Most testközelből láthatod Pompeji csodás világát és megdöbbentő emlékeit
Sok évvel ezelőtt jártam a Vezúv lábánál feltárt Pompeji-ben. Az élmény megdöbbentő volt, és azóta is élt bennem a vágy, hogy újra láthassam ezt a fantasztikus helyet. Idén nyáron pedig mindez a különleges történeti emlék megérkezett Magyarországra.
Hogy nem csak engem varázsolt el ez a misztikus, különleges látványosság, arra bizonyíték, hogy száz éve készült Szeged arra, hogy vendégül láthassa és bemutathassa a vulkánhamuban eltűnt, majd újra megéledt régi város emlékeit. Móra Ferenc, a múzeum egykori igazgatója egy újságcikkben írt arról, hogy el kéne hozni a szegedi múzeumba Pompeji köveit. És most itt vannak.
Két éves előkészítő munka után, szigorú biztonsági intézkedés mellett érkezett meg Nápolyból a 120, felbecsülhetetlen értékű tárgy, melyeket speciális, dupla falú dobozokba csomagoltak és klimatizált kamionokban szállítottak az olasz régészek.
A 79-es Vezúv kitörés után a vulkáni hamu alatt megmaradt és ideérkezett közel 2000 éves kincsek egyik legértékesebb darabja a több, mint két méter magas Poszeidón-szobor.
A Pompeji-kiállítás többmilliárdos értékű műtárgyainak legnagyobb része Olaszországból, a Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett, melynek legkisebb darabja egy néhány centis halászhorog.
Az egyik leghíresebb különlegességük pedig egy ritkaságnak számító gladiátor sisak, melyet valószínűleg egy menekülő gladiátor hagyhatott hátra Pompejiben.
Az amfiteátrumi gladiátorok roppant népszerűek voltak, mint a mai celebek. Aki sokszor győzött, igazi sztárrá válhatott.
A díszes sisakot, melyet harci jelenetek, és Viktória, a győzelem istennője díszíti, felvonulásokkor használhatták. A tárlaton látható egy másik, díszítés nélküli, 6 kilogrammos sisakot is, mely a gladiátorküzdelmekhez készült. A rendkívül nehéz sisak szemrostélyát a felvétel után szegecselték fel, hogy minél jobban védjék a gladiátor arcát és fejét.
A kiállításon az is kiderül, hogy milyen komoly fürdőkultúrájuk volt az ottani embereknek. A mai értelemben amolyan wellness központok voltak, ahol a fürdés mellett sportolási, szépítkezési, sőt étkezési lehetőség is volt, de könyvtár és előadó terem is kapcsolódott hozzá. A közéletnek is egyik központja volt, de a gyógyításban is szerepet kaptak.
A tárlat tán legmegrendítőbb különlegessége az az eredeti gipszöntvény, mely egy 20 év körüli, várandós nő csontjait tartalmazza. Mellette egy guggoló emberi alak és egy láncra kötött kutya gipszöntvényének másolata is látható.
A hamu belepte testüket, a feltáráskor csak a csontok és néhány esetben a ruházatuk maradványai voltak a testük körül megszilárdult kőzetben. A kutatók, mikor rájöttek, hogy emberi alakzatokat találtak, speciális módon, gipsszel öntötték ki az üregeket, így tudták az alakjukat megőrizni.
A júniusban megnyílt és december végéig látható kiállítás legfőbb érdekessége számomra a hangulata volt. Fantasztikus gazdagságot, élni tudást, szervezett hétköznapi életet, dicső harcokat és pompázatos ünnepeket élhettek meg az ott élők. A vidék, ahol letelepedtek gyönyörű, a természet bőkezű, és a közeli tengerpart együtt forgalmas, pezsgő életet, és vele együtt jómódot biztosíthatott.
A termeken végighaladva megismerhetjük az életüket, a hitvilágukat, a szokásaikat, a szórakozásaikat és harcászatukat.
A múzeumban elmondták nekünk, hogy nem csak hogy nálunk, de Közép-Kelet Európában sem volt ilyen méretű kiállítás. A nápolyi műtárgyakon kívül bemutatják még a Savaria Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Aquincumi Múzeum ideillő tárgyait is, így összesen 350 kiállítási tárgy meséli el a kort, a Vezúv és Pompeji történetét.
A kiállítást két helyszínen nyitották meg, a Móra Ferenc Múzeum főépületében, valamint a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban.
A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetünk meg.
A Fekete házban a gladiátorok világát, a temetkezést, és étkezést mutatják be. És itt látható a Pannónia provincia világa is. Egy különleges kiállítási részben a 18 éven felüliek bekukkanthatnak egy erotikus térbe is, ahol képeken adtak tippet az oda betérőknek.
Szeptember végétől pedig Pompeji kapcsán régészeti kiállítás nyílt a Kass Galériában, ahol Pompeji pusztulásának időszakát mutatják be Csongrád megyei vonatkozásban.
VIDEÓ: a kiállításról
A borzalmas vulkáni kitörésnek már voltak előjelei. 62-ben nagy erejű földrengés rázta meg a vidéket, rengeteg épületet, hidat, kikötőt pusztítva el. Az ezt követő időszakban egyre gyakoribbak lettek a rengések. Végül 79. augusztus 24-én a Vezúv kráterét lezáró lávadugó hatalmas erővel kirobbant és mintegy kilométer magasságig lövellte fel a kőtörmeléket, hamut. Három napon át hullott a földre a hatalmas, sötét hamu- és kőfelhőből a kőzápor, Pompejit 7-8 méter vastagon temette be.
Sokan próbáltak elmenekülni, de esélytelenek voltak. Akik a házak pincéjébe bújtak, ők már az ajtókat fedő kőréteg miatt ki sem tudtak jutni az épületekből. Ám a legtöbben a rájuk omló házakban, vagy a forró hamutól haltak meg.
Mivel Pompeji-ben a hamu és kő borította be a települést, ennek köszönhetően maradtak meg viszonylag épen alatta a város épületei, díszítései, és az emberek, állatok alakzatai. A szomszédos Herculaneum-ra láva ömlött, jóval magasabb réteget képezve fölötte.
Pompeji maradványaira véletlenül akadtak rá a 16. században, a Sarno-folyó szabályozási munkálatai közben. A hivatalos ásatások 1748-ban indultak. A híressé vált lelőhelyet folyamatosan tárták fel, ám még ma is csak kb. a kétharmada került elő.
VIDEÓ: Pompeji pusztulása
Megdöbbentő animáció, a kiállításon is látható
További információk ITT.
Fotók: a szerző és a múzeum felvételei
Ha érdekes volt a cikk, oszd meg másokkal is!
