7 dolog, amit nem tudtál a 70 éves Árpád hídról
Éppen hetven éve, 1950 november hetedikén adták át Magyarország akkori legnagyobb büszkeségét és Európa leghosszabb átkelőjét, az Árpád hidat. A kerek évforduló tiszteletére összegyűjtöttünk pár kevésbé ismert tényt vele kapcsolatban.
1.
Az Árpád híd a rómaiak találmánya.
A híd vonalvezetését már a hazánkat elfoglaló rómaiak kitalálták, hiszen annak helyén egy cölöphíd kötötte össze a folyó két partját
és a helytartó, Hadrianus Hajógyári-szigeti villáját.
2.
A híd ötlete sokkal régebbi, mint gondolnánk. Június 11-én tartották az első népszavazást az Óbudánál építendő híd kérdésében, a Schmidt vendéglőben, 1892-ben.
3.
Nem ment könnyen a névadás. Kevés hídnak volt többféle neve az idők folyamán, mint az Árpád hídnak.
Az első elképzelésekben Óbudai hídként hivatkoztak rá és az 1929 decemberében kiírt tervpályázatban is így szereplelt.
Először 1936-ban vetették fel az Árpád híd elnevezést, és ezt 1939. február 24-én szentesítették, pár hónappal az építkezés megindulásakor.
Az Árpád (Sztálin) híd az avatása alkalmával. 1950. Fortepan/UVATERV
Az 1950. november 7-i átadás előtt, márciusban keresztelték át Sztálin hídra, ám ez soha nem terjedt el igazán, és 1956. október 30-án végleg Árpád lesz a neve. Érdekesség, hogy a ’29-es tervpályázatot két holtversenyben megnyerő pályamű közül az egyik „Árpád I.“ jeligével került beadásra. Ezt Dr. Mihalics Győző és Dr. Kotsis Iván műegyetemi tanárok jegyezték.
4.
Mindig harcban állt más hidakkal: Már tíz évvel a kitalálása után, 1902-ben háttérbe szorította a Csepel-szigetre tervezett három hidat, de később fordult a szerencse. A Boráros téri, Horthy Miklós (ma Petőfi) híd a tervpályázatnál és az építés megindulásakor is fontosabbnak bizonyult nála olyannyira, hogy 1932 helyett csak hét évvel később láttak neki. 1945-ben azonban változott a helyzet.
A megrongált Duna hidak közül – igaz csak fél szélességében – az Árpád híd olcsóbban volt helyreállítható,
így előbb álltak neki, mint a Horthy hídnak.
5.
Több, mint 90 évig készült: Ahogyan már említettük, az első népszavazás (1892) után csak 1939-ben indult meg a hídon az érdemi munka. Bár a világháború idején dolgoztak rajta,
a vasszerkezet építése – nyersanyaghiány következtében – 1942-ben leállt és csak 1948 októberében indult újra.
Ugyan a hivatalos átadás ezek után két évvel (1950. november 7.) megtörtént, akkor csak a középső villamos sínt és három forgalmi sávot építettek fel.
Épül az Árpád (Sztálin) híd. Jól látszik, hogy csak a híd fele épült meg 1950-re. Fortepan/Magyar Rendőr
A híd kiszélésítése és mai formájának kialakítása a Hungária körgyűrű építésével vált fontossá. Bár a hetvenes évek közepén már esett erről szó, maga a szélesítés 1981. január 19-én kezdődött el.
A munka végleges lezárására 1984. augusztus 11. 00 órakor került sor a forgalom 2x3 sávon történő megindulásával.
Ez napra pontosan 92 évvel és két hónappal az első népszavazás utánra esett.
