prcikk: Hihetetlen robotkutyák: bombakeresésben, mentésben, csomagszállításban is jobbak, mint az ember | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Hihetetlen robotkutyák: bombakeresésben, mentésben, csomagszállításban is jobbak, mint az ember

Sok minden történt a világhírű Spot első megjelenése óta: az utódai maratonon indulnak, bombát hatástalanítanak és sugárfertőzött romokat vizsgálnak.


Első látásra azt hihetnénk, hogy a négylábú robotok fejlesztése nem több drága emberi hóbortnál: ahogy a humanoidokkal a saját képmásunkra, a robotkutyákkal a leghűségesebb társunkra hasonlító gépeket akarunk építeni. Ezek az eszközök olyan mozgásokra képesek, mint a házikedvenceink, ám elsősorban nem azért, hogy az ismerős viselkedés bizalmat ébresszen bennünk. Sokkal lényegesebb, hogy a hatékony mobilitásuk miatt felhasználási területek szélesebb körére alkalmasak, mint a guruló vagy két lábon lépegető társaik.

A robotkutyák úttörő modellje a 2020-ban piacra dobott Spot, amelyet az azóta főleg fejlett humanoidok építésével foglalkozó Boston Dynamics fejlesztett. Bár a nagyközönség leginkább csak jópofa mutatványokról készült videókban találkozott vele, eredetileg ipari és kutatási célokra tervezték. Építkezéseken, olajfúrótornyokon, bányákban és más veszélyes helyeken képes adatgyűjtésre, megfigyelésre, ellenőrző tevékenységre és hasznos terhek szállítására – köszönhetően a szenzortechnológiájának és a kutyák ihlette mechanikus lábszerkezetének, illetve az ebből fakadó mobilitásnak és egyensúlyérzéknek, amivel egyenetlen terepen is megbízhatóan mozog. Spot a testre szabható különböző kiegészítők – például a környezet feltérképezésére lidar érzékelők vagy a különböző robotkarok – révén tárgyak manipulálására is alkalmas, akár teljesen önállóan.

Spot tesztelése a Boston Dynamics műhelyében

Az autonóm működést támogató szoftverekkel egyre precízebb feladatokat végezhet, így Spot nem csupán egy robot, hanem egyenesen a modern ipari automatizáció egyik legfontosabb szimbóluma. Az utóbbi időben kiderült, hogy a fejlett mozgás és az önálló működés mellett rendkívül tartós is – olyannyira, hogy súlyosan sugárszennyezett környezetben végezhet létfontosságú munkát.

Fukusima romjai között robotkutyák kutatnak

Az új évezred legsúlyosabb reaktorbalesete évtizedekig ad feladatot a szakembereknek, akik a 2011-es tragédia óta folyamatosan dolgoznak a romok felmérésén és eltakarításán. Talán mondani sem kell, hogy a helyszín közelében néhány óránál tovább senki sem tartózkodhat, így Spot érkezéséig nagyon lassan haladt a munka, hiszen máig sok az emberek számára megközelíthetetlen terület. A The Robot Report szerint a fukusimai romok semlegesítésén dolgozó csapat 2022-ben vetette be először a Boston Dynamics négylábú robotját, ami videókat közvetít és rögzít, sugárdózist mér vagy éppen mintát vesz a törmelékből a laboratóriumi vizsgálatokhoz. Koji Watanabe, a Tokyo Power Technology Atomerőmű-leszerelési Osztályának csoportvezetője közölte: éppen azért választották Spotot, mert olyan robotra volt szükség, ami nehéz terepen is kiválóan navigál, akár jelentős súlyt elbír, ajtókat nyit és zár, valamint akadályokat kerül ki – teljesen önállóan. Spot összetett feladatokat kapott Fukusimában. Használták a katasztrófa okainak és következményeinek vizsgálatára, semlegesítő műveletek szimulálására és egy ún. leszerelési archívum létrehozása.

Az operátorok biztonságos távolságból irányították, de a robot önvezető képességei is fontosnak bizonyultak: minden lépését önállóan tervezte meg és hajtotta végre, így a kezelőknek csak az irányt kellett megadni, hogy merre haladjon. A fejrészre szerelt robotkar nagyrészt szintén önállóan nyitott-zárt ajtókat, amihez a kezelőknek elég volt rámutatni a kilincsre, vagy arra, hogy az ajtó melyik oldalán van a zsanér – a többit Spot magától elvégezte.

A fukusimai atomkatasztrófa helyszínének vizsgálata több mint tíz évig apró lépésekben haladt, aztán jött Spot, amellyel alig több mint egy év alatt teljesen feltárták a területet. A robot bármely más ismert eszköznél 10-20-szor gyorsabban hajtotta végre a rábízott feladatokat.

Spot a fukusimai rektorbaleset helyszínén kutat a romok alatt. Fotó: Boston Dynamic

A Boston Dynamics négylábú robotja hamarosan egy másik kritikus szegmensben, a terrorelhárításban is szerepet kaphat, miután a brit kormány tudományos versenyt szervezett a mesterséges intelligencia és a Spot technológiájának ötvözésére, bombahatástalanítás céljából. A 40 programozóból felállított öt csapat három nap alatt készítette fel a robotkutyát a tűzszerészeti munka többféle forgatókönyvére.

„Öröm volt látni a tehetségek elkötelezettségét, hogy olyan bombamentesítő eszközöket hozzanak létre, amelyekhez nem kell emberi jelenlét. Számos olyan ötletnek voltam szemtanúja, amelyek feltétlenül megkönnyítik a kutatás-fejlesztést a területünkön” – értékelte a kihívást Chris Coles, a brit hadsereg robbanóanyag-eltávolító és keresőcsoportjának alezredese. Bár a tiszt nem közölte, hogy a demonstrált megoldások közül melyik, mikor és milyen formában kerülhet át a gyakorlatba (katonai felhasználásról van szó, így nem véletlen, hogy titokban tartotta), azt kész tényként kezelte, hogy Spotot vagy a hozzá hasonló négylábú robotokat a jövőben bombakeresésre és -hatástalanításra is be lehet vetni.

Egy új robotkutya képes lefutni a maratont

A Boston Dynamics terméke sok tudóst és robotikai gyártót inspirált arra, hogy még hatékonyabb, még sokoldalúbb négylábú robotokat készítsen. A nagyszerű törekvések egyik legfrissebb példája a RAIBO2, ami egy rutinosabb hosszútávfutóhoz hasonló idővel, 4 óra 19 perc 52 másodperc alatt futotta le a maratoni távot. A robot kategóriában világrekorder modellt a Koreai Fejlett Tudományok Technológiai Intézetében (KAIST) építették, azzal az igénnyel, hogy az akkumulátora egyszeri feltöltéssel kibírja a 42 kilométeres távot.

A kutatást vezető Choongin Lee, Donghoon Youm és Jeongsoo Park szerint a futóverseny teljesítése bebizonyította, hogy „a RAIBO2 a stabil gyaloglási teljesítményével olyan szolgáltatásokat is megbízhatóan elvégezhet, mint a városi kézbesítés vagy a járőrözés”. A robot tényleg elég meggyőző, hiszen különösen nehéz maratont teljesített: az Észak-Kjongszang tartományban szervezett futóverseny távja két jelentős, 50 méteres emelkedőt is tartalmaz. Az embert próbáló terepen azért sikerült ilyen jól teljesítenie, mert a tervezők innovatív ízületi mechanizmussal látták el.

A lefelé vezető lejtőkön energiát nyer vissza, amivel ellensúlyozza az emelkedők energiaigényét és összességében javítja az mozgása hatékonyságát.

A kutatók megerősítéses tanulási algoritmust használtak a vezérléséhez, míg az „edzést” a RaiSim nevű szimulált környezetben tartották. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy a RAIBO2 különböző terepeken – például lejtőkön, lépcsőkön és jeges úton – is stabilan működjön. „A kutatásaink folytatásában autonóm navigációs funkciókat adunk a RAIBO-hoz, és arra törekszünk, hogy a világ legjobb gyaloglási teljesítményét érjük el hegyvidéki területeken, illetve katasztrófahelyzetekben” – mondta Lee. A technológia ilyen típusú felhasználása a jövőben jelentősen javíthatja tömegrendezvények lebonyolítását és eddig nem látott lehetőségeket nyithat a robotikai kutatások terén.

„Testet öltött mesterséges intelligencia”: robotkutya és humanoid egyben

Jeff Bezos Amazon-tulajdonos is befektetője lett annak az új, európai fejlesztésű robotkutyának, ami amellett, hogy négy végtagjának köszönhetően eleve mobilis, kerekeket kapott és felruházták a felegyenesedés képességével, így nem csak járni-gurulni-szállítani, hanem rakodni is tud, még szélesebbre tárva a felhasználási lehetőségeket. A svájci Swiss-Mile robotjáról idén jelentették be, hogy egy 22 millió dolláros tőkebevonásnak köszönhetően készen áll a piacra lépésre. A megjelenésével nem csak Spot, hanem minden más négylábú robot komoly konkurenciát kap, mert ennyire sokoldalú eszközt, megkockáztatom, még senki nem épített ebben a robotikai szegmensben.

Az ETH Zürich ANYmal nevű robotjának tervén alapuló négylábú-négykerekű-felegyenesedő szerkezetről azt állítja a gyártó, hogy 22 km/h-s sebességre, ötórás üzemidőre és 60 kilogramm hasznos teher cipelésére képes.

Az akár hosszabb távolságokra elküldhető robotnak nem okoz gondot az egyenetlen talaj, a lépcsőmászás, a bármilyen körülmények közötti navigáció, az objektumok kikerülése és persze a felegyenesedés, sőt, a felegyenesedve gurulás-sétálás sem, ami a legnagyobb eddig látott extra, hiszen nem csak szállítani tudja a csomagokat, hanem rakodni is.

Tényleg nincs akadály a svájci robotkutya előtt

A vállalat egyedi módon ötvözi a mesterséges neurális hálózatokat a robotika legújabb megoldásaival, és ez a technológia több iparágat átalakíthat, miközben meghaladja a statikus robotkarok korát. „A Swiss-Mile algoritmusai és komplex megoldásai kiemelkedők a szektorban. Biztosak vagyunk benne, hogy a cég vezető szerepet tölt be a ’testet öltött mesterséges intelligencia’ iparágának forradalmasításában” – mondta Caroline Fu, a Swiss-Mile mögött nemrég megjelent befektető, a HongShan partnere.

A gyártó célja, hogy az AI és a fizikai világ összekapcsolásával kiváltsa az emberi munkát olyan területeken, amelyek a nehézségük és monotonitásuk miatt munkaerőhiánnyal küzdenenek. A startup autonóm robotok fejlesztésére specializálódott: képes újradefiniálni a mobilitás, az autonómia és a manipuláció fogalmait, és ezt különböző ügyfelek pilot programjain keresztül (pl. okosvárosi utolsó kilométeres kiszállítás és kritikus infrastruktúrák védelme) már bizonyította is.

A felsorolt példák jól demonstrálják, hogy az ember legjobb barátjáról mintázott robotok számos területen lehetnek hasznosak, a biztonságtól az építőiparon és a logisztikán át a kutatás-ellenőrzésig. A megjelenésük oka az egyes becslések szerint évente tízbillió dollárba kerülő globális munkaerőhiány, ami egyben jövőbiztos megoldássá teszi őket, hiszen őrületes hatékonysággal képesek letudni a humán munkaerő számára akár elvégezhetetlen feladatokat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: