hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Hofinak is írt poénokat, kollégái jegyzetelték a vicces mondatait

Boncz Géza, a ’80-as évek híres humoristája a Markos-Nádas párossal futott be, majd Bodrogi és Gálvölgyi olvasta fel a poénjait a Rádiókabaréban.

Link másolása

hirdetés

„Inkább a hó hulljon, mint a legjobbjaink” – mondogatta mindig Boncz Géza, a két évtizede elhunyt humoristánk, akinek neve mára kikopott a köztudatból. A nevettetés retró legendája Nagybányán született 1944-ben, de a család két évvel később Szegedre költözött, ahol híresen utálta az iskolákat, de legalább az iskolák is őt. Nagy nehezen rádió-, villamossági- és műszakicikk-eladói szakképesítést szerzett, de mindig jobban ment neki a zenélés és a sztorizás, úgyhogy ezekből élt élete végéig.

A tagbaszakadt, rendezetlen fogsorú, bajszos legényt már a Magyar Rádió első humorfesztiválján felfedezték 1974-ben, ekkor a harmadik helyezést érte el. A II. Humorfesztivált pedig meg is nyerte Markos Györggyel és Nádas Györggyel együtt (Markos-Nádas-Boncz trióként). Nem mindenki értette a sajátos kifejezésmódját és szófordulatait, nem ehhez volt szokva sem a szakma, sem a közönség.

Innentől kezdve azonban huszonöt éven keresztül adta a poénjait a Magyar Rádión futó Rádiókabaréhoz, amelyben sokszor Bodrogi Gyula vagy Gálvölgyi János olvasta fel a szövegeit. A ’80-as évek összes humorforrásának ő volt az egyik kulcsfigurája, hiszen gyakran lépett fel a Markos-Nádas párossal és a Mikroszkóp Színpadon – színházban és televíziós műsorokban egyaránt –, illetve állandó munkatársa volt a Hócipő című vicclapnak is.

Állítólag a legtöbb kollégája jegyzetfüzettel ült le mellé, úgy ontotta magából a poénokat. A nagyszerű Hofi Géza is éveken keresztül alkalmazta őt saját gegcsapatában.

Boncz nem volt kifejezetten megnyerő előadó, de valahogy mindig megnevettette a körülötte lévőket. Nagylelkűsége mellett ütős egymondatairól volt híres, mint például „Éljen a megbonthatatlan szovjet–magyar konzerv!” vagy „1849-ben Görgey nem várta meg a napnyugtát, még Világosnál letette a fegyvert”.

hirdetés

Markos egyszer sztorizott arról, hogy még egy rendőrségi igazoltatás is milyen szórakoztató volt a társaságában.

Amikor egy vidéki turnéról hazafelé tartva megállította őket egy zsaru, mondván, nem látták-e a 60-as táblát, Boncz a hátsó ülésen ártatlan képpel kérdezte: „Miért, biztos úr, ellopta valaki?” 





hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A legnagyobb magyar stadionkatasztrófa vezetett a Puskás Aréna elődjének felépítéséhez

A Fradi-pályán 1947-ben történt tragédiát a tribün túlterhelésére fogták, a helyszínen lévő építész azonban egész másra jutott.
Forrás: Tó-retró blog Címkép: FTC stadion és klubház, B közép lelátó. 1935. Fortepan/Lőrincze Judit - szmo.hu
2021. július 02.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Az új Puskás Aréna kiválóan szerepelt a Euro 2020 (2021) mérkőzésein. Valóban lenyűgöző épület és okot ad a büszkeségre. Ne felejtsük el azonban, hogy ősének, az első nemzeti stadionnak létrejöttéhez az ország legnagyobb stadionkatasztrófájára volt szükség. A sokkoló baleset nyomán a hazai döntéshozók belátták, hogy az akkor már 50 éve húzódó tervezgetést némileg fel kell gyorsítani. Pár éven belül meg is született a Népstadion, de menjünk csak szépen sorban...

A magyar-osztrák összecsapásoknak akkoriban még volt egy igen pikáns felhangja, a monarchia emléke miatt. Így nem csoda, hogy az Üllői úti pályán

hatalmas tömeg gyűlt össze 1947. május 4-én,

a 27. egymás elleni csatára. Ráadásul ezen a napon ünnepelte a magyar futball az első hivatalos mérkőzés 50. évfordulóját is. A válogatott összecsapás kezdőrúgását Hajós Alfréd végezte el, aki az első osztrák-magyar és egyben az első válogatott meccs balösszekötője volt. Az úszó, futballista, építész fenomén piros-fehér BTC mezt viselt, megemlékezve róla, hogy ez a csapat játszotta (ketté osztva) azt a nevezetes első, hivatalos mérkőzést 50 évvel korábban.

Üllői út, FTC stadion, szemben a B tribün, balra hátul a Magyarok Nagyasszonya (Rezső) téri templom kupolája. 1935. Fortepan/Lőrincze Judit

A meccs kezdete után nem sokkal a magyarok egyértelművé tették elképzeléseiket a végkimenetel kapcsán, hiszen a 13. percben már a második gól született (Puskás fejes gólja után Egresi növelte az előnyt). Nem csoda, hogy majd’ felrobbant a stadion. Sajnos ez esetben szó szerint, hiszen

hirdetés
ekkor dőltek először a fenti lelátóról a szurkolók az alattuk lévő szektorban ülőkre, a Springer szobor közelében. Bár egy lábtörés már ekkor is bekövetkezett, a rendezők tovább engedték a mérkőzést.

A nézők pedig elhűlve láthatták, hogy Ausztria az első félidő végére kiegyenlített.

Nem nehéz elképzelni, hogy mit érezhettek a szurkolók, amikor a második játékrész hatodik percében újra hozzánk került az előny, és az eredményjelzőre 3-2-őt akasztottak fel a kezelők. Leírhatatlan lehetett az öröm, ám hamarosan a döbbenet és a rémület is az lett. Ekkor

az emeletnyi magas észak-nyugati lelátó dőlt össze 8 méter hosszan. Mivel itt – az ülőhelyekhez viszonyítva – jóval többen voltak, a látvány leírhatatlan lehetett. Az emberek egyik pillanatról a másikra zuhantak a mélybe, majd vérző, jajveszékelő sérültek hevertek mindenütt.

A tribünön 400-an voltak a balesetkor, és közülük 278-at kellett Budapest 6 kórházába szállítani. Bár a Budapesti Rádió az esemény után azt jelentette, hogy két ember meghalt, ez nem bizonyult igaznak, ugyanis a vakszerencse folytán mindenki életben maradt (igaz 71 ember kritikus állapotban került az orvosokhoz).

Meglepő módon a játék néhány perces szünet után folytatódott, és végül 5-2-es magyar siker született...

Természetesen a rendőrség már másnap, hétfőn lefolytatta a vizsgálatát (egyetlen nap alatt!) és arra a következtetésre jutottak, hogy

a lelátó állapota és túlterheltség okozta a katasztrófát.

Ennek megfelelően még aznap(!) előállítottak 17 jegyüzért, akik hamis jegyeket árultak az összecsapásra, így (a biztonságiak figyelmetlensége miatt) jóval többen voltak a stadionban, mint az engedélyezett nézőszám. Tiszta, gyors munka volt a rendőrségtől, csakhogy...

Már korábban említettük, hogy a kezdőrúgás okán a stadionban tartózkodott az ország egyik elismert építésze,

Hajós Alfréd, aki azonnal vizsgálódni is kezdett, és igencsak más eredményre jutott,

mint a bősz cerberusok.

Hajós Alfréd

Ő azonnal megállapította, hogy a deszkapadlózatot tartó betonoszlop mozdult el 2 centiméterre kifelé a függőlegestől. A földre zuhant faanyag pedig a korhadásnak legkisebb jelét sem mutatta, az kiváló állapotban volt. De akkor mi történhetett valójában?

Hajós bevonta a vizsgálódásba a korábbi kerületi mérnököt (ő felelt korábban a középületek állapotáért) és immáron ketten próbáltak rájönni a katasztrófa okára. Elsőként azt állapították meg, hogy a kibillent oszlop eltávolodása miatt akadhattak ki a padlódeszkák, így azok törés nélkül zuhantak a mélybe. Azonban

arra a következtetésre jutottak, hogy a túlterhelés és a szurkolók ugrálása okozta dinamikus terhelés így nem mozdíthatta el a betonoszlopot.

Ha ez lett volna az ok, akkor a pillér nem kifelé, hanem befelé dőlt volna meg. A további vizsgálódás megállapította, hogy az oszlop alatti talaj erősen el volt vizesedve, ami instabillá tette a pillér alátámasztását és ez vezetett a dőléshez. Mivel a katasztrófa egy igen aszályos időszak közepén történt, így arra jutottak, hogy az eső nem játszhatott szerepet.

Végül sikerült megállapítani, hogy az oszlop mellett lévő teniszpálya öntözőberendezése ontotta a vizet a pillér környéki földre is, így annak használata idézte elő magát a katasztrófát is!

(Világ c. folyóirat, 1947. május, p.3.)

Vajon miért tudjuk ennek ellenére a mai napig úgy, hogy a stadion állapota és a túlterheltség okozta a balesetet? A választ ma már nehéz lenne megtalálni. Az azonban beszédes, hogy a következő választásokon (pár héttel később) hatalomra került Dinnyés Lajos, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagjaként azonnal a hazai stadionok katasztrofális állapotáról kezdett beszélni, és a „Nemzeti stadion” (Népstadion) 50 évvel az első tervek után, a következő évben valóban épülni kezdett...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Egy ikrekkel várandós nő maradványait találták meg egy 4000 éves urnában Szigetszentmiklósnál

Egy kislány csontjait is azonosították, aki 8-13 éves lehetett, amikor meghalt.

Link másolása

hirdetés

Számos emberi maradványra bukkantak magyar és olasz régészek egy Szigetszentmiklós közelében lévő 4000 éves bronzkori urnatemetőben - számolt be róla a Science Alert egy magyar-olasz tanulmány alapján.

A város területéről már korábban is sok lelet került elő a bronzkorból, egészen pontosan a Vatya-kultúra időszakából. A legnagyobb urnamezős területet Szigetszentmiklós határában, egy új szupermarket építése előtti ásatás során fedezték fel.

Összesen 525 temetkezőhelyet találtak fél hektárnyi területen. Huszonkilenc sírból 41 mintát vettek, ezek közül 26 urnában tárolt hamvak voltak. Ezeket aztán számos laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, hogy kiderítsék, pontosan milyen embereket temettek el ott.

Az egyik urna azért emelkedett ki a többi közül, mert olyan luxustárgyakat is tartalmazott, mint egy arany hajgyűrű, egy bronz nyaklánc, és két csont tű.

A csontok között pedig a legérdekesebb felfedezés egy fiatal nő maradványai voltak, akit nem egyedül temettek el. A régészek szerint a 20-as évei végén vagy a 30-as évei elején járhatott, és ikrekkel volt várandós, amikor meghalt. A két magzat apró csontjait is megtalálták az urnában, akik már kb. 30 hetesek lehettek anyjuk hasában.

A bal oldali képen az anya, a jobb oldali képen a magzatok csontjai láthatóak.

hirdetés

Egy kislány maradványait is azonosították, aki 8-13 éves lehetett, és érdekesség, hogy nem a mai Magyarország területén születhetett, hanem valószínűleg Dél-Morvaországban, vagyis Csehországban. Más maradványok elemzésének eredményei is azt bizonyítják, hogy más nők is érkeztek messziről Szigetszentmiklós területére, ahol végül meghaltak.

A kutatók szerint az új leletek további vizsgálatával még többet megtudhatunk majd a Vatya-kultúráról. Az nem derült ki, hogy pontosan mikor bukkantak rá az újabb maradványokra. Tanulmányukat még 2020 novemberében küldték be a Plos One tudományos folyóiratnak, idén július 28-án jelent meg.

Szigetszentmiklóson egyébként idén is találtak emberi maradványokat egy, a vízparthoz közeli, magántulajdonban lévő telken, ahol a hírek szerint gyeptégla- és szőnyegüzem épülhet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Megfejtenék a tengeri rejtélyt: expedíció indul Shackleton 3000 méter mélyen fekvő hajójának felkutatására

Shackleton jég közé szorult hajója hónapokig sodródott a Déli-sarknál, mielőtt a jég összeroppantotta volna. A hajó legénységének több tagja jégtáblákon úszva jutott el a lakatlan Elefánt-szigetre, Shackleton és öt társa pedig egy bálnavadászhajón érte el a Déli-Georgia-szigetet.

Link másolása

hirdetés

Expedíció indul jövőre a sarkkutató Ernest Shackleton 1915-ben a Weddell-tengeren elsüllyedt Endurance nevű hajójának felkutatására - számolt be a vállalkozásról a The Guardian brit napilap online kiadása.

Shackleton hajójának holléte az egyik legnagyobb tengeri rejtély azóta, hogy a hajó 1915-ben a déli-sarki jég fogságába került és elsüllyedt. A sarkkutatás hőskorának ezt a jelképét sokáig lehetetlennek tartották megtalálni a szélsőséges antarktiszi környezet, "az ördögi körülmények" miatt, ahogy annak idején Shackleton jellemezte őket.

Egy nagyszabású tudományos expedíció azonban a hétfői bejelentés szerint arra vállalkozik, hogy felkutassa a roncsot, felmérje állapotát és lefilmezze. Az Endurance22 a jövő év elején indul útnak egy jégtörő hajóval. Az expedíción nemzetközi tudóscsapat vesz részt, amelynek tagjai egyúttal a déli-sarki jeget és a klímaváltozás hatásait is tanulmányozzák.

Mensun Bound, az expedíció vezetője két éve, 2019-ben már indított egy kutatást az Endurance után, de azt a vállalkozást a szélsőséges időjárás miatt le kellett fújni. Bound a The Guardiannek elmondta, hogy miközben a globális felmelegedés az Antarktiszon rendkívül elszomorító, az olvadó jég javította az esélyeket a hajóroncs felfedezésére.

Shackleton jég közé szorult hajója hónapokig sodródott, mielőtt a jég összeroppantotta volna. A hajó legénységének több tagja jégtáblákon úszva jutott el a lakatlan Elefánt-szigetre, Shackleton és öt társa pedig egy bálnavadászhajón érte el a Déli-Georgia-szigetet. Végül mindannyian megmenekültek.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT

Hollywoodi filmekben is feltűnt az elhagyottan álló kiskunlacházi szovjet laktanya és reptér

Régen tisztek és pilóták éltek elzártan itt, majd kivonulásuk után a kísérteties helyen forgatott Angelina Jolie és Bruce Willis is.
Fotók: Kószó András - szmo.hu
2021. augusztus 01.


Link másolása

hirdetés

Üresen áll még mindig a hollywoodi filmekből is ismert, volt szovjet laktanya és repülőtér. Forgatott itt Angelina Jolie és Bruce Willis is, itt készült többek között a Szívlövés, a Ideglelés Csernobilban, a Vér és méz földjén című filmek, a Die Hard ötödik részének jó pár jelenete is.

A repülőtere az 1940-es években épült ki, majd a világháború után magyar reptérként működött, sőt az ötvenes években fejlesztették is, hogy az új sugármeghajtású MiG-15-ös gépek is le tudjanak itt szállni.

1956-tól 1991-ig szovjet reptér volt, a hetvenes években épült fel több betonfedezék is a gépek részére. A bázist végül 1991. május elején adták vissza a magyar félnek.

A laktanya szintén a negyvenes években épült fel, majd bővítették. A laktanyán kívül volt itt posta, mozi, színház, kulturális intézmény, étkezde, konyha és tornaterem is. Később lakótelep is épült, hozzá bölcsőde és iskola, sőt kávézó, újságos és víztorony is készült. A lakásokban tisztek, pilóták laktak a családjaikkal.

Az 1990 márciusi csapatkivonási egyezmény aláírása után 1991 júniusában vonultak ki a szovjet csapatok.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: