Több mint 100 évvel ezelőtt a pestiek arrébb akartak tolni egy templomot
Ruzitska Lajos vázlata a budapesti belvárosi plébánia-templom eltolásáról, a tér rendezéséről és a forgalom irányításáról. (1935) Forrás: Ruzitska Lajos: A budapesti belvárosi plébánia templom eltolása és a tér rendezése, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1935. 9-10. szám
Vágó József építész árkádos tervezete a Belvárosi Főplébánia-templom környékének rendezéséről. Árkádok alól készült ábrázolás, kilátással a Szabadsajtó, Duna utca sarkán álló ház felé 1936 körül.
Vágó Józsefet, a magyarországi szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját, a 30-as évek közepétől kezdték foglalkoztatni Budapest városrendezési kérdései. A város teljes területére kiterjedő terveit 1936-ban mutatta be a Nemzeti Szalonban. Elek Artúr, az Újság munkatársa így ismertette a templommal és környezetével kapcsolatos elképzeléseit:
„Eredeti elgondolás az is, ahogyan a belvárosi plébániatemplom különleges helyzetét – azt, hogy az Erzsébet-hid megépítése óta valóságos gödörbe sülyedt –, esztétikailag hasznosítja. Négyszögü árkádsort épít a templom elé s vele még jobban hangsúlyozza a templom helyzetének különleges voltát, egyben sajátos érdekességet is ad neki.”
(Újság, 1936. május 7. / 105. szám) Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Vágó József építész árkádos tervezete a Belvárosi Főplébánia-templom környékének rendezéséről, 1936 körül. Jobb oldalt az Erzsébet híd feljárója. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Usetty Béla (a BSzKRT vezetője) így nyilatkozott a kérdésben a közigazgatási bizottság egyik ülésén:
„Azt hiszem, abban egyértelműen mindnyájan megállapodhatunk, hogy a templom nem jó helyen áll, helyesebben: a hidat nem jó helyre építették. A hidat nem lehet eltolni, tehát — ha lehet — a templomot kell onnan eltolni.
Nekünk igazán teljesen mindegy, vájjon eltolják-e, vagy lebontják és új helyen építik fel, mert a szentély az egyedüli, amelynek történelmi és művészeti jelentősége van, a többi része talán mellékes is.” (Fővárosi Közlöny, 1937. április 27. / 22. szám)
Végül számos bizottsági ülés után a Közmunkatanács – elsősorban műszaki szempontokat figyelembe véve – elvetette a templom áthelyezésének elképzelését.
A pesti Hal tér a piaccal az 1850-es években. Háttérben a Belvárosi Főplébánia-templom. A kép alján felirat: Lauffer és Stolp bizományában Pesten.
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
A Belvárosi Főplébánia-templom 1880 körül. Az épület előtt a Halbig-féle Szentháromság-szobor. Baloldalt a piarista rendház részlete.
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
A Belvárosi Főplébánia-templom homlokzata 1898 körül. Jobb oldalt az épülő Osztálysorsjáték bérpalotája (még felállványozva). Balra a piarista rendház épületének részlete, az előtérben az Erzsébet híd építkezésének munkaterülete.
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Klotild-paloták, háttérben az épülő Erzsébet-híd és a Belvárosi Főplébánia-templom, 1901.
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
A Belvárosi Főplébánia-templom és környéke 1906 körül. A balra piarista rendház épületének sarka, jobb oldalt az Erzsébet híd feljárója. Háttérben jobbra az Osztálysorsjáték palotája látszik.
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény