erősödött fel, amikor a kormány tudomást szerzett arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját, köztük egy állítólagos „külön telefon” használatát vizsgálja.

Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, miután a The Washington Post több európai biztonsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós üléseiről. Szijjártó elismerte, hogy orosz partnerével uniós ülések előtt és után is egyeztet, de a legsúlyosabb állításokat tagadta. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól a sajtóhírekre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a magyar–orosz összeköttetés gyanúja „nem meglepő”, míg Magyar Péter a hazaárulás gyanújának kivizsgálását sürgette. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico pénteki megkeresésére nem reagált Panyi vádjaival kapcsolatban.

„Nem akarunk visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a titkosszolgálatokat az eltérő vélemények elnyomására használják” – fogalmazott Panyi. Szerinte a vele történtek célja a pszichológiai nyomásgyakorlás és a hitelességének lerombolása - írja a lap.

Az újság azt is megemlíti, hogy 2021-ben Panyi telefonján az izraeli Pegasus kémszoftverrel történt fertőzést mutattak ki, az újságíró azóta rendszeresen ellenőrzi eszközeit.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk