444: Földbe állt a magyarországi akkumulátorgyártás, komoly válságban a magyar ipar
A kedden nyilvánosságra hozott részletes adatok megerősítették a KSH korábbi jelentését, miszerint a magyar ipar komoly bajban van. Augusztusban az ipari termelés a nyers adatok szerint 9,5 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztítva pedig 4,1 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A jelentős különbség oka, hogy idén két munkanappal kevesebb volt augusztusban, mint tavaly – írja elemző cikkében a 444.hu.
A KSH jelentéséből kiderül, hogy a magyar ipar gyengélkedésének egyik fő tényezője továbbra is az akkumulátorgyártás.
Pedig a kormány évekig az akkumulátorgyárakat tekintette gazdasági csodafegyvernek, ami a zöld átállás és az autóipar technológiai forradalmának élvonalába repíti Magyarországot. Ehhez képest ma már azt mondhatjuk, hogy az akkugyáraktól várt sikerek még a legoptimistább GDP-, infláció- vagy deficitcélokat is felülmúlták – legalábbis most úgy tűnik, hogy ez az elképzelés messze nem valósult meg.
A statisztikai adatok és az autóiparban zajló folyamatok alapján úgy néz ki, hogy a jelenlegi helyzet még egy jó ideig fennállhat.
A hivatalos besorolás szerint az „Akkumulátor, szárazelem gyártása” szakágazatban, ahova az akkumulátorgyárak tartoznak, augusztusban mindössze 192,3 milliárd forint volt az áfa nélküli termelési érték. Egy évvel ezelőtt még 285 milliárd forint felett volt ez az összeg, és 2022 augusztusában is 206 milliárd körül mozgott. Az augusztusi adat a legalacsonyabb 2022 júniusa óta, ami azt jelenti, hogy a magyar akkumulátorgyártás két éves mélypontra került. Ha pedig figyelembe vesszük az elmúlt két év magas inflációját, akkor reálértéken még nagyobb a visszaesés.
A portál szerint nem javítja a helyzetet az sem, ha a termelési volument vizsgáljuk, és azt nézzük, hogyan alakult az egy évvel korábbihoz képest. Míg 2022-ben még voltak hónapok, amikor 100 százalék fölötti növekedést láttunk, addig 2023 márciusában már csak alig több mint 30 százalékos bővülést tapasztalhattunk. Ez más ágazatokban talán még mindig jó eredménynek számítana, de az akkugyártásban a korábbi évek robbanásszerű növekedése után ez már figyelmeztető jel volt.
Az ősz beköszöntével pedig még inkább romlott a helyzet: az augusztusi több mint 40 százalékos bővülés után szeptemberben már csak 15,6 százalékos növekedést regisztráltak, majd novemberre az ágazat visszaesett.
Az idei év elején még volt némi remény, hogy a helyzet javulhat: januárban és februárban 2 százalék körüli növekedést láttunk. Azóta viszont a szektor ismét mélyrepülésbe kezdett, és a júliusi 14,9 százalékos visszaesés csak egy átmeneti felpattanás volt. Az augusztusi 24 százalékos visszaesés különösen aggasztó, és bár részben magyarázható a tavalyi erős bázissal, a helyzet így is komoly kihívásokat jelez.
Nagy kérdés, hogy az előző évek hatalmas növekedései eltűnnek-e a statisztikákból, és a bázishatás csillapítja-e a kilengéseket. Ha a szeptemberi adatokban már csak 8-10 százalékos visszaesés lesz látható, akkor talán van esély arra, hogy az év végére stabilizálódik a helyzet.
Azonban az akkugyártás piaci környezete továbbra sem kedvező, és a magyariparnak az sem segít, hogy a kínai BYD Szeged mellett épít majd gyárat, ahol nem magyar beszállítóktól szerzi be az akkumulátorokat. A kormány sem tud érdemben beavatkozni, hiszen az elmúlt években mindent megtett, hogy vonzóvá tegye az akkumulátorgyártást: közel 8000 milliárd forintnyi beruházást hoztak az országba, amihez 1000 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, de úgy tűnik, ez sem volt elég az ipar fellendítéséhez.
