Ezekben is elsők voltunk: a benzines postás járműtől a női postamesterekig
Az internet előtti világban Karácsony és Szilveszter idején szinte minden postaláda megtelt, és akinek volt, annak folyamatosan csengett a telefonja. Családtagok, barátok küldték el jókívánságaikat egymásnak, és sokszor ilyenkor jelezték, hogy bár nem sikerült találkozniuk, de azért gondolnak a másikra.
A magyar posta feladatai az ünnep közeledtével alaposan megnövekedtek. Hogy mi mindennel foglalkoztak, milyen körülmények között dolgoztak, milyen újítások kötődnek hozzájuk, vagy milyen különleges sztorik maradtak fenn az utókornak, ennek néztünk utána Budapesten, a Benczúr utcában található Postamúzeumban.
A VI. kerületi gyönyörű épület már 1931 óta a postásokat szolgálja művelődési intézményként. A második emeleten látható állandó kiállítás mellett időszaki bemutatókat is tartanak.
Az itt kiállított emlékek elsősorban azt mutatják be, hogy a Magyar Királyi Posta miben volt első, milyen újítások kötődnek hozzá. És a tárlaton végigsétálva bizony lehet megdöbbenni, mert tényleg elképesztő mennyiségű kreativitás szorult a postások több nemzedékébe.
Elsők között
1.
A világon elsőként nálunk volt benzin üzemű motorral hajtott postás gépjármű, mely a korábban használt triciklit váltotta fel. Az 1900-ban kiírt pályázaton Csonka János terveit fogadták el. A triciklit minden megállásnál le kellett állítani, majd induláskor berúgni. Ezekkel a járművekkel a postai küldeményeket gyűjtötték be.
1905-ben Magyarország volt az első, ahol már autó szállított posta küldeményt. Ezt a járművet szintén Csonka tervezte.
2.
Búsfy Korlát egykori postatiszt 1882-ben állt elő ötletével, a biztonságos begyűjtős levélszekrénnyel, de végül nem ez terjedt el a gyakorlatban.
Egy másik újítás volt az alul nyíló biztonsági levélszekrény, melyhez először bőrből, majd vászonból készített zsákot illesztettek, és ebbe hullottak a levelek úgy, hogy ahhoz más nem férhetett. Az eljárás olcsó és gyors volt.
3.
A magyar posta Európában is elsők között teremtette meg a nők munkába állásának lehetőségét, ezzel biztosítva nekik az önálló egzisztenciát és megélhetést. 1872-től már a nők saját jogon is lehettek postamesterek. Korábban ezt a pozíciót csak a családtagtól megörökölve tölthették be. A postamesterek a postai szolgáltatásokat vállalkozásban végezték.
4.
1881-ben Európában negyedikként nálunk épült telefonközpont, 54 előfizetővel Puskás Tivadarnak és testvérének, Ferencnek köszönhetően. A telefon gyorsan népszerű lett, bár vihar idején nem működött, de mégis egyre többen fizették ki az évi 180 forintos díjat.
Itt csak nők dolgoztak, kiválasztásuk komoly feltételekhez volt szabva. Legalább két nyelven kellett beszélniük, és úri családtól hozott ajánlólevél kellett az alkalmazáshoz. Fontos volt, hogy erős hangjuk legyen és bírják a napi 10-12 órás munkaidőt, melyet az elején végig állva végeztek. Ráadásul fejből kellett tudniuk minden számot, amely a kapcsoláshoz szükséges volt.
5.
Az osztrákokkal azonos időben, 1869. október 1-én jelent meg hazánkban is a levelezőlap, egy új küldeménytípus. A postai szabályzat tiltotta a nyitott levelet. A levélszekrény bevezetése után, és a posta iránti bizalom megerősödésével azonban egyre többen választották a jóval olcsóbb lapot. Kezdetben csak írtak rá, majd később képek is kerültek rá, ebből alakult ki a képeslap.
6.
A magyar postások több „kisebb” találmánya is segítette a postai munka egyszerűbbé, biztonságosabbá tételét. Ezekből többet az európai posták is tőlünk vettek át. Az 1880-as évek elején Árkay Sándor ötlete volt az amerikai lakat. Ezzel lehetett biztonságosan lezárni a pénzes postazsákokat, melyek felváltották a korábbi nehéz ládákat. A lakatot több, mint száz évig használták és sok külföldi posta is átvette.
Egy másik postás, Kóczi János találta ki a kötegelőt, amellyel a lapokat, leveleket villámgyorsan tudták összefogni.
7.
A magyar postamérnökök számos ötlettel tökéletesítették a távíró, a távbeszélő és a rádió berendezések működését. Hogy kik voltak ők, és mi minden fűződik a nevükhöz, azt a kiállítás vége felé egy gazdagon berendezett teremben tudhatod meg.
Magyarországon épült fel 1933-ban a világ akkori legmagasabb műszaki építménye, a Lakihegyi rádióállomás szivarantennája. Ennek makettjét a kiállításon megnézheted. Érdekességként pedig elolvashatod az 1925-ben indult magyar rádió egyik műsortervét. De megtudhatod, hogy milyen feladata volt a későbbi Nobel-díjas dr. Békésy Györgynek a magyar rádiózás fejlesztésében.
Legyél te is postás
A kiállításon sok minden kipróbálható. Lehet kézi kapcsolásos telefonközpontost játszani, vagy csőpostán küldeményt küldeni. A távírók és telexgépek működése is kipróbálható. Az ördöglakathoz hasonló levélköteg-készítőt is szabad tekergetni. A kicsik még az 1956-ban indult meseszolgálat 15 régi kedvencét is meghallgathatják.
Postaszolgálat az 1. világháborúban
Az időszaki kiállításon az első világháború postásainak munkáját mutatják be. De megismerheted a korabeli különleges levelezőlapokat, a távírók felszerelését, vagy a dolgozók egyenruháját. Sok szívszorító dokumentum idézi meg a hadba vonultak és a hátországban élők, az otthon aggódók mindennapjait.
Néhány elképesztő adat: 1917-ben évente 463 millió levelet postáztak, a csomagok száma pedig körülbelül 4 millió volt. Volt olyan, hogy kisebb ház méretben gyűlt össze csomag, melyeket az otthoniak küldtek a fronton lévőknek. A hatalmas mennyiséget képtelenség volt azonnal elszállítani, ezért ezek a küldemények sokszor elég nagy késéssel érkeztek meg.
A katonáknak bizony gyakran kellett kreatívnak lenniük. Ezt bizonyítják az épen megmaradt olajfa vagy nyírfa kérgéből készített képeslapok. Előfordult, hogy citromlével írtak, és csak az otthoniak hőkezelése után lett olvasható a levél, így játszva ki a cenzúrát.
A sokáig távollévők a tábori fényképésszel készíttetek portét magukról, és annak hátoldalára írtak üzenetet a szeretteiknek, akik legalább így fotón láthatták a harcmezőn szolgáló férjüket, testvérüket, fiúkat.
A tábori posta a katonák számára ingyenes volt, míg a családtagok 1 fillért fizettek a tábori postai levelezőlapért, ami portómentes volt.
A posta pénzt, pontosabban utalványt is kézbesített. A zsoldot a katonák hazaküldhették, de szabály volt, hogy csak annyi összeg mehetett, amennyit igazoltan megkerestek.
A teremben korabeli postai berendezések is láthatók.
A postások élete nem volt könnyű, nem véletlenül kaptak számos kitüntetést. Sokan közülük életüket vesztették a harcokban, hiszen ők is a fronttal együtt mozogtak.
A tárlaton még sok-sok érdekes technikai dolgot és szívszorító történetet is megismerhetsz.
A Borzalmak tiport országútján című kiállítás 2017. március végéig látható.
Bővebb információk a Postamúzeumról ITT.
A magyar posta gazdag történetét, dokumentumait, tárgyait az ország több pontján található tematikus kiállításokon ismerheted meg. Ezeket is érdemes felkeresni, mert sok olyan értéket rejt, melyekről ma már egyre kevesebbet látni, hallani. Ígérjük, később mi is folytatjuk sorozatunkat.
Fotók: Okolicsányi Zoltán, Postamúzeum
Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!
